Új Néplap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-17 / 14. szám

6 2009. JANUÁR 17, SZOMBAT GAZDASÁG HÍRSÁV Kikerült Abramovics a Malév igazgatóságából A MALÉV ZRT. tegnapi rendkí­vüli közgyűlése visszahívta a légitársaság igazgatóságá­ból Borisz Abramovics elnö­köt és Alexander Abra­movics igazgatósági tagot. A közgyűlés a Malév főtulaj­donosa, az AirBridge Zrt. ja­vaslatára döntött a lépés mellett. Kamatot vághat hétfőn az MNB EGYELŐRE MÉG CSAK találga­tás tárgya, hogy hogyan végződik a Magyar Nemzeti Bank következő ülése. Az elemzők többsége 0,5 százalékpontos alapkamat­csökkentést vár hétfőn. A szakértők egy része sze­rint ugyanakkor maradhat a jelenlegi tízszázalékos alapkamat. Tizennégy nulla lesz a zimbabwei dolláron új bankjegy bevezetésére ké­szülnek a hiperinflációval küzdő Zimbabwéban. Hama­rosan 14 nulla sorakozik majd fel az afrikai ország leg­fiatalabb bankóján. A száz­billió dolláros címletű új zim­babwei bankó a jelenlegi árfolyam alapján mintegy háromszáz amerikai dollárt - 63 ezer forintot - ér majd. AHírsávota támogatja. A BUX-index 2009. január 16-án 11800 pont/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 NYERTESEK 2009. oi. i6. Részvény Vétozás f%) Millió Ft ORC 2 400 +5,03 2,81 Raba 692 +4,37 78,74 Hűmet 24 +4,34 2,21 Danubius 4 585 +3,61 8,11 Egis 11 150 +3,14 674,09 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény : L'toteóar(Ft} Változás i%) WlioFt Phylaxia 10-9,09 15,45 Linamar 1750-4,21 0,001, ANY 666-2,77 17,11 Gspark 569-2,40 0,58 TVK 2380-0,83 41,31 A BUX-index az elmúlt napokban 13200 13005 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. január 16-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i ▼ 276,41 ▼ 208,77 ▼ 186,35-4,39 Ft-4,67 Ft-4,41 Ft Nekik van munkájuk. Az elmúlt két évben harmincezren veszítették el az állásukat az építőiparban. Az idén további húszezren kerülhetnek utcára. Leépítés az építőiparban visszaesés A válságtól az építőanyag-gyártók is szenvednek Tovább zuhant tavaly az építkezések száma Ma­gyarországon, ami miatt két év alatt közel harminc­ezren vesztették el az állá­sukat az építőiparban. Mi­vel jóval kevesebb beton, tégla, szigetelőanyag is fo­gyott tavaly, az építőanyag­iparban is leépítések vol­tak és lesznek. Németh Márk Tovább folytatódott tavaly a hazai építőipar visszaesése; a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) teg­nap közzétett adatai szerint 2008 első tizenegy hónapjában mint­egy 6,2 százalékkal csökkent az építőipari termelés. Ezen belül 14 százalékkal kevesebb épület ké­szült el Magyarországon, mint az előző év hasonló időszakában. Az adatok további várható romlását jelzi, hogy a KSH szerint 2008 no­vemberében 18 százalékkal csök­kent a szerződések mennyisége az építőiparban, azaz ennyivel ke­vesebb új munkára született megbízás. Két év: mínusz 30 ezer állás Mivel nincs annyi munka, egyre több építőipari dolgozót kénytele­nek elküldeni az iparágban tevé­kenykedő vállalkozások. „Csupán az elmúlt két évben közel har­mincezer dolgozó veszítette el az állását az építőiparban. Tavaly már körülbelül 18 ezer, egy évvel korábban 12 ezer munkahely szűnt meg" - mondta lapunknak Koji László, az Építési Vállalko­zók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Hozzátette: el­sősorban a betanított segédmun­kások, másodsorban a szakmun­kások voltak a legérintettebbek az elbocsátásokban. Mint mond­ta, ezek az adatok a legálisan fog­lalkoztatott dolgozókra vonatkoz­tak, azt nem lehet megbecsülni, hogy hány feketemunkás veszí­tette el nem bejelentett munkáját. Se feketén, se fehéren Koji László a körülbelül 300 ezer főt foglalkoztató hazai épí­tőipar közeljövőjét tekintve sem túl optimista. Mint mond­ta, csupán nagyobb állami sze­repvállalással lehetne mérsé­kelni az ágazat zuhanását (lásd keretes írásunk). Ha ez nem kö­vetkezik be, becslései szerint idén újabb húszezer építőipari dolgozó válhat munkanélküli­vé. „És itt nem arról van szó, hogy akiknek felmondanak, azokat utána illegálisan fog­lalkoztatják tovább. Hiszen ha egyszerűen nincs munka, azt feketén sem lehet elvégezni” - tette hozzá. Az építőanyag sem fogy Ha kevesebb az építkezés, akkor természetesen kevesebb téglára, betonra, cserépre van szükség. Ennek megfelelően a építőipar visszaesése az építőanyag-gyár­tással foglalkozó hazai vállala­toknak is komoly érvágást oko­zott. „Tavaly minden építőanyag esetében 15-20 százalékos visz- szaesés következett be” - mond­ta lapunknak Földi Tamás, a Ma­gyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke. Több hazai tégla- és cse­répgyár, kisüzem húzta le az idén a rolót, vagy bocsátotta el dolgozói egy részét emiatt. Földi Tamás, aki egyben a gipszkarto­nokat gyártó Rigips Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, el­mondta, hogy a cégnél is tíz­tizenöt százalékos létszámle­építés történt a kereslet vissza­esése miatt. Elmondása szerint a negyvenezer főt foglalkoztató magyar építőanyag-ipar dolgo­zóinak szintén hasonló arányá­nak forog veszélyben az állása, azaz elképzelhető, hogy a kö­zeljövőben négy-hat ezer em­ber kerülhet utcára az iparág­ban. Véleménye szerint azok­nak az üzemeknek a dolgozói alhatnak nyugodtabban, ame­lyek felújításhoz használt anya­gokat, vakolatot, burkolatokat, szigetelőanyagokat gyártanak, mivel az épületfelújítási piac valószínűleg csak stagnálni fog az idén. Ennek oka, hogy sokan új lakás vásárlása helyett in­kább a meglévőt újítják fel, mert ez olcsóbb. Már sínen van az Obama által kezdeményezett mentőcsomag Már megkezdődtek az Egyesült Államokban azok a törvényho­zási munkálatok, amelyek az új gazdaságösztönző programot készítik elő. A gazdaságélénkí­tő csomagot még Barack Obama kezdeményezte, aki jövő hét­től tölti be hivatalosan is az Egyesült Államok elnökének hi­vatalát. A kongresszus képviselőházá­nak demokrata vezetői az új cso­mag értelmében 825 milliárd dolláros mentőövet dobnak az amerikai gazdaságnak; ebből 550 milliárd dollárt infrastruk­turális, energiaügyi és energia­takarékossági, valamint egész­ségügyi beruházásokra szán­nak. A tervek szerint 257 mil­liárd dollár lehet'az adókönnyí­tések értéke. Ezt azonban nem adócsökkentéssel kívánják elér­ni, hanem csupán az adó-jóvá­írási lehetőségek növelésének formájában, főként a fejlesztő beruházások és munkahelyte­remtés jutalmazására. A képvi­selők remélik, hogy a szenátus­sal való egyeztetés után a prog­ramról szóló törvényt már feb­ruár közepén megküldhetik alá­írása az elnöknek. Mindeközben nyilvánosságra hozták a Bank of America - a vi­lág legnagyobb pénzügyi szol­gáltatója - állami megsegítésé­nek tervét is. Az amerikai pénz­ügyminisztérium, a jegybank, valamint az állami betétbiztosí­tó intézet (FDIC) tíz évre garan­ciát vállal 118 milliárd dollárnyi olyan eszközért, amelyek „szo­katlanul nagy veszteséggel” fe­nyegetnek. ■ H. M. Félelmetesen optimisták az amerikaiak AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT januárban 60,1 pontról 61,9 pontra emelkedett a legfonto­sabb amerikai fogyasztói bizal­mi index. A fogyasztói bizalom javulása nem kis meglepetést okozott, mivel az elbocsátási hullám intenzívebbé válása mi­att 59 pont körüli értékre szá­mítottak az elemzők. A jelenle­gi helyzet megítélése kicsit rom­lott ugyan, de a várakozások je­lentősen javultak. A reálgazda­sági folyamatok gyengülése el­lenére a fogyasztói bizalmi in­dex három hónapja emelkedik az USA-ban. Uniós pénzért kiáltanak a vállalkozások a munka És a pénz hiányzik az építőiparból, amit az uniós projektek felgyorsításával le­hetne mérsékelni - nyilatkozta korábban Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke. A nagyprogra­mok között szerepelnek a ti­szai víztározók, ötszáz iskola felújítása, valamint kórházfel­újítások 90 milliárd forint ősz­szeggel. Ezért folyamatosan kérik a kormányt, hogy'gyor­sítsa fél az uniós projekteket, illetve hozzon olyan intézkedé­seket, amelyek nem kerülnek pénzbe, de mégis előnyösek az építőiparnak. Ilyen intézkedés lehet a különféle garanciák biztosítása ott, ahol az állam a megrendelő. Nincs tömeges elbocsátás az ország keleti részén munkaerőpiac A térség vállalkozóinak gondjaira pénzügyi segítséggel válaszol a kormány Szó sincs tömeges elbocsátásról az ország keleti régiójában - je­lentette be Tukacs István kor­mánybiztos a tegnapi kormány- szóvivői tájékoztatón. A gazda­sági válság kezeléséért felelős kormánybiztos szerint ennek az egyik oka az, hogy a szóban for­gó régióban nincsenek jelen koncentráltan a multinacionális cégek és beszállítóik. A kormánybiztos a felvetését arra a friss jelentésre alapozza, amely elsőként térképezte fel az ország keleti régiójának gazda­sági helyzetét. A jelentés fonto­sabb megállapításai között sze­repel ugyanakkor az is, hogy a keleti régió vállalkozói a cégük működtetésének pénzügyi ne­hézségeire és a munkahelyek megtartásának problémáira hív­ták fel a szakértők figyelmét. Némi gyógyírt jelenthet a ba­jokra, hogy a munkaerő-piaci alapból 16 milliárd forint, míg az e célra fordítható uniós támoga­tásból 60 milliárd forint használ­ható fel a munkahelyek megtar­tására. Ez utóbbi lehetőség a vál­lalkozók körében manapság igen népszerű, hiszen a kieső időre jutó munkabért és annak közterheinek húsz, ötven, vagy hetvenöt százalékát a munkavál­laló az államtól kapja meg. Rá­adásul a csökkentett munkaidő összekapcsolható különböző J képzésekkel is, amelyekre szin- = tén támogatás jár. ■ H. M. Munkaügyi központ. A kelet-magyarországiaknak kevésbé kell félniük. Már az Opelnél is négynapos a hét tegnaptól csak heti négy napot dolgoznak a munkavállalók a szentgotthárdi Opel-gyárban. A cégvezetés a folyamatos terme­lés biztosítása, valamint a mun­kahelyek megtartásának érdeké­ben csökkentette átmeneti időre a munkaidőt az üzemben. A dolgozók a mostani munka­idő-csökkentés miatt kiesett idő­re, a szakszervezetekkel történt megállapodás szerint személyi alapbérüknek csupán felét kap­ják majd meg - mondta Légrádi Edit, a vállalat szóvivője. A tava­lyi év során 393 ezer motort gyártottak Szentgotthárdon. \ á A á » i

Next

/
Thumbnails
Contents