Új Néplap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-07 / 184. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. A»52™5 7” PENTEK 5 TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS KÖRNYÉKE Hívja az (Néplap újságírói! NEMETH GERGŐ I elsős080 a Törökszent- rnj^ion élők hívását várja. Ha hiYfjtlete, észrevétele van, | va egyszerűen panaszát, még ipább örömét szeretné meg- ,ztani kollégánkkal, ne haboz- lon, tárcsázza a r56-516-700-as I telefonszámot! SSL. «í«“1*1"-. MUMUSOKSIO ir_“tn?!g-~.-:.i_ ,u Benépesülnek a vízpartok ■Sí fi A Versenycsigák két csapata is maratonozott A törökszentmiklósi Verseny­csigák két csapata is részt vett az augusztus első hétvégéjén megrendezett ötödik Bicogó maratonon. Az egyik négyes Kovács Zoltánná Rozika, Kovács Zoltán, Polgár Edit és Polgár Sándor összetételben állt rajt­hoz, míg a másik kvartettet a Holló család tagjai adták. Mind­két négyes rendkívül jó iramot diktálva tette meg a negyven­két kilométeres távot. A Ver­senycsigák csapata a négy fős szabadváltású kategóriában ti­zenöt induló közül a kilencedik helyezést érte el. A Holló család csapata kategóriájának máso­dik helyét szerezte meg. ■ Présel, lyukaszt, hajlít - milliós beruházások A Videoton Informatika Kft. az elmúlt hónapokban 540 millió fo­rint összértékű beruházást haj­tott végre törökszentmiklósi te­lephelyén. A jelenleg 60 főt fog­lalkoztató lemezmegmunkáló üz­letág alapvetően ipari berendezé­seket gyárt, az autóipar számára szállít be. A beruházás révén a miklósi telephelyen két új prés­géppel, illetve két CNC lyukasz­tóval és három CNC hajlítógéppel bővítették az üzemet. ■ Wrnsr Karakas Tibi bácsi és felesége Erzsiké néni Lajos bácsi portréját mutatja. A sokat látott apa, após képe ma a hálószobájuk falát díszíti. A bölcsesség príma tanító portré Karakas Tibor szívesen mesél régi katonatörténeteket Ritka az, amikor valaki közel a nyolcvanhoz töké­letesen fel tudja idézni gyermekkori emlékeit. A 76 éves surjányi Karakas Tibor fülében azonban a mai napig ott csengnek édesapjának katonatörté­netei és bölcs mondásai. Németh Gergő A helyszín Surjány. A 4-es főút­tól távol, a Gesztenyefa utca egy takaros kis portába torkollik. Itt lakik Karakas Tibor feleségével. Tibi bácsi gazdálkodik, de ráérő idejében szívesen nosztalgiázik, feleségének régi történeteket szokott mesélni. Az idén már hetvenhetedik életévét taposó idős úr - aki korábban a vasút­nál 18 évet húzott le kocsirende­zőként -, több mint hét évtized elteltével is élénken emlékszik édesapja szavaira, sokat idézi azokat. Mint mondja, apjának mondásait az idő egytől-egyig igazolta.- Édesapám, Karakas Lajos kocsmáros volt a Horthy- -korszakban - kezdte mondan­dóját Tibi bácsi. - Mint tudjuk, a második világháborúban a szovjetek és a németek ádáz el­lenségek voltak a fronton, vi­szont a Zenész utcai ivónkban vígan és békében megfért egy­mással a szovjet katona, a német hadifogoly vagy éppen a helyiek. Soha nem volt ott balhé. Persze hozzá kell tenni, édesapám kitű­nően beszélt oroszul és németül is, így akik ide betértek, azért jöttek, mert tudták, hogy az anyanyelvükön szolgálják ki őket. Jártak hozzá az orosz üsz- tek is. Egyikőjük, egy magas be­osztású katona még arra is meg­kérte, hogy egy helybéli lánynak írjon levelet, s tudassa vele, hogy tetszik neki és, ha vége a hábo­rúnak, visszajön érte. Arról már nem tudni, mi lett a tiszttel, a lányt azonban időközben más vette el. Hogy Lajos bácsi honnan tu­dott ilyen jól oroszul és néme­tül? A hadifogság rákényszerí- tette. Az első világháborúban ugyanis az oroszok elfogták, há­rom évig náluk raboskodott. Még be is léptették a szovjet had­seregbe. Az volt rabtársaival a feladatuk, hogy az előállított, ut­cára kidobott embereket lőjék agyon. Lajos bácsi három évnyi fogság után elég kalandos úton jött haza Miklósra, amiben ren­geteg segítséget nyújtottak neki az orosz asszonyok. A második világégés- idején már korosabb volt, egészségével is akadtak gondok, így ekkor már nem hív­ták be a frontra. Mivel azonban Törökszentmiklóst is érintették a harcok, kicsiben, de újra átél­te a háború szörnyűségit. Légi támadásokkor például a szom­szédaikkal együtt saját boros­pincéjükbe húzódtak be, amely­Kilométerenként jutott egy katona mint azt tibi bácsi felidézte, a második világháború vége felé a Barta és Törökszentmiklós közötti négy kilométeres sza­kaszon, a mostani 4-es főút vonalában a németek össze­sen négy kiskatonát állítottak. Az ő feladatuk volt, hogy tart­sák a frontvonalat, s itt a megmaradt német alakulatok el tudjanak vonulni. pechükre a szovjetek rajtuk ütöttek, s mind a négyüket ki­végezték. nek rendkívül vastag falai vol­tak, s ott várták meg, hogy a bombázás véget érjen.- Velem is történt emlékeze­tes kaland bőven — folytatta a visszaemlékezést Tibi bácsi. - 1953-56-ig töltöttem sorkatonai szolgálatomat a fővárosban, il­letve Pilisvörösváron. 1956 ok­tóberében telt le a szolgálatom, ekkor Pilisvörösvárról gyalog in­dultunk h^za több katonatár­sammal. Civilben jöttünk és nagy ívben kikerültük a fővá­rost, ugyanis ott akkor rendkí­vül bizonytalan volt a helyzet. Egy kis csónakkal keltünk át a Szentendrei-szigetre, majd on­nan egy németek által épített, a Duna alatt húzódó alagúton át jutottunk a túlpartra. Nem is volt semmi gond, viszont felkéredz- kedtünk egy teherautóra, ami­vel öt-hat, 16-18 közötti fiatal uta­zott. Ők útközben rálőttek egy szovjet tankra, de szerencsére a monstrumban ülők ezt nem vet­ték észre. Ha kiszúr bennünket, most biztosan nem beszélget­nénk. Ezt követően kisvártatva vissza kellett menjünk a budai Mátyás úti laktanyába, ahol vé­gül megkaptuk a papírt, hogy le­szereltünk. Ez az út viszont már nem tartogatott számunkra meglepetéseket. Ezüstérmet szereztek a nemzetközi focitornán A közelmúltban szlovákiai testvérvárosukban, Tornaiján jártak a török­szentmiklósi ifi focisták, ahol egy nemzetközi labda­rúgótornán vettek részt. A miklósi legénység tavalyi negyedik helyét másodikra javította. Előbb megverték a tavalyi bajnok besztercebá­nyaiakat, majd a döntőben 2-1-re maradtak alul a Ri­maszombat gárdájával szemben. Fejlesztenék a csapadék­elvezető rendszert a város bel- és csapadékvíz­elvezető rendszerének re­konstrukcióját tervezi a miklósi önkormányzat. En­nek érdekében második for­dulós pályázat benyújtásá­ról döntöttek a képviselők. Az elvégzendő feladatok ter­vezett költségvetése 557,7 millió forint, melyből 499,7 millió forint lenne a támo­gatási összeg és 57,9 millió forint a saját erő. Újabb közbeszerzés a rekonstrukciókra miután az első pályázati forduló eredménytelenül zá­rult, a város önkormányzata a napokban ismét kiírta a közbeszerzési eljárást a fenntartásában működő Székács Elemér Szakközép- iskola, továbbá a Kölcsey Ferenc Általános Iskola fel­újítására. A több száz milli­ós beruházások indítása eb­ből kifolyólag, az eredetileg tervezett szeptemberi kez­dési időponthoz képest, vár­hatóan csúszni fog. Olaszországba készülnek a tiszatenyői kungfusok heti két-három szabadtéri edzéssel a nyári időszakban is gyakorolnak a tiszatenyői kungfuszakosztály tagjai. Dikó Mihály edző tanítvá­nyai a novemberi olaszor­szági vb-n is szeretnének részt venni. Az ehhez szük­séges anyagi forrást most próbálják előteremteni. SZ0U0N.hu A térség településeiről a SZOLJON.hu hírportálon olvashatnak. Egy évtizedes szakmai múlttal lett parancsnok Miklóson kinevezés Július 1-től határozatlan időre a tiszaföldvári Bagdán János irányítja a helyi tűzoltóság munkáját Pörögnek az események a török­szentmiklósi tűzoltóság háza tá­ján. Földvári István parancsnoki tisztről való lemondása után a megyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság vezetője, Csomós Má­tyás ideiglenesen a szolnoki Ole- nyik Andrást nevezte ki pa­rancsnoknak. Megbízatásának lejártával, július 1-jétől Bagdán János vál­totta őt, akit határozatlan időre - három hónap próbaidő mel­lett — bízták meg a törökszent­miklósi köztestületi tűzoltóság parancsnoki teendőinek ellátá­sával. Az új vezető tapasztalt szakember, hiszen már 1999- től dolgozik tűzoltóként. Jelen­legi beosztását megelőzően Ti­szaföldváron, az ottani önkén­tes tűzoltóságon teljesített szol­gálatot.- Korábban különböző cégek­nél dolgoztam, mint szobafestő. Ez idő alatt önkéntes tűzoltóként is ténykedtem a munkaidőmön túl - kezdte mondandóját Bag­dán János.-Aztán 1999-ben let­tem főállású tűzoltó Tiszafóldvá- ron. Ezt követően szolgálatpa­rancsnokként, majd 2004-től pa­rancsnokhelyettesként szolgál­tam. Július elsejével kezdtem itt Miklóson. Jelenleg a rengeteg el­maradt papírmunkával küzdők, Visszatérő emléke egy súlyos baleset egy tűzoltó munkája során rengeteg tragédiát lát Bagdán Jánost a mai napig egy közleke­dési baleset részletei kísértik.- Négy fiatalkorú ült egy Tra­bantban, amivel nekiütköztek egy álló teherautó pótkocsijá­nak - emlékezett vissza a pa­rancsnok. - Hárman túlélték az ütközést, de egyikőjük, egy lány életét vesztette. A mai napig, ha közlekedési balese­tekhez kell vonulni, bevillan ez a kép. Bagdán János (balra) könnyen megtalálta a közös hangot új kollégáival most ez köti le a legtöbb időmet. Naponta ingázom lakóhelyem, Tiszafóldvár és Miklós között. A későbbi terveinkben azonban szerepel, hogy ideköltözünk a fe­leségemmel. Mint Bagdán János hozzátette, azt a célt tűzte ki a tűzoltóság elé, hogy a laktanya megfelelő felszereltségi szintjét tartani tudják. A fejlesztésekhez persze az önkormányzat anyagi segít­sége is szükséges. Ennek részeként a jövőben szeretnének pályázni gépjármű­fecskendőre, illetve a szerállás fölötti szintet is befejeznék. Itt kapna helyett a tűzoltótorony­ban lévő ügyelet és a szociális helyiségek is. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents