Új Néplap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-13 / 37. szám

2006. FEBRUÁR 13., HÉTFŐ 3 MEGYEI TÜKÖR A lyiEGYEI FELSOOKTATASI INTÉZ MENYEK HALLGATÓINAK SZAMA Álláskereséskor már az is számíthat, ki melyik intézményben szerezte a diplomáját (Felvételünk illusztráció) 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 7817 fő 8361 fő 8316 fő 7777 fő 8147 fő Másodosztályú diplomák? állás Néhol rangsorolnak az iskolák között a munkáltatók A munkáltatók egyre gyakrabban kíváncsiak arra, hol szerezte a felső­fokú végzettségét a jelent­kező, vallja a pályakezdő diplomások egy része. Molnár G. Attila- A megyében nem találtam munkát, így a múltkor megpá­lyáztam egy állást a fővárosban egy számítástechnikával foglal­kozó cégnél — mondja a szolnoki fiatalember, Szabó Zsolt. - Az ál­lásinterjún megkérdezték tő­lem, hogy hol szereztem a diplo­mámat. Amikor közöltem, hogy egy vidéki felsőoktatási intéz­ményben, azt felelték, vannak általuk más iskoláknál többre tartott egyetemek és főiskolák. Az azonban nem közölték, hogy az a vidéki intézmény köztük van-e. Mindenesetre furcsa volt, hogy erről érdeklődtek.- A baráti körömben sokan mesélik, hogy a pályakezdők fel­vételekor a munkaadók egyre jobban tisztában vannak azzal, hogy az egyes diplomák mögött milyen tudás áll - meséli egy jászberényi fiatal nő. - Ugyan­akkor nekem másféle tapaszta­latom is van. Nemrég olvastam egy felmérést, amely szerint a meghirdetett állásokra nem fel­tétlenül azokat veszik fel, akik olyan egyetemen vagy főiskolán végeztek, amelyek­nek a nevét a legjob­bak között tartják nyilván az adott szak­területen. Ennek pe­dig az az oka, hogy a kevésbé neves intéz­ményekből kikerülők fizetési igényei jóval alatta maradnak az úgynevezett sztárdiplomával rendelkezőkének. Ezt a jászberényi hölgy is csak megerősíteni tudja. Őt pél­dául azért vették fel a jelenlegi munkahelyére, mert ő kérte a legkisebb bért. Ezt ugyan hiva­talosan soha senki nem mond­ta, de hallomásból tud róla. Az általunk megkérdezett megyebeli mun­káltatók szerint azonban koránt­sem ennyire éles a helyzet a diplo­más munkaerő kiválasztása te­rén. A név nélkül nyilatkozó vállalati vezetők ugyan rámu­tattak, hogy valóban akadnak felsőoktatási intézmények, amelyek végzős hallgatóit szí­vesebben látják a munkahe­lyek. Ennek azonban nem fel­A GAZDASÁGI DIPLOMÁK MUNKAERŐ-PIACI ÉRTÉKÉ A HALLGATOK SZERINT 1. Budapesti Corvinus Egyetem 2. Nemzetközi Üzleti Főiskola 3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 4. Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar 14. Általános Vállalkozási Főiskola 15. Szolnoki Főiskola 16. Heller Farkas Gazdasági és Turisz­tikai Szolgáltatások Főiskolája 17. Esztertíázy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalom- tudományi Főiskolai Kar 25. Nyugat-magyarországi Egyetem 26. Tessedik Sámuel Főiskola 27. Harsányi János Főiskola FORRÁS: FELVI RANGSOR 2006 tétlenül a diploma értéke és milyensége a fő oka. Sokkal in­kább arról van szó, hogy ha a diákok esetleg korábban már részt vettek gyakorlaton az adott cégnél, szívesebben al­kalmazzák őket, ha elégedet­tek voltak a munkájukkal. Egyébként általában jellemző, hogy a korábban az adott terü­leten szakmai tapasztalatot szerzett fiatalokat mindenütt szívesen látják. Munkáltatókat, fejvadászcégeket is megkérdeztek az országos Felsőoktatási Információs Központ végzett olyan felmérést, amelyben munkáltatókat, fejvadászcégeket, szakmai szervezeteket kérdezett meg arról, különbséget tesznek-e az egyes képzési helyeken szerzett diplomák között. A megkérde­zett szervezetek nem vállalkoztak arra, hogy konkrétan megne­vezzenek a megbtók által különösen kedvelt intézményeket. Volt azonban olyan, aki negatív rangsort tu­dott felállítani a cégektől kapott visszajelzések alapján. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a gazdasági felsőoktatási intézmények rangsorában a Szolnoki Főiskola a vidéki in­tézmények sorában a legjobbak között végzett. ■ A szakmai ta­pasztalatot szerzett fiatalo­kat mindenütt szívesen látják. WSMfSBM Miért vagyunk mi boldogtalan nemzet? TÓTH ANDRÁS eddig nem tudtam, hogy igazából mi is a bajom, de most rádöb­bentem. Olyan nemzetnek vagyok tagja, amely a világon a legboldogtalanabb. Harminc országban 30 ezer ember meg­kérdezésével készült ugyanis egy felmérés, amelyből kide­rült, a világ legboldogtalanabb nemzete a magyar. a legboldogabbak az ausztrálok. Talán a kenguruk is örömük­ben ugrálnak. Második helyen az észak-amerikaiak vannak. Még ezt is megértem. Azt viszont nem, hogy miért boldogab­bak nálunk az egyiptomiak és az indiaiak. Ezen országok la­kosainak ugyanis magasabb a boldogságindexe, mint a mi­énk. Egy magyar magatartáskutató (hogy boldog-e vagy sem, arról nem szólnak a hírek) az életcélok hiányát teszi felelős­sé a boldogtalanságért. Az átrendeződő társadalmakban, mint hazánkban is, gyakran elvesznek az életcélok. Ezzel én vitatkoznék. Mert vannak nekünk életcéljaink. A legfőbb, hogy jobban éljünk egy boldog családban. Sok pénzt keres­sünk egy normális, jó hangulatú munkahelyen. Lakásunk le­gyen. Minden évben a déltengerekre mehessünk nyaralni. Egészségesek legyünk, de ha meg is betegszünk, boldog orvo­sok és nővérek ápoljanak bennünket. Csemetéink a legeli­tebb iskolákban tanulhassanak, és ne nyugdíjas szüléink tá­mogassanak bennünket, egyre szegényedőket. talán pont azért vagyunk boldogtalan nemzet, mert nagyon akarjuk a boldogságot. A céljaink megvannak, de talán so­sem érjük el azokat... VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@ujneplap.hu Pénzkiadót építenek ki Az önkormányzat közvéle­mény-kutatása eredményeként Besenyszögön több mint kétszá­zan jelezték, rendszeresen igénybe vennék egy pénzkiadó automata szolgáltatásait. Ba­logh Zoltán polgármester és a takarékszövetkezet vezetője megállapodástervezetet fogal­mazott meg, amelyben Beseny- szög vezetője vállalta, hogy a hi­vatal anyagilag, és ha szüksé­ges fizikai munkaerővel is segí­ti az automata kiépítését. ■ FB OLVASÓINK ÍRJAK A,gyengébb gyomaiakra is gondoljanak az étteremben! Rendszeresen étkezem a déli órákban Szolnokon különböző ét­termekben, általában a napi menüt fogyasztom. A választékot, az ízeket minden étteremben csak dicsérni tudom, nagyon fino­makat főznek. A városban nagyon sok ismerősöm teszi rajtam kívül ugyanezt naponta, ám szerintük egy bosszúsággal: a vá­laszték csodálatos, még a vegetáriánusokra is gondolnak, csu­pán a kímélő ételek ritkán vagy egyáltalán nem szerepelnek a kínálatban (mint ahogy ez így lehet megyénk más településein is). Tudvalévő pedig, hogy bizonyos emberek egészsége nem bírja el a zsíros, olajos, fűszeres, hagymás stb. ételeket, ezért többször választanának szívesen egy gyomrot kímélőbb menüt. A köz- és üzemi, menüétkeztetésben részt vevők talán jobban fi­gyelhetnének a kínálatuk összeállításakor erre. ID. SOMOS J., SZOLNOK (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) Villamos energiát készítenek a biogázból építkezés Ősszel kezdik meg a beruházás kivitelezését Jászapátin Megújuló energiaforrás­ból származó, villamos energiát előállító biogáz­üzem építéséről határoz­tak Jászapátin. Banka Csaba Az évi negyvenezer tonna bioló­giai hulladékot felhasználó üzem 2400 háztartás szükségle­tének megfelelő villamos ener­giát állít majd elő. Mint azt Lóczi Miklós, a Jászapáti 2000. Mg Zrt. vezérigazgatója elmondta, a beruházás megvalósítására a Jászapáti 2000. Mezőgazdasági Zártkörű Részvénytársaság, a zagyvarékasi telephellyel is ren­delkező Szatev Zrt., valamint az alternatív energiaszolgáltató Green-ergy Kft. kötött megálla­podást. Az üzem működtetésé­hez a jászapáti társaság mező- gazdasági tevékenységéből szár­mazó hígtrágyát, almos trágyát és egyéb hulladékot, valamint a Szatev zagyvarékasi telephelyé­ről érkező sterilizált húshulladé­kot használ fel alapanyagként. A biogáz előállítása a termé­szetes folyamatok felhasználá­sával zajlik. A zárt térben le- bomló szerves hulladékból nagy mennyiségű metángáz szabadul fel, amelyet összegyűjtenek. So­mogyi Dénes, a Greenergy bio­projekt fejlesztéseiért felelős szakember kiemelte: a gázzal hajtott motor villamos energia és hőenergia előállítását teszi le­hetővé. A „zöldenergia” előállí­tása mellett még a fennmaradó biogáztrágyával nagyságren­dekkel csökkenthető a mező- gazdasági cég műtrágya-fel­használása is. Dicső Gábor, a Greenergy ügyvezető igazgatója elmondta, Magyarországon évente össze­sen mintegy 35 millió tonna bi­ológiai hulladék keletkezik, amelynek nagy rész kihaszná­latlan. A cég eddig mag- yarországon öt üzemet épített, összesen 30 millió euró érték­ben. A részt vevő cégek szeret­nék már idén ősszel megkezde­ni az üzem építését, amely energiát 2007 tavaszán termel majd a várakozások szerint. A BIOGÁZÜZEMRŐL SZÁMOKBAN (TERVEZETT PARAMÉTEREK) Beruházási költség 900 millió forint. Felhasznált alapanyag évente 40 000 tonna biológiai hulladék Termelt villamos energia 5,1 millió kWh/év Próbaüzem kezdete 2007 tavasza i Tervezett működési idő 20 év Munkaerő-szükséglet 5-10 fő FORRÁS: A BERUHÁZÓK Immáron hetedik alkalommal rendezte meg szombaton a Déryné Művelődési Központ a Györffy néptáncgálát, melyen a györffysek mel­lett a Déryné, a Kiskulcsosi iskola és az Erkel Ferenc Alapfokú művészetoktatási intézmény bucsai csoportja lépett fel. A kisebbek népi játékokat adtak elő, míg a nagyobbak ugróst és dúst táncoltak. A talpalávalóról a Pipás zenekar gondosodott. t i 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents