Új Néplap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-23 / 19. szám

6 GAZDASÁG 2008. JANUÁR 23., SZERDA HÍRSÁV Februárban jönnek az új pályázatok várhatóan február közepén jelennek meg az Új Magyar- ország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési operatív programjához kapcsolódó ez évi első pályázatok - mondta el Bajnai Gordon egy tegnapi rendezvényen. Ezek a pályázati kiírások el­sősorban a kis- és középvál­lalatok fejlődését, a vállalat­fejlesztést és a beruházások bővítését szolgálják majd. A Mól idén is veszi saját magát A MÓL BEJELENTETTE, hogy folytatja a tavaly júniijs 22- én megkezdett sajátrész­vény-vásárlási programot legkésőbb 2008. október 25-ig. A legutóbbi kimutatás szerint a Mól 9 070 019 darab saját részvénnyel rendelkezett, ez az alaptőke 8,27 százalékának felel meg. Mennyi is ezer köbméter gáz ára? pontosítás. Tegnapi lap­számunk Háromszor drá­gulhat a gáz című cikkében tévesen jelent meg, hogy az E.On Földgáz Trade Zrt. egy köbméter gázt 345 dollár (61410 forint) beszerzési áron vásárolja. Ez a be­szerzési ár valójában ezer köbméterre vonatkozik. Á Hírsávot a támogatja. ABUX-inde» 2008. január 22-én 23690 Előző napi záróérték: 23368 I Változás: 0,36% f 23400 1 i? 1 / 23200 23000 Nyitóérték: 22J74 Íl'lí'/' v/ / 22 800 22 600 Záróérték: 23 454 22 400 Y 1S.3S, a NewVorM 9 22 200 tőzsde nyitása i pont^ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / 0Fa FORRÁS: BÉT NYERTESEK um 01.22. Részvény Utolsó ér (Ft) Változási? k) Mltóft Mól 22 000 +2,35 13 848 Richter 38195 +1,41 3 620 Exbus 90 +1,14 7 Fotex 770 +0,65 215 TvNetWork 334 +0,30 9 VESZTESEK FORRÁS: BÉT OaMUAHU ncaZVtJHjr lWsóár(Ft) Változási») Miatt Synergon 1540-5,87 361 MTelekom 826-3,05 6944 FHB 1560-2,56 556 Egis 18 490-1,91 356 OTP 7649-0,03 22 077 A BUX-index az elmúlt napokban 25600 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. január 22-én. €/Ft $/Ft €/$ t t i 259,95 179,65 1,44 +1,91 Ft +1,72 Ft-loent Kevés a négyórás munkás részmunkaidő Ideális megoldás lenne a kismamáknak A nagy áruházláncok szeretnek részmunkaidősöket alkalmazni például a pénztárban, így könnyebben tudnak alkalmazkodni a vásárlói dömpinghez Magyarországon mind­össze a foglalkoztatottak négy-öt százaléka dolgozik részmunkaidőben, ami a töredéke az uniós átlagnak. A foglalkoztatási forma elterjedését gátolja, hogy sokszor mások az igényeik az állást keresőknek, mint a munkaadóknak. Tóth Marcella Amíg Magyarországon csak a fog­lalkoztatottak négy-öt százaléka dolgozik részmunkaidőben, addig a nyugat-európai országokban nem ritka a húsz-harminc száza­lékos arány sem. A napi négy-hat órás munka pedig ideális meg­oldás lehetne egyebek mellett a többgyermekes anyáknak. „A részmunkaidős foglalkozta­tás alacsony aránya több okra vezethető vissza” - mondta el ér­deklődésünkre Vermes Lajos. A Szociális és Munkaügyi Mi­nisztérium foglalkoztatási főosz­tályának vezető főtanácsosa sze­rint egyrészt az gátolja a négy­hat órás munkaidő terjedését, hogy sokszor más elképzeléseik vannak a munkaadóknak, mint a munkavállalóknak. Ilyen lehet például, ha a cégek éjjeli vagy haj­nali munkát hirdetnek, míg az ál­lást kereső inkább olyat szeretne, amit délelőtt nyolctól délig végez­hetne, amíg a gyerekek iskolában vannak. A munkavégzés intenzitását illetően Is különbözőek lehetnek az elképzelések. A munkaadók ugyanis sokszor azt feltételezik, hogy a részmunkaidősök lazáb­ban dolgoznak. A munkavállalók pedig inkább arra panaszkodnak, hogy a foglalkoztatójuk ugyanak­kora teljesítményt vár el tőlük, mint nyolc órában dolgozó tár­saiktól. A fejlettebb tagállamoké­nál alacsonyabb bér- és jövedelmi viszonyok is gátolják a részmun­kaidős foglalkoztatás elterjedését. A félállásért ugyanis feleannyi kereset jár, ami sok esetben már elfogadhatatlanul kevés. A kormányzat különféle támo­gatásokkal próbálja meg ösztö­nözni a foglalkoztatási forma el­terjedését. így például a fix ösz- szegű egészségügyi hozzájárulás összege arányossá vált a foglal­koztatás időtartamával. A „Pré­miumévek” programban pedig a közszféra idősebb, nyugdíj előtt álló munkavállalói számára bizto­sítanak lehetőséget a munkaerő- piacról történő fokozatos kivonu­lásra, ha az érintettek vállalják a nyugdíjjogosultság eléréséig a részmunkaidős foglalkoztatást. Ez esetben kompenzálják a nyug- díjjárulék-különbözetet, hogy ez ne jelentsen hátrányt a nyugdíj megállapításakor. A részmunkaidőben dolgozók aránya* (A teljes foglalkoztatás arányá­ban, százalékban, 2006-ban) Ország Férfiak Nők Ausztria 5,4 31,4 Belgium 6,7 34,7 Csehország 1,6 5,6 Dánia 11,4 25,6 Egyesült Királyság 9,9 38,8 Finnország 8,1 14,9 Franciaország 5,1 22,9 Görögország 4,0 12,9 Hollandia 15,8 59,7 Írország 7,7 34,9 Lengyelország 6,5 16,3 Luxemburg 1,5 27,2 MAGYARORSZÁG 1,5 4,2 Németország 7,6 39,2 Norvégia 10,6 32,9 Olaszország 5,3 29,4 Portugália 5,9 13,2 Szlovákia 1,3 4,1 Spanyolország 3,9 21,4 Svédország 8,4 19,0 *AZ OECD-DEFINÍCIÓ SZERINT RÉSZMUNKAIDŐS, AKI A FŐFOGLALKOZÁSÁBAN HETI HARMINC ÓRÁNÁL KEVESEBBET DOLGOZIK FORRÁS: OECD (GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS FEJLESZTÉSI SZERVEZET) A részmunkaidős foglalkozta­tás előnye a munkáltatók számá­ra a rugalmasabb munkaszerve­zés. Nem véletlen, hogy Tescónál például nagyon elterjedt a rész- munkaidős foglalkoztatás, a 22 ezer munkavállaló 11,5 százaléka dolgozik ebben a formában. Első­sorban az eladótérben dolgozó­kat, például a pénztárosokat és más hasonló munkaköröket be­töltőket érinti ez - tudtuk meg Hardy Mihálytól, a Tesco Global Zrt. szóvivőjétől. A Tescóban csak a részmunkaidősök alkalmazásá­val tudják kielégíteni a gyakran lökésszerűen - például késő dél­után és este vagy hétvégeken, ak­ciók miatt - megnövekvő vásárlói igényeket. A Budapest Banknál is a munkatársak tíz százaléka dol­gozik négy vagy hat órában - mondták el érdeklődésünkre a pénzintézetnél. Nagy számban dolgoznak részmunkaidőben pél­dául a fiókhálózatban értékesí­tők, a pénzügyi elemzők, a szám­viteli munkatársak. A Magyar Postánál összesen 36 ezren dol­goznak, s csak néhány százalé­kuk részmunkaidőben - mondta el érdeklődésünkre Tomecskó Tamás, a vállalat szóvivője. Közü­lük a legtöbben kézbesítőként, il­letve postai ablaknál dolgoznak. Postaméiiegen az egy- és kétforintosok egyszerűsítés Nem kell rollnizni az aprópénzeket a postai fizetéshez Nem kell papírhengerekbe cso­magolni a jövőben az egy- és két­forintosokat ahhoz, hogy külön sorban állás nélkül lehessen fizetni az aprókkal a postákon. A posta ugyanis új módszert veze­tett be az érmék gyors megszám­lálására: egyszerűen leméri, mek­kora a súlya az apróknak - tudtuk meg Csarejs Jánostól, a Posta Pénzügyi Szolgáltatás Üzletág osz­tályvezetőjétől. Ez alapján pedig meg lehet állapítani, hogy hány darab érme van a zacskókban. A mérlegeléshez az aprópén­zeket címletenként külön kell válogatni, és átlátszó, felirat­mentes nejlonzacskóba tenni. Az egyforintosokból legfeljebb háromszáz, a kétforintosokból pedig kétszáz darab ömleszthe- tő egy tasakba. Ez nagyjából fél kilogrammnak felel meg. Nem érdemes csalni azzal, hogy nem a megfelelő érméket teszi bele valaki a zacskóba. Azért előírás az átlátszó tasak, hogy a pénz­táros láthassa, mi van benne. Egy mellékelt papírlapon ér­demes feltüntetni az érmék pontos darabszámát, illetve azok értékét. Azok, akik nem szeretnének számolgatni, kény­telenek hinni a mérleg kijelző­jének. A kapott eredményből a tasak súlya miatt öt grammot vonnak le, és elosztják a Ma­gyar Nemzeti Bank által közölt hivatalos érmesúlyokkal. Az egyforintos érme 2,05, míg a kétforintos 3,4 grammot nyom. Amennyiben a posta számítása mindössze két darabbal tér el a felírtaktól, nem vitatják az ügy­fél igazát. Bár március elsejétől törvény­telen fizetőeszköz lesz az egy- és kétforintos, a postákon még 6 hónapig lehet velük fizetni, így akár csekket is feladni. ■ H. M. Zacskókban, ömlesztve Is lehet fizetni az aprókkal a postákon Bajba kerülhet, aki jövő szerdáig nem fizeti be a kötelezője díját Akár meg is szűnhet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása annak, aki nem fizeti be az első díjat január 30-áig. Ugyanis akár alkusznál, akár közvetlenül a biztosító munkatársánál kötött szerződést az autós, az ő felelős­sége, hogy az első díjat időben befizesse. Tavaly november végéig becs­lések szerint minden eddiginél többen, mintegy hétszázezren váltottak biztosítót. Az alkuszok tapasztalatai alapján általános probléma, hogy az ügyfelek jelen­tős hányada az új biztosítótól még nem kapott értesítést az új szer­ződése létrejöttéről, s így csekket sem az első díj befizetéséhez - hangsúlyozza közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége. A biztosításközvetítők egy ré­sze maga szedi be az ügyfelektől az első díjat, az esetek többsé­gében azonban ezen ügyfelek ugyanúgy a társaságoktól kapják meg az első számlalevelet, mint azok, akik közvetlenül a biztosí­tónál kötötték meg az új szerződé­süket. Minden esetben az a leg­célravezetőbb, ha az autósok ott járnak utána az elmaradt számlá­nak, illetve csekknek, ahol a biz­tosításukat megkötötték. Ezt ér­demes mielőbb, még ezen a héten megtenni, mert az utolsó napok­ban tumultus várható. ■ Tóth M. Kétszer is drágulhat idén a cigaretta Április és szeptember elején is emelkedik a dohánytermékek jö­vedéki adója, s ezzel együtt a kis­kereskedelmi ára is. Ennek oka, hogy év végéig teljesíteni kell az Európai Unió által elvárt adó­szintet. Emiatt várhatóan mind­két hónapban 10-10 forinttal emelkednek majd a fogyasztói árak - mondta el a Világgazda­ság érdeklődésére Jakab János Miklós, a BAT Hungary jogi igaz­gatója. Természetesen a vállala­tok árazási politikáját nem csak a jövedékiadó-rendszer határoz­za meg, így ettől eltérő stratégia is elképzelhető cégenként és ter­mékenként is. Az állami költségvetési bevéte­lek vonatkozásában és az ágazat szereplői számára egyaránt ked­vező hír, hogy az elmúlt évben a feketepiac csökkenéséből adó­dóan bővült a legális cigaretta­piac. Miközben a felmérések sze­rint kevesebbet dohányoznak az emberek, tavaly 16,3 milliárd szál cigaretta fogyott a legális kereske­delemben, szemben az egy évvel korábbi 15,5 milliárddal. ■ VG Jövedékiadó-változások ÁPRILIS ELSEJÉTŐL a kiskereske­delmi ár 28,2 százaléka lesz a jövedéki adó százalékos eleme, a tételes adó pedig 7800forint­ra nő ezer szálanként A ciga­retta minimális adója így ezer szálanként 14 460 forint lesz. A következő változás szeptem­ber elsejével lép életbe, amikor a százalékos mérték a kiskeres­kedelmi ár 28,3 százaléka lesz, a tételes adó pedig 8050 forint­ra nő. így a cigaretta minimális adója 14 875 forintra emelkedik ezer szálanként.

Next

/
Thumbnails
Contents