Új Néplap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-08 / 236. szám
12 TŰKOR UJ NÉPLAP - 2008. OKTOBER 8., SZERDA Pistának hívták József Attilát Öcsödön emlékezés A településen ma is büszkék arra, ha rövid időre is, de ott nevelkedett a költőóriás Amikor Öcsödön, a külső megállóban leszálltam a buszról, idős asszony igazított útba, merre keressem az emeletes iskolát. Miután azt is megtudta, József Attiláról szeretnék írni, nagyon megörült. D. Szabó Miklós- Imádom, főleg a családverseit, a mamáról, aztán az Altatót. Amikor én végeztem az elemiben, a harmincas évek közepén, még nem tanultunk róla. Abban az időben Herczeg Ferenc, Móricz, Jókai, a Ciliké regények kellettek. Később az unokámtól hallottam először verset tőle, és kettő még ma is él bennem. Én vagyok a tésztás Bözsi. így ismernek. No, nem tartom fel, mert látom, mehetnékje van. Az iskolában 272 gyerek tanul. Közülük tizennyolc a 8. b- ben. Amikor a költőről kérdeztem őket, csak úgy folyt belőlük a szó, pedig a tanárnő szerint magyarból még később tanulnak róla. Demjén Zsolt nyújtotta leggyorsabban a kezét. — Annyit már hallottam róla, hogy nagyon rossz sora volt, rengeteget nélkülözött. Még azt is tudom, hogy az országos gyermekvédő liga révén jutott a mi falunkba, és rendszeresen van József Attila-szavalóverseny. Vég Bencének más jut az eszébe a költőről. Az öcsödi 8. b-ben ennyi diák tud valamit az egykoron itt tanult költőről. Még mindig él az emlékekben a proletariátus nagy költője.- Az úgynevezett Váncsordi iskolába járt, nem ebbe, mert ez viszonylag új. Mégpedig az 1911/12-es tanévben. Oda, amelyik ma a róla elnevezett emlékház, és helytörténeti gyűjtemény. Sok helyi, régi érdekesség van benne. Kerekes Andrásnak más mondandója támad a költővel kapcsolatban. — Én az Arany János utcában lakom, ahol tőlünk nem messze valamikor ők is laktak Gombai Ferencéknél. Nekik is voltak gyerekeik, sőt, József Attila sem egyedül jött, Eta nővére is vele volt. Jómagam még 1985 kora tavaszán beszéltem olyan emberrel, Panthó Antallal, aki osztálytársa volt a költőnek. Akkor így nyilatkozott róla: „Egy vékony, seszínű hajú, sokszor náthás kislegény József ATTILA rövid életének talán a legfontosabb mestere Páczay Miklós tanító úr volt, aki Nagyváradon jeles eredménnyel végzett. Munkájára, elhivatottságára jellemző, hogy Margit lánya is a nemzet volt. Olykor csúfolták, hogy lelenc, szóval állami gondozott, de mi mindig megvédtük. Még jelét sem mutatta annak, hogy milyen csodálatos költemények folynak ki a tolla alól. Sose panapszámosa lett. Úgy tűnik, a hagyományos öltözékű mester alaposan beléverte a magyar nyelv és helyesírás, irodalom, beszéd alapjait, mert végül ma is József Attila Öcsöd község egyik büszkesége. naszkodott. Ha adtunk neki zsíros kenyeret, almát, elfogadta. Aztán ahogyan jött, olyan gyorsan el is tűnt esztendő teltével.” Kísérőmmel, Tóth Imre helyi nyugdíjassal, lelkes József Attila- hagyományápolóval eljutottunk az emlékházba is. Abba az épületbe, ahol egykoron a költő tanult, és ma külön szoba őrzi ezen időket. Láttuk az anyakönyvi kivonata másolatát, református volt. Az apja szappanfőző, az anyja háztartásbeli, egyébként mosónő. Ami a bizonyítványát illeti, akkor az egyes volt a legjobb és az ötös az elégtelen. Neki magatarJól megtanította a magyart a tanár úr tása és szorgalma 3-as, a hit- és erkölcstan tárgya 2-es, a beszéd és értelem 2-es, a magyar helyesírás 2-es, a számtan 4-es, a szépírás 3-as, az ének 3-as volt. Akár az általános tanulmányi eredménye is. Általában ősszel, karácsonykor mindig jobb jegyeket vitt haza, év végére rontott. Egyetlen napot sem hiányzott egész évben. Egyébként a nagy költőt az 1950-es években kezdték felfedezni, és amikor az Esti krónikától az akkor még élő Gombai mamához is kijöttek, az összecsapta a kezét.- Jesszus Mária! A tejet se szerette, úgy hogy ki se néztem belőle, hogy ekkora ember lesz! Érdekes anekdotát említ a ma már szintén nyugdíjas Tóth Antal.- Amikor 1964-ben befejeztem a nyolcadikat, mi már tanultunk tőle verseket is meg Cso- szogit, az öreg susztert. Én azt hallottam róla, hogy Pistának nevezték, mert a család szerint, ahol nevelkedett, olyan név nincs, hogy Attila. Az utolsó fotót erről az osztályról, ahová Attila is járt, 1955-ben készítették: akkor még tizenöten éltek a hajdani társak közül. Mára hajdani osztálytársai is elmentek minden ember utolsó útján, csak a költő neve él. Már nem a munkásosztály és a proletariátus óriásaként, hanem a magyar irodalom igazi, huszadik századi büszkeségeként, Öcsödön különösképpen. A szájhigiéné hatása a szívbetegségekre Egy Dublinban rendezett konferencián nemrég a fogínybetegség és a szívbetegségek között fennálló összefüggésre hívta fel a figyelmet egy kutatócsoport. Az utóbbi években egyre többször emlegetik a krónikus fertőzéseket a legtöbb szívroham hátterében álló alapbetegség, az érelmeszesedés okaként. A fogínybetegség az egyik legközönségesebb emberi fertőzés, és ma már 50 fölött jár azoknak a tanulmányoknak a száma, amelyek alátámasztják a fogínybetegség kapcsolatát a szívbetegséggel és a stroke-kal. Számos elmélettel kíséreltek már meg számot adni erről az összefüggésről: az egyik legnépszerűbb teória szerint a baktériumokból származó egyes fehérjék váltják ki az érelmeszesedést, majd elő is segítik annak előrehaladását. A fehérjék közötti hasonlóság lehet a kapocs a szájüregi fertőzések és az érelmeszesedés között: a molekuláris hasonlóság azt eredményezheti, hogy amikor immunrendszerünk a szájüregi fertőzés ellen harcol, saját fehérjéink is a célkeresztjébe kerülhetnek, s ennek végső soron az artériáink látják a kárát. Amennyiben ez igaz, gyökeres változtatásokra van szükség az egészségügyi megelőzési kampányok üzenetében, és a szájhigiéné megóvását központi szerephez kell juttatni a felnőttek egészségvédelemében. Tudatosítani kell az emberekben, hogy fogínyük épségének megóvásával egyben a szívük megbetegedésének kockázatát is csökkentik. A kutatás jelentős lépés lehet a szívbetegségek jobb megértése, eredményesebb gyógyítása és hatékonyabb megelőzése felé. Minél inkább tisztában vagyunk a kockázati tényezőkkel, annál inkább féken tudjuk tartani a betegséget — hangoztatták a kutatók a konferencián. ■ HALLGATÓ Az év egyik legjobban várt lemeze a Metallica új CD-je, a Death Magnetic volt. A csapat 2003-ban jelentette meg utolsó stúdióalbumát, és bár magánéletbeli problémák, veszekedések tarkították az útjukat, szerencsére mégis a közös munka folytatása mellett döntöttek. Rick Rubin sztárproducert választották az új albumhoz, ő pedig kiadta a parancsot: térjünk vissza hangzásban az egykori sikerkorszakhoz. Újra megkapjuk azt a nyers, trash metal hangzást, amit annyira hiányoltak tőlük már utóbbi lemezeiken. James Hetfield ismét megtalálta az énekhangját, Kirk Hammett kedvére kiélheti magát a gitárszólókban, lars Ulrich pedig keményen hozza a dobokat. A basszusgitáros Robert Trujillo is végre megmutathatja, mit tud stú- diókörülmények között A számok hosz- szúsága is mind üti az öt perc feletti szintet, rengeteg dallam- és ritmus- váltás található bennük. Sőt, az egyik legélvezetesebb felvétel a tízpercnyi, instrumentális Suicide & Redemption. A Metallica visszatérése tehát jól sikerült. Soha nem lesznek már olyanok, mint egykor voltak, de a zenéjük üt rendesen most is. (Metallica: Death Magnetic. Kiadó: Universal Music) ■ B. Gy. TISZA-PARTI TERMÁLFÜRDŐ CAMPING TISZAKÉCSKE GYÓGYVÍZ ■ FEDETT USZODA • JACUZZI - ÉLMÉNYMEDENCE ■ SZAUNA - INFRASZAUNA - ÉTTEREM Nyitva mindennap: 9-20 óráig Tel.: (76) 441-363 www.thermaltiszapart.hu Üdülési csekk elfogadóhely és egészségpénztárakkal szerződött szolgáltató! Újabb padok a Széchenyin. A szolnoki Széchenyi városrész három önkormányzati képviselője (Ferenczné Teleki Éva, Tasnádi Zoltán, Szalay Ferenc) közösen használja fel a Szolnok Környezeti Kultúrájáért Alap körzetükre vonatkozó forrásait. A tegnap megkezdett munkálatok során 25 padot és 20 hulladékgyűjtő edényt helyeztek el a városrészben. i ■ TAMADAS A FÖLD ELLEN 22. RÉSZ Georgij Martinov .regénye nyomán írta: CS. HORVÁTH TIBOR Rajzolta: FAZEKAS ATTILA
