Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-06 / 4. szám

12 VÉLEMÉNY ÚJ NÉPLAP - 2010. JANUÁR 6., SZERDA Sztrájk - vagy amit akartok nézőpont Eddig tán nem kellően felkészített buszok közlekedtek? Egyesek szerint ha minden szabályzatot az utolsó betűig precízen betartanának, leállna a közösségi közlekedés. Képünk illusztráció. Egy pillanatra a működő szoci­alizmus „régi jó” esztendeiben érezhetjük magunkat, mintha visszarepültünk volna néhány évtizedet az időben. A székesfő­város közlekedési vállalatánál azon folyik újabban a vita, hogy miért omlott össze hosszú na­pokra a város tömegközlekedé­se. A buszsofőrök azt mondják: nem tesznek ők mást, csak be­tartanak minden létező sza­bályt, és csak olyan járművek­kel hajlandók forgalomba men­ni, amelyek minden tekintet­ben megfelelnek az előírások­nak. A cég vezetői viszont bur­kolt sztrájkkal gyanúsítják őket! Még rágondolni is rossz: eddig talán nem szabályos, nem kellően felkészített buszokkal, villamosokkal is közlekedtek az utcákon?! Nem űj keletű dolog persze, ami a BKV-nál zajlik. Az úgyne­vezett működő szocializmus idő­szakában láttunk már hasonló helyzeteket. Moldova György például a hetvenes években írt le a vasútról szóló könyvében egy hasonló helyzetet. Valaki azt mondta neki, hogy ha a MÁV- nál a szabályzat minden pontját precízen betartanák, egyszerű­en megállnának a vonatok. Nem kis kalamajkát okozott a hetvenes évek végén az a buz­gó ózdi munkavédelmis is, aki egy kohászati üzemi tanácsko­záson azt találta mondani: elv­társak, holnaptól jó lenne már végre betartani a munkavédel­mi szabályokat, amik a munká­sokat hivatottak védeni a bal­esetektől. Egy teljes napra le­állt emiatt a termelés - később aztán visszatért minden az ere­deti kerékvágásba. A példák többnyire arra valók, hogy következtetéseket vonjon le belőlük az ember. Ez esetben könnyű dolgunk van: vagy a sza­bályok rosszak, vagy a rendszer, amelyik alkalmazza őket! Esetleg mindkettő, így, együtt. ■ L. Murányi László Olvasóink írták A hálapénz haszna Azt olvastam a napokban egy internetes oldalon, hogy a múlt évben körülbelül 56 mil­liárd forintot osztottak szét a , hálás betegek az egészségügy­ben dolgozóknak. Átlagosan az orvosnak 30 ezer, a nővér­kének 7 ezer, a beteghordónak 3 ezer forintot tesz a borítékba a gyógyulásban reménykedő. A megkérdezettek 72 százalé­ka adott már hálapénzt, akadt, aki félmillió forintot fizetett! A betegek 80-90 százaléka úgy gondolja, hogy jobb ellátást kap, ha pénzzel teli borítékot dug orvosa zsebébe. Nem véletlenül tiltakoznak egyes kórházi „szaktekinté­lyek” az egészségügyi priva­tizáció ellen. Magánintéz­ményben ugyanis számla el­lenében kellene a betegnek azt az összeget kifizetnie, mint amit mostanában a bo­rítékban az orvos zsebébe dug. És nem hallottam még olyan esetről, hogy az APEH megbüntettek volna orvost bevallatlan jövedelme miatt. Ha a felmérés szerint kalku­lált 56 milliárd forintnyi bevé­tel az egészségügyben más­ként jelenne meg, például egy része adóforintok révén, talán kevesebb gonddal küz- denének a kórházak. H. EMESE. SZOLNOK MEGYEI NAGY MESEKÖNYVE 62 mesével B¥ 248 oldalon, magasfényű, fóliázott, kemény borítóval 205x260 mm méretben A kötet válogatás az újság meseíró pályázatára érkezett mesékből, a megyei diákok szép rajzillusztrációival. A könyv ára: 2.900 Ft/db MEGRENDELHETI: • Telefonon: az ingyenes 06-80/200-690-es telefonszámon munkaidőben (csak vezetékes telefonról hívható) • E-mailben: terj.szolnok@axels.hu • Személyesen: bármelyik kézbesítőnél, vagy a kiadóban (kiadó címe: 5000 Szolnok, Mészáros L. u. 2.) •Postán: küldje vissza a megrendelőszelvényt címünkre! . i Etof'tetőinknek 2*00fm ! u MEGRENDELŐLAP . pld-ban. Wmmm j Igen előfizetője vagyok az Új Néplap napilapnak, és megrendelem kedvezményes áron a mesekönyvet Nem vagyok előfizetője az Új Néplapnak, de ezúton megrendelem az újságot. 1 hónapra 2200 Ft-ért j : 3 hónapra 6600 Ftért [ 1 fél évre 13 200 Ftért I ^ egész évre 26 400 Ftért J Nem vagyok előfizető, a könyvet ..........példányban megrendelem 2900 Ft/db áron. Né v: Zl ■ Cl“f Telefonszám: Aláírás: ZJ A személyes adatok kezeléséről az Impresszum ad tájékoztatást. így látták a hóeltakarítást A SZOUON.hll hírportálra sok vé­lemény érkezett a hóeltakarítás­ról. Ezek közül válogattunk. na? Ha a portám előtt hó van, azt eltakarítom. Nem azon okosko­dom, hogy ezt kinek kellene in­tézni. Ennyit az úgynevezett kö­zösségérzetről. HAZiDNAK... Kerékpárutakat mi­ért nem takarítják? Látom, so­kan imbolyognak biciklivel, nyil­ván nem örömükben! FÓKAiin Ha fizetni kell a par­kolásért, akkor miért nem taka­rítják a parkolókat? Bezzeg a sok pénzt beszedik, az ember meg kitöri a nyakát. Ez is feladat len­ne, nem csak a büntetés. szanda Szandán szerintem könnyebb lenne felsorolni azo­kat az utakat, amiket egyáltalán takarítanak, mint amiket nem. Itt az úttestet is vagy takarítják a lakosok, vagy általában senki. felkészülten! Már megint fel­készültünk a télre, de a hóra nem számítottunk! Ha véletlen közterületen, pl. parkolóban el­esem és megsérülök, akkor ki­hez fordulhatok, hogy a kiesett béremet megtérítse? ■ IHf'ETYE Karády Katalin és Kapocs Zsó- ka. Mi köti össze a két dívát? Nos az, hogy utóbbi énekes­nőnk elénekelte Karády Kata­lin, a ’40-es évek ünnepelt szí­nésznőjének jó né­hány dalát. Sőt, nemcsak hogy el­énekelte, de leme­zen is megjelentet­te a hamisítatlan hangulatú Karády- dalokat. Előzmé­nye is van persze a CD-nek. Kapocs Zsóka ugyanis már évek óta fel­lép egy saját esttel a Mikro­szkóp Színpadon, melyen Ka- rády-dalokat énekel. Ez a mű­sor pedig nagy sikerrel fut, már több mint 60 előadást megélt, és elismeréssel adózik a közön­ség mellett a szakma is. A mű­sor 21 dala közül végül ló ke­rült fel a CD-re, és még jutott egy új szerzemény is rá. A leg­ismertebb Karády-dalokat hall­hatjuk, melyek többsége való­ban bús, borongós, olyan, ami­lyen sokszor maga Karády Katalin is volt. Persze jutnak azért vidámabb felvételek is e da­lok közé, de a le­mez atmoszféráját az igazi bárhangu­lat járja át, elénk idézve Kapocs Zsó­ka mély, érzéki, bársonyos hangján a Karády-dalokat. Kor­szakot idéznek meg tehát ezek a dalok, új minőségben, mo­dern technikával rögzítve. Bővebben: SZOUON.hu/Zeneajánló (Kapocs Zsóka: Karády-dalok. Kiadó: EMI) m B. Gy. JEGYZET Irigység, csak azért is az igazi magyaros gyűlö­let és irigység sütött az SMS-ből. Abból, amelyik egy tévécsatorna műsorá­ban jelent meg az állandó „SMS-futósávban” az egyik nézőtől, a Magas- Tátrában balesetet szenve­dett magyar hegymászók­kal kapcsolatban. Ugyanis a néző azt tette szóvá, hogy ugyan minek is kel­lett odamenniük a hegy­mászóknak, mert felhábo­rító, hogy most aztán a mi pénzünkön gyógyítják őket. Persze ennél kemé­nyebben fogalmazott a mobiltelefon gombjait nyomogató jóember. neki valószínűleg fogalma sincs arról, hogy ki is az az Erőss Zsolt, aki ennek a balesetnek az egyik sé­rültje (eltört mindkét lá­ba). Nos, ő bizony az első magyar, aki felért a világ tetejére, a Mount Everest csúcsára. Büszkék va­gyunk rá, elismerjük az érdemeit. A lavina elől azonban most nem tudott ő sem kitérni. Tudjuk, a hegymászás nem veszély­telen. Még szerencse, hogy nem végződött tragi- kusabban az eset. mindez azonban nem szá­mít egyeseknek. Mert szerintük az a magyar virtus, ha csak azért is szidjuk, utáljuk, lenézzük a másikat. Pláne ha azt ismert személy (nem a celebekről van szó!). Nem sajnáljuk őket, hanem egyből az anyagiakat fir­tatjuk. Elképesztő! A SMS-ező valószínűleg még egy kisebb dombot sem tudna lihegés nélkül megmászni. Magából in­dul ki, mikor megkérdezi: minek mentek oda? Hát hova menjen egy hegy­mászó, akit vonzanak a kihívások? Ha ezt a kér­dést mindig feltették vol­na, és az SMS-ező logiká­ját követjük, lehet, Ko­lumbusz még most sem fedezte volna fel Ameri­kát. Meg SMS-t sem tud­nánk küldeni, idióta név­telen véleményekkel... ■ Baranyi György Mérnökök dicsérete helyett Arra figyeltem fel az egyik té­vécsatornát hallgatván, hogy ha mérnökök irányítanák az or­szágokat, nem lenne ennyi baj a világban. Mert ha ők lenné­nek a hatalom letéteményesei, nem csináltunk volna szemét­dombot bolygónkból, nem len­ne mindenható a természet ér­tékeit, az élő környezet érdeke­it sárba tipró profithajhászás, tisztább volna a talaj, a víz és a levegő. Ez persze túlzás, hiszen a mérnökök is a pénz körül forgó golyóbis apró fogaskerekei, akik azt teszik, amire megbí­zást - és pénzt - kapnak. Ám elgondolkodtató, hogy mennyi olyan ötlet lapulhat ma is fiók­jaikban, amelyek jobbá tehet­nénk életünket, ám politikai és/vagy lobbiérdekből mégsem lesz belőlük semmi. ■ L. Z. T (

Next

/
Thumbnails
Contents