Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-12 / 160. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. JÚLIUS 12., HÉTFŐ 5 Több beruházás közbeszerzési eljárását indítja Kunhegyes A kunhegyesi képviselő-testü­let beruházásokkal kapcsolat­ban döntött. Egyszerűsített köz- beszerzési eljárást indít a tele­pülés funkcióbővítő fejlesztésé­re elnyert pályázat keretében megvalósítandó beruházások kivitelezőjének kiválasztására. A beruházás összköltsége 290 millió forint. Ebből az összegből- járdákat újítanak fel, új parko­lóhelyeket alakítanak ki, tér­burkolatot készítenek, hőszige­telést kap a művelődési ház külső homlokzata, valamint a nyílászárók cseréjére is sor ke­rül. Felújítják a római katoli­kus és a református templom külső homlokzatát és új piac­csarnokot is építenek. A tervek szerint a munkálatokat szep­temberben kezdik el, és 2011 végére fejezik be, tudtuk meg Szabó András polgármestertől. Egy másik, tárgyalásos eljárás­ban választják ki az ugyancsak e pályázat részét képező szökő- kút-kompozíció kivitelezőjét. A testületi ülésen jóváhagyták a város településfejlesztési kon­cepcióját is. A dokumentum a város fejlesztési elképzeléseit, az ezekkel kapcsolatos önkormány­zati döntéseket foglalja rendszer­be. A koncepció elkészítése az első lépés az településrendezési terv megalkotásához. Ennek munkálataira hazai pályázati forrásból nyert ötmillió forintot a kunhegyesi önkormányzat. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Tisza-tó térsége településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 56-516-754-es telefonszámot hétköznapokon! TISZA-TÓ Szilágyi László polgármester: — Nagy gondot fordítunk arra, hogy a szűkös anyagi körülmények ellenére is szép és lakható legyen a falu Kényszer szülte társulások faluriport Tiszaigaron is a munkahelyek hiánya a legnagyobb gond Kis költségvetés, takaré­kosság, hasznos munkát végző közcélú foglalkozta­tás jellemzi Tiszaigart. A kistelepülés azon kevesek egyike, amely nem halmo­zott fel óriási adósságot. Pólyák Adrienn Hatalmas, most virágnak felöltöz­tetett szalmabála fogadja az érke­zőt Tiszaigar határában. A több mint 750 esztendős, 888 lelket számláló faluban nem ez az egyet­len, kis költséggel megvalósított nagy ötlet. A 34-es útról a telepü­lés központjába vezető út mentén ottjártunkkor szorgos asszonyke­zek éppen virágot ültettek, az uta­zót rendezett közterületek, taka­ros porták látványa fogadja. Egy­koron sok nemesi család otthona volt Igar, bel- és külterületén 21 kastély és kúria állt, ezekből má­ra három maradt, nyomokban emlékeztetve a régmúltra. Szi­lágyi László polgármester az elő­deitől örökölt bútorokkal egysze­rűen berendezett irodájában foga­dott bennünket.- Pici, forráshiányos település lévén valamennyi intézményün­ket kénytelenek vagyunk mások­kal társulva működtetni. Az isko­lánk Tiszafüreddel, az óvodánk Abádszalókkal, a szociális intéz­ményünk Tiszaszentímrével, a művelődési házunk Kunhegyes­sel fogott össze — sorolja, milyen nehézségekkel kell szembenéznie a falunak. A 31 alsó tagozatos gye­rek itthon jár iskolába, a felsősöket azonban reggelente iskolabusz vi­szi a szomszédos Tiszafüredre.-Az intézményi társulásokat a kényszer szülte. Az előírt osztály­létszámokat nem tudnánk tarta­ni, emiatt nem kaphatunk állami támogatást. Ennek híján viszont egy 140-150 milliós költségvetés­ből gazdálkodó kistelepülés ön­erőből képtelen fenntartani pél­dául az iskolát A polgármesteri hivatal egyelőre még független. 2007 óta küzdünk a körjegyző­ségért, mert az önhibájukon kí­vül hátrányos helyzetű települé­seknek járó támogatásnak ez a feltétele. Mivel azonban senki nem akar velünk körjegyzőséget alakítani, ezen feltétel alól eddig még mindig megkaptuk a felmen­tést - folytatja a faluvezető. A kistérség többi településéhez hasonlóan az igariak sem dúskál­nak munkalehetőségben. A ki­lencvenes évekig sok falubeli dol­gozott a füredi hajógyárban vagy az alumíniumgyárban. Ezek meg­szűnte után volt, aki a fővárosban talált munkát, helyben két mező- gazdasági vállalkozás foglalkoz­tatja az ittenieket. Sokan vannak azonban állás nélkül. Őket az ön- kormányzat alkalmazza a közcé­lú foglalkoztatás keretében.- Az a célunk, hogy értelmes, hasznos munkát adjunk a köz­munkásainknak - mondja Szil­ágyi László, akivel beszélgetés közben kisétálunk a hivatal udva­rára. Az árnyékban néhány férfi ülőalkalmatosságok készítésével foglalatoskodik. - Az internetről vásároltunk sablonokat, amelyek segítségével padokat és térköve­ket öntünk. Ez sokkal kevesebbe kerül, mintha megvásárolnánk, ráadásul az emberek jobban meg is becsülik ezeket a tárgyakat - mondja a polgármester. Tervekből nincs hiány, hiszen a már ajándékba is adott padok mellett virágtartókat is csinálná­nak. Játszótérépítés, fásítás is sze­repel a teendők között, ez a pályá­zati támogatás függvénye. A hiva­talból a közelben lévő idősek klub­jába vezet utunk. Éppen lekéssük a bingópartit. Hetente háromszor ugyanis 50 forintos tétben játsza­nak a klubtagok. A nyeremény­ből azután kéthavonta közösen sütött-főzött ebédet, teadélutánt vagy más programot szerveznek. A vidáman tereferélő társaságból Forgó Jánosnét szólítjuk meg.- A fiatalok java már elköltö­zött a faluból, sokan vagyunk idő­sek, akik még emlékszünk a régi időkre. Régen volt munka, sokan jártak a gazdaságba dolgozni, most már nem ilyen jó a helyzet. Ritkaságok az arborétumban a széky Péter nagybirtokos által 1867-ben alapított, 19 hektáros arborétumban talál­ható a Közép-Tisza-vidék egyik legjelentősebb fagyűjteménye. Közel 400 féle fa és cserje él itt, mint például mamutfe­nyő, kaukázusi jegenyefenyő, liliomfa, ámbra, gránátalma- fa, mocsárciprusokból egész erdő, a vidéken őshonos ko­csányos tölgy és tulipánfa. Gondos kezek ápolják a virágokat a faluban Elismerést kapott az ártéri sétaút júniusban volt a nemzeti parkok hete, amelynek al­kalmából két kategóriában hirdettek pályázatot az év ökoturisztikai létesítménye cím elnyerésére. Az orszá­gos megméretésen kategóri­ájában harmadik helyezést ért el a tiszafüred-örvényi Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény. A tanösvényt üzemeltető Szabics Imrétől megtudtuk, hogy folyamat­ban van a tanösvény árvíz utáni helyreállítása, így egy héten belül ismét fogadják a látogatókat. Bővítik a nagyiváni iskola épületet pályázati forrásból bővítik a nagyiváni iskolát. A 11 millió 670 ezer forintos be­ruházásban egy mozgássé­rült, egy fiú és egy lány, va­lamint egy tanári mosdóhe­lyiséget, valamint egy fej­lesztőszobát alakítanak ki. Harcot indítottak a szúnyogok ellen ABÁDSZALÓKON az idei sze­zonban több mint kétmillió forintot fordítanak szúnyog- gyérítésre. Ebből az összeg­ből 5-6 irtásra futja, amely­ből hármat már elvégeztek a város belterületén, az üdülőövezetben és a strand környékén, összesen mint­egy 500 hektáros területen. Csobbanj Európával a Tisza-tónál is az európai Bizottság Ma­gyarországi Képviselete, a Europe Direct irodákkal közösen, június. 15. és au­gusztus 14. között rendezi meg „Csobbanj Európával!” című programsorozatát az ország strandjain. A road­show keretében egy kis­busz járja körbe az országot, érintve többek között a Tisza-tavat is. A program célja, hogy az eu­rópai uniós állampolgárság adta lehetőségekről ingye­nes tájékoztatást nyújtson a strandolóknak. SZ0U0N.hu További tisza-tavi információk a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. Hasznos nyári elfoglaltságot kínálnak alkotótábor Tiszaszentimrén idén harmadik alkalommal rendezték meg Júliusban bütykös korsó a hónap műtárgya Az elmúlt évekhez hasonlóan, 2010 nyarán is élettel telik meg a tiszaszentimrei Ady Endre Mű­velődési Ház. Idén harmadik al­kalommal rendeztek nyári alko­tótábort, amely június vége óta fogadja a gyerekeket. Az alkotó­tábor szervezői rendkívül fontos­nak tartják, hogy a fiatalok tar­talmasán töltsék a nyári szünidő két és fél hónapját, legyen lehe­tőségük, tehetségüknek, érdek­lődésüknek megfelelően hasz­nos időtöltést választani. Az idei alkotótábor is széleskörű össze­fogással jött létre. A színes programsorozatban minden gyerek megtalálja a szá­mára legérdekesebb, legértéke­sebb elfoglaltságot. Kézműves-foglalkozások, ját­szóház, KRESZ-nap, formációs tánctábor, hittantábor, gyalogtú­rák, sportvetélkedők váltakoz­nak az idei nyári szünetben. Pár napos kurzus keretében a műve­lődési házban, és a faluházban tartanak néprajz-és néptáncórá­kat a méltán nagy hírnevet szer­zett Pátria Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény növendékei és pedagógusai. A kurzus folyamán elsajátított új koreográfiákból és az alkotó­táborban részt vevő gyermekek alkotásaiból, színpadi munkái­ból augusztus 19-én, kenyér­szenteléssel egybekötött tábor­záró napot rendeznek, amelyre mindenkit várnak. ■ A tiszaszentimrei művelődési házban nyáron is zajlik az élet Képünk az egyik kézműves-foglalkozáson örökítette meg a gyerekeket. Ifjú Nagy Mihály datálatlan büty­kös korsója a hónap műtárgya a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban. A korsó két éve, a tiszafüredi Mo­noki család adományaként ke­rült a múzeum gyűjteményébe. A formai jegyek, díszítményele­mek alapján úgy tűnik, hogy a bütykös korsó K. Nagy Mihály (vagy ifjú Nagy Mihály 1821— 1855) műhelyében készülhetett. Az egyik ilyen ismertetőjegy a gránátalma virágmotívum, amely miskolci fazekasműhely­ből kerülhetett Tiszafüred vidé­kére. Az edény hasán körbefutó ujjnyomásos, egysoros, rátétes abroncs, illetve a bütykös korsó nyakán lévő függőleges minta szintén ifjú Nagy Mihály mun­káját sejteti, mivel a füredi faze­kasok közül ezt a megoldást csak ő alkalmazta. A bütykös korsót talán a Monoki vagy a Marhás család valamelyik tagja kaphat­ta, hisz a szomszédságban élt a Katona Nagy fazekascsalád több generációja is. Az adatközlés sze­rint vizet is hordtak benne, hisz a füredi határba, 17 kilométerre kivitt ivóvizet a korsó hidegen tartotta. Később olajtárolásra használták, s ettől szennyezet- tebb és nehezebb lett. Előkerülé­se azt is jelzi, hogy mindig lehet számítani újabb füredi edények felbukkanására. Ez a bütykös korsó kiemelkedő tárgyi emléke a XIX. század közepére kialaku­ló füredi fazekasságnak. ■

Next

/
Thumbnails
Contents