Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-22 / 44. szám

ÚJ NÉPLAP — 2010. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ 5 TISZA-TÓ Tiszakutató Intézet létesül nemsokára Egy végtelenített történet? Tiszafüreden A Magyar Tudományos Akadé­mia (MTA) nemrégiben Tiszaku­tató Intézet létrehozását határoz­ta el. Az intézet telephelyéül Ti­szafüredre esett a választás, tá­jékoztatott Pintér Erika, a város polgármestere. A kutatóbázisnak a volt tisza- örvényi óvoda épülete ad majd otthont. Az önkormányzat tulaj­donában lévő ingatlant az MTA 30 évre, bérleti díj fizetése nél­kül kapja használatba, ennek fe­jében vállalja az épület teljes kö­rű felújítását. Jelenleg az épület­ben az örvényi lakosok tevékeny közreműködésével kialakított, páratlanul gazdag helytörténeti gyűjtemény működik. Ennek szakszerű felügyeletét is vállalja az MTA. A szerződésbe azt is belefog­lalják majd, hogy a kiállítás anyaga csak a tulajdonosok elő­zetes hozzájárulásával mutatha­tó be más helyen. Az MTA várha­tóan májusi közgyűlésén dönt véglegesen a Tiszakutató Intézet megalapításáról. ■ Elfogadták Kunhegyes költségvetését A kunhegyesi képviselő-testület legutóbbi ülésén megalkotta a vá­ros idei évre szóló költségvetési rendeletét. Szabó András polgár- mester lapunknak elmondta, hogy a több mint 2,5 milliárd fo­rintos főösszegű büdzsé műkö­dési hiánya 125 millió forint. 2007-ben még 350 milliós volt a hiány, ám a takarékossági intéz­kedések hatására ezt folyamato­san sikerült leszorítani. Ám a helyzet most sem rózsás, árnyal­ta a képet a polgármester. Mint fogalmazott, további intézkedé­sekre lesz szükség, főképp a csökkenő gyermeklétszám mi­att. Ez azt jelenti, hogy nyáron létszámcsökkentésre kénysze­rülhet az önkormányzat az okta­tási intézményekben. A helyi adók tekintetében nem történt változás, a legjelentősebb bevé­telt az iparűzési adótól várja a vá­ros, ezen a soron 65 millió forin­tot terveztek. A fejlesztésekhez szükséges önerőt a kötvénykibo­csátásból befolyó bevétel, illetve törzstőke biztosítja majd. ■ vita Tovább tart a huzavona a halászati hasznosítás joga körül A horgász megfelelő szolgáltatást vár el a pénzéért. Képünk illusztráció. hasznosítónak az anyagi érdekei nincsenek garantálva, annak a kárvallottja kizárólag a víz és a halállomány—fogalmazott Orosz Sándor. A politikus arra is emlé­keztetett, hogy az ügyben több per is folyamatban van, ám a minisztérium egészen tavalyig tartotta magát a törvény szöve­géhez és ragaszkodott ahhoz, hogy a hasznosítóváltást meg­előzze a kártalanítás. Hogy a mi­nisztérium álláspontja miért mó­dosult, Orosz Sándor szerint ért­hetetlen, mert mint fogalmazott a jogszabály nem változott, arról az Alkotmánybíróság is kimond­ta, hogy nem ellentétes az alap­törvénnyel. A kártalanítás kérdésében egyébként 2003 óta folyik egy per, amely még mindig az első foknál tart. Jelenleg egy függet­len halászati szakértő véleménye alapján a Mohosz mintegy 150 millió forintos kártérítési összeg­re tarthat igényt, tájékoztatott dr. Szabó Imre elnök, aki emellett emlékeztetett arra is, hogy a Fő­városi ítélőtábla egy végzésben kimondta, hogy a szövetség mindaddig birtokban maradhat, amíg a kártalanítás kifizetése meg nem történik. Mindemellett a Mohosz közigazgatási pert in­dított a Sporthorgász Kft. halá­szati hasznosítóként történt be­jegyzése ellen. - Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy amíg jog­erős bírósági döntés nem szüle­tik ebben a perben, az új haszno­sító nem tevékenykedhet — mondta dr. Szabó Imre. - Elké­pesztőnek tartom a Mohosz eljá­rását - reagált a sajtótájékozta­tón elhangzottakra Hegedűs Gá­bor, a Sporthorgász Kft. ügyveze­tő igazgatója. — A bíróság már többször kimondta, hogy mind az FVM-mel kötött alapszerződé­sünk, mind annak módosításai érvényesek. Társaságunk felha­talmazást kapott az államtól a Ti- sza-tó halászati hasznosítására, így nem tehetünk mást, mint hogy azokat az engedélyeket, amelyeket nem mi adtunk ki, be­vonjuk, és továbbítjuk az illeté­kes hatóságoknak. A Heves Me­gyei Mezőgazdasági Szakigazga­tási Hivatal halászati főfelügyelő­je visszavonta a Mohosz halőrei­nek jogosítványát. Ennek ellené­re azt tapasztaljuk, hogy kint vannak a vízen, ám nem igazol­tatnak. Jogosítvány híján ezt nem is tehetik, de jelenlétükkel zavart okoznak - tette hozzá He­gedűs Gábor. Az ügyvezető el­mondta azt is, hogy az eddigi jegybevételből a működéshez szükséges összeg a társaság ren­delkezésére áll. Elkészült az idei halgazdálkodási terv A sporthorgász kft. elkészí­tette a halászati felügyelővel egyeztetett halgazdálkodási tervet. - A kárókatonák okoz­ta hatalmas károk miatt zsenge pontyivadékot és egy­nyaras pontyot egyáltalán nem telepítünk, két- és há­rom nyara s pontyot viszont igen, de kizárólag pikkelyes tiszai tájfajtákat — vázolta a terveket az ügyvezető. Hege­dűs Gábor hozzátette: a halte­lepítést közbeszerzéssel, a leg­teljesebb nyilvánosság mellett fogják elvégezni. Január elseje óta a Tisza- tavi Sporthorgász Köz­hasznú Nonprofit Kft. az új halászati, horgászati hasznosító. A jog korábbi birtokosa, a Magyar Or­szágos Horgász Szövetség (Mohosz) azonban tovább­ra is vitatja a földműve­lésügyi miniszter dönté­sének jogszerűségét. Pólyák Adrienn Ezt az álláspontot osztja a Halter­melők Országos Szövetsége (Haltermosz) és a Magyar Agrár­kamara halgazdálkodási alosz­tálya is, derült ki a három szer­vezet közös, budapesti sajtótájé­koztatóján. A korábbi és a jelen­legi halászati hasznosító közötti, úgy tűnik kibékíthetetlen ellentét alapja a halászatról és horgászat­ról szóló 1997. évi törvény egyik passzusának eltérő értelmezésé­ből adódik.—A törvény rendelke­zései szerint a régi haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg az új hasznosító a kártala­nítási kötelezettségének eleget nem tesz. A kártalanítás a mai napig nem történt meg, így állás­pontunk szerint szövetségünk to­vábbra is jogszerűen birtokban van a Tisza-tavon - mondta dr. Szabó Imre, a Mohosz elnöke. Dr. Orosz Sándor parlamenti képvi­selő, aki a halászati törvény elfo­gadásakor az országgyűlés me­zőgazdasági bizottságának elnö­ke volt, arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó jogszabály éppen azért született, hogy a régi kezelő jogait garantálja. — A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ha a mindenkori aktuális halászati A pecásnak a jó fogás Elkerülő útra és felújításra pályáznak A LEGHÁTRÁNYOSABB helyze­tű kistérségek számára kiírt pályázatra nyújtja be igé­nyét Tiszafüred. 140 millió forintos támogatásból a vá­ros északkeleti elkerülő út­ját szeretnék megépíteni, kivezetve ezzel a forgalmat a városközpontból. A Kos­suth Lajos gimnázium épü­letének korszerűsítésére pe­dig 300 millió forintra pá­lyázik az önkormányzat, a szükséges önerő biztosítása mellett. Első körben nem fogadták el a költségvetést a TiszAszőLősi képviselő- testület első olvasatban tár­gyalta a település idei költ­ségvetését. A 297 millió fo­rintos főösszegű büdzséter­vezet 58 millió forintos hi­ánnyal számol. A képviselő- testület tagjai úgy döntöt­tek, hogy át kell gondolni, honnan lehet még lefaragni a kiadásokból. Idegenforgalmi beruházás a komplejáró mellett a TiszAROFFi komplejáró melletti, az önkormányzat által bérelt területen a korábban leégett nádfedeles büfé helyén hamarosan újra egy vendéglátó hely áll a hajósok és a településre lá­togatók turisták rendelkezé­sére. Előkészületben van ugyanis az a szerződés, amelynek alapján egy vál­lalkozó valósítja meg a be­ruházást. Múzeumban az abádszalóki csipke A TISZAFÜREDI Kiss Pál Mú­zeumban új időszaki kiállí­tás nyílt. A tárlaton az abádszalóki Mátyus Lajos- né vert csipkéit tekinthetik meg az érdeklődők április 10-éig. A kiállításhoz peda­gógiai programot is kap­csoltak a szervezők. Az is­kolai csoportok előzetes be­jelentkezést követően a csipkeverés alapfogásaival ismerkedhetnek meg. SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZ0U0N.hu hírportálon. Üj időszámítás kezdődik a tározótónál vízgazdálkodás Javulni fognak az egyedülálló vízi ökoszisztéma életfeltételei Hat megye 489 településének több mint 350 ezer lakosát érin­ti a komplex Tisza-tó projekt, amelynek pusztán az előkészí­tésére 345 millió forintot fordíta­nak, s az Európai Unió támoga­tásával valósul meg az elkövet­kező években. A fejlesztések cél­ja a térségi vízpótlás és a jó öko­lógiai állapot eléréséhez szüksé­ges vízi ökoszisztémák fenntar­tása, valamint a mezőgazdaság, a halászat és horgászat vízigé­nyének biztosítása - tudtuk meg a Közép-Tisza vidéki Környezet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság­tól. A felújított rendszer növelni fogja a térség ár- és belvízi biz­tonságát és javulni fognak a te­rületen élő, egyedülállóan gaz­dag vízi életközösségek életfel­tételei is. Jó minőségű öntözővíz­hez jutnak a termőterületek és tápvízhez a halastavak. Az öblí­tőcsatornákat kikotorják, és raj­tuk keresztül friss vizet juttat­nak a tározó öblözeteibe. Az 5,82 milliárd forint össz­költségű, 2014 nyaráig tartó munkálatok keretében beeresz­tő műtárgyakat és zsilipeket épí­tenek és javítanak, fejlesztik a tározó létesítményeit, kialakít­ják a kedvező áramlási viszonyo­kat, továbbá a vízpótlást biztosí­tó belső csatornarendszereket. A halak vándorlásának elősegíté­sére hallépcsőt is létesítenek. A projekt egyik fontos célja az ökológiai egyensúly megterem­tése. A tóban túlszaporodott a sú­lyom, a rucaöröm és egyes hínár­fajok, ezért jelentősen csökkent a nyíltvíz-felület. Ez pedig gyor­sítja az eutrofizációs, azaz elöre­gedési folyamatokat, következés­képpen rontja a vízi élőlények életfeltételeit. Az erózió megelő­zéseképpen rögzítik a tó partvo­nalait és kialakítják azok hul­lámverés elleni védelmét. Javul a felszíni vizek minősége, s a vízi- és ökoturisták is szebb környe­zetbe látogathatnak majd el. ■ A vízhiányos időszakokra is terveznek A tisza-tó és csatlakozórendsze­rei egyre növekvő szerepet tölte­nek be az Alföld vízgazdálkodá­sában, a vízhiányos időszakok kiegyenlítésében. A Környezet és Energia Operatív Program kere­tében megvalósuló fejlesztés két fő eleme a Tisza-tó projekt és a Tisza-Körösvölgyi Együttműkö­dő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVÍR) projekt A TIKEVIR Európa egyik legnagyobb össze­függő vízgazdálkodási rendsze­re, amely a Tiszából történő víz- átvezetésekkel pótolja a vízhiá­nyos térségek vízkészletét Készül a Kossuth-szobor. Györfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky-díjas szobrászművész műhelyében már öntés előtt áll a fiatalkori, lázadó Kossu­thot ábrázoló mellszobor. A művész által alkalmazott viaszveszejtéses tech­nikával, bronzból készülő alkotást március 15-én avatják fel Abádszalókon.

Next

/
Thumbnails
Contents