Új Néplap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-12 / 9. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2010. JANUÁR 12., KEDD mezőgazdaság A növénytermesztésben területenként nagy szórást mutattak a hozamok. Az állattenyésztésben csak a sertéságazat tudott eredményt felmutatni. _______________________________ INTERJÚ / / r w Gombár Mihály bízik abban, hogy a vidéki települések és az ott élő gazdálkodók, a támogatások, fejlesztések és saját ötleteik révén újult erőre kapnak idén Az őszi vetési és talaj-előkészítési munkák (2009. dec.) Megnevezés Vetési szándék (hektár) 25 921 Teljesítés (hektár) 26047 tejágazat zuhanása. Azt lehet mondani, a költségek szerencsére nem nőttek számottevően, de a tejfelvásárlás 60 forint körül állt meg, ami önköltség alatt van. Ebből a szempontból úgy ítélte meg sok gazdaság, hogy befejezi a termelést, és felszámolták a tehénállományt. A legtöbb telep ugyan vállalkozott arra, hogy technológiai korszerűsítést hajt végre, ezt azonban nem végezték el, csak zömében bele- kezdtek, és reménykednek, hogy majd egyszer a tejágazat is rentábilis lesz, és akkor megérte fejleszteni. — Milyen gazdasági környezetben lehetett gazdálkodni?- A termelők, gazdálkodók bizony reménykedtek abban, hogy a közepes terméshez javuló értékesítési ár társul. Az értékesítési piac azonban megállt, tehát minimális mennyiséget tudtak értékesíteni. Az volt a jellemző, hogy a gazdák tárolták a terményeket, abban a reményben, hogy majd felfelé mozdul a felvásárlási ár, ez azonban decemberig nem történt meg. Most egy kis felfelé mozdulás talán látszik, de ez sem olyan mértékű, ami az önköltséget fedezné a kalászosoknál. A támogatási konstrukciókról elmondható, hogy az agrár-környezetgazdálkodás újraindult, az állattartó telepek, a gépvásárlások támogatását a kormány továbbra is fő szempontnak tekintette, reménykedünk abban, hogy a fejlesztés idén megtérül, és magasabb hozzáadott értékkel jobb eredményt tudnak elérni a gazdálkodók. — Végül is mit várhatunk az idei évtől a vidéki megélhetés szempontjából?- Ha a vidéken való megélhetést, a vidék helyzetét, szerepét nézzük, elmondhatjuk, hogy jelentős változások történnek egy-egy településen. Rendbe teszik a településeket, a főterek, utcák megszépülnek, kerékpárutak épülnek, megvalósul az ivóvíz-fejlesztési program és így tovább. A meghirdetett különböző kulturális, turisztikai programok révén is olyan számottevő fejlesztések történtek a vidéki településeken, amelyek mást nyújtanak megítélésükben a falvaknak, mint ami korábban jellemző volt rájuk. Eléggé lelakott, fejlesztés nélküliek voltak a falvak az utóbbi időszakban. Most a fejlesztés megindult, és a lakók az úgynevezett helyi akciócsoportokon keresztül a saját ötleteiket, igényeiket fogalmazhatják meg. Remélhetőleg ez azt eredményezheti, hogy a jobb körülmények között, jobb közösségben fognak élni. 21737 21277 128 973 124028 10 114 6088 175 160 133 728 181 967 110 450 FORRÁS: MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL Névjegy: Gombár Mihály született: Tiszaföldvár, 1945. június 7. végzettség: Kertészeti Egyetem, Gödöllői Agrártudományi Egyetem (szakmérnöki) család: nős, felesége agrármérnök, két lányuk van (közgazdász és kertészmérnök) és öt unokájuk KARRIER 1970-1992: termelőszövetkezeti vezető, 1992-től agrárszakigazgatási hivatali munka hobbi: baráti beszélgetések, kirándulás, ritkán vadászat-A talajmunkáknál elengedhetetlen jelentőségű a jó mag ágy, a megfelelő őszi földmunkák. Ezzel miként tudtak megbirkózni a gazdálkodók?- Ősszel korán és száraz, nehéz körülmények között kezdtük meg a repce talaj-előkészítését, óriási költséggel. Még nem lehet látni, hogy megmarad vagy sem a növény, tavasszal derül ki, mi is lesz belőle. Az őszi búza vetését is később kezdtük, és még decemberben is vetettek a gazdálkodók. így 124 ezer hektárnyi őszi búza került a földbe. Az őszi káposztarepce kikelt, de nem erősödött meg, ellentétben az őszi árpával és búzával. Hogy a különböző növénykultúrák milyen eredményt fognak hozni, az a tápanyag-visszapótlástól is függ, és az időjárás meghatározó szerepet fog betölteni. Nagyon kevés volt a gazdálkodóknak a pénzük, így kevés műtrágyát tudtak használni. Bízom benne, hogy az ágazati támogatásokkal, a területalapú támogatás kifizetésével - novemberben kifizették a 70 százalékát, decemberben a további 30-at - annyi pici tartalékuk képződött a gazdálkodóknak, hogy meg tudják venni a tavaszi műtrágyából a szükséges mennyiséget, és akkor egy jó tavaszi fejtrágyázással rendbe tudjuk tenni a talaj tápanyaghelyzetét. — Az állattenyésztésről közel sem lehet annyi jót elgiondani, mint a növénytermesztésről - Valóban. Gyökeres változás nem történt abban, hogy helyreálljon a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlya. A broilercsirke-, liba- és kacsaállomány tovább csökkent, a piacvesztés nem állt meg. A felvásárlási árak egyik ágazatban sem növekedtek. A sertéságazat kedvezően indult 2009-ben, ősszel viszont jelentősen zuhant a fel- vásárlási ára. Ezt a kereskedelem azzal magyarázta, hogy az áruházláncok nagyobb importmennyiséget hoztak be az országba, és így indokoltnak tartották a felvásárlási ár csökkentését. Mindez rontotta az ágazat szerepét, de még így is a sertés- ágazat volt tavaly az állattenyésztési ágazatok között a legjobb. A szarvasmarha esetében, aki a hízómarhánál benne volt a kvótarendszerben, az eredményes évet zárt, de a tejtermelésre vonatkozóan ezt már nem tudjuk elmondani. Nem állt meg a Jó minőségű volt a szántóföldi növények termése, de nagy szórást mutattak a betakarított mennyiségek. A felvásárlási árak azonban igencsak letörték a gazdálkodók reményeit. Az állattenyésztésben viszont nem lehetett megállítani a további zuhanást. Minderről is beszélt a tavalyi agrárévet értékelve Gombár Mihály, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója. Baranyi György csapadék hatására kelt ki nagyon sok növény. Ez azonban már közel sem tudta az elvárt terméseredményt produkálni. A nyári betakarításnál pedig egyszerre ért be az őszi repce, az őszi búza, az őszi árpa, és így mindent egyszerre kellett volna aratni. Ez leginkább a repcénél hozott némi veszteséget. A búzánál nem okozott gondot, minőségi károsodást, mert a csapadékos időjárás előtt betakarították. Ám mégis ebben a hektáronkénti 3,5 tonna átlagos termés- mennyiségben amely jó közepes minőségű volt — nagy szélsőségek alakultak ki. Hét és nyolc tonna közötti táblák is voltak, ugyanakkor 1- 2 tonnásak is akadtak, tehát a termőhelyi adottság, az éghajlati tényezők döntően befolyásolták a 2 0 0 9 - e s eredményeket. Egyébként azt gondoltuk, közepes termésnél jó ára lesz az étkezési búzának. Ám a kalászosok esetében csak nyomott árral lehetett számolni. A kapásnövények is vontatottan keltek, és igencsak heterogén volt az állományuk. Ennek dacára kukoricából közel öttonnás termésátlagot értünk el, ami szép eredmény, de persze szórás itt is volt a hozamban. Azon gazdálkodók ugyanis, akik rendkívül nehéz körülmények között, nem a legjobb minőségű földeken tudtak gazdálkodni, azok fokozottan hátrányos helyzetbe kerültek. Napraforgóból is egy-egy gazdálkodó rekord hozamot, négy tonna körüli eredményt produkált, és jó volt az olajszázalék is. Ugyanakkor itt is találkoztunk egy tonna körüli parcellákkal, ott, ahol rosszul kelt a növény. A legtöbb problémát az okozta, hogy a betakarított napraforgó ára az elmúlt évtized leggyengébbje volt, mert körülbelül tíz évvel ezelőtti árat ajánlottak a gazdálkodóknak. Akinek korábban integrátori szerződése volt, az magasabb áron tudta értékesíteni, a többiek nem. Triticale- A növénytermesztésben meghatározó a csapadékhelyzet alakulása. Ha már évet értékelünk, milyen volt ebből a szempontból 2009?- Az átlagosnál több csapadék hullott. Az év végén, ha a csapadékösszeget néztük, azt mondhattuk, hogy a megyében semmi gond nincsen. Ugyanis a sokéves átlag 500 milliméter körüli szokott lenni, most pedig 550 milliméter esett. A problémát az eloszlás jelentette. Az év első három hónapjában rendkívül csapadékos időjárás volt, utána viszont az április, május teljesen száraz időt hozott, akárcsak a július és a szeptember. Rendkívül szélsőséges csapadékeloszlás volt a jellemző: esetenként sok csapadék, 50-80 milliméter hullott egy-két nap alatt. Sajnos azonban amikor a növények fejlődése szempontjából kellett a víz, akkor viszont milliókba került volna az öntözés. Ráadásul ahol nem tudtak megfelelő magágyat készíteni, ott nem keltek ki egyöntetűen a növények, hanem csak a későbbi csapadékkal együtt. így elhúzódott a tenyészidő, és ez komoly veszteséget és kiesést okozott. A tartósan száraz augusztus-szeptember viszont kedvező volt a növénytermesztés szempontjából. Olyan még nem esett meg ugyanis, hogy a kukoricát szárítás nélkül, 14 százalék alatti nedvességtartalommal takarítottak be. Ez viszont csökkentette a gazdák költségét. így összességében egy jó közepes évet hagytunk magunk mögött. Egyes térségekben (Beseny- szög, a Jászság és a Kunság bizonyos részei) azonban hatalmas terméskiesések voltak.- Az egyes szántóföldi kultúrák esetében miként alakultak a terméseredmények? — A száraz május miatt a tavaszi vetések kissé megkés- 1 tek, majd a júniusban lehullott FELEMÁS EVET ZÁRUK A GAZDÁLKODÓK A J
