Új Néplap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-23 / 19. szám

ÚJ NÉPLAP - 2008. JANUÁR 23.. SZERDA 5 TISZAZUG Közművelődésért végzett munkáját ismerték el a városi díjjal Kunszentmárton megbecsülés­sel adózik azoknak a kiemelke­dő polgárainak, akik a közmű­velődés, illetve a művészetek te­rületén kimagasló tevékenysé­gükkel megbecsülést szereztek. Elismerésül az önkormányzat megalapította Kunszentmárton Város Közművelődési Díját, me­lyet a kultúra napján adnak át. A képviselő-testület úgy dön­tött, hogy ezt a kitüntetést 2008- ban Herczeg Lászlónak, a József Attila Általános Művelődési Köz­pont igazgatóhelyettesének ítéli oda, aki 1980-tól dolgozik a köz- művelődésben. 1999-ben rövid ideig a Városi Művelődési Köz­pont és József Attila Könyvtár megbízott igazgatója, majd egé­szen napjainkig az immár József Attila Általános Művelődési Köz­pont igazgatóhelyetteseként, a könyvtár vezetőjeként gyakorol­ja hivatását. Magas szintű szakmai tevé­kenysége eredményeként a könyvtár évek óta eredményes pályázatok sokaságát mondhat­ja magáénak, bővítve ezzel a szolgáltatások körét és javítva minőségét. A költségvetési lehe­tőségeken túli pluszforrások be­vonásával hozzájárul a város és a tiszazugi települések olvasói­nak jobb ellátásához. Herczeg László társadalmi te­vékenysége is széleskörű. Pályá­zatírásban gyakran segíti a civil szervezeteket. Tagja több szerve­ződésnek, melyek munkájában megalakulásuk óta aktívan részt vállal. A helytörténeti múzeum­mal közös szakmai tevékenysé­gekbe is bekapcsolódik. Elhivatottsága naponta meg­mutatkozik. Sokoldalú vezetői tevékenysége pedig nemcsak munkahelyén, hanem a város ci­vil szervezeteiben, az oktatási, művelődési intézményeiben is érezteti hatását. A kunszentmártoni sajtgyár különleges termékei iránt időről időre felélénkül a kereslet itthon és külföldön egyaránt. Képünk illusztráció. Még tartoznak a fizetéssel sajtgyár Hónapok óta pénzükre várnak az üzem dolgozói Szeptember óta hiába várják fizetésüket a kun­szentmártoni sajtgyár dolgozói. A pénzügyi ne­hézségekkel küzdő cég csak részletekben, jelen­tős csúszásokkal tudja utalni bérüket. Szilvási Zsuzsa — Hónapok óta gondok vannak a pénzünkkel — meséli Kurucz Jó­zsef, aki kazánfűtőként és komp­resszorkezelőként dolgozik az üzemben. — Lassan 34 éve va­gyok itt, 1974-ben kezdtem a sajtgyárban, Immár a tizenne­gyedik igazgatómat „nyűvöm”. Sok nehéz időszakot átéltünk már ennyi idő alatt, remélem, ezen is túljutunk. Mindannyian reménykedünk benne, hogy a mostani nehézségek ellenére si­kerül megmenteni az üzemet, és megmarad a munkahelyünk. A gyár dolgozói hónapok óta kölcsönökből tengődnek. A júli­usi fizetésüket szeptemberben kapták meg, augusztusból félha­vit talán a napokban utalnak át számukra. Szeptembertől egé­szen mostanáig egyedül kará­csony előtt kapták meg egyhavi bérüket. A hatvanfős létszám mostanra 34-re olvadt, a többiek, akik tehették, máshol helyez­kedtek el. Ám a Tiszazugban nem könnyű munkát találni, fő­ként a téli időszakban, amikor napszámot sem tudnak vállalni a dolgozni akarók. Ráadásul a pénzükre várók között több gyermeket nevelő házaspárok is vannak, akik bizony igen kedve­zőtlen kamatozású bankhitele­ket kényszerültek felvenni erre az átmeneti időszakra. Pedig egy-egy emberre lebontva nem túl nagy összegről van szó, hi­szen minimálbér körüli kerese­tekért dolgoznak a kunszenti sajtgyárban, pluszjuttatásokat — jutalom, étkezési hozzájárulás, stb. - már évek óta nem kapnak. A sajtgyár a bakonszegi Áwas- si Rt. tulajdonában van. Nagy Sándor cégvezető abban bízik, hogy a következő hetekben-hó- napokban sikerül rendezni a dolgozók fizetését.- Szerkezeti, piaci és tulajdo­nosi váltások zajlottak nálunk az utóbbi hónapokban — mond­ta. — Elsősorban ezek okozták a nehézségeket, de bízom benne, hogy január végéig rendeződik a helyzet, és újra működésbe tud­juk hozni a kunszentmártoni üzemet, és talán hamarosan is­mét a 2004-es színvonalon ter­melhetünk. Szándékaink szerint még a héten megkapják dolgozó­ink a decemberi fizetésüket, feb­ruár végéig pedig minden elma­radást pótolni szeretnénk. Ter­mészetesen akkor tudunk rend­szeresen bért fizetni, ha fo­lyamatosan, megfelelő kapaci­tással termel a gyár. Erre most minden esélyünk adott, hiszen a belföldi és arab piacra történő megrendeléseink mellett bérgyártásról is tárgya­lunk. Mindenesetre arra törek­szünk, hogy hosszú távon mun­kát tudjuk adni a kunszentmár­toni üzemben azoknak a dolgo­zóinknak, akik kitartottak mel­lettünk. A nehéz helyzetbe került sajt­gyáriakon lehetőségeihez képest az önkormányzat is segített. Ka­rácsony előtt segélyben részesí­tette őket, illetve élelmiszercso- magot kaptak, sőt.a.tervek .sze-. rint hamarosan ismét kisebb összeggel enyhítik terheiket. Előre menekültek A több mint 60 család megél­hetését biztosító cég az elmúlt években eljesen felújította az üzemet. Elkészült többek kö­zött az új ömlesztő üzemrész, felújították a hűtőcsamokot és a régi üzemrészt, fejlesztet­ték a csomagolást, majd nap­elemekre és az üzem szenny­vízhálózatának kiépítésére költöttek közel 150 millió fo­rintot. Összességében tíz év alatt több mint 650 millió fo­rintot ruházott be az Awassi a kunszenti üzembe. A kunszenti üzem dolgozói mielőbb szeretnének újra munkába állni Peremlétben a Tiszazug, négyéves kutatás perem létben címmel négy­éves kutatási program zajlik a Tiszazugban, hogy a térség néprajzi, történeti, földrajzi helyzetét feltérképezzék. A program 2007 júliusában in­dult, és a tervek szerint 2011. június 30-án zárul le. Célja a Tiszazugban lezajlott, illetve jelenleg is zajló társa­dalmi, gazdasági, mentális, kulturális folyamatok elem­zése és értelmezése. Az elért eredményekről konferenciá­kon számolnak be. A sportolók tiszteletére rendezik meg tizenöt év után ismét meg­tartják Tiszafóldváron a helyi sportolók tiszteletére és támo­gatására a sportbált Az estet február 2-án este hét órától rendezik meg. A vacsora mar- halábszárpörkölt lesz, a zenét a sokak által ismert Molnár- Csík-duó szolgáltatja. Kunszentmárton csatlakozik a Zöld úthoz zöld úr elnevezéssel a Kö­rös menti települések közös vízitúra-útvonal tervét vetet­te fel Békés önkormányzata nemrégiben. A tervek sze­rint Kunszentmárton városa is csatlakozik ehhez a kez­deményezéshez. Elvégre ki­tűnő lehetőséget jelent egy ilyen turisztikai projekt, melynek kapcsán különböző pályázatokon való részvétel­re is lehetőség nyílik. Rossz állapotban az Erparti telep tényfeltáró feljegyzés ké­szült a közelmúltban a kun­szentmártoni Érparti sport­telep állapotáról. A létesít­mény eszerint komoly gon­dokkal küzd, csaknem élet- veszélyes az állapota. Az el­végzendő munkák költsége becslések szerint több tíz­millió forint lehet, így a fel­újításra kizárólag pályázati segítséggel kerülhet sor. Az oldalt írta és szerkesztette: Szilvási Zsuzsa Fotók: Mészáros János Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2. Hirdetési tanácsadó: Molnár Tamás 30/320-84-07 QUAHTÉk KUNSZENTMÁRTON A MEGBÍZHATÓ PARTNER Peugeot Márkakereskedésünkbe, tevékenység bővítése miatt munkatársakat keresünk: • Szervizvezető Feltételek: Felsőfokú végzettség Felhasználói szintű számítógépes ismeretek B kategóriás jogosítvány Vezetői területen szerzett tapasztalat előny • Gépjármű-értékesítő Feltételek: Minimum középfokú végzettség Felhasználói szintű számítógépes ismeretek B kategóriás jogosítvány Értékesítési területen szerzett tapasztalat előny « Autószerelő, autóvillamossági szerelő: Feltételek: Szakirányú végzettség B kategóriás jogosítvány 2 éves, szakmában eltöltött gyakorlati idő előny Technikusi minősítés előny Kézzel írott, fényképes szakmai önéletrajzot, a végzettséget igazoló dokumentumok másolatával a megjelenéstől számított 10 napon belül az alábbi címre kérjük küldeni: Qualite '96 Kft. 5440 Kunszentmárton, Erdőtér 30. Letűnt évezredek emlékeit őrzi érmegyűjtő Marcus Aurelius ezüstjétől Mária Terézi raj cárjáig A legóvatosabb becslések szerint is 2500 esztendős az a görög ezüststatér, amely Szabó János gyűjteményének legrégebbi da­rabja. A kunszentmártoni érme­gyűjtő immár 55 éve „vadászik” azokra a régi pénzérmékre, ame­lyek beleillenek kollekciójába. Álig hatévesen, 1952-ben talált otthon egy Mária Terézia kora­beli, 1763-as, bécsi veretű egy- krajcárost, azóta él a régi pénzek bűvöletében. Elsősorban ennek a korszaknak az érméit gyűjti, ahogy mondja, képtelenség len­ne nagyobb időszakot felölelni. Ezért inkább szűkebb intervallu­mot választott, ám arra törek­szik, hogy minél teljesebb legyen a gyűjteménye. Mostanra ma­gyarországi viszonylatban a leg­jelentősebbek között jegyzik a korszakot bemutató pénzérméit, jó néhány olyan akad közöttük, melyekkel jobbára inkább csak múzeumok tárlóiban találkozha­tunk. Emellett azért Szabó János gyűjteményének több olyan be­cses darabja is akad, amely más korból származik. így Szent Ist­ván dénárja éppúgy különleges­ségnek számít, mint Báthory Zsigmond 1593-ban vert pénze, vagy egy bizánci aranysoldius. Gyűjteményével ráadásul egész városát gazdagítja, hiszen a településen már kisebb numiz­matikai csoport is működik, melynek kincseit időről időre bemutatják. ■ Szabó János hatéves kora óta gyűjti a pénzérméket Herczeg Lászlónak ítélték a köz- nűvelődési É|k díjat

Next

/
Thumbnails
Contents