Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-15 / 137. szám
6 GAZDASAG 2010. JUNIUS 15., KEDD A BUX index 2010. június 14-én Záróérték: 21473 Előző heti .....................1...... zá róérték: 15.30, a New York-tC* 21277 tőzsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Econet 99 4,21 24 Mól 18 250 3,10 1771 ANY 705 2,47 TVK 2 885 2,30 Synergon 607 2,01 3 PannErgy 809 1,76 13 KEG 290 1,75 1 Fotex 387 1,57 14 FHB 1 198 1,52 39 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft MTelekom 645-1,07 930 A BUX index az elmúlt napokban 22 600 22 300 22024 22 000 21700 21400 21 100 21 20 600 20915 06.04 06.07 06.08 06.09 06.10 06.11 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.14.) EUROBUZA 2010. augusztus_______31000 TAKARMÁNYBÚZA ^OIO. augusztus 28 200 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. július _______________36 750 TA KARMÁNYÁRPA ^010. augusztus 23 510 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 76 OOO MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. június 14-én €/Ft $/Ft CHF/Ft f Í i 280,20 229,18 201,60 ♦ 1,08 Ft-1,25 Ft-0,11 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB41 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank3 4,50 7,50 Raiffeisen Bank21 4,50 4,50 1) ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2) AKCIÓ 3) FOKOZÓDÓ 3X1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4) FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.14.) wmmmm Vételi Eladási Allianz Bank 273,06 287,06 Budapest Bank 272,79 289,67 CIB Bank 269,04 291,46 Citibank 268,10 290,44 Erste Bank 273,14 288,88 K&H Bank 273,74 289,52 MKB Bank 273,24 287,26 OTP Bank 271,68 285,62 Raiffeisen Bank 272,74 285,02 Kevesebben mennek táppénzre betegszabadság Az ellátás összege is csökkent az idén - Munkahelyféltés A szigorítás következtében a betegszabadságon, táppénzen töltött napok száma és vele együtt az erre az időszakra jutó ellátások aránya is csökkent. A táppénz mértékét is maximálta a törvényalkotó. Munkatársunktól A foglalkoztatottság alakulásával a betegállományra jogosultak száma is jelentősen csök- j kent; 1990 és 2008 között ösz- szességében közel negyedével lett kevesebb. Míg 1990-ben egy foglalkoztatott évente átlagosan 22 napot töltött táppénzen, 2000-ben ez a szám már 12- re, az elmúlt pár évben pedig mindösszesen 9 napra esett. A juttatások csökkenése mellett a munkahely elvesztésétől való félelem is hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók a lehető legkevesebbszer éljenek a betegszabadság lehetőségével. „Mivel az »éves járulékplafon« bevezetése nem vonatkozott a munkabérből levonandó 2 százalékos pénzbeni egészségbiztosítási járulékra, a ténylegesen levont egyéni járulékok megemelkedtek, miközben a táppénz mértéke nemcsak csök- ) kent, hanem azt még maximál- J ták is” - összegezte a munkavállalókat érintő módosításokat Pentz Edina, az Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (RSM DTM) Hungary bérszámfejtési vezetője. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint a hazai foglalkoztatottak összesen évente több mint 36 millió napot töltöttek táppénzen, 8,6 millió napot pedig betegszabadságon, melyhez 2009-ben 102,6, illetve 49,3 milliárd forint kifizetés kapcsolódott. A jelenlegi szabályok szerint a betegszabadság évente legfeljebb 15 munkanapra vehető igénybe, amiért a munkabér 70 százaléA táppénz összege alacsony, sokaknak még a megélhetéshez sem elegendő. Régebben ha valaki tüsszentett egyet, már otthon is maradt - ennek vége kának megfelelő távolléti díj jár a dolgozónak. Ez az összeg adó- és járulékköteles, és igénybevételéhez szükséges a kezelőorvos vagy a kórház igazolása. A távolléti díj kifizetése teljes mértékben a munkaadót terheli. Amennyiben a betegség ennél hosszabbra nyúlik, a 15. nap után már táppénz jár a dolgozónak, amelynek mértéke a folyamatos munkaviszony időtartamától függ. Kedvezőbbek a feltételek, ha a dolgozó folyamatos munkában töltött ideje eléri a két évet, ekkor ugyanis a táppénz alapja a jövedelem 60 százaléka (ez a változtatás előtt 70 százalék volt). A kifizetendő táppénz plafonjaként a minimálbér négyszerese vehető figyelembe, ez 2010-ben legfeljebb bruttó 9 800 forint/nap (havi bruttó 294000 forint) összeget jelenthet. Két évnél rövidebb, folyamatos munkaviszony esetén a táppénz mértéke már csupán a munkavállaló jövedelmének 50 százaléka lehet (ez korábban 60 százalék volt). A táppénz egy- harmada ekkor is a munkáltatót terheli, míg kétharmadát a társadalombiztosítás fizeti. Keresőképtelenség baleset miatt - munkában vagy hazafelé tartva ANNAK A MUNKAVÁLLALÓNAK jár baleseti táppénz, aki a munkaviszonya alatt - vagy annak megszűnése után legkésőbb három napon belül - üzemi baleset miatt kérésé képtelenné válik. 2010 januárjától az üzemi baleset fogalma is módosult: míg korábban üzemi balesetnek csak a munkakörben vagy azzal összefüggésben szenvedett baleset számított, január óta ez kiegészült a munkába vagy onnan hazafelé menet közben szenvedettel. A BALESETI TÁPPÉNZ ÖSSZege megegyezik a megelőző hónap egészségbiztosításijá- rulék-alapot jelentő jövedelmével, az úti balesethez kapcsolódó táppénz mértéke pedig a munkavállaló havi bérének 90 százalékát teszi ki. 45 helyett 30 naptári nap A FOGLALKOZTATÁSBÓL kikerülő munkavállalók esetében gyakori táppénzigénylési forma a passzív táppénz, melyet a dolgozó a munkaviszony megszűnésekor vehet igénybe. A passzív táppénz 2010-től legfeljebb 30 naptári nap lehet a korábbi 45 nap helyett Ezzel együtt a szabályozás limitet húzott a passzív táppénz összegére is, az ez évtől a mindenkori minimálbér 150 százalékához kötött. Ennek alapján 2010-ben az igénybe vehető maximális összeg bruttó 3675 forint naponta. A passzív táppénz után a munkáltatóknak továbbra sem kell fizetniük az egyharmadot, azt a társadalombiztosítás finanszírozza. Az E.ON Energiaszolgáltató Kft. közleménye Tisztelt ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és A villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló 44/2008. (XII. 31.) KHEM-rendelet előírásaival összhangban, az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleinkre vonatkozó villamosenergia-díjak 2010. július 1. napjától megváltoznak. A díjak az alábbiakra módosulnak: Lakossági Árszabás megnevezése Áramdíjak (nettó, Ft/kWh) ÁFA (Ft/kWh) Áramdljak (bruttó, Ft/kWh) A1 - I. tömb 19,84 4,96 24,80 A1 - II. tömb 22,29 5,57 27,86 B 15,60 3,90 19,50 H 15,60 3,90 19,50 Üzleti Árszabás megnevezése Áramdljak (nettó, Ft/kWh) ÁFA (Ft/kWh) Áramdíjak (bruttó, Ft/kWh) A1 22,29 5,57 27,86 A2 völgyidőszak 17,27 4,32 21,59 A2 csúcsidőszak 27,97 6,99 34,96 A3 völgyidőszak 19,45 4,86 24,31 A3 csúcsidőszak 30,27 7,57 37,84 B 15,60 3,90 19,50 H 15,60 3,90 19,50 A fenti díjak nem tartalmazzák az elosztói alap-, illetve teljesítménydíjakat, az energiamennyiség-alapú rendszerhasználati díjakat, üzleti felhasználók esetén az általuk fizetendő energiaadót, valamint a VET 147. §-a alapján fizetendő pénzeszközöket. Az árváltozás miatt a havonta kiküldött részszámlák összege is módosul, azonban emiatt nem szükséges a mérőállását rögzíteni, mert részszámlás fizetés esetén számlázási rendszerünk a fogyasztást időarányosan megosztja. Amennyiben a mérőállását rögzíteni kívánja, azt 2010. július 15-ig az alábbi elérhetőségeken teheti meg: • normál díjas SMS-ben a 06 30/ 3 444 999-es számon, • vezetékes telefonról a 06 80/ 210 211-es ingyenesen hívható számon, vagy • e-irodánk http://www.eon.hu/ugyintezes oldalán keresztül. A fent említettek értelmében az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó Üzletszabályzat is módosul, amit a felmondási feltételekkel együtt megtekinthet honlapunkon. www.eon.hu &on Kárenyhítési alap: kitoltak a befizetési határidőt A gazdáknak június 30. helyett szeptember 30-ig kell befizetniük a kárenyhítési alapba - jelentette be Nagy Anna kormányszóvivő tegnap Budapesten, a kormánydöntést ismertetve. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a vízkárokról elmondta: a kárenyhítési alap felülről nyitott, attól függően lehet feltölteni, mekkora a kár. A vis maior bejelentéseket pedig az eddigieknél egyszerűbb lesz megtenni a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál. A szaktárca (VM) segélyakciót szervez. A pénzbeli adományok az Magyar Államkincstár által nyitott, elkülönített számlára utalhatók, de természetben is lehet adakozni (részletek a VM honlapján). „Az EU szolidaritási alapjában egymilliárd euró van az állami tulajdonban keletkezett károk enyhítésére. A visegrádi országok minisztereivel megállapodtunk abban: összehangoljuk a lépéseinket és benyújtjuk a kárigényünket az alaphoz” - mondta Fazekas Sándor. Új kárenyhítési rendszert kell kidolgozni, ez hosszabb távú program. ■ Pozitív példákat keres az Innoforum innovációra Magyarország a mérsékelt inno- vátorok kategóriájába került az Európai Bizottság legutóbbi jelentése szerint. Kutatás-fejlesztésre (k+f) 2009-10-ben mintegy 350 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a hazai pályázók. „Ahhoz, hogy az ezen a területen elköltött pénzeket minél hatékonyabban használják fel, a résztvevők támogató együttműködésére, a szabályozási környezet kedvezőbbé tételére, modern infrastruktúrára és megfelelő oktatáspolitikára lenne szükVárják a cégeket A KÖVETKEZŐ KEREKASZTAL időpontja: június 24. Információ a mvw.innoforum.hu weboldalon. A szervezők várják olyan gazdasági társaságok jelentkezését az innoforum© ikt.hu email címen, amelyek saját pozitív példával tudnak szolgálni a cégüknél bevezetett innovatív megoldásokra. ség” - mondta Kulcsár Péter, az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója. Kiemelt jelentőségű, hogy milyen forrásból történik ennek az innovációnak a finanszírozása. Magyarországon ez 48,3 százalékban a vállalkozási szektorból történik, míg 41,8 százalékban még mindig az állam biztosítja. Ez azért kiemelt kérdés, mert a vállalkozási szektorból induló innováció tényleges megvalósulása sokkal eredményesebb. Az Innoforum azt tűzte ki célul maga elé, hogy szakmai ke- rekasztal-beszélgetéseken keresztül az innovatív kezdeményezések katalizátora lesz a vállalati szektorban. Bemutatja azokat a pozitív vállalati példákat, amelyek lendületet adhatnak a vállalatoknak, hogy az ötlet után a megvalósításig is minél nagyobb számban eljussanak. A gazdaságpolitika figyelmét pedig fel kívánja hívni azokra a szabályozási és infrastrukturális problémákra, amelyek hátrányosan befolyásolják a vállalkozások k+f aktivitását. ■ « I
