Új Néplap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-30 / 253. szám
4 Átépítik a 4-es főúton a veszélyes csomópontot Hamarosan átépül az ország egyik legveszélyesebb útkereszteződése. Ez az úgynevezett Mol- csomópont, a 4-es főút és a Szolnokról Debrecen irányába tartó kivezető szakasz kereszteződése. Minden évben súlyos közlekedési balesetek színhelye, ezért a „halálcsomópont” elnevezést is ráaggatták már. Ez a kereszteződés úgynevezett turbó körforgalom lesz. A körforgalom megépítésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárás során a Magyar Aszfalt Kft.-t választották kivitelezőnek. Várhatóan 2011 tavaszán kezdenék az építkezést, és őszén fejeznék be. A beruházás értéke 400 millió forint. ■ Felújításra vár a Rékasi felüljáró Szolnokon a 32. számú főút bevezető szakaszán húzódó, a Magyar Közút Zrt. tulajdonában lévő Rékasi felüljáró háttöltésének süllyedése nem állt meg - ezt radiometriás módszerrel állapították meg. Elképzelhetően a hídszerkezet is javításra szorul, így a felüljáró felújítása nem várathat magára. A közelmúltban szakértői vizsgálatok folytak a javítással kapcsolatosan és jelenleg is zajlik a helyreállítási munka tervezése. ■ Jövőre kezdődhet a munka a Százlábú hídon A kétkerekűvel közlekedők régóta panaszolják, hogy bringájukkal, de akár gyalog is járhatatlant szétporladt a szolnoki Százlábú híd kerékpárújának burkolata. Mint arról Szabó István alpolgármester érdeklődésünkre beszámolt, a felújításra a közelmúltban közbeszerzési eljárást indított a híd tulajdonosa, a Magyar Közút Zrt. A kivitelezési munka várhatóan tavasszal kezdődik. ■ VÁROSHÁZI TÜKÖR _______ ÚJ NÉPLAP - 2010. OKTÓBER 30., SZOMBAT Reneszánszát éli a rózsakert rozárium Versailles-i stílusban élesztették újjá a jövőre kiviruló parkot Tegnap ünnepélyesen átadták a sétáló és kerékpáros közönségnek a szolnoki rózsaparkot. Mészáros Géza Tegnap ünnepélyesen is átadták a Verseghy parki gyalogos- és kerékpárossétányt Szolnokon: Szabó István alpolgármester (balról) és Rózsa József, az építtető Sportcentrum Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója (jobbra) hivatalos szalagátvágásánál a város kisdiákjai is segédkeztek. Támogatásból épült újjá Szolnokon a megyeháza mögötti területen az 1928-ban a helyi polgárság előtt megnyitott, a város egyik díszének számító, Versailles-i stílusú reneszánsz park. A területen a közelmúltban befejeződtek a tereprendezési és a járdaépítési munkálatok. A pihenő-és sétálópark stílusában már a jelenlegi Verseghy parkhoz hasonlít. Tavasztól a most még földdel feltöltött területet virágágyások borítják. Az új franciapark dísze az a különleges rózsaágyás lesz, melyben a Magyarországon őshonos rózsafajtákból alakítanak ki a szakemberek egy gyönyörű lugast. A tervek szerint az országban található valamennyi, mintegy 270 fajta rózsatő kerül az ágyásokba. A megyeháza és a Verseghy | park közötti területrészen egykor § egy - a feltételezések szerint Rer- | rich Béla által tervezett - közkert | volt, amely a Tisza-parti sétakert- I tel szoros kapcsolatban állt, de önálló egységet képezett. Itt alakítják ki a rozáriumot, azaz rózsakertet, ahol magyar nemesíté- sű rózsafajtákból a magyar rózsák kertjét építik meg. A magyar nemesítésű rózsák jellemzője, hogy rendkívül dekoratív fajták, rezisztensek (ellenállók a betegségeknek) és szárazságtűrők, hiszen erre lettek nemesítve. A munkálatokat több szakaszra bontották - a napokban fejeződött be az utolsó fázis, a két párhuzamos, díszburkolatú sétány kialakítása. Az egyik a gyalogosoké, a másik a kerékpárosoké. Közöttük cserjesáv húzódik majd. A beruházás - amely a tervek szerint fejeződött be — kialakításának része volt korábban a parkra néző tűzfal rekonstrukciója, valamint a szomszédos vendéglő kerítésének megépítése is. A reneszánsz (francia renaissance, olasz rinascimento, jelentése magyarul: újjászületés) a képzőművészetben 1420 körül alakult ki Firenzében, de idővel fokozatosan átterjedt egész Itáli- ára, majd Európa többi országára is. Legkorábban Magyarországon jelent meg a 15. század közepén, Hunyadi Mátyás király udvarában. Ugyanakkor a reneszánsz megjelölés a XIX. században keletkezett, elsősorban az ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának művészeti és tudományos újrafelfedezésére utal. Másodsorban ezeknek a szellemi tevékenységeknek az eredményeként az európai kulturális élet általánosságban vett újjászületését is jelöli. A szolnoki rózsapark is tavasszal újjászületik. Az 1928-ban kialakított rózsapark a Tisza-híd felől Az 1928-ban kialakított rózsapark a Tisza Szálló felől Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. Októberben nyolcvanesztendős lett a világhírű néptáncmester elismerés Tímár Sándor a „Szolnokért Emlékérem” arany fokozatát vette át a napokban szülővárosában Tímár Sándor, a Csillagszemű Gyermektáncegyüttes alapítója e hónapban 80 esztendős lett! A szolnoki születésű koreográfusrendező, állami díjas, érdemes művész ez év október 2-án ünnepelte születésnapját. Ebből az alkalomból szülővárosában, a szolnoki Aba-Novák Kulturális Központban is felköszöntötték a magyar néptánc mesterét. A város nevében dr. Kállai Mária alpolgármester méltatta az idős koreográfust, majd a város nevében - „a helyi tánchagyományok megőrzéséért, a szolnoki Tisza Táncegyüttes létrejöttének, a néptánc-mozgalommá válásának megalapozásáért, vala* mint a műfaj sikeressé tétele érdekében végzett kimagasló tevékenysége elismeréseképpen” — a „Szolnokért Emlékérem” arany fokozatát nyújtotta át Timár Sándornak. A magyar néptánc mestere 1930. október 2-án látta meg a napvilágot Szolnokon, az Ugartanyán. Az első tánclépéseket nagyapjától tanulta. Miként ő is említi önéletrajzában: akkoriban még élt a környéken a néphagyomány, de a termelőszövetkezetek szervezésekor felborult minden. Tímár Sándor középiskolai tanulmányai idejére a Verseghy Ferenc Gimnáziumba került, egy számára idegen világba, de ott is hamar feltalálta magát. Rövid időn belül a gimnázi- J um regös cserkészcsapatában | irányított egy lelkes tánccsopor- 3 tot, majd miután a cserkész- | mozgalmat megszüntették, is- I kólái tánccsoportként működ- Timár Sándornak dr. Kállai Mária alpolgármester adta át szerdán este a tek tovább, ápolták a néphagyo- „Szolnokért Emlékérem” arany fokozata elismerést mányt. Ebből a csoportból alakult meg később - amikor Tímár Sándor már Budapesten élt - a Tisza Táncegyüttes. A középiskola elvégzése után, magas pontszámai ellenére - ku- lák származása miatt - nem vették fel sem az orvosi egyetemre, sem a Színház- és Filmművészeti Főiskola koreográfus szakára. A kezdeti nehézségek ellenére életét a táncnak szentelte. Több mint két évtized alatt alakította ki új táncpedagógiai módszerét, mely alapot adott a táncházmozgalom elindításához is. 1980-tól 16 éven át a Magyar Állami Népi Együttest irányította, de ugyancsak ebben az időben vállalta az Állami Balett Intézet néptánc tagozatának vezetését is. Máig a magyar néptánc legfontosabb, modernkori hagyományőrzője. ■ M. G. Tímár-módszerrel öröklődik a néptánchagyomány A csillagszem!) Gyermektáncegyüttes az a táncpedagógiai műhely, amelyben a gyermekek a néptáncot anyanyelvként tanulják. Timár Sándor koreográfus és felesége, Böske 1993-ban hozták létre a Magyarországon és Európában is egyedülálló együttest, amelyben 450 gyermeket foglalkoztatnak már 3 éves kortól.
