Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-05 / 257. szám
KOZELET „Az egyházi közösség folyamatos megpróbáltatásoknak és szenvedéseknek van kitéve, emiatt szükség van a megtisztulásra és a reformokra” - hangsúlyozta XVI. Benedek a papok által kiskorúakon elkövetett szexuális visszaélésekre utalva. A katoli- tge * kus egyházfő arra biztatta a papokat, életük legyen a szentekéhez hasonló. HÍRSÁV Budai Gyula felel az egész elszámoltatásért A FIDESZES Budai Gyula az új elszámoltatási kormány- biztos. A korábbi biztos eddig a fideszes Papcsák Ferenc volt, ő azonban - mivel megválasztották Zugló polgármesterévé - összeférhetetlenség miatt nem töltheti be a tisztséget. Őrizetbe vették Benedek Fiilöpöt hűtlen kezelés és magán- okirat-hamisítás gyanúja miatt őrizetbe vette az ügyészség Benedek Fülö- pöt, a Nemzeti Földalapkezelő korábbi vezetőjét, aki a gyanú szerint jogosulatlanul szervezett protokolláris vadászatokat, illetve a vagyonkezelővel fizettette ki saját facsemetéit. Benedeket egy másik ügyben felfüggesztett börtönre ítélték. A szerb és a horvát elnök együtt koszorúzott BOCSÁNATOT KÉRT Boris Tadic szerb államfő a horvátországi Vukovár melletti ovcarai emlékhelyen azokért a bűntettekért, amelyeket szerb fegyveresek követtek el 19 évvel ezelőtt. „Azért vagyok itt, hogy ismét'bocsánatot kérjek és kifejezzem sajnálatomat” - mondta a szerb elnök, aki Ivó Josipovic horvát államfővel megkoszorúzta a kivégzett 200 horvát hadifogoly és civil emlékhelyét. Tadic ismét bocsánatot kért Bezáruló egyetemi kapuk felsőoktatás Egy tárgyat csak két alkalommal lehet felvenni Felvételizők lesik a ponthatárokat. A sikeres felvételihez két emelt szintű érettségi lenne kötelező, és legfeljebb három intézménybe lehet jelentkezni Vége a lébecolásnak. Aki kétszer egymás után nem teljesít egy tárgyat, búcsúzhat a felsőoktatástól. Vég Márton Vitára bocsátották az új felsőoktatási koncepciót: szigorítanák a felvételi rendszert, és változtatnának a finanszírozás módján. „A felsőoktatás költséges dolog, és az állam az adófizetők pénzéből finanszírozza, ezért jogos, hogy azt az eddigieknél szigorúbban szabályozza” - magyarázta Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a kormány egyik célja, hogy egyértelmű legyen a különbség a főiskolák és az egyetemek között. „Vannak egyetemek főiskolai karokkal, és léteznek főiskolák egyetemi szakokkal, ideje rendet teremteni ebben a káoszban. A főiskola a gyakorlati életre képez szakembereket, az egyetem pedig az értelmiségi utánpótlás kérdését oldja meg” - hangsúlyozta. A felvételihez két emelt szintű érettségi lenne kötelező, és legfeljebb három intézménybe lehetne jelentkezni. Az új törvény visszahozná a buktatást, vagyis egy hallgató egy tantárgyat maximum csak két alkalommal vehetne fel, és a szemeszterek végén két alkalommal tehetne vizsgát belőle, ha ezt mégsem tudja teljesíteni, elbocsátják a felsőoktatási rendszerből. „Egyikünknek sem érdeke, hogy a jö- vőnkben olyan orvosok, mérnökök, pszichológusok és közgazdászok lássanak el bennünket, vagy irányítsák ezt az országot, AZ MSZP SZERINT a hallgatói normatíva csökkenése azt jelenti, pénzügyi eszközzel kényszerítik az intézményeket arra, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel. „Ha kevesebb diplomás lesz, akkor nőni fog a munkanélküliek száma. A szakképzési rendakik egyetemistaéveik alatt öt- ször-tízszer nekirugaszkodtak egy-egy vizsgának” - indokolta a szigorítást Hoffmann Rózsa. A Debreceni Egyetemen például évente 1500 hallgató csúsztatja tanulmányait, mert nem sikerül a vizsgája. így 2-3 évvel később végez, mint kellene. Megszüntetik a 2005-ben létrehozott gazdasági tanácsokat, felülvizsgálják a 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsőoktatási bolognai rendszert, és jövőre már új szabályok szerint osztják a pénzt. Gátat szabnának az egyetemek szert is úgy alakították ki, hogy kevesebben tudnak bejutni” - hangsúlyozta Hiller István volt oktatási miniszter. Az MSZP nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi, 370-400 ezer körüli hallgatói létszámot hosszú távon is őrizzék meg. mennyiségi törekvéseinek: az állami támogatásnak 25 helyett már csak 15 százaléka függne attól, hány hallgatója van. Ellenben a konkrét feladatok ellátásához kötött pénz aránya 50-ről 70 százalékra nőne. Tandíj nem lesz. Intézmények bezárását eredményezheti, hogy az oktatók kétharmadának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) még nem alakította ki álláspontját a javaslatról, arról a jövő héten adnak tájékoztatást. Korábban pedig azért harcoltak, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzat kialakításánál, valamint a vezetői kinevezéseknél megmaradjon az egyetértési joguk a véleményezési lehetőség helyett. Az államtitkárság a szakmai szervezetekkel és a hallgatókkal is egyeztetni kíván, a javaslatokat és a hozzászólásokat december 10-ig várják. A koncepció januárban kerülhet a kormány, áprilisban pedig a parlament elé, így az új felsőoktatási törvény május végére születhet meg. Kevesebb diplomás, több munkanélküli Még nem dőlt el, hogy mennyire kötik meg az AB kezét Van esély arra, hogy enyhüljön a Lázár János fideszes frakcióvezető által jegyzett alkotmánymódosítási javaslat. Mint ismeretes, ez a népszavazási tilalom alá eső kérdéseket kivenné az Alkotmánybíróság (AB) felülvizsgálati jogköréből. Balsai István, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke a testület tegnapi ülése után közölte: bizonyos esetekben mégsem gátolnák meg az AB kontrollját az eredeti törvénymódosítási javaslatban foglalt tilalmak - például a költségvetés, az adók, az illetékek - tekintetében. Úgy tudja, Lázár János az ügyben egyeztet majd a kormánnyal és Orbán Viktor miniszterelnökkel. A szocialista Lamperth Mónika szerint a testület többszöri összehívása azt mutatja: egyre nagyobb a zavar a kormányoldalon, nem tudják eldönteni, módosítsanak-e a javaslaton. Hétfőn azonban minden eldől: szavaznának a módosító indítványokról, és lehetőség szerint megtartják a zárószavazást is. Az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmány-előkészítő eseti bizottság tegnapi ülésén, mivel a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmisítését követően a Fidesz alkotmánymódosítási javaslatot terjesztett elő. Az LMP tegnap közölte: az alkotmányos válság megoldása érdekében vállalja, hogy ha a kormányoldal visszavonja a népszavazások és az AB ■ Hétfőn szavazhat a T. Ház a módosító indítványokról. jogkörét megnyirbáló javaslatokat, akkor újra részt vesznek a bizottság munkájában. Lázár János a szakszervezetekkel való keddi tárgyalás után az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) hétfői összehívását kezdeményezte a 98 százalékos különadóval kapcsolatban. Minden bizonnyal 3,5 milliósra emelik a 2 milliós határt a pedagógusoknál és más közalkalmazottaknál. ■ V. M. Mégis mindenkinek jár családi pótlék Nem kötik jövedelemhatárhoz a juttatást Többhetes huzavona után nem változik semmi, továbbra is alanyi jogon jár a családi pótlék. A kormány úgy döntött, mégsem köti jövedelemhatárhoz a juttatást. A korábbi elképzelések szerint 1,3 millió forint fölötti jövedelemnél megvonták volna a családi pótlékot, de ezt a kabinet egyelőre elvetette. Nagy Anna kormányszóvivő ezt azzal magyarázta, hogy az elképzelés szembement volna az adóegyszerűsítési tervekkel. „Mindenki, akinek családja van, megkapja a családi pótlékot. Függetlenül attól, mennyit keres. Ez az intézkedés mindenkinek jó. A szocialistáknak szakítani kellene azzal a gondolkodással, hogy egy gazdasági intézkedés csak olyan lehet, hogy valakiknek szükségszerűen rossz” - jelentette ki Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. Egy minimálbérből élő szülő így változatlanul ugyanakkora összeget kap gyermekei után az államtól, mint egy tehetősebb család. A változtatás forrást akart teremteni az ápolási díj emelésére, mivel az érintett ötvenezer ember 25-26 ezer forintos ápolási díja évek óta nem változott. Bár a családi pótlék rendszere a régi marad, a büdzsé tervezete szerint szimbolikusan, ezer forinttal mégis emelik az ápolási díjat. Az MSZP szerint a 2011-es büdzsé nem a szegénység ellen küzdelem költségvetése. Ugyanis a tervezet számai a szociális területen az ideihez képest nem változnak, ez azt jelenti, hogy a jóléti kiadások GDP-hez viszonyított aránya jövőre csökken. Szűcs Erika leszögezte: a szociális juttatásokra fordítható összeg 10,a segélykeret pedig 20 százalékkal lesz kevesebb 2011-ben. A volt szociális miniszter kifogásolta: nem emelkedik a nyugdíjminimum összege, és így nem változik a családi pótléké, a gyesé és a gyedé sem. ■ ■ Szimbolikusan emelik az ápolási djjat. Főhajtás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 54. évfordulója alkalmából az emlékezés koszorúit helyezték el tegnap állami és politikai vezetők a Nemzeti Sírkertben. A katonai tiszteletadás mellett fejet hajtott többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
