Új Néplap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-11 / 36. szám

8 GAZDASÁGI TÜKÖR 2006. FEBRUÁR 11., SZOMBAT HIHSAV Erősödő gyümölcs­ös zöldségmarketing bérűn A német fővárosban az elmúlt héten tartott Fruit Logistica 2006 gyümölcs- és zöldségmarketing szakkiál­lításon - amely a világ leg­nagyobb ilyen seregszemlé­je - 60 ezer négyzetméteren több mint 1600 cég vett részt, ami rekordnak szá­mít. Németország mellett 63 országból érkeztek a kiállí­tók. Noha a kertészeti ter­mékek tekintetében is Németország a legfontosabb felvevőpiacunk, a magyar megjelenés az idei Fruit Logisticán ezt nem igazolta vissza. Az összesen 154 négyzetméteres magyar standon 14 vállalat, vala­mint a Magyar Zöldség- Gyümölcs Terméktanács szerepelt kiállítóként. Megállapodtak a pénzről a borászok bormarketing Csütörtökön aláírták a megállapodást az FVM, a Magyar Bormarke­ting Kht., valamint a borá­szati szakmai szervezetek képviselői a bor forgalomba- hozatali járulékából szár­mazó bevételek kezelésére. A pénzt az AMC Kht. (agrármarketing centrum) elkülönített számlán kezeli, de a Magyar Bormarketing Kht.-t megillető összeget három banki munkanapon belül átutalja. Rohamosan bővülő borpiac Peking A kínai mezőgazda- sági minisztérium legfris­sebb adatai szerint az or­szágban az egy főre jutó borfogyasztás csupán 0,375 liter évente. Viszont a bor­kultúrában való jártasság a nagyvárosokban egyre inkább terjed, s a kormány is ösztönzi a borfogyasztást, ami nagy lehetőségeket jelent az exportőröknek. A HÍRSÁV A PANNON GSM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Kell a gép, csak legyen rá pénz agro+mashexpo Magyar kiállítók, idegen márkanevek, csekély külföldi érdeklődés Egyre drágább mulatság a mezőgazdaság, és egyre kevesebb hasznot hoz - állítják a termelők. A hatékonyság növelésé­nek egyik eszköze lehet a modern gépek beszerzé­se. Ha van rá keret. Február 8-án nyílt meg, és ma zárja kapuit a budapesti Hung- expo vásárközpontban az AGRO+MASHEXPO 2006 me­zőgazdaságigép-kiállítás és vá­sár. A szakmai seregszemlén 184 cég képviseltette magát, köztük 168 volt magyar több mint 10 ezer négyzetméteren, és csupán 16 volt a külföldi. A kiállításon végigsétálva azon­ban látszott, hogy a magyar márkanevek kisebbségben van­nak. A magyar kiállítók egy je­lentős része külföldi gyártók hazai kereskedője. A külföldi kiállítók javarészt a környező országokból érkez­tek, valamint Németországból, Franciaországból, és volt egy orosz résztvevő is. Az expón túlnyomó többség­ben a klasszikus mezőgazdasá­gi nagygépeket állították ki, vi­szonylag kis szeletét adták a vá­sárnak a kertészeti és parkren­dezési eszközök. Ezzel együtt is minden megtalálható volt, ami­re egy mezőgazdásznak szük­sége lehet: a rágcsálóirtó sze­rektől kezdve a kíáébb fűnyíró­kon át a kombájnig. Közönségben sem volt hiány, csütörtökön délután nem sok­kal zárás előtt is szép számmal bóklásztak a gyermekeikkel, családjukkal érkező termelők. A legtöbben talajmegmunkáló, műtrágyaszóró, valamint vető­gépeket kerestek. A magyar mezőgaz­daság teremt megfelelő keresletet, amiért érde­mes mezőgazdasági gépeket gyártani és el­adni - vélekedett la­punknak NAGY MIKLÓS, Az idei mezőgazdaságigép-kiállításon elsősorban a nagy teljesítményű erőgépek szerepeltek a kínálatban a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szö­vetségének (MEGFŐSZ) elnöke, aki maga is kiállító, hiszen a dél-magyarországi Szegána Kft. ügyvezető igazgatója is egyben. Éppen Gráf József agrárminisz­ter mondta el a kiállítás meg­nyitóján - utalt rá az elnök -, hogy míg 2004-ben 15 milliárd, 2005-ben már 60 milliárd volt az ágazati profit; Ez ^ összeg várhatóan tovább emelkedik, s a következő egy-két évben eléri a 100 milliárd forintot. Ez a nö­vekedés tehát egyben igényt is teremt újabb mezőgazdasági gépekre. A termelőknek nehéz­séget okoz, hogy egyre drágább befektetésekre van szükség a stagnáló vagy egyre olcsóbb áron értékesíthető termé­nyek előállításához. Hogy ebben a versenyben nye­reségesen lehessen ter­melni, mindenképp a ha­tékonyságot kell növelni, ehhez pedig okszerű be­ruházás, költségtakarékosság, és nem utolsósorban gépesítés szükséges, illetve a meglévő géppark korszerűsítése, lecse­rélése. Nagy Miklós szerint a NÉMETH GYÖRGY, Kötesd: - Úgy é hetven hektá- < ron gazdálko­dóm, kukon- g cát, búzát, nap- L»* a«* raforgót termelek Tolna megyé­ben. Itta kiállításon elsősorban nagyobb kategóriás, 150-180 lóerős traktort keresek. Oda­haza ugyanis van két kisebb, nyolcvan lóerő körüli gép, de azok már nem tudják kiszolgál­ni a gazdaságot Ha teljes égé szében én fizetném ki a traktort, akkor nem maradna pénzem vetőmagra sem. A bankok ad­nak hitelt, de olyan drágán, hogy a törlesztőrészletet nagyon nehéz manapság kitermelni. termelők világosan látják ezt; van bennük ambíció, tudják, hogy fejleszteni kell. Nincs már meg a régi idegenkedés a mo­dern gépek elektronikájával BÖRCZI JÁNOS, Marcali: - Há­romszáz hektá­ron terül el a gazdaságoni Somogy megyé­ben, ahol főként kukoricát és napraforgót termesztek. A ki­állításra inkább csak szemlé­lődni jöttem. Szerencsére a fel­tétlenül szükséges gépek már megvannak, de azért sosem árt körülnézni. Szerintem az itt megjelent típusok között nincs számottevő különbség, csaknem mindegy, hogy az em­ber melyik márkát választja. Ezért elsődleges szempont, hog}' Magyarországon meg­felelő szervizhálózatuk van-e. Braunmüller Lajos szemben sem. Azokat a gépe­ket keresik, amelyekkel szá­mottevő megtakarítást tudnak elérni. A mezőgazdaság egyik prob­lémája - véli Nagy Miklós - a politikának az az elképzelése, hogy a vidékfejlesztés és az agrárium ugyanaz. Az elnök szerint ezt a két területet élesen szét kellene választani. A vidék- fejlesizitéábe beleférhet, hogy rengeteg embert foglalkoztassa­nak különböző beruházások nyomán, a mezőgazdaság vi­szont képtelen annyi munka­erőt felvenni, amennyit a politi­kusok gyakran elképzelnek.- Az a hír pedig, hogy a ma­gyar kiállítók bojkottálták volna a kiállítást, nem egészen igaz - mondta Nagy Miklós. - Arról van szó, hogy az expo szervezői a mai lehetőségekhez képest magas árakat szabtak. Mivel a magyar kiállítók alkupozíció­ban voltak, végül sikerült meg­egyezni. Négy év haladékot kaptak az állattartók Figyeljünk oda a vetőmag minőségére! növénytermesztés Egyre inkább a fajtatiszta árualapot követeli meg a piac környezetvédelem Kormány- rendelet enyhítette az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb kör­nyezetvédelmi és trágyakezelé­si szabályokat Magyarorszá­gon. A február 7-én kiadott új jogszabály szerint a nitrátér­zékeny területeken kötelezően előírt hígtrágya-tárolók megépí­tésének határideje nem járt le tavaly december 31-én, hanem kitolódott 2009. október 31-re. A nem nitrátérzékeny (tehát például nem karsztos) területe­ken a határidő nem 2010-ben, hanem 2013. január 1-jén jár le. Fontosabb növények magyarországi termésátlaga az elmúlt két évben n ’ kg/hekjár 8000 4000 2000 6000 Búza Kukorica Napraforgó Repcemag I u. Magyarországon a 90-es évek végéig a minősített, fémzárolt vetőmag hasz­nálata nemzetközi mércé­vel mérten is magas szín­vonalú volt. Laczi Zoltán Az utóbbi 2-3 évben azonban - rosszul felfogott takarékossági szempontok miatt - jelentős visszaesés következett be. A ter­melők elsődleges érdeke, hogy az előállított többletkukorica, -búza és a többi termény bizton­ságosan értékesíthető legyen. A piacképes árualap előállításá­nak, a nyomon követhetőség biz­tosításának egyik fontos feltéte­le a minősített, fémzárolt vető­mag használata. Kizárólag az el­lenőrzött keretek között megter­melt, minősítő bizonyítvánnyal ellátott vetőmag garantálja a faj­tatisztaságot és a használati ér­téket. A vetőmag-felhasználás­sal kapcsolatos jogi szabályozás nem csak a vetőmag-előállítókra és -forgalmazókra, hanem a ve­tőmagot felhasználókra is köte­lező érvényű. A hazánkban az árutermesz­tésre és továbbszaporításra for­galomba kerülő, továbbá min­den export és import vetőmagot hivatalosan fémzárolni kell, az­az az ennek ellentmondó gya­korlat „fekete” vetőmag-keres­kedelemnek minősül. Termé­szetesen Magyarországon is működik az úgynevezett „far­merprivilégium”. Ez azt jelenti, hogy nem számít fekete vető­magforgalomnak, ha valaki fémzárolt vetőmagból származó árutermesztésből fog saját ma­gának magot - vetési célra -, és azt saját gazdaságában hasz­nálja fel. Ám mindenkinek, aki nemcsak saját felhasználásra, hanem értékesítésre termel, jól felfogott érdeke, hogy a garan­ciát jelentő minősített, fémzá­rolt vetőmagot vesse el. A BUX-index 2006. február 10-én 22 200­15.30, áss* Min tőzsde nyitása r. pont. 09.00 11.00 13.00 15.00 1630 /■* FORRÁS: bét NYERTESEK A BUX-index az elmúlt napokban 23250 MNB-árfnlvamok Részvény Pflax Utolsó ár (Ft) 1424 Változás i%) Millió Ft +91,24 687 Hivatalos devizaárfolyam Fotex 634 +2.26 151 2006. február 10-én Bif 5 000 +2,04 107 23000 Synergon 614 +0,99 105 22750 22033 €/Ft $/Ft €/$ BorsodChem 2 635 +0,15 281 VESZTESEK FORRÁS: BÉT “ íw 22337 / 22 250 22 216 22 498 „„„ o-—cr 22256 22 000 22100 i X Részvény Econet Utolsó át (Ft) 74 Változás#) Millió Ft -1,33 82 _ OTP 7 560-1,18 5004 21750 ▼ ▼ Mól 21100-0,71 7360 21 itfH) 250,92 209,48 1,20 Egis 29300-0,53 779 02.03 02.06 02.07 02.08 02.09 02.10 n3P FORRÁS: BÉT-0,21 Ft-0,32 Ft Ocent Richter 42 555-0,34 1871

Next

/
Thumbnails
Contents