Új Néplap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-11 / 36. szám
2006. FEBRUÁR 11., SZOMBAT TÜKÖR 9 Jó vagy nálam! Járunk együtt?” kapcsolatok Romantikus udvarlás helyett teljesítménysportot űznek a férfiak „A férfiak jó része ma már egyáltalán nem tud udvarolni a szó klasszikus értelmében - véli Sz. Mikus Edit szexológus.- A fiatal fiúk szájme- nősek, felvágós du- Jjj mákkal környékezik meg a lányokat. Általában sikerrel járnak, hiszen pontosan ismerik azokat a szófordulatokat, kifejezéseket, amelyek hallatán az elérzékenyült kislányt könnyű ágyba csábítani.” A szakértő szerint a szexhez vezető út lerövidült, sokszor elég egy lazán odavetett „jó vagy nálam”. Az őszinte, mélyen érző, bociszemű kisfiú már az óvodában sem tartozik a menő srácok közé, nem úgy, mint nagy dumás, vagány- kodó társai. „A húsúja, harmincas,,^veikNem mernek őszintén beszélni érzéseikől, inkább azt mondják, amit a nők hallani akarnak - leginkább ez jellemzi a magyar férfiak udvarlási szokásait. A széptevésbe gyakran hátsó szándék vegyül: minél előbb ágyba vinni a prédát. Bánky Bea A harmonikus és szeretetteljes párkapcsolatra csak azok a felnőttek lesznek képesek, akiknek gyermekkorukban jó példát mutattak szüleik is ben járó fiatal férfiakat ráadásul anyák és tanító nénik nevelték, jellemzően az apa nem beszélgetett el velük arról, hogy mi esik jól valójában egy nőnek” - mondja Pándy Mária szexuálpszichológus. Talán ez az oka, hogy a szexológus rendelőjében megforduló lányok gyakran panaszkodnak azért, mert nem tudnak csak úgy hozzábújni párjukhoz. Ők csak simogatásra, babus-. gatásra vágynak, de a férfiak ezt szexuális kihívásnak tekintik. Sz. Mikus Edit szerint a férfiakat is érdekli, hogy kapcsolatuk harmonikus legyen, de ez többnyire arra korlátozQdik,hQgy figyelik, van-e orgazmusa a barátnőjüknek. A férfiak teljesítménysportnak tekintik a szexet, úgy gondolják, akkor jó szeretők, ha egy éjszaka alatt huszonnyolcszor elégítik ki pppfperüket. Tftr 3*3? „Az ideális párkapcsolatban élők olyanok, mint a gondos kertészek: mindennap ápolják, óvják, odafigyeléssel halmozzák el párjukat, olyan törődéssel, ahogyan egy virágot kell gondozni. Egy harmonikus kapcsolatban a nő nőnek, a férfi pedig férfinak érezheti magát” - mondja. Ehhez elengedhetetlen az őszinteség. Száz évvel ezelőtt a házasság egy életre szólt, az újdonsült feleség a nászéjszakán vesztette el szüzességét. Ma egy harmincéves nő háta mögött már több kapcsolat, így több csalódás is lehet. „A nők kezdetben óvatosabbak, hogy elkerüljék az újabb sérüléseket. Ha már biztonságban érzik magukat társuk mellett, sokkal jobban tudnak udvarolni - folytatja Sz. Mikus Edit. - A férfiak várják is a dicsérő szavakat, az önbizalom-gerjesztő megjegyzéseket. Különösen azzal lehet levenni őket a lábukról, ha a szexuális teljesítményüket dicsérik.” Az őszinteség gyakran a jól bejáratott kapcsolatokból is hiányzik. A ragaszkodást - amely a szerelem velejárója - ha érezzük is, inkább eltitkoljuk, miközben nem győzzük hangsúlyozni függetlenségünket. A szerelmesek ma már nem azt suttogják egymás fülébe: „nélküled nem tudnék élni”, hanem azt, hogy „veled akarok lenni”. A szexológusok hangsúlyozták, hogy a rosszul értelmezett feminizmus - amely egyenlőségjelet tesz a férfiak és a nők közé - nem tett jót a párkapcsolatoknak. A túlzottan öntudatos, követelőző nők sok fejtörést, sőt, sérülést okoznak az érzékenyebb lelkű férfiaknak. Ilyenkor aztán gyorsan véget ér a románc. az A nemzet színésze Szabó Gyula megtiszteltetésnek tartja újabb elismerését Műtét után érte A kiváló és népszerű művész életútja röviden szabó gyula 1930. július 15-én született Kunszentmártonban. Eredetileg pap szeretett volna lenni, végül a színész pályán kötött ki. Alkata miatt népi hősök megformálása volt az erőssége, de más szerepekben is kiváló alakítást nyújtott. Feleségétől, Pálma asszonytól két gyermeke született, a nagyobbik Zsófi 17 éves, Gyula nevű fia 14 esztendős. Munkásságát 1959-ben és 1962-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el. 1972-ben érdemes, 1981-ben kiváló művész lett. Szabó Gyula Szolnokon fellépett egy jótékonysági rendezvényen a színházban. Nemcsak szülőhelyén, de az egész országban nagyon népszerű. vész. A gyerekek a magyar népmesék rajzfilmsorozatának mesé- lőjeként ismerhetik. Az ő hangján szólalt meg Dr. Bubó, vagy éppen Vük apja, Kag a népszerű rajzfilmekben. A felnőttek legszívesebben Buga jakabra emlékeznek vele kapcsolatban. Emellett számos filmszerep és színházi alakítás fűződik nevéhez. A népszerű színész soha nem feledkezett meg szeretett szülővárosáról, Kunszentmártonról. Örömmel jön mindig szűkebb hazájába, fellépett már megyei és természetesen kunszentmártoni ünnepségeken. A kisváros díszpolgári címét 1999-ben kapta meg, később a megyei önkormányzat is kulturális díjat adományozott neki. A jellegzetes orgánummal megáldott művész szinte minden fontos kitüntetést megkapott már rendkívüli, élményekben gazdag pályafutása során. A Kossuth-díjat 2000-ben kapta meg, legutóbb pedig a kecskeméti animációs fesztivál életműdíját vihette haza. A város rendkívül büszke neves szülöttére- szabó gyulának személy szerint is sokat köszönhetek - beszélt lapunknak a nemzet színészéhez fűződő kapcsolatáról dr. Czuczi Mihály, Kunszentmárton polgármestere. - Gyermekkorom óta ismerem, szüleimmel jó kapcsolatban voltak mindig. Évek óta állandó program minden esztendőben a Gyula-napi közös ebéd, amikor a felesége, Pálma aszszony kiváló sóletet főz. Személyében olyan díszpolgárunk van, aki sűrűn hazalátogatott rokonaihoz, barátaihoz, s ismeri örömünket, bánatunkat. A legújabb, nem érdemtelenül kapott szakmai elismerésének vele együtt örülünk. Reméljük, gratulációnkat hamarosan Kunszentmártonban személyesen tolmácsolhatjuk neki. Lábtöréséből lábadozva kapta a hírt Szabó Gyula, hogy a nemzet színészének választották kollégái a közelmúltban. Ennél nagyobb elismerést talán nem is kaphatott volna. Pókász Endre Karácsonykor megcsúszott otthonában a padlón, s leesve a lépcsőn lábtörést szenvedett Kunszentmárton szülötte, a nemzet színészének választott A nemzet színészei E rangos címet a nemzeti kulturális örökség minisztere adományozza annak a művésznek, aki kimagasló színészi teljesítményt nyújtott, s már betöltötte a 62. életévét. A nemzet színészei életük végéig havi 500 ezerforintos juttatást kapnak. Az első alkalommal 2000. augusztus 22-én odaítélt címet Agárdy Gábor, Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Lukács Margit, Máthé Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Törőcsik Mari kapta meg. Sinkovits Imre helyét 2001-ben Avar István, Lukács Margitét 2002-ben Komlós Juci, Bessenyei Ferencét pedig tavaly Zenthe Ferenc örökölte meg. Szabó Gyula. Azóta lábadozik, s bár már színpadra is lépett, még mindig fáj műtött végtagja. Ebben a hangulatban kifejezetten jólesett neki, hogy kollégái mellette szavaztak, amikor az Agárdy Gábor halála miatt megüresedett hely betöltéséről döntöttek. — Egész életemben ismertem és tiszteltem azokat az embereket, akik most méltónak találtak engem erre a címre — mondta lapunknak Szabó Gyula. - Igazából még nem tudom, milyen a nemzet színészének lenni. Talán később, amikor egy ideje már barátkozom ezzel a gondolattal, majd meg tudom fogalmazni az érzést. A 76. életévét töltő művész a mai napig játszik, Székesfehérváron a Vörösmarty Színház tagja. — Balesetem miatt most éppen pihenek. Egyébként jól bírom az ezzel járó megterhelést. Ha már nem megy, akkor úgyis visszavonulok. Kunszentmárton díszpolgára az utóbbi időszakban már ritkábban látogat szülővárosába, de mindig szeretettel gondol az otthoniakra. — Sajnos már csak nagyon kevés rokonom él Kunszenten, így nem fordulok meg sokszor a Körös partján. De szerencsére szép családom van, az utcán is sokan megismernek, s szeretettel beszélgetnek el velem. Ez nagyon jólesik. Szabó Gyula minden korosztály számára ismert és népszerű mű/ I
