Új Néplap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-19 / 270. szám

4 KARCAG ÉS KÖRNYÉKE ÚJ NÉPLAP - 2008. NOVEMBER 19., SZERDA Berekfürdő a mindenük lakók Sokan költöznek ki a nyugodt településre a városból A képen Vona József Ferenc, akinek bereki tanyája körül minden megterem a Juhoknak. A település a mindene, nem menne el Innen soha. HÍRSÁV Karcag is támogatta a kárpátaljai főiskolát A karcagi képviselő-testület korábbi ülésén úgy döntött, hogy támogatja a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát. A város a főiskola felújításához 200 ezer forin­tot biztosítottak a nyáron. A főiskolához ősszel meg is ér­kezett a támogatás, melyet azóta fel is használtak. Játszóházat szerveznek a bereki gyerekeknek A BEREKFÜRDŐI Bőd László Művelődési Házban Nagy Emese vezetésével idén is több játszóházat tartottak. A gyerekek mesét hallgattak és szőttek, zenéltek és kéz­műves-foglalkozásokon vet­tek részt. A következő ját­szóház november 22-én 14 órától lesz. Az Őszi képek foglalkozáson ablakdíszeket készítenek, énekelnek, tán­colnak. Az intézmény most egy pályázaton remél 300 ezer forintos támogatást, hogy 2009-ben is lehesse­nek minden hónapban ha­sonló játszóházak. Galambok százait mutatják be Madarason A V249. SZÁMÚ Kunsági Ga­lamb- és Díszmadár-egyesü­let szervezésében november 22-23-án galambkiállítás lesz a kunmadarasi művelő­dési házban. A helyi és kör­nyékbeli kiállítók mellett az ország számos pontjáról ér­keznek ide tenyésztők. így az érdeklődők több száz szebbnél szebb galambot láthatnak majd a hét végén. Tanári továbbképzésekre pályáznak Karcagon A karcagi önkormányzat pályázatot nyújtott be a me­gyei közoktatási közalapít­ványhoz a pedagógusok to­vábbképzése, módszertani ismereteinek megújítása és a közoktatási intézmények taneszköz-ellátottságának javítása érdekében. Az oldalt írta, fotózta, szerkesztette: Daróczi Erzsébet. E-mail: erzsebet.daroczi@axelspringer.hu Az ezer lélekszámú Be­rekfürdőn nyáron egy nap alatt több ezren meg­fordulnak a híres stran­don. Az állandó lakosok között egyre több a nagy­városból idetelepülő, de sok külföldi is vásárol itt ingatlant. Daróczi Erzsébet Egy közelmúltban végzett felmé­rés szerint a vásárlóerőt tekint­ve Szolnok és Jászberény után Berekfürdő lett a harmadik, ez­zel a megye harmadik leggazda­gabb települése, ugyanis csak ők érik el a 100 százalék pont fölöt­ti országos átlagot. A megyei vá­sárlóerő 85,8 pontos. Hogyan telnek a Berekben élők mindennapjai? - erre ke­restük a választ. Az idetelepül­tek egyike, a szolnoki születésű Dúzsné Szabó Andrea. A fiatal- asszony hét éve egy hotelt üze­meltet itt családi vállalkozás ke­retében. Ma már ő is bereki la­kos, hiszen itt találta meg élete párját Dúzs Attila személyében. —Nagyon jól érzem itt magam - mondja Andi -, bár az első he­tekben szokatlan volt a szolnoki nyüzsgés után a csend. Ma már pontosan emiatt a nyugalom mi­att szeretek itt élni. Jó elmenni esténként a csendes faluban egy kicsit sétálni a friss levegőn. Ma már semmi pénzért nem költöz­nék vissza a megyeszékhelyre. Vállalkozóként örül annak, hogy a bereki szezon kitolódott, és sokkal több vendég üdül Be­rekfürdőben. Ősszel hozzájuk inkább a nyugdíjasok jönnek.- Idén több volt az olyan vendé­günk, aki nemcsak egy, hanem 3- 4 éjszakát töltött nálunk. Ha meg­valósul a fürdő újabb fejlesztése, akkor télen is többen jönnek majd a faluba gyógyulni, üdülni. A falu egyik legidősebb lako­sa, Cs. Kiss Sándorné 1920-ban HUVA JÁNOS és felesége Pest megyéből költözött ide. - Elő­ször csak a reumám miatt jöt­tem ide, mert nagyon jó volt rá a gyógyvíz. Aztán egyre job­ban megszerettem a csendet, a nyugalmat. Amikor nyugdí­jasok lettünk, a feleségemmel úgy döntöttünk, otthagyjuk Kistarcsát. Nem bántam meg, született Karcagon. Több mint ötven éve költözött ki férjével Be­rekbe. - Még a férjem rakta le a református templom tornyának az alapjait — idézi a múltat. Ak­kor még naponta járt ki bicikli­vel ide dolgozni. Aztán amikor kapott 10 hold földet, kiköltöz­tünk. Akkor még itt semmi nem volt a környékünkön, csak ta­nyavilág. Szeretek itt lakni. Tet­szik, ahogy nyáron a rengeteg vendég járkál itt. Kiülök az utcai padra, és onnan nézem a nyüzs­gést - mondta Erzsiké néni, aki­nek a faluban élnek lányai, nyolc unokája, tizenegy déd- és egy ükunokája. Bár nyolcvan fölött már nehezebben telnek a napok, de a kiskertben, a szőlőben min­hogy költöztünk, bár így az unokák messze vannak. Sze­rencsére, ahogy hallom, a be­fektetők is bíznak a gyógyvíz áldásos hatásában, jönnek és építkeznek. Ez pedig újabb munkahelyeket jelent a fiata­loknak. Fontos, hogy ők is itt maradjanak a faluban — véli az idős férfi. dig akad tennivaló, ami eltereli gondolatait a magányról. A Berekfürdő végét jelző táb­lánál van Vona József Ferenc ta­nyája. Amikor megérkezünk, épp a birkáit eteti.- Mióta lakik itt? - kérdezem tőle.- Egészen pontosan 1953. júni­us 12-e reggel hét és negyed nyolc óta — mondja mosolyogva. — Itt születtem, ebben a tanyában. Édesanyám reggel még megfejte a teheneket, majd fél nyolckor már egy kis mézes kenyeret akart adni, hogy ne ordítsak annyira — meséli viccesen a gazda, aki fele­ségével 32 éve él boldog házas­ságban. József korábban a téesz- ben volt gépkocsivezető, most a tanya melletti földön gazdálko­dik, a juharnak ott megterem a takarmány. Emellett oszlopos tag­ja a falu polgárőrségének, rend­szeresen járőrözik a település biz­tonságáért. Nyáron szafarit is szervez a vendégeknek.- Berekfürdő a mindenem, nem mennék el innen soha. Ezt a nyugalmat, csendet nem lehet megfizetni — mondja a férfi, aki már csak azt szeretné, ha az ivó- vízvezeték legalább a műútig el­jönne, és onnan ráköthetnének ők is. Anyakönyvi hírek a karcagi Kátai Gábor Kórházból Az elmúlt hetekben sok kisgyer­mek születésének örülhettek szü­leik a karcagi Kátai Gábor Kór­házban: november 3.: Bérezi Ist­ván (anyja neve: Vona Renáta) Tiszaörs, Bugát Dorina Ildikó (Bu­gát Ildikó) Tiszabura, Lakatos Ró­meó (Koszta Róza) Kisújszállás, november 4.: Hadas Liza Irma (Juhász Irma) Kunhegyes, Nagy Csaba Attila (Páldi Gabriella) Bu- csa, november 5.: Mihácsi Roxá­na (Mándi Jolán) Karcag, Lőrinczi Zsigmond (Gulyás Hédi) Karcag, Darvasi Viktor (Darvasi Alexand­ra) Karcag, november 6.: Mile An­géla Vivien (Oláh Réka) Bucsa, Unicsovics Gergő (Török Klára) Nagyiván, Pékó Mária Melini (Káló Mária) Kunmadaras, no­vember 7.: Tarcsi Károly Kristóf (Balogh Judit) Szerep, november 8.: Lévai Cinüa (Puzsoma Kata­lin) Tiszaroff, november 11.: Ress Rita (Bakai Brigitta) Abádszalók, november 13.: Szalai Csongor Ádám (Berzétei Mária) Abádsza­lók, Stádinger László (Fehér And­rea) Kunhegyes. (Az adatokat a kórház újszü­löttosztályától kapjuk, és azt az édesanyák hozzájárulásával kö­zöljük.) m Méltóbb helyre kerül a Dézsa-szobor A kisújszállási Papi Lajos szob­rászművész által készített Dózsa György-mellszobor posztamense, mely Karcagon a Déryné Művelő­dési Központ mögött található, az elmúlt években erősen megron­gálódott. Az önkormányzat a Kar­cag Város Értékeinek Védelméért Alapítvánnyal közösen még 1999- ben a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakvéleményét kérte a szobor áthelyezésére. A szakér­tők a szobor új helyszínéül a Dé­ryné melletti jobb oldali parkrészt jelölték ki. Most egy pályázatnak köszönhetően a szobrot áthelyez­hetik. Talapzatának elkészítését és a méltó környezet megtervezé­sét Györfi Sándor Munkácsy-dí- jas szobrászművész végzi. A mell­szobor egy jelképes kunhalomra kerül. A szobor áthelyezését a Karcagért Közalapítvány és a pá­lyázat biztosította, a bontási mun­kákat az önkormányzat állja. ■ Akik nyugdíjasként váltottak, és nem bánták meg ___________________________ Mire készül most?_______ Sip os Antal fuvolatanár Sipos Antal 42 éve tanít a karca­gi zeneiskolában (mai nevén az Érkel Ferenc Alapfokú Művé­szetoktatási Intézmény) a fuvola tanszakon, s 32 éve igazgató is. Szívügyének tekinti az ifjúság zenei nevelése mellett a város zenei életének a gazdagítását is. Ezért hozta létre Törő Erzsébet zenésztársával 1992-ben a Kar­cagi Szimfonikus Zenekart a ze­neiskola tanáraiból és növendé­keiből. A zenekar célja egyrészt az együttmuzsikálási lehetőség biz­tosításával olyan repertoár kiala­kítása, amely kielégíti a város zeneszerető lakosságának igé­nyét. Másrészt a nevelés, a ko­molyzene megszerettetése. így a * Sipos Antal zenekari titkár népszerű operettrészletek, Stra- uss-keringők mellett helyet kap­nak műsorukban Verdi, Mozart, Puccini, Haydn, Brahms muzsi­kái is. Ma már külföldön is isme­rik őket, többször léptek fel Né­metországban, Svájcban, Karcag testvérvárosaiban is. Az együt­tes jelenlegi karnagya Pazár Ist­ván. A zenekar tagjai fontos fel­adatnak tartják az iskolás kor­osztály zenei nevelését, évente tartanak nekik koncertet. Tavalyi jubileumi koncertjü­kön pedig meglepetésként egy daljátékot adtak elő neves opera­énekesekkel. Most újból ilyenre készülnek, így az elmúlt hetek rengeteg próbával teltek. No­vember 30-án a Déryné Művelő­dési Központban Kacsóh Pong­rác: János vitéz című daljátékát adják elő. A művet színpadra ál­lította és vezényel: Pazár István. A szereplők között jeles debrece­ni és fővárosi operaénekesek lesznek. ■ A Biblia a tudomány napján kiállítás Az ötszáz darabos gyűjtemény ritkaságai A karcagi önkormányzat, a re­formátus, a katolikus egyház- község a magyar tudomány ün­nepe és a Biblia éve alkalmából a napokban tudományos ülést tartott a városházán. A jelenlé­vők egyperces néma főhajtással emlékeztek a most elhunyt dr. Bodnár György Széchenyi-díjas akadémikusra, a város szülötté­re. Ezután Török László egri te­ológiai tanár a szentírási köny­vekről, prof. dr. Gaál Botond, a Debreceni Református Hittudo­mányi Egyetem tanára a Mun- kácsy-trilógiáról tartott előadást. Ötszáz darabos bibliagyűjtemé­nyének legértékesebb darabjait mutatta be dr. Ötvös László lel­kész, bibliatörténész. ■ Sokan vettek részt a tudománynapi ünnepségen ( 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents