Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-07 / 184. szám

4 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 20\UGUSZTUS 7., PÉNTEK A hónap műtárgya: Bozsik-váza az 1920-as évekből Önkéntesként a Himalája lábánál külföld A „magas hágók földjén” járt a szolnoki Vadkerti Zoltán Indiában nagy a szegénység, de mindig mosollyal fogadják a külföldieket, köztük Vadkerti Zoltánt is (jobbra). Az indiai élmények változást hoztak az életébe A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum a Nemzeti Kulturális Alapprog­ram pályázati támogatásával 2008-ban egy kecses, iparművé­szeti alkotással gazdagodott. A fenékbélyegzőn a „Bozsik Kun- szentmárton” felirat olvasható. Ez alapján nyilvánvaló, hogy a váza Bozsik Kálmán (1872-1954) kunszentmártoni fazekas mun­kája. Az adatközlés szerint felte­hetően az 1920-as években ké­szült. Bozsik Kálmán 1872-ben született. A fazekasmesterség alapjait Mezőtúron, Badár Ba­lázs műhelyében sajátította el, majd Ungváron tanult. 1895-ben tért haza Kunszentmártonba, ahol önálló műhelyt nyitott Első­sorban díszkerámiát készített, munkássága során mezőtúri mestere stílusát fejlesztette to­vább. Badár és Bozsik 1900-ban még közösen vett részt a párizsi világkiállításon, ám Bozsik ha­marosan önálló, csak reá jellem­ző díszítményvilágot alkotott. Tárgyai a parasztpolgári lakás- kultúra fontos elemeivé váltak. A füredi múzeum kiállításán szereplő váza kissé kopott, a talpnál helyenként sérült, a szá­ja rövid, hirtelen szűkülő. Ezen a részen későbbi vágásnyomok láthatók, tehát a váza nyakát - feltehetően egy sérülés miatt - körülbelül 10-12 cm-rel lerövidí­tették. A vázán Bozsik Kálmán leg­gyakrabban használt virágmotí­vumai közül a tulipán, a szegfű, a gránátalma található, sötétbar- na-bordós árnyalatban. A virá­gok szirmai és a kiágazó, karéjos levelek ugyanolyan színűek, így a formák változatossága eredmé­nyezi a jellegzetes, szecessziós hatású díszítményvilágot. Az eladó Debrecenben élő szü­lei az 1920-as évektől használ­ták ezt a dísztárgyat lakásuk­ban. A váza a kényszerű csonkí­tás ellenére is szép, jellegzetes terméke az egykor nemzetközi hírű faze­kasműhelynek. A Bozsik-vázát augusz­tus végéig tekint­hetik meg a ti­szafüredi Kiss Pál Múzeum­ban. ■ A Bozsik- váza A szolnoki önkéntes há­rom hónapot töltött a Hi­malája lábánál, Ladakh egyik városában. Egy élet­re szóló élménnyel és ta­pasztalattal gazdagodott a 27 éves Vadkerti Zoltán. Séra Dalma-Ligler Erika- Mikor fordult meg először a fejében a jótékonykodás gondo­lata?- A környezetvédelemmel, mint világmegváltó életérzéssel elsőként még 21 éves koromban kerültem kapcsolatba - kezdi a szolnoki Vadkerti Zoltán. - Ak­koriban alakult Magyarországon a Greenpeace, aminek az első tá­borában részt vettem. Azóta a szervezet önkéntese vagyok és ezután több civil szervezetnek is tagja lettem. Többek között a méltányos kereskedelmi mozga­lomnak, amely a harmadik világ­beli kiszolgáltatott termelőket tá­mogatja — folytatja Zoltán.- A konkrét önkéntes munká­val mikor kezdett foglalkozni?- A Magyar Önkéntesküldő Alapítvány 2007-ben e-mailben keresett meg egy jemeni úttal kap­csolatban. Sajnos az nem valósul­hatott meg a törzsi összecsapások miatt Ekkor kezdtem el tudatosan külföldi önkéntes utakat keresni és szerencsére 2 hónap alatt meg is találtam az indiai munkát. Egy gondos felkészítő szeminárium előzte meg a 3 hónapos kikülde­tést, amely során egy kutatást vé­geztünk a nőket segítő civil szer­vezet segítségével. Az eredményt az ISEC kampánya során használ­ják fel, mint hivatalos szakvéle­ményt a helyi mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetéről.- Miért ezt az önkéntes mun­kát választotta?- Agrárközgazdász szakon vé­geztem, illetve arabul is tanultam, így kerülhettem be a programba. A GLEN program célja, hogy az egyén érzékenyebbé váljon a globális problémák iránt és kialakuljon a környezet irán­ti felelősségtudata. Ez a nézet vezérli az életemet, ezért azonnal elvállaltam.- Kapott oltásokat az út előtt?- Igen, kaptam, illetve előtte természetesen biztosítást is kö­- természetesen más ember­ként tértem haza Ladakhból, sok minden átértékelődött bennem. Az indiaiak az euró­paiak számára elképzelhetet­len szegénységben élnek, a vá­rosok hihetetlenül koszosak. Az itthoni problémák sokkal jelentéktelenebbek, mégis job­ban sajnáljuk magunkat. Akad azonban, amit mi tanul­hatnánk tőlük. A családok összetartóbbak, még akkor is, ha nem a szerelemre épülnek, hanem a tiszteletre. Az embe­rek egymásra mosolyognak az utcákon és több időt szánnak a közös programokra. töttem. A magyarországi oltóköz­pontban voltam, ahol az orvos az utazás előtt arról kérdezett, hogy hová megyek és ott mit fogok csi­nálni. Ezután választotta ki a megfelelő szérumot, amit be­adott. Az oltásaim ötvenezer fo­rintba kerültek. Úgy tudom a leg­drágább oltást akkor adják, ha valaki a trópusokra utazik. Te­hát, aki Európán kívüli országba indul, annak nagyon fontos az alapos felkészülés, és utánajárás.- Hogyan telt egy n,ja Za­klat?- A reggel 10-től lcráig tar­tó munkaidő soha nenÍOp ese­ménytelen. Ebéd előtt áfában az irodában dolgoztunk, ósőbb például a gyógynövényében kertészkedtünk vagy a elyi kézművesek munkáját figel- tük. Német társammal összeáí- tottuk az amatőr kisfilmünket l a kulturális ismeretcsere érdé kében a helyiekkel beszélget­tünk. Ebédre szinte mindig rizs volt valamilyen csípős öntettel és vajas teával zártuk az étke­zést.- Ha már az étkezést szóba hozta, milyen különleges étele­ket fogyasztott Indiában?- Számtalan különleges étellel találkoztam odakint, ám igazság szerint egyik sem lopta be igazán magát a szívembe, ugyanis a na­gyon csípős ízt nem szeretem. Fogytam közel 7 kilót. Van az in­diaiaknak egy levese, a tuppa, amely igen erős, és fekete tésztá­val fogyasztják, a tetején zöldség­gel. Tojást egyáltalán nem lehet kapni kint. Csirkét esznek legin­kább az indiaiak, a tehén szent állat, ezért a vallásuk tiltja a fo­gyasztásukat. Húst hetente egy­szer lehet vásárolni, a mindösz- sze 3-4 húsboltból, ilyenkor nagy tömegek állnak a boltok előtt.- Kint tartózkodrísa idején adódtak veszélyes szituációk?- Ha külföldre utazol, akkor ré­sze vagy egy másik világnak, és legbelül tudod, hogy vigyáznod kell magadra. Delhi piacán bom­ba robbant és én a támadás után egy héttel utaztam ki oda. Szóval nem veszélytelen, ha valaki egy idegen országba tesz látogatást.- Milyen tervei vannak a jövő re nézve?- Novembertől Brüsszelben fogok dolgozni szintén a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány se­gítségével. Próbálok itthon elhe­lyezkedni, de külföldön is szíve­sen vállalok állást. Mindenkép­pen utazással járó munkát sze­retnék, mert szerintem a tapasz­talatszerzés fontos a jó döntésho­zatal szempontjából. Azoknak a fiataloknak ajánlom az önkén­tességet, akik még nem tudtak elhelyezkedni vagy nincs még konkrét életcéljuk és keresik a helyüket a világban. Kötelező vizsgatétel a közigazgatásban Az igénylők és az utalványok száma is csökkent Galéria nyílt Nagykörűben művészet A nyugalmazott tábornok álma megvalósult Ez évtől úgynevezett verseny- vizsgára kötelezik a közigazga­tásban állást, munkát vállalni kí­vánó szakembereket. Július 1-jé- től a központi, decembertől pe­dig már valamennyi közigazga­tási szervnél csak ilyen vizsga alapján alkalmazhatók köztiszt­viselők. A jelentkezők öt téma­körben - például alkotmány- és jogi ismeretekből, társadalomis­meretből, vagy éppen gazdasági és pénzügyi ismeretekből-vizs­gáznak. Beugróként egy hatvan­perces tesztet kell kitölteniük számítógépen, majd egy meg­adott témát kell részletesen ki­dolgozniuk (esszé). Végezetül szóban is vizsgáznak a jelöltek, s eközben az öt témakör mind­egyikéből kapnak egy-egy fel­adatot. A jelölteket a szerzett pontszámaik rangsorolják és mi­nősítik. A vizsgát szervező köz- igazgatási hivatalban megtud­tuk: a vizsga csak mintegy negy­ven százalékban szolgál a meg­lévő tudásszint mérésére, míg többségében a különböző kész­ségek és képességek feltérképe­zésére irányul. A szóbeli során gyakoriak lesznek a különböző szituációs gyakorlatok, amelyek éppen a gyakorlati készségeket mérik: a lényeglátást, az érvelé­si és fogalmazási képességet, a kommunikációs adottságokat. A vizsga öt évig érvényes és fel­használható közigazgatási állás- pályázatokon. ■ L. M. L. Az utóbbi időben megfigyelhe­tő a személygépkocsi szerzési támogatást igénylők számának fokozatos csökkenése, idén kö­zel 900, jogosultságot megálla­pító, illetve meghosszabbító jegyzői határozat érkezett az Észak-alföldi Regionális Állam- igazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának szolnoki osz­tályához. Csökkent a kiosztha­tó utalványok száma Is, össze­sen 214 darab szerzési támoga­tásra jogosító utalvány kiosztá­sára van lehetőség. Az igénylők legtöbbször szű­kös anyagi helyzetükre hivat­kozva adják vissza a fel nem használt utalványokat. ■ Békési B. Szász József nyugalmazott tábor­nok, Magyarország volt macedó­niai nagykövete, tavaly szeptem­berben költözött Nagykörűbe. Úgy gondolta, itt az alkalom, hogy megvalósítsa régi álmát: egy művészeti galériát. A kezdeményezése nyomán a helyi önkormányzat kiállító­teret alakított ki a volt építőipa­ri kátéesz épületében, és a ga­lériát július elején, nagy érdek­lődés mellett, meg is nyitották. Az egyik felében, Szász Károly ígérete szerint, nívós képzőmű- | vészeti kiállítások követik majd § egymást, míg a másikban Pető | Rózsa helybeli népi iparmű- | vész életmű-kiállítását rendez- $ ték be. ■ L. M. L. Ideiglenesen Szász József képei láthatók a galériában

Next

/
Thumbnails
Contents