Új Néplap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-22 / 297. szám

PÉNZ — SIKER — VÁLLALKOZÁS UJ NÉPLAP - 2010. DECEMBER 22., SZERDA A megyében alacsony a vállalkozói kedv jász-nagykun-szolnok me­gyei székhellyel az ország vállalkozásainak 3,1 száza­lékát jegyezték a harmadik negyedév végén. A KSH na­pokban közzétett adatai sze­rint az ezer lakosra jutó nyereségérdekeltségű szer­vezetek száma 128 volt. Ez mindössze négyötöde az or­szágosnak. Újabb 46 millió a kárenyhítésre MEGYÉNKBŐL ebben a hónap­ban már hét település ka­pott támogatást a természeti károk elleni védekezési ki­adásokhoz, illetve az önkor­mányzati tulajdonú építmé­nyek helyreállításához. így Jászalsószentgyörgyre, Já- noshidára, lászboldogházá- ra, Kisújszállásra, Kunhe­gyesre, Nagyrévre és Szol­nokra összesen több mint 46 millió forint érkezik a károk mérséklésére. Tovább javultak az üzleti várakozások DECEMBERBEN tovább javul­tak az üzleti élet szereplői­nek várakozásai. A kon­junktúra négy és fél éve mért legmagasabb értékén van. A GKI - Európai Unió támogatásával készített - felmérése szerint az üzleti szférán belül az ipari és ke­reskedelmi várakozások ja­vulták, az építőipariak rom­lottak, a szolgáltató cégeké pedig nem változott. Állandó hitelkeret az euró védelmében az európai unió készenléti hitelkeretet hoz létre az eu­róövezet védelmében. Az eu- rót használó országot is érintő pénzügyi válság ki­kényszerítette lépéshez az unió alapszerződését is mó­dosítják. A pénzügyi mentő­csomagot esetlegesen igény­be vevő országoknak azon­ban igen szigorú feltételeket keli majd teljesíteniük. Az új készenléti hitelkeret 2013 derekától lesz elérhető. SZOUON.hu További gazdasági hírek a S20U0N.hu hírportálon. Duzzasztott lehetőségek tisza-völgy Csaknem ötmilliárd forint segíti a tájbarát gazdálkodást A Tisza-völgyben működő vízgazdálkodási társulá­sok összesen 4,8 milliárd forint támogatásra pályáz­hatnak a tájgazdálkodás­hoz szükséges műszaki lé­tesítmények megépítésé­hez. Mindez kapcsolódik a Vásárhelyi-terv keretében épülő tározókhoz. Az ár­apasztók nemcsak az árví­zi védekezésben, de a kör­nyéken élők életminőségé­nek javításában is szere­pet játszanak majd. Teleki József Az árapasztó tározók építésével a gazdálkodási lehetőségek is változnak az érintett területe­ken. A hanyi-tiszasülyi tározó­hoz kapcsolódóan már hónapok óta zajlik a tájhasználat-váltási munkák előkészítése. Dr. Pod- maniczky László egyetemi do­cens vezetésével a térségben gazdálkodók úgynevezett „zöld- pont”-rendszer kialakításán dolgoznak. Ez a rendszer a meg­változott körülményekhez tör­ténő környezeti alkalmazkodást igyekszik előmozdítani úgy, hogy a gazdálkodás nemcsak a környezet, hanem a gazdálko­dók boldogulása szempontjából is kedvezőbbé váljon. Lényege, hogy vizsgálva a gazdálkodás környezetre leginkább hatást gyakorló tényezőit (a növényter­mesztés változatosságát, a fel­használt szerves-és műtrágyák mennyiségét, az alkalmazott növényvédelmi kezelések szá­mát stb.) egy pontozási rend­szer segítségével igyekszik ki­mutatni. Ez alapjául szolgálhat a támogatási rendszer működé­sének. A Vásárhelyi-terv során épülő szükségtározók Nagykunsági tározó Hanyi-tiszasülyi tározó Területe 40 négyzetkilométer 55,7 négyzetkilométer Tározható víz 99,4 millió köbméter 247 millió köbméter Átlagos vízmélység 2,5 méter 4,4 méter Árvízcsökkentő hatás a térségben 20 cm 47 cm Közvetlenül érintett lakos 18 500 tó 9 200 fő Költség 11,7 milliárd Ft 20,5 milliárd Ft FORRÁS: Cl NÉPLAP-CYŰJTÉS Ebbe a folyamatba illeszkedik a jövő év februárjától elérhető, 4,8 milliárd forintos pályázati forrás is. A cél olyan „táj barát” gazdálkodási formák támogatá­sa, amelyek alkalmazkodnak a területek adottságaihoz és profi­Több pénz a belvízvédelemre az ÉszAK-ALFöLDöN eredetileg nyolcmilliárd forint állt rendel­kezésre belvízvédelmi fejleszté­sekre. A regionális fejlesztési ta­nács azonban a keretet 870 mil­lió forinttal megnövelte a rendkí­vül súlyos belvízi helyzet miatt így újabb hét település kaphat segítséget beruházásaihoz. három év alatt összesen mint­egy 14 milliárd forintnyi uniós támogatást ítéltek meg bel- és csapadékvíz-védelmi fejleszté­sekre, jövő nyárig pedig továb­bi 4,5 milliárdra lehet pályáz­ni. 2007 óta az Észak-Alfóldön 34 település 244 kilométer víz­elvezető árok- illetve csatorna- fejlesztésre került sor. A tele­pülések mellett a régió vízügyi igazgatósága 560 kilométernyi főművi csatorna, és mintegy 59 szivattyútelep fejlesztésére nyert forrást. tálnak a tározó által nyújtott le­hetőségekből. Éppen ezért a víz­gazdálkodási társulások és non­profit szervezetek olyan építmé­nyek létrehozásához kaphatnak segítséget, melyek elősegítik a vízvisszatartást, lehetővé teszik az ártéri tájgazdálkodást. így például csatornák, műtárgyak, halastavak és vizes élőhelyek lé­tesítéséhez nyerhető támogatás. Mindezzel azt kívánják elérni, hogy az ár- és belvizes időszak­ok vízkészleteit legalább rész­ben sikerüljön megőrizni és visszatartani az aszályos idő­szakokra. A Vásárhelyi-terv keretében épülő hanyi-tiszasülyi tározó ál­tal érintett településeken - Jász- kiséren, Tiszasülyön és Pélyen - a közeljövőben szakmai fórumo­kon ismertetik a pályázattal kap­csolatos tudnivalókat. Negyedével kevesebb cég ment tönkre, mint tavaly Az Észak-Alföld Régióban to­vábbra is erőteljes csökkenés mutatkozik felszámolások terén. Az Opten céginformációs rend­szer szerint a régió három me­gyéjében negyedével kevesebb lett a felszámolás. Míg tavaly ti­zenegy hónap alatt 2314 cég el­len kezdeményeztek eljárást a hi­telezők, addig idén 1730-ra esett vissza a felszámolások száma. A végelszámolások száma a júliusi és augusztusi stagnálás után szeptemberben és októ­berben csökkenést mutatott, novemberben azonban nagyot fordult a trend: az előző havi 39,2 százalékos mérséklődés után 14,1 százalékos emelke­désbe váltott tavaly november­hez képest. Az első tizenegy hónapban a régióban összesen 740 céget zár­tak be a tulajdonosok, ez 24,9 szá­zalékkal kevesebb, mint egy éve ugyanebben az időszakban. ■ A Cégközlönyben ismertetett megyei eljárások A Cégközlöny 50. számában köz­zétett, a megyei cégbíróságon in­dult felszámolások. MOVIE-CENTER KFT., Szolnok. Félsz.: Minivest Zrt., 1136 Bp., He­gedűs Gy. u. 5. G & K-viLL-ÉP kft., Jászberény. Félsz.: Absolventum Kft., 1078 Bp., István út 47. CÁR kft., Kőtelek. Félsz.: Maros­holding Kft., 1021 Bp., Hárshegyi út 5-7. ró ja 2000 bt., Szolnok. Félsz.: Exerem Kft., 1042 Bp., Árpád út 57-59. moln-group kft., Martfű. Félsz.: Dr. Felső Csődtanácsadó Kft., 1072 Bp., Dob u. 52. credit-vill 2008. bt., Szolnok. Félsz.: Exerem Kft, 1042 Bp., Ár­pád út 57-59. SZOLDALE bt., Szolnok. Félsz.: Du­na Audit Kft., 1115 Bp., Bartók Bé­la út 131/a. épszöv 2004, Jászberény. Félsz.: Leascenter Kft., tilt Bp., Vak Bottyán u. 3. ELEKTRIC BT., Kisújszállás. Félsz.: LQDKft., 1201 Bp., Vágóhíd út 65. opamé bt., Kunszentmárton. Félsz.: Decima Kft., 1143 Bp., Hun­gária krt 80/A. ■ HIRDETÉS Egyetlen kézbe kellene kerülni az összes belvízcsatornának vízgazdálkodási társulatok A 2009-es szinten pótolja a kieső érdekeltségi hozzájárulásokat az állam Sok a gondja mostanság a vízgaz­dálkodási társulásoknak. Hada­koznak a belvízzel, és a jövőjük körül is nagy a bizonytalanság. Januártól ugyanis megváltozott szabályok között kell tevékeny­kedniük. A parlament - a kormány első gazdasági akcióterve részeként — még a nyáron döntött úgy, hogy el­törli a vízgazdálkodási társulatok­nál a tagok érdekeltségi hozzájá­rulását A kieső forrást január l-jé- tői az állam pótolja majd. Vincze Béla, a Mirhó-kisfoki Vízgazdálkodási Társulat ügyve­zető igazgatója úgy tudja, annyi pénzt osztanak majd szét a társu­latok között, mint amennyit ösz­szesen a földtulajdonosok 2009- t>en befizettek. így 4,6 milliárd fo­rint áll majd rendelkezésre 82 tár­sulatnak. Azt azonban még nem tudni, az egyes társulatok miként részesednek majd az állami forin­tokból. Az érdekeltségi hozzájáru­lásként befizetett összegekben igen nagy különbségek voltak. A hektáronként fizetendő hozzájá­rulás mértékét ugyanis jogszabá­lyi határok között a társulás tagjai határozták meg. A belvíz által sok­kal inkább fenyegetett Alfóldön nagyobb összeget fizettek a gaz­dák, mint a Dunántúlon. Az állami csatornák fenntartá­sára rendelkezésre álló forrás pe­dig eddig is nagyon kevés volt. Vincze Béla szerint háromszor, négyszer több pénz kellene ahhoz, hogy a csatornák jól karbantartot­tak legyenek. A közmunkaprogram is csak részben jelent megoldást, hiszen ott is szükség van önerőre, illetve igen magasak a munkavégzés já­rulékos költségei. Nem egyszer ugyanis 40-50 kilométerre kell el­vinni a közmunkásokat, melynek költségét nem fedezték eddig a pá­lyázatok. A közelmúltban felmerült, hogy a társulatok a vízügyi igazgatósá­gok alá kerülnének. Vincze Béla szerint azonban ezt már egyszer kipróbálták, ám nem működött. A vízügynek ugyanis a két töltés kö­zött is elég dolga akad. A szakem­ber úgy látja: a fő gond, hogy túl sok kézben vannak a belvízcsator­nák. Egy részük állami (vízügyi), másik részük társulati vagyonke­zelésbe átadott, de akadnak, ame­lyek az önkormányzatok tulajdo­nában vannak. Márpedig, ha bár­melyik működésképtelen, akkor gyakorlatilag a teljes rendszer le­áll. Az igazi megoldásnak azt tar­taná az igazgató, ha a főművek ki­vételével az összes csatorna egy kézbe, a társulatokhoz kerülne. Ha van pénz a csatornákra, akkor azokat a társulatok is jól tudják működtetni. Ám, ha nincs rá meg­felelő forrás, akkor más sem tudja — fogalmazott Vincze Béla. A belvíz idén sok munkát adott a társulatoknak is. Képünk illusztráció.

Next

/
Thumbnails
Contents