Új Néplap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-18 / 15. szám

2006. JANUÁR 18., SZERDA MEGYEI TÜKÖR 3 A kistermelőkhöz, mint a szolnoki piacon áruló besenyszögi Suba Lászlóhoz is szívesen visszatérnek a vevők, főleg ha már bevált az áru Bizalom a hazai áruban élelmiszer-biztonság Megyénkben nem találtak szennyezett tojást Mintegy kétszázötven tonna élelmiszert vontak be a hatóságok tavaly év végén. A mennyiség is­mét gyarapodott, szeny- nyezett héjú tojások ke­rültek le egy nagy áru­házlánc polcairól. Rimóczi Ágnes-* Szinte kivétel nélkül minden­ki hazai árut keres, kétszer is rákérdeznek, hogy valóban ma- gyar-e a termék - meséli Erika aki a szolnoki piacon árul. — Nem is csoda, hisz az elmúlt he­tekben rengeteg „hisztéria” volt' az élelmiszerek körül, amit csak tovább erősített a szennyezett héjú lengyel tojások ügye. Szo­morú, hogy már a tojáspecsét sem jelent garanciát az embe­reknek, félnek. Bennünk azon­ban megbízhatnak, mi garantál­tan hazai terméket kínálunk - teszi hozzá az eladóhölgy. Sokan gondolják így, a vásár­lók ha egyszer rossz minőséget kapnak valahol, nem mennek többé vissza. - Egyszer megjár­tam, záptojást vettem, rögtön át­tértem máshoz, most egy be­senyszögi termelőhöz járok, akiben még nem csalódtam ­meséli egy szolnoki úriember. Hozzáteszi: ő biztos nem vesz külföldi terméket. Épp most lát­ta az egyik standnál, hogy len­gyel tojást árulnak, biztos nem túl kelendő áru. A magyar to­jástermelő cégek felháborodás­sal vették tudomásul, hogy az egyik bevásárlólánc szennye­zett lengyel tojásokat forgalma­zott üzleteiben. Nem értik, hi­szen a kínált termék ára meg­egyezett a magyar áruk árszint­jével. A cég azzal magyarázta az importot, hogy az elmúlt he­tekben a magyar beszállítók Pecsételni pedig kell! AZ EURÓPAI UNIÓBAN az ét­nem tudták ellátni a megnöve­kedett keresletet. Az importárut azóta visszavonták és megsem­misítették, addig azonban na­gyon sokat eladtak belőle. Nem csoda hát, hogy a fogyasztók egyre inkább bizalmatlanok a külföldi termékekkel szemben. Persze a származási hely nem jelenti azt, hogy biztosan rossz minőségű a termék. En­nek ellenére szinte folyamato­sak az ellenőrzések. A megyei állat-egészségügyi érr élelmi­szer-ellenőrző állomás igazgató- helyettesétől, dr. Kriston Károly­kezési tojás előállítását, for­galmazását és feldolgozását szabályozzák a legrészlete­sebben. A fogyasztót tájékoz­tatni kell arról, hogy a to­jást milyen tartási módban termelték, milyen takarmá­nyozásban részesültek az állatok. Mindezeket a tudnivalókat akkor kelt közölni, ha a tojást nem a termelés helyén vásárolja meg, ßggetlenül attól, hogy az EU-n belül vagy kívül termelték-e azt. Kívülálló ország esetén elfogadható, ha azt közlik a vásárló­val, hogy a tartási mód nem ismert, és nincs biztosíték arra, hogy a tojást az EU-szabályoknak megfelelő módon termelték. Az import tojásokra minden esetben rá kell bélyegezni a szár­mazási ország betűjelét (Magyarország jele: HU) Mennyibe kerül a tojás? (10 db) Szolnoki piac 200-220 forint Karcagi piac 220-250 forint Spar 199 forint Coop 210 forint tói megtudtuk: tavaly december­ben volt egy átfogó, több élelmi­szerre kiterjedő vizsgálat, ami­kor kiderült néhány hiányosság.- Ezek elsősorban jelölési, valamint lejárt szavatossági idővel ~kapcsolairr$r problémák voltak, de szerencsére mi ebből a „tojásmizériából” kimarad­tunk, Szolnok megyében nem volt szennyezett termék - mondta a szakember. Hozzátet­te: az uniós tagság miatt már nincsenek olyan hatékony el­lenőrzések a külföldi termékek hazánkba érkezésekor, így a raktárban lévő termékeket kell alaposan átvizsgálni. Ha ez el­marad, akkor kerülhet a rossz minőségű áru a fogyasztóhoz. - Ebben a láncolatban mindenki­nek megvan a feladata, amit ha helyesen és alaposan végeznek, nincs baj. A termelőknek az a tennivalójuk, hogy jót termelje­nek és adjanak el, nekünk pe­dig, hogy megfelelő ellenőrzé­seket végezzünk - hangsúlyoz­ta Kriston Károly. VÉLEMÉNY Legenda a serpenyőben sercegő tükörtojásról ZSOLDOS GYÖRGY én eleddig imádtam a tükörtojást. Még a sárgáját is kitunkol­tam szuszogva, ha kicsit lágyra sikerült, ám most ezt is leve- hetem étrendemről, de legalábbis ezután görbe szemmel mustrálom a káráló tyúkok eme meszes héjjal burkolt csodá­it. Ám már nem csak meszes, hanem mondjuk ki: előfordul, hogy fekáliás. És mindezt tálcán kínálták nekünk, míg a szemfüles élelmiszer-ellenőrző hatóság egy bejelentés alap­ján fel nem fedezte és le nem vetette az áruházak polcairól. Tegyük hozzá: a szennyezett tojás lengyel volt. egy-null a magyar tojástermelők javára, mert itt ádáz csata fo­lyik az egyik nagy áruházlánc és a Baromfi Terméktanács tagjai között a piac birtoklásáért. Ugyanis a magyar tyúkocs- ka hiába erőlteti kiguvadt szemekkel kloákáját, újabb és újabb tojatot gördítve elő, ha az üzletláncnak a lengyel ken­dermagosok produktuma kell, még ha az netán szennyezett, penészes is. ám nem EZ az első botrány az üzletláncokkal kapcsolatban, hi­szen nem is oly rég lejárt szavatosságú hústermékek is bor­zolták a kedélyeket. És míg én az EU-konform Örömódát dú- dolgatom, eltöprengek azon, hogy miközben a kis üzleteket szinte megfojtják a különböző szigorú előírások, addig az üz­letláncok mellényzsebből fizetik a bírságot a leleplezett sza­bálytalanságokért. Mert közel sem olyan tiszta és egyszerű ez, mint mondjuk Kolumbusz tojása volt... van véleménye? írja megi velemeny@ujneplap.hu Fiatalok is járőröznek Százhárom polgárőr, köztük négy hölgy őrzi a szászberkiek nyugalmát - hangzott el a szer­vezet évértékelő közgyűlésén. Alföldi Sándor, az egyesület irá­nyítója elmondta, a megyében egyedülálló módon a község ti­zenhét fiatalja is segíti munká­jukat. Méghozzá nem kis mér­tékben, hiszen az elmúlt esz­tendőben összesen közel négy- százötven órát járőröztek a tele­pülésen. Bizonyára ez is hozzá­járult ahhoz, hogy a Szászbere­kén 2005-ben ismertté vált ti­zenkilencből mindössze nyolc volt tulajdon elleni bűncselek­mény. Ráadásul a rendőrség egy híján ezek közül is mind­egyiket felderítette. ■ BJ OLVASÓINK ÍRJÁK Elődeink tapasztalatai ma is helytállóak A lapban nemrég Laczi Zoltán foglalkozott írásában a belvízzel, akinek véleményével egyetértek. Régen nagyapáink nagy tisz­teletben tartották természetet. A legegyszerűbb, írástudatlan ember is oda épített tanyát, ahol a földje legmagasabb pontja volt, mert a lapos területen szénát termelt. Mostanában gyako­ri a nagy árvíz, sok a belvíz által borított terület. A folyóink idő­vel megbosszulják, amit elvettünk tőlük (az árteret), gazdálko­dásba vontunk: azt idővel vissza is veszik. Ráadásul az utóbbi időben a mezőgazdaságban sok helyen elhagyták az igazi mély­szántást, mely rengeteg talajvizet elnyel, sőt valamikor az idő­sek azt mondták: „akkor a jó, amikor a két víz összeér”. Talán néhány régi bölcsességet, régvolt parasztemberek tapasztalata­it ma sem ártana hasznosítani. SIMON L., JÁSZBERÉNY (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) Bevetésre kész jégtörők veszélyelhárítás Készenlétben két hajó, dupla személyzettel A kiskörei duzzasztómű téli kikötőjében két jégtö­rő hajó áll készenlétben. Budavári Sándor A vízkár-elhárítási művek éves felülvizsgálatához hasonlóan minden év novemberében teszik mérlegre a jégtörési feladatokra beosztott hajók műszaki alkal­masságát. A Kötikövízig kétha- jós jégtörő flottájánál - miként arról Varga László igazgató tájé­koztatott - erre a „vizsgára” no­vember 30-án került sor. Azóta érvényben van a jégtörők „mele­gen tartása”. A jeges árvíz elleni védekezési feladatok esetében is három fokozat rendelhető el. Az I-es a készenlétet jelenti, s ezt hívják a hajók melegen tartásá­nak. A Il-es már készültségi fo­kozat, amely a teljes hajósze­mélyzetet érinti. A III-as a jégtö­rési fokozat, amelyhez a meg­adott körzetbe elindulnak a ha­jók. A tavalyi télen jégtörési munkájuk nem akadt a hajók­nak. Ám erre azért ilyentájt kell számítani. Kialakulhatnak a tö­redezett jégtáblák egymásra tor- nyosulásából jégtorlaszok, jég­dugók, amelyek a parti védmű- veket is megrongálhatják. Igaz, a Tisza középső szakaszán nem jellemző a hirtelen kialakuló jég­képződés és jeges árvíz kialaku­lása. Jég tekintetében elsősorban az erős kanyarulatok, s a meder­ben elhelyezett létesítmények környezete jelenthet veszélyt. KI adhat utasít rá, hogy: Horgonyt fel? Kérdésünkre, ki és milyen jégviszonyok esetében rendeli el a jégtö­rők bevetését, Varga László elmondta■ az igazgatóság vezetőjének ja­vaslatára az Országos Műszaki Irányító Törzs adja ki a parancsot A készültségi fokozatban lévő hajók a szükséges indulási művelete­ket követően azonnal megkezdik az állomáshelyről a kivonulást Tavaly télen nem akadt jégtörési munkájuk a Tiszán, vajon idén kapnak riasztást?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents