Új Néplap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-03 / 281. szám
7 2010. DECEMBER 3., PÉNTEK GAZDASÁG _____________________ Né gy évet nyerhetnénk egy jobb ellátással Magyarországon több mint négy évvel tovább élhetnénk, ha az egészségügyi ellátás és az erre szánt költségvetési pénzfelhasználás hatékony volna. Ráadásul így a bruttó hazai termék (GDP) csaknem két százaléka is megspórolható lenne. Ezt állítja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely legújabb jelentésében tagországai 1997-07-es teljesítményét és 2017-ig szóló kilátásait értékelte és hasonlította össze az egészségpolitikák s az egészségügyi ellátó rendszerek hatékonysága terén. Magyarország az OECD tagjai közül nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el a teljesítménye alapján. Nálunk jelenleg az egyik legalacsonyabb - 74 év alatt van - a várható élettartam, csupán Törökországban rosz- szabb ez a mutató. A vizsgált időszakban csaknem három évvel nőtt nálunk a várható élettartam, miközben az állami büdzséből közel 40 százalékkal többet költöttünk az egészségügyre. ■ Magyarországon az egyik legalacsonyabb a várható élettartam. A legnagyobb mértékben, öt évvel Dél-Koreában nőtt a várható élettartam. Ha sikerülne javítani az egészségügyi ellátás és kiadások hatékonyságát, úgy Magyarország a legfőbb nyertesek között lehet Dániával és Szlovákiával együtt, ennél nagyobb javulás csak az Egyesült Államokban várható. Az egy főre jutó egészségügyi kiadást tekintve Dél-Koreában (121 százalék), Törökországban (100 százalék) és Írországban volt a legnagyobb a növekedés, Magyarország (40 százalék) a mezőny második felének elején található. A 2017-ig szóló kilátásokat nézve is Dél- Korea vezet (100 százalék), Törökország (50 százalék) a második, nálunk nem várható érdemi bővülés. Az OECD átlagosan kétéves növekedést vár a élettartamban. Felhívják a figyelmet, hogy ha nincs reform, hiába növelik akár tíz százalékkal a kiadásokat, az élettartam-növekedés csak 3-4 hónap lesz. Az nem döntő, hogy milyen formában - állami vagy piaci alapú vezérléssel - valósul meg az ellátás. ■ 78 ezer az új minimálbér óét A számokban megegyeztek, a szövegezésről vita alakult ki A minimálbér összege (forint) 57000 VG-GRAFIKA Forrás: VG-gyűjtés Hamar kialakult az ÓÉT ülésén a jövő évi minimálbér összege, és a többi számban is megegyeztek a felek. A szak- szervezetek azonban egy záradékot akartak a megállapodáshoz csatolni, így fennállt a veszélye, hogy nem lesz konszenzus. Braunmüller Lajos Jövőre 78 ezer forint lesz a minimálbér, 94 ezer forint a középfokú végzettséghez kötött foglalkozások esetében a garantált bérminimum, és a felek megegyezése szerint 4-6 százalékos béremelési ajánlást tartanának kívánatosnak a gazdaságban - ez a megegyezés született meg tegnap az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. A számokban gyorsan megállapodtak, ám ezután vita alakult ki a szövegezésről, és egy ponton úgy látszott, bár a lényeg már elfogadott, mégsem lesz konszenzus a bérekről. Már a múlt pénteki OÉT-ülés nyomán körvonalazódtak azok a számok, amelyeket mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal, mind pedig a kormány elfogadhatónak talált. A kabinet a minimálbért illetően 5 százalékos, a garantált bérminimum esetében 3,5 százalékos fejlesztést tartott elképzelhetőnek, a munkavállalói oldal és a munkáltatók már az előző ülésen is nagyjából ebben a sávban tették meg egymáséhoz egyre közeledő ajánlataikat. Bár akkor megegyezés nem született, várható volt, hogy a következő fordulóban ez megtörténik. Tegnap a munkáltatói oldal vetette fel elsőként a végül elfogadott számokat A szakszervezetek szünetet kértek, és rövid megbeszélés után elfogadták a munkaadók ajánlatát, így lett 78 ezer forint a minimálbér. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy a megállapodásra rábólint ugyan a munkavállalói oldal, de rámutat arra: mindez a minimálbér esetén mindössze 154 forintos havi nettó keresetnövekedést eredményez jövőre. Pataky nem titkolta el, hogy a munkavállalók nagyobb számokkal jöttek, de belátták, hogy az említett ősz- szegek felett nincs esély a megegyezésre. A szakszervezetek ugyanakkor követelték, hogy a megállapodást záradékkal lássák el, amelybe két mondatot írtak volna. Az első mondat úgy szólt, hogy a munkavállalók az adó- és járulékszabályok negatív változása miatt fenntartják a „reálpozíció, megtartásának az igényét”. A második mondatban pedig kifejtették, hogy mindezt irányadónak tartják a közszférában is. Mindezt a szakszervezetek azzal indokolták, hogy a mostani megállapodás három eleme a korábbiakkal ellentétben a legtöbb dolgozónál nem képes reálbér-növekedést elérni, a legtöbb esetben csak arra szolgál, hogy kompenzálja az adórendszeri változások rossz következményeit. A munkavállalók azt is belefoglalták volna a záradékba, hogy a béremelési ajánlásnál az alacsonyabb keresetűeknél tartanák kívánatosnak a nagyobb mértékű emelést. A viszonylag hamar kialakult megegyezés után a záradékról meglehetősen hosszas vita alakult ki. A munkáltatói oldal a reálpozíció igényét elfogadta, a közalkalmazottakkal kapcsolatos kitételt nem, mondván, hogy á közszféráról az Országos Köz- szolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) dönt. A munkaadók teljesen kizárták azt, hogy a béremelési ajánláshoz bármit fűzzenek, mondván: egy „végrehajtási rendelet” megalkotásában nem lesznek partnerek. Ezt a kormány is így gondolta, és bár Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár nem értett egyet azzal, hogy az adószabályok negatív hatással járnának, de a megegyezés érdekében elfogadta azt. Ezen a ponton megrekedt a vita, és kérdésessé vált, hogy megszületik a megállapodás. Nehezen megtalált kompromisszumként csak a kiegészített első mondat maradt, így a munkavállalók valamennyi dolgozóra fenntartják a „reálpozíció megtartásának az igényét”. Szombaton tüntetnek az érdekvédők „VOLT MÁR jobb és volt már rosszabb megegyezés, összességében közepes megállapodásnak tartom az ülés eredményét” - nyilatkozta lapunknak Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Viszont kisebbfajta csoda, hogy a munkáltatók belementek a 4- 6 százalékos béremelési ajánlatba. A szombati tüntetés az egykulcsos adórendszer, a közszféra különadója és a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos politika ügyében nem vált okafogyottá - szögezte le Borsik. ■ A felek szerint 4-6 százalékos béremelés kell. HÍRSÁV Új értékbecslést kér több tucat károsult A LEGFRISSEBB ÖSSZeSÍtÓS alapján Devecserben, Ko- lontáron és Somlóvásár- helyen több mint 120 család kéri a vörösiszap-ka- tasztrófában megsérült ingatlanjának új értékbecslését. Egy hete 91-en voltak, akik nem fogadták el a szakértők által az iszapöm- lésben károsodott házukra megállapított árat. Mintegy húszán a második értékbecslést sem fogadták el. Mindent egy lapra tesz fel a magyar kormány a magyar kormány mindent egy lapra tesz fel, vagyis arra, hogy rövid távú intézkedésekkel beindítja a gazdaságot, abban bízva, hogy az így elinduló növekedés majd hosszabb távon kiemeli az országot az adósságcsapdából - írták londoni felzárkózó piaci elemzők, miután a múlt héten Magyarországon jártak, és szakértőkkel, elemzőkkel egyeztettek. A Liga tárgyalni akar a miniszterelnökkel orbán Viktor miniszterelnökkel kíván tárgyalni a Liga Szakszervezetek - közölte tegnap Gaskó István elnök. A jogállamisággal összeegyeztethetetlen és a munkavállalók számára hátrányos kormánydöntések - indoklás nélküli felmondás, 98 százalékos különadó, állami nyugdíj- rendszerbe való visszalépés gyakorlata - megváltoztatásáról szólna az egyeztetés. Gaskó egyeztetne Orbánnal Toiz a magyarországi vállalati struktúra konferencia Kozma András: Versenyképtelenséget okoz a gazdaságpolitika Kopits György: A hírvivő elhallgattatása nem segít Magyarországon torz a vállalati struktúra - mondta a Világ- gazdaság Bőség vagy ínség jön a magyar vállalati hitelpiacon? című konferenciáján Kozma András, a Commerzbank elnökvezérigazgatója. Magyarországon 700 ezer vállalkozás van, ám közülük csak mintegy ötezer elég nyereséges. Szerinte ennek az oka a külföldi nagy- vállalatokat előtérbe helyező privatizáció mellett a verseny- képtelenséget okozó gazdaság- politika. Ez arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy kicsik maradjanak, és a nyereséget a tulajdonosok ne az üzletmenetbe fektessék, hanem feléljék. Kozma sérelmezte a hitelkínálat jelehtős csökkenését is, ami szintén a kis cégeket sújtja. Közepes méretű vállalkozás is képes a szabályokat betartva nyereségesen működni - mondta Raskó György agrárvállalkozó. Elismerte, hogy az átlátható működés komoly kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Példaként említette, hogy a vám- és pénzügyőrség a közelmúltban razziát tartott cégénél és megalapozatlan bírságot szabott ki rá. A vámosok arra hivatkoztak, hogy azért vizsgálták z meg cégét, mert az adóhivataltól f azt az információt kapták, hogy | az egy átlátható vállalkozás, | ezért könnyebb szabálytalansá- § got találni. ■ Raskó György: Az átlátható működés komoly kockázatot jelenthet Hiába lövi le a kormány a hírvivőt, ettől a hír még ott marad - fogalmazott tegnap reggel Kopits György, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a szervezet tájékoztatóján, amelyen a legújabb, a KT működését elleheteüenítő országgyűlési javaslat került terítékre. Kopits szerint komoly hiba lenne a szervezet felszámolását előrevetítő javaslat elfogadása és a magas színvonalon működő műhely megszüntetése. A kormány a jelenlegi háromtagú KT mellett egy olyan új szervezetet hozna létre, amelynek egy-egy tagját az MNB és a számvevőszék elnöke, valamint a köztársasági elnök jelölné, a KT-énál szélesebb jogosultságokat pedig nem kapna. Kopits György tegnap utalt rá: a KT olyan elemzéseket készített az utóbbi időben, melyek nem feltétlenül voltak kedvezők a kormány számára. Szavai szerint azonban itt nem a tanács, hanem Magyarország jövőjéről, hitelességéről van szó. A szakember arra is rámutatott, hogy a jelenlegi likviditásbőség mellett „szürreális”, hogy hazánk nyolcszázalékos hozamot fizet a tízéves államkötvényekre. Kopits György szerint a hozamok emelkedéséhez a tanács elleni támadások is hozzájárultak, márpedig a magas hozamok veszélyeztetik a gazdasági növekedést is. ■ KR
