Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-26 / 172. szám
12 ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚLIUS 26., HÉTFŐ TÜKÖR Napi nyolc perc beszélgetés a lurkóval fejlődés Figyelmeztető, ha egy másfél éves kislány, illetve kétéves kisfiú még nem szólal meg Reményteljes a gyerekek befogadóképessége óvodáskorban, az anyanyelvi fejlesztés ekkor a legsikeresebb — állítja Rédai Etelka (képünkön) Az anyanyelv elsajátítását befolyásoló különféle hatások itt L UU,f ■UBLl. . E yw* ® “ L Évtizedekkel ezelőtt Napjainkban lassabb beszédtempó 80 szó/perc gyorsabb beszédtempó 120 szó/perc közepes háttérzaj erős háttérzaj, zajszennyeződés L \ nincs óvodai játékos idegennyelv-oktatás hangsúlyozott óvodai idegennyelv-jelenlét tévé közepes hatása érvényesül tévé nagyfokú hatása érvényesül ■ \ \ * iwaiBsy játékközpontúság megfelelés-központúság Évről évre egyre több olyan család fordul szakemberhez, ahol a gyermek beszéde nem indult meg háromévesen vagy nagyon kicsi a szókincse, esetleg szétesik a beszéde, s így érthetetlen a környezete számára. Pólyák A. - Laczi Z. A megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésű gyerekek a legveszélyeztetettebbek a tanulási zavarok szempontjából - állítja a szolnoki Rédai Etelka gyógypedagógus-logopédus. Szerinte figyelemfelhívó lehet, ha 3-ó hetes korban nem kezdődik el a gőgi- csélés, továbbá az, ha egy másfél éves kislány, illetve kétéves kisfiú még nem beszél. Ezekben az esetekben már ajánlatos szakember felkeresése. Lányoknál általában tizennyolc hónapos korban megjelennek a szavak, huszonnyolc hónapos korban pedig a mondatok. Ez a fiúknál jellemzően 2 éves, illetve 2,5 éves korban történik meg. Tér- | mészetesen egyéni fejlődésre is s akad több példa, sőt, a 3-4 éves | kor természetes velejárója az £ élettani beszédhiba, ami artikulációs eredetű, így lesz például a kakasból tatas. Ha azonban az anyanyelv tartalmi vonatkozásában, vagyis a szókincsben, mondatalkotásban van késés, már hároméves korban érdemes a szülőknek szakszerű segítséget kérni.- i tlu Megváltozott világunk egyik jellemzője a széttagolódott társadalom, valamint az élő szó térvesztése. Sokat mondó adat, hogy az édesapák naponta csupán nyolc percet beszélgetnek gyermekeikkel, a gimnáziumban heti hat perc jut szóbeli számonkérésre, s ebből mindössze két perc magyarul. Sőt, az érettségiig el lehet jutni úgy, hogy a négy év alatt összesen 17 perc szóbeli megméretést kell teljesítenie a diáknak. Míg régen a kisdiák alig várta, hogy megtanulja a betűvetés és az olvasás tudományát, addig ma már az internet, a televízió teljesen átalakította a fiatalok szokásrendszerét. A készen kapott információk, a képzettársítás elcsökevényesedése révén a gyerekek nehezen tudják megszerezni azt az ügyességet és gyakorlatot, ami azután a tanuláshoz szükséges. A szakember szerint nagyon fontos a kódolt nyelvhasználat, továbbá a szekvenciális analitikus gondolkodásmód, erre példa, amikor a szülő úgy magyarázza gyermekének: ott van a kisautód a szekrény mellett, az asztal alatt, a cipőtől balra. Ezzel szemben a legrosszabb megoldás, s a kódolatlan nyelv- használatra példa, amikor a szülő csak azt mondja: ott van, ni, ott, ott. Utóbbi persze szociokulturális hátrányra utal. Rédai Etelka azt tanácsolja a kisa nyelvi kommunikáció körülbelül 40 ezer éves. A beszéd velünk született adomány, az agynak ugyanis kifejlődött a nyelvi struktúrája, vezérlése, területi összműködése. Az olvasásnak és írásnak azonban nincs központja. Ezek ráépültek az agyban meglévő struktúgyermekes szülőknek, különösen nyáron, amikor több időt tölthetünk csemeténkkel, hogy sokat és lassan beszéljünk a gyerekhez. A logopédus úgy véli, rákra. Ez azt is jelenti, hogy le is épülhet, vissza is húzódhat, ha az emberi civilizáció más irányt vesz a jövőben. Régen az emberek írás-olvasás identi- tásúak voltak. A kisdiák alig várta, hogy tudjon betűt vetni és olvasni. Ma nem egészen így ébrednek a gyerekek... hároméves kor alatt a tévénézés károsan befolyásolja az olvasási készséget és a rövid távú memóriát. Három és ötéveskor között azonban a tévé fejlesztheti a kicsik kognitív (tanulási, megismerési) képességét. Ha ragaszkodik a lurkó a technika vívmányaihoz, a szülők kisgyermekükkel közösen nézzenek filmet, aztán beszéljék meg a látottakat A tévézés veszélyei között a gyógypedagógus elsőként említi a differenciálatlanságot, azaz, hogy mi fontos, s mi nem. Ezért legyünk tudatos tévé- és számítógép-felhasználók, és próbáljuk erre nevelni gyermekeinket is. Fontos, hogy sétáljunk együtt a szabadban, figyeljük meg a csemeténkkel az élő környezetet. Sajnos akad olyan lakótelepi kisgyerek, aki szinte nem hagyja el lakókörnyezetét, holott ez nem kerül pénzbe. Fedezzük fel gyermekünkkel a közös munka örömét, legyen szó kézimunkáról vagy kreatív alkotómunkáról. S ami szintén lényeges a szakember szerint, hogy minden nap meséljünk nekik, mégpedig igazi magyar népmesét, a korosztálynak megfelelőt, kisebbeknek rövi- debb állatmeséket, a nagyobbaknak pedig hosszabb, több fordulós meséket. Az óvodások fele beszédhibás A megyeszékhely 23 óvodájában tavaly szeptemberben 1055 nagycsoportost vizsgáltak meg a szakemberek A szűrés kiterjedt a beszédszervek működésére, a beszédhibák, beszédzavarok feltárására, a szókincsre és a nyelvi kifejezőkészségre, valamint az összeßggö beszédre. A felmérés szerint a vizsgált ovisok 51 százaléka bizonyult tünetmentesnek, a többit viszont beszédhibásnak találták a szakemberek Azaz az iskolába készülő gyerekek majdnem fele nem beszéli tisztán anyanyelve hangjait. Ha tovább boncolgatjuk a beszédhibásokat, akkor kiderül, hogy azok fele torzítva beszél (más módon képezi a hangokat), másik fele pedig selypítve (pöszén) beszél, más helyen képezi a hangokat. Ha a 3-4 éveseket vagy a 4-5 éveseket vesszük alapul, alig van 4-5 gyerek, aki tisztán beszél de vajon mi ennek a lesújtó eredménynek az oka? Nos, Rédai Etelka szerint elsők között említendő a rohanó, stresszes, felfokozott életvitel, az egyensúlyteremtési nehézségeket előidéző, túltengő vizuális kultusz, az élő szó térvesztése. Utóbbi okán sajnos nő azok száma, akik nagyon alacsony szó-kinccsel és nyelvi kifejez&készséggel rendelkeznek. Nem feltétlen használ a beszédfejlődésnek az urbanizált életmód, amely sokszor mozgásszegény életmódot, ennek következtében éretlenebb idegrendszeri struktúrát eredményez (nagymozgások összerendezetlen- sége, finommozgások éretlensége). Szintén az okok közé sorolandó a hosszan tartó cumizás, valamint a nagyfokú elhúzódó hurutos állapot, amely akadályozza a megfelelő beszédértést. reményteljes viszont a gyerekek befogadóképessége óvodáskorban. Ebben az id& szakban az anyanyelv bármely területének fejlesztése a legnagyobb sikerrel végezhető - fogalmazott a szakember. A kisdiák egykor alig várta, hogy tudjon olvasni SZAVAZÓLAP A 2010-ES JÁSZ-NAGYKUN-SZ0LN0K MEGYEI TERÜLETI PRIMA DÍJ JELÖLTJEI Magyar irodalom kategória O Bán János O Szenti Ernő O Rentz Mátyás Magyar építészet és építőművészet kategória O Mészáros János O Markóth Imre ! O Marton Csaba, Mártonná Molnár Marianna ! 1 Magyar színház- és filmművészet kategória O Balázs Péter O Gombos Judit O Mészáros István i Magyar sajtó kategória O Korim Éva ! O Szathmáry István ! O Pólyák Adrienn ! ■ Magyar képzőművészet kategória O Fazekas Magdolna O Gyurcsek Ferenc O Sisa József ■ Magyar népművészet és közművelődés kategória ! O Hortiné dr. Bathó Edit O Miklós Néptáncegyüttes | O Sülyi Károly Magyar tudomány kategória O Dr. Fülöp Tamás O Dr. Debreczeny András O Dr. Cseh Géza 1 Magyar zeneművészet kategória | O Bartók Béla Kamarakórus J O Balázs Anita j O Karcagi Szimfonikus Zenekar | 1 Magyar oktatás és köznevelés kategória O Dr. Törzsök Éva O Budai Ferenc O F. Nagy Gézáné ■ Magyar sport kategória j O Kővári Lászlóné O Köteles Alexandra O Fehér János j Közreműködését, szavazatát köszöni a VOSZ megyei elnöksége! Csak eredeti szavazólapot fogadunk el. Hiánypótló gyűjtemény nyílt látnivaló A kürtiek adták hozzá össze a tárgyakat Július 10-én, szombaton nyitotta meg kapuit a tiszakürti helytörténeti gyűjtemény. Itt egyetlen helyen mutatják be a kis település életét.- Az önkormányzati tulajdonban lévő, korábban szolgálati lakásként funkcionáló épületet önerőből tettük rendbe — tájékoztatta lapunkat Tálas László polgármester.- Az volt a fő célunk, hogy le- f gyen egy olyan állandó kiálh'tás, I amely megörökíti Tiszakürt | múltját. Szeretném megköszön- J ni a lakosoknak, hogy önzetle- £ nül ajánlották fel a kiállítás Fodor Mariann, a múzeum egyik gondnoka éppen a helytörténeti gyűjte- anyagát. ■ Németh Gergő mény egyik szobáját, s annak berendezéseit mutatja
