Új Néplap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-15 / 266. szám

4 MEGYEI TŰKOR UJ NEPU\P - 2007. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK / m m - m m 1g mm --; i > m \ mm mmm ■■mwi A tűzoltók védőfelszerelését szeretnék bővíteni Karcagon Szeretettel nézni az embereket film Világhírű színészek vállalták a főbb szerepeket Koltai Lajos Estéjében A karcagi önkormányzat hiva­tásos tűzoltósága részére nagy értékű tűzoltási és műszaki mentőfelszerelések, védőruhá­zatok korszerűsítése érdekében pályázatot nyújt be a szaktárcá­hoz. Innen 16,1 millió forint vissza nem térítendő támoga­tást remélnek a négymilliós ön­erő mellé. A pályázat huszonhárom té­tele között szerepelnek emelő­párna-készletek, léktömítő pár­nakészletek, vegyvédelmi komplett védőruhák, tűzoltósi­sakok, többfajta bevetési védő­ruhák, védőfelszerelések be­szerzése is. Az igényelt eszkö­zök jelentős része jelenleg nem áll a tűzoltóság rendelkezésére. Segítségükkel azonban többek között gyorsan és hatékonyan lehet meggátolni a csővezeték- rendszerek sérülése esetén a veszélyes anyag szabadba áramlását. Műszaki mentések alkalmával az eszközök elősegí­tik a sérült gépjárművek rögzí­tését, stabilitását. Ezért is sze­retné a város ezeket az eszközö­ket beszerezni. A meglévő esz­közök fejlesztését pedig az in­dokolja, hogy a tűzoltósisakok elöregedett műszaki állapotú­ak, kihordási idejük végéhez közelednek. A meglévő bevetési védőruházat egy része is el­avult, javítása gazdaságtalan. A védőcsizmák is erősen elhasz­nálódtak, cserére szorulnak. Ha nyernek, a pályázatból ez is biz­tosítható lesz. ■ D. E. Ünnepsorozat Kodály Zoltán emlékére Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójára emlékezve Kodály 2007 néven versenyso­rozatot hirdettek Mezőtúron a Teleki Blanka Gimnázium és egy rádió szervezésében. A megméretésen bármilyen dal­lal, verssel, szöveggel indulhat­nak a jelentkezők, mely méltat­ja a zeneszerző munkásságát - mondta Polgár Péter szervező. A műsorszámok öszszegző nap­ja december 14-én lesz, a Ko- dály-gálán, ahol az eredmény- hirdetés mellett előadják a leg­jobb produkciókat. ■ K. Z. Koltai Lajos világhírű operatőr, a Sorstalanság című film rendezője. Új, .Este című filmjének kö­zönségtalálkozóval egybe­kötött díszbemutatóján beszélgettünk vele a szol­noki Tiszapart moziban. Békési Brigitta — Van-e valami közös a Sorsta­lanság és az Este című filmek között?- Az emberszemlélet. Mind­két film közelről, szeretettel né­zi az embert, középpontjukban a bajban lévők állnak, akiknek döntést kell hozniuk. Mindenki a biztonságért küzd, és közben tartozni próbál valakihez. Az emberek bizonytalanok a dön­téseikben. Lehet, hogy rosszul választunk, lehet, hogy közepe­sen, de az is lehet, hogy jól. Ezt azonban csak a távoli jövőben tudhatjuk majd meg, ha szeren­csések vagyunk. Az Este című filmben van, akinek arról kell döntenie, hogy meg akarja-e szülni a gyerekét. Az életben nem a nagy, hanem az apró dol­gokra és gesztusokra emléke­zünk. Az aranyló pillanatokat Koltai Lajos több mint ötven filmet készített 1946-ban született, ma a leg­ismertebb nemzetközi hírű magyar filmesek egyike. Ké­szített vagy ötven filmet (pél­dául Rokonok, Csodálatos Jú­lia, Császárok Klubja, Max, Tíz perc, Szembesítés, Malena, A Napfény íze, Az óceánjáró zongorista legen­dája, Ha a férfi igazán szeret, Most jövök a falvédőről, Meg­áll az idő, rendezőként pedig Sorstalanság, Este), a legna­gyobbakkal dolgozik, díjai­nak száma csak hóhányók­ban írható le (többek között Ernest Artária-díj, Balázs Bé- la-díj, kiváló művész, Film- és tévékritikusok Díja, Kossuth- díj, a Magyar Filmszemlék legjobb operatőrének járó dí­ját pedig többször is elnyerte). Életművét külön nyilvántart­ják, tengerentúli alkotások­hoz pedig amerikai produce­rek keresik. Volt, aki a bemutató után odajött hozzám, és elmondta, hogy az Este megtekintése óta másként néz az emberekre — mondta Koltai Lajos igenis nekünk kell létrehoz­nunk, hogy legyen miért visz- szajönnünk.- Mint minden alkotásnak, az Este filmnek is megvan a maga üzenete.- Igen, hiszen a problémák, amelyek a filmben fölvetőd­nek, mindenki életében előfor­dulnak. Döntéseinkről, min­dennapjainkról szól a film, ar­ról, hogy hogyan próbálunk ebben a világban talpon ma­radni. Életünk nagyon elfog­lalt. A filmben a rátörő emlé­keknek engedve Ann Lord (akit Vanessa Redgrave alakít) megoszt egy régóta őrzött tit­kot lányaival, Constance-szal (megformálója Natasha Ri­chardson), aki házasságban él, és Ninával (Toni Collette játsz- sza), a nyughatatlan egyedülál­lóval. Mindketten ágya mellett állnak, amikor Ann kijelenti, hogy szeretné látni élete sze­relmét. Sokra tartom azon em­berek véleményét, akik egy- egy vetítés után odajöttek hoz­zám, és megköszönték a fil­met. Volt, aki elmondta, hogy a film megnézése óta teljesen másként néz az emberekre.- Az Este két idősíkban játszó­dik, a jelenben és az ötvenes években. Melyiket volt nehe­zebb forgatni?- Először a jelent vettük fel, ezután következett a másik helyszín. Vanessa Redgrave- nek és Meryl Streepnek van egy jelenete, amely szerintem filmtörténeti jelentőségű. A két idős hölgy arról beszélget, hogy valójában mi is ez az egész élet.- Hogyan sikerült ilyen neves színészekkel együtt dolgozni?- Rám bízták a szereposztást, volt elképzelésem, de emellett sok színészt meghallgattunk. A színészek azért vállalták a sze­repeket, mert szépnek találták a történetet, hittek nekem és bíztak bennem. Kiváló minősé­gű stúdióban forgattunk. Elfo­gadtak mindent, amit kértem tőlük. Mindenkinek személye­sen, egyenként a fülébe súg­tam, hogy mit szeretnék, nem pedig távolról kiáltottam. A nyári jeleneteket például na­gyon hidegben forgattuk, és a színészek panasz nélkül pró­báltak rövid ujjú ruhában.-Miből finanszírozták a fil­met? Igaz, hogy a színészek le­mondtak a sztárgázsiról?- Mindent a stúdió fizetett. A színészeket nem érdekelte a pénz, amit kaptak, szinte nulla a szokásos gázsijukhoz képest.- Milyennek látja a hazai film­gyártás jelenlegi helyzetét?- Nem veszek benne részt, de úgy látom, hogy a pénzügyi helyzet nem változott meg, to­vábbra is kevés pénzből kell itt­hon jó filmet csinálni. Nőnek föl nagyon jó generációk, egyre több tehetséges emberrel talál­kozom, akik nem ellentmonda­nak a réginek, hanem ahhoz próbálnak valami újat is adni.- Igaz, hogy a jövőben már csak rendezni fog?Készül új film?- Nem állítom, hogy csak rendezni fogok, de pillanatnyi­lag úgy néz ki, hogy a rendezés kerül előtérbe. Van három-négy jó tervem, mindegyikből lehet film. Az egyik Csehov Három nővérjéhez hasonló, csak ame­rikai változatban, a másik egy második világháború idején ját­szódó angol-német háborús, kórházas történet. Újra retteghetnek a törpeharcsák a szolnoki Holt-Tiszában gyérítés Eddig már hatvanöt tonna ikrapusztítótól sikerült megszabadítani a népszerű horgászvizet Öt éve megyénkben az elsők között kezdték el az alcsiszige- ti Holt-Tisza törpeharcsa-állo­mányának ritkítását. A prog­ram lassan befejezéséhez köze­ledik. Hatvanöt tonna. Eddig ennyi ikra- és ivadékpusztítótól sikerült megszabadítani Szol­nok egyik legnépszerűbb hor­gászvizét.- Amikor 2003-ban elindítot­tuk ezt a programot, tisztában voltunk vele, hogy aggasztóan túlszaporodott a törpeharcsa a holtágban. Ám azt nem hittem volna, hogy ilyen hatalmas mennyiséget leszünk képesek | kitermelni az Alcsiból - vallja 2 ma is a területet hasznosító Kö- zép-Tisza Vidéki Horgászegye­sületek Szövetségének elnöke. Nagy Gyula szerint mindez a munka kivitelezőinek érdeme. Különösen az elmúlt két esz­tendőben vált rendkívül haté­konnyá e tevékenység. Koráb­ban ugyanis egy másik csapat tevékenykedett a tavon, amely úgynevezett kitűzővarsával dol­gozott. Ám aztán jöttek a tisza- ugi halászok, akik speciális fe­nékvarsák használatára tértek át. A technológia azóta is reme­kül működik. Bizonyíték erre az elmúlt év ősze, amikor szep­tember közepétől karácsonyig minden eddiginél több apró ik­rafaló akadt a hálóikba. Előfor­dult, ürítéskor annyira túlter­helték csónakjukat, hogy az kö­zel tízmázsányi zsákmánnyal együtt nemes egyszerűséggel elmerült. E rövid „üzemzavart” leszámítva azonban alig észre­vehető a jelenlétük. így a hely­beli pecásokat sem különöseb­ben zavarják. Többségük hálás is a nemes halak és keszegfélék természetes szaporodását eddig szinte ellehetetlenítő és táplá­lékhoz jutásukat is jócskán megnehezítő törpeinvázió fel­számolásáért. Akad azonban ellenpélda is - tudtuk meg a gyérítés szervezé­sével megbízott helyi szakem­bertől. Aggod Sándor szerint korábban, az állandó ellenőr­zést kijátszva, sok varsát ellop­tak a kettes számú horgászver­senypálya környékén.- Remélhetőleg a víz lassan helyrebillenő biológiai egyen­súlyát látva a tettesek is rájöt­tek, ez nem egyéb, mint értel­metlen károkozás - vélekedett. Hamarosan kiderül, hiszen a megállapodás szerint jövőre be­fejeződő program idei fordulójá­nak mostanában érkezett el az ideje. Az ugi halászok a napok­ban már el is helyezték hatvan, sűrű szövésű szerszámukat, amelyekkel éppen a tolvajve­szélyes szakaszon fésülik át a medret. A későbbiekben azonban az utóbbi években felderített ösz- szes törpés részen igyekeznek majd begyűjteni a mohó kopol­tyúsok tömegeit. Eddig kétmá- zsányit zsákmányoltak, ám a tapasztalatok alapján egészen a keményebb fagyok beálltáig jó fogásra számíthatnak. ■ Bugány János A tiszaugi halászpáros, Zalinszky Balázs és Tóth Sándor csónakja gyak­ran teljesen megtelik az alcsi holtágra kihelyezett varsák ürítése során

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents