Új Néplap, 2009. július (20. évfolyam, 153-178. szám)

2009-07-24 / 172. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. JÚLIUS 24., PÉNTEK 5 TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS KÖRNYÉKE Hívja az Új Néplap újságíróját! NÉMETH GERGŐ elsősorban a Törökszent- miklóson élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné meg­osztani kollégánkkal, ne haboz­zon, tárcsázza a 56-516-700-as telefonszámot! 9 sár. ' J=-j SgSBSS»*« anMCT f. Benépesülnek a vízpartok «g. j Szeptemberben kezdődhet a két iskola átépítése Várhatóan szeptemberben kez­dődnek meg a miklósi Kölcsey Ferenc Általános Iskola és a Székács Elemér Szakközépis­kola és Szakiskola rekonstruk­ciós munkálatai. A megítélt több százmilliós értékű pályá­zati támogatáshoz az önkor­mányzat összességében 91 millió forint önerőt biztosít. A projekt keretében a Köl­csey iskolában a tetőtér beépí­tésére, új tantermek, csoport- szobák és egy nagyobb méretű aula kialakítására kerül sor. Ezen túl megtörténik az épület homlokzati hőszigetelése, egyes vizesblokkok felújítása, valamint a sportudvar rekonst­rukciója is. A Székácsban az iskola és a kollégium épülete tetőszerke­zetének átépítésére, új tanter­mek és csoportszobák kialakí­tására, az intézmény déli kerí­tésének újraépítésére, a fűtési és világítási rendszer teljes megújítására, akadálymentesí­tésre, a tornaterem alapterület­ének bővítésére, egy műfüves pálya kialakítására kerül sor. Az udvaron parkolók, illetve kerékpártárolók is létesülnek. Az igazi nagy feladatot vár­hatóan a megvalósítás üteme­zése és a szervezés jelenti majd, hiszen a felújítás alatt az intézményeknek működniük kell, a munkálatokat pedig 2010. augusztus 31-ig be kell fejezni. ■ K. Z. i Túlélték a viszontagságokat évforduló A miklósi Katolikus Népkör idén lett száztíz éves A Katolikus Népkör Tö- rökszentmiklós legrégeb­bi, ma is működő egyesü­lete. A népkör átvészelte a háborúkkal és diktatú­rákkal tarkított időszako­kat. Az egyesület történe­téről a közelmúltban könyv is készült. Németh Gergő Száztíz esztendő, több mint há­rom emberöltő. Szinte hihetet­len, de a törökszentmiklósi Kato­likus Népkör megérte ezt a szép kort. A több mint egy században a népkörrel történtekről Galsi Zoltán helytörténeti kutatóval, a nemrégiben megjelent könyv szerzőjével beszélgettünk.- Régóta ismerjük egymást Markóth Józsi bácsival, az egye­sület jelenlegi elnökével - kezdte mondandóját Galsi Zol­tán. 2006-ban volt a kör újjáa­lakulásának tizenötödik évfor­dulója, ekkor került szóba, hogy a kör történetét megír­nánk. Végül tavaly döntöttük el, hogy belevágunk. Egyévi f munkám van a könyvben. Ré- | gebbi helytörténeti kutakodó- | saim során már gyűjtöttem J egyházzal, katolikus egyesüle- £ tekkel kapcsolatos forrásokat. Mivel a régi jegyzőkönyvek megsemmisültek, így elsősor­ban a korabeli sajtó és levéltá­ri anyagok álltak a rendelkezé­semre. Az 1991-es újjáalakulás óta viszont már jegyzőkönyvek, levelek és egyéb iratok biztosí­tották a hiteles forrást. Egy biztos, a Katolikus Nép­kör a legrégebbi működő egye­sület Törökszentmiklóson. 1899- ben alakult, 232 fővel. Kezdet­ben az alvégen élő, szegényebb sorsú emberek köre volt, amely azonban rövid idő leforgása alatt [ZASaLO MARADVÁNYAI Galsi Zoltán helytörténeti kutató és Markóth József az egyesület elnöke a Katolikus Népkör 1901-es eredeti zászlómaradványával. A több, mint százéves ereklye ma is megtekinthető a Katolikus Népkörben rendkívül nívós hellyé forogta ki magát. Az épület több funkciót is be­töltött. Az 1919-20-as román megszállás idején istállónak használták, később teljesen újjá kellett építeni. A ’20-as, ’30-as években az újjászületés korsza­kát élték, pezsgő kulturális élet zajlott itt. A második világhábo­rú után ismét újjá kellett építe­ni, a belső berendezést rendbe hozni. Ahogy elindult volna a normális élet, 1949-ben államo­sították, egyben megszüntették a kört. A nagytermet tíz kisebb markóth József elnök és fele­sége már néhány évvel koráb­ban felújítási akciót indított, mely révén a térség rossz álla­potban lévő, út menti keresztje­it rendbe hozatták. Ezúttal két irodára osztották. Ennek ellené­re a köri élet tovább folyt, külön­böző vacsorákat, színielőadáso­kat rendeztek, csak a nevüket nem használták. Az 1960-as években mozit — ami a ’80-as évekig működött — hoztak létre, emiatt megszűntek a közösségi rendezvények itt A rendszervál­tást követően 1991. július 17-én alakultak újjá 73 fővel. Markóth József 1993-ban lett elnök, az ő vezetésével indultak el a mai áron több mint 10 millió forintot meghaladó átalakítási munkák. Társadalmi munkával visszaállí­kereszt felújítását vették tervbe. Az egyik a 4-es főút mellett, a tiszapüspöki elágazásnál talál­ható, a másik pedig Óballán. Utóbbit szeptemberben, a falu­napon szentelik majd fel. tották a nagytermet, rendbe hoz­ták a tetőt, a helyiségeket.- A Katolikus Népkör a ke­resztény szellemiség és érték­rend képviselése mellett kultu­rális egyesület is — folytatta Markóth József elnök. — Ennek megfelelően szervezzük ren­dezvényeinket, családi és gye­reknapot, szüreti felvonulást, Mikulás-ünnepséget, szilvesz­teri mulatságot és farsangot, il­letve vacsorás esteket. Évente legalább két kirándulást szer­vezünk. A száztizedik évfordu­lót július 12-én ünnepeltük. A hálaadó szentmise után a prog­ram a köri székházban folytató­dott. Itt mutattuk be az egyesü­letről szóló könyvet, a záróak­kordot pedig a Törökszentmik­lósi Népdalkor műsora jelentet­te. Külön öröm számunkra, hogy ünnepségünket a katoli­kus mellett a református egy­ház helyi vezetője is megtisztel­te részvételével. A keresztek megmentését a szívükön viselik HÍRSÁV Görömbei Zoltán lett a Kölcsey új igazgatója A miklósi képviselő-testület június végi ülésén elbírál­ták a Kölcsey Ferenc Általá­nos Iskola igazgatói felada­tainak ellátására benyújtott pályázatokat. Az önkor­mányzat döntése értelmé­ben a jövőben az iskolát egy több évtizede az intézmény­ben dolgozó pedagógus, Gö­römbei Zoltán irányíthatja majd. Az új intézményveze­tő megbízása öt tanévre szól. Ifjúsági programokra nyertek pénzt A törökszentmiklósi Luk­ács Mozgó Kulturális és If­júsági Központ, a város ön- kormányzatával együttmű­ködve, 350 ezer forintot nyert települési ifjúságfej­lesztő közösségi programok­ra. A szeptembertől induló programok célja, hogy a fia­talok megismerjék a telepü­lés ifjúsági stratégiáját, és ennek megvitatása során ta­pasztalatokat szerezzenek az érdekérvényesítés terén. A helyi önkormányzat is támogatja a felújítást a miklósi képviselő-testület a református templom felújítására 1 millió forintot ajánlott fel a helyi református egyháznak. A város és a környék egyik legrégebbi épülete műemlé­ki védettségű, annak külső felújításához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az engedélyt már kiadta. Fegyverneki művek a hangoskönyvben a minap újabb irodalmi si­kert könyvelhetett el két fegyverneki szerző. A mis­kolci Irodalmi Rádió Hallga­tó címmel jelentette meg legfrissebb hangoskönyvét a minap, melyben Mészáros Ildikó Jégcsap című verse Virág Gergely és Rezes Er­zsébet Pótvizsga magatar­tásból című novellája Fister Vivien tolmácsolásában hangzik el. SZ0U0N.hu A térség településeiről a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatnak. „Kévevágó, asztagos, lyukkaparó, kazalos - add bele!” portré Ladányi Imre a második világháború tájékán készült cséplőgépével a családi hagyományokat viszi tovább Felejthetetlen élményben volt ré­sze azoknak, akik a közelmúlt­ban kilátogattak a Miklós határá­ban rendezett kézikaszás arató­versenyre és cséplőbemutatóra. Utóbbin működés közben csodál­hatták meg Ladányi Imre török­szentmiklósi gazdálkodó kurió­zumnak számító cséplőgépét.- Nagyapám és édesapám is cséplőgép-tulajdonosok és e mes­terség szakavatott művelői voltak -kezdte mondandóját Ladányi úr. - Előbbi még egy szalmával, majd szénnel fűtött „tüzes” géppel kez­dett dolgozni az 1800-as évek vé­gén, utóbbi pedig már egy dízel­üzemű traktorral hajtott cséplő­géppel járta a környező tanyavilá­got. Az ő tiszteletükre és emlékük­re, a családi hagyomány őrzése céljából döntöttem úgy, hogy vásá­rolok egy korabeli cséplőgépet. Hosszas kutakodás után az év ele­jén bukkantam rá erre gépre. A masina hat ember három hónapig tartó, kemény munkája révén Pé- ter-Pál napjára készült el. A mun­kálatokat édesapám egykori ina­sa, Majzik Sándor irányította. Nem volt könnyű dolgunk, mert csak emlékeinkre támaszkodva tudtuk megjavítani és összerakni a szerkezetet - avatott be a rész­letekbe a tulajdonos. A bemutatott cséplőgép a má­sodik világháború tájékán ké­szült, kb. 110 centi dobszélessé­gű, fémszerkezetű, szíjhajtásos gabonacséplőgép, melyet a bu­dapesti Szállító Berendezések Gyárában gyártottak. A műkö­déséhez szükséges erőforrást Már rég leáldozott a cséplőgépek kora a cséplést hajdanán még cséphadaróval, illetve zsákba vagy rongyba bújtatott patájú lovakkal történő nyomtatással végezték. A kezdetleges cséplő­gépeket a XIX. század végén kezdték először alkalmazni, és az utolsók egészen az 1960- as évekig használatban vol­tak: Ezek a gabonát különbö­ző részekre választották szét, és azokat külön deponálták. Csatári Ferenc kuncsorbai nyug­díjas Hofherr G-35-ös dízelüze­mű traktora biztosította.- Örömteli és egyben megható volt látni azokat a hatvan-nyolcvan év közötti embereket, akik ma is óri­ási lelkesedéssel elevenítik fel a cséplés mozzanatait — mondta bol­dogan a szervező. A bemutatót a helyszínen nézte végig 95 eszten­dős édesanyám, aki egykoron tevé­keny részese volt az ilyen jellegű munkának. Csak hosszas invitálás után sikerült őt rábírnom arra, hogy jöjjön ki, és tekintse meg a rendez­vényt Sokáig azt hajtogatta: „Nem megyek, fiam, mert minden emlék eszembe jut „Bizony, az ő korabeli­ek közül sokan tudnának mesélni arról, hogy milyen nehéz munka is volt a forróságban a gabonatáblá­kon aratni, vagy a cséplőgép hang­jától zajos tanyákon remire azt hal­lani: Kévevágó, asztagos, lyukkapa­ró, kazalos, add bele!”. Aki mindezt átélte, az soha nem felejti. «K.Z. Ladányi Imre öt társával három hónap alatt hozta rendbe a cséplőgépet *1 I I V

Next

/
Thumbnails
Contents