Új Néplap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-12 / 160. szám

2010. JÚLIUS 12., HÉTFŐ 6 GAZDASÁG ¥ Elénk vita a bírósági titkárok jogköréről törvényhozás Gyorsíthatja az ítélkezést, de jogbiztonsági kérdéseket is felvet a tervezett módosítás Indokolt lehet a bírósági titkárok ítélkezése, de nem mindegy, milyen ügyekben dönthetnek - mondják a szakértők a T. Ház napirendjén szereplő alkotmánymódosításról. Kende Katalin A kormány javaslata szerint a helyi bíróság hatáskörébe tarto­zó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíróként bírósági titkár is eljárhat. Az előterjesztés sok ellenzéki képviselőnél ki­vágta a biztosítékot. Mesterházy Attila (MSZP) Baka András főbí­róhoz intézett kérdéseket a bíró­sági titkár státusát érintő tör­vénymódosítással kapcsolatban. Alkotmánybíróság elé került a járulékalap Könnyen lehet, hogy hamarosan elvérzik a társadalombiztosítási járulékfizetés tekintetében év elején bevezetett új „minimum­járulékalap”. Az Alkotmánybíró­ság (AB) az előző héten kezdett neki e törvényi passzus vizsgá­latának, és van rá esély, hogy a mai és a holnapi ülésen döntés is születik ez ügyben. Amennyi­ben nem, akkor viszont csak ősz- szeb várható ítélet, a taláros tes­tület ugyanis a nyár hátralévő részében már nem tart üléseket. Ismeretes: az év elején hatály­ba lépett szabályok szerint a tb- járulékokat a tevékenységre jel­lemző kereset után kell megfi­zetni. Korábban ez a minimum- járulékalap a minimálbér két­szerese, tavaly havi 143 ezer fo­rint volt. A január 1-je óta hatá­lyos szabályok ilyen konkrét összeget már nem határoznak meg, helyette az adófizető tevé­kenységére jellemző kereset után várják el a járulékok befi­zetését. ■ Jogászok szerint a jel­lemző kereset meghatá­rozása túlságosan tág. Szakemberek már a javaslat vitája során rámutattak: e meg­határozás túlságosan tág. Ha­sonló okokból kezdeményezte nemrég két jobbikos képviselő is e törvényhely hatályon kívül helyezését, indítványuk azon­ban egyelőre nem került a T. Ház plenáris ülése elé. Könnyen le­het azonban, hogy erre már nem is kerül sor, legalábbis amennyi­ben az AB valóban megsemmisí­ti az ominózus joghelyeket. A tb-törvényen kívül a tevé­kenységre jellemző kereset sze­repel a személyi jövedelemadó­ról szóló törvényben is, azzal a céllal, hogy a vállalkozásokban érdekelt magánszemélyek jöve­delmüket ne túlnyomórészt osz­talékágon vegyék ki a cégükből. Míg a tb-szabályok esetében van mód a törvényi vélelemmel - és az adóhatósági megállapítással - szembeni ellenbizonyításra, addig az szja-törvényben nem. Valószínű, hogy e rendelkezések hatályon kívül helyezése után a kormány más - remélhetőleg eg­zaktabb - szabályokkal helyette­síti azokat. ■ Schiffer András (LMP) módosító javaslataiból csak egyet fogadott el az alkotmányügyi bizottság. Azt nem, mely deklarálta volna, hogy e tevékenysége során a bí­rósági titkár független, csak a törvénynek van alárendelve. Márpedig ez alapvető garan­cia - mondta lapunknak Kondo- rosi Ferenc. Az egyetemi tanár szerint indokolt lehet a szakvizs­gázott, de bíróvá még ki nem ne­vezett jogásznak ítélkezési lehe­tőséget adni. A világon minde­nütt megnövekedett ügyszám­mal küszködnek. Nálunk nem új keletű igény, hogy a bírósági titkárok levegyenek bizonyos terheket a bírák válláról. Nem mindegy azonban, hogy milyen ügyekben ítélkezhetnek majd. Sokak szerint az alkot­mánymódosítás a közbiztonsági törvénycsomag érvényesülését igyekszik elősegíteni. A szigoro­dó szabálysértési eljárásokkal ugyanis óriási ügytömeg zúdul a bíróságokra. Nagy kérdés, hogy az ezzel kapcsolatos munkába miképpen „dolgozhatnának be” a titkárok. Kádár András, a Ma­gyar Helsinki Bizottság társelnö­ke igen aggályosnak tartaná, ha pusztán gyorsasági, hatékonysá­gi szempontoktól vezérelve sze­mélyes szabadságot korlátozó döntéseket hozhatnának. Mint hangsúlyozta, ezzel a jogállami­ság keretei lazulnának tovább. | Tárgyalja a parlament azt a | módosító javaslatot, mely meg- § szünteti a hatóság, illetve a ható- J sági ellenőrzést végző szemé- s lyek érdekeltségét a bírságkisza­A bíróságok megnövekedett ügyszámán segítenének a bírósági titkárok HIRDETÍS friss* Olcsó, jó Kovászolni való uborka »l. osztály ► lédig ► kg Piros almlr I. osztály >2 kg A150 Ft/kg Uzsonna szelet ► szeletelt ► 100 g ► 1990 Ft/kg Wake up ananászlé ► 100% gyümölcstartalom ► 1 liter, 279 Ft/1 db 113 db vásárlása esetén: 186 Ft/1 db _____ Tr ijó Háztartási keksz ► 200 g, 99 Ft/1 db, 495 Ft/kg ► 3 db vásárlása esetén: 66 Ft/1 db, 330 Ft/kg 1 Füstír ► 140 g, 249 Ft/1 db, 1779 Ft/kg ► 2 db vásárlása esetén: 125 Ft/1 db, 893 Ft/kg $, 'Magyar, 'Magyar, 2 db vásárlása esetén 3 db vásárlása esetén 3 db vásárlása esetén Érvényes: 2010. július 12. és július 14. között, a készlet erejéig, minden Penny Market üzletben, az ország 183 pontján. *Az árak a 2010. július 8-át megelőző Penny Market fogyasztói árak. *A csillaggal jelölt árucikkek nem állandó termékei kínálatunknak, ezért előfordulhat, hogy az akció kezdete után rövid időn belül elfogynak. Amennyiben gondos tervezésünk ellenére a termék az akció vége előtt elfogyna, felvilágosításért kérjük, forduljon az üzletvezetőhöz. A legközelebbi áruházaink listáját megtalálja a www.penny.hu weboldalunkon, a boltkereső menüpont alatt. A nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Az árak forintban, áfával együtt értendők. Kiszolgálás csak a háztartásokban szokásos mennyiségben. Szíves megértésüket köszönjük! Boni MARKET básban. Kimondja, hogy a kisza­bott bírságok a hatóság működé­sére semmilyen formában ne le­gyenek felhasználhatók. A Nem­zeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot már nem fogja érinteni a jogsza­bály. Három éve, hogy a besze­dett bírságok az államkasszát gyarapítják, tavaly például 1,4 milliárd forinttal - mondta Ka­thy Attila főosztályvezető. Haladék SOK ADÓS SZÁMÁRA hozhat megnyugvást, hogy - legalábbis jövő márciusig - tető marad a feje fölött. A bírósági végrehaj­tási törvény módosítása haladé­kot ad a ténylegesen kilakolta­tással fenyegetett családoknak. Két-három éven belül nullszaldós lehet a Malév Reálisan két-három éven belül nullszaldós lehet a Malév ma­gyar nemzeti légitársaság, azt, hogy hogyan, a július 20-ig meg­történő teljes helyzetfelmérés után lehet megmondani - nyi­latkozta Márton Attila légi közle­kedésért felelős miniszteri biz­tos. Hozzáfűzte: „a magyar álla­mi érdekérvényesítés az elmúlt nyolc évben hiányzott, nem volt világos^ stratégia, amelynek alap­ján a magyar állam tudta volna, hogy mit akar kezdeni azzal, amije van”. A Malév esetében a cél a mű­ködőképesség fenntartása, ez nemcsak a munkahelyek meg­tartása miatt, hanem nemzetgaz­dasági szempontból is fontos. A légitársaság finanszírozásához az állam segítséget nyújtott, így adósságait ütemezetten Fizeti. A korábbi kormány által áprilisban hozott határozatot, amely szerint 8,1 milliárd forintot kap a Malév, a lehetőségek szerint végrehajt­ják - közölte Márton Attila. A miniszteri biztos szerint a kormány mozgásterét korlátoz­za a februárban megkötött ma­gyar-orosz megállapodás. Pél­daként azt a különleges jogot említette, ami szerint az orosz résztulajdonos Vnyesekonom- bank, amely egyébként a Malé- vot finanszírozza, beleszólhat az 50 millió forint feletti pénzügyi tranzakciókba. ■ Új állapotok A FEBRUÁRBAN született megál­lapodással a magyar állam 95 százalékos tulajdonosa lett a légitársaságnak úgy, hogy az adósságok egy részét tőkévé konvertálták. A kisebbségi tu­lajdonos az az AirBridge Zrt. maradt, amelyik 2007-ben megvásárolta a Malév részvé­nyeit. Az AirBridge Zrt. 49 szá­zalékban az orosz állami Vnyesekonombank tulajdoná­ban van. A MAGYAR LÉGITÁRSASÁG 102 millió euróval (jelenlegi árfolya­mon mintegy 29 milliárd forint) tartozik az orosz banknak. Ezen felül van az a 32 millió euró viszontgarancia, amelyet hitelformájában terhelt vissza a bank a Malévra.

Next

/
Thumbnails
Contents