Új Néplap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-03 / 2. szám

2006. JANUÁR 3., KEDD MEGYEI TÜKÖR 3 „Megeszi” az utakat a tél kátyúzás Ablakon kidobott pénz a lyukak tömködése BBEEBi Kicsiny ország, nagy energiafüggőség LACZI ZOLTÁN Iszonyú állapotban vannak a megye közútjai. Napról napra lehet követni a változásokat: a ká­tyúk szinte osztódás­sal szaporodnak. Horváth Győző A törökszentmiklósi Takács Bé­la egy cég területi képviselője­ként járja a fél országot. Van, hogy több száz kilométert is megtesz naponta közúton. Tisz­tában van a hazai útviszonyok­kal. - Egyre több a kátyú az utakon - erősíti meg. Főként a kisebb mellékutakon nagy a baj. - A Fegyvernek-Tiszabő- Abádszalók közötti rész pedig katasztrofális. Ez rossz hatással lehet az idegenforgalom fejlődé­sére - vélekedik. Nagyon veszé­lyesek ezek az úthibák. Lehető­ség szerint meg kell próbálni kikerülni a gödröket, de ez sok­szor nem lehetséges. Ha tele van vízzel, észre sem lehet ven­ni. Adódhat olyan forgalmi helyzet is, amikor egyszerűen nincs mód a kerülgetésre. Úgy tapasztalja, hogy megyénkben az országos átlagnál is sokkal rosszabb a helyzet. Szerinte Szabolcsban sok esetben még a mellékutak is jobb állapotban vannak, mint nálunk egyes fő­utak. Azt nem lehet mondani, hogy a közútkezelők semmit sem tesznek a kátyúkkal. Láb szik a próbálkozás, hogy igye­keznek a tátongó lyukakat be­tömni. Ám a módszer csak ide- ig-óráig oldja meg a problémát. A járművek abroncsai egyket­A változékony időjárás a legrosszabb AZ utak állapotromlása szem­pontjából a változékony időjá­rás: a fagyás és az olvadás váltakozása a legkártéko­nyabb. Az egyébként is rossz minőségű útszerkezetek ese­tén ez még inkább érvényesül. A burkolat repedésébe beszi­várgó víz fagy esetén ékként feszíti szét a burkolatot. A sok eső és olvadás miatt pedig el­ázik az altalaj. Ezzel csökken az út teherbírása KÁTYÚZÁSI MUNKÁK A MEGYÉBEN (2005. DECEMBER) 1 tonna kátyúzás költsége 52 ezer forint elvégzett mennyiség 192 tonna összes költség 9,98 millió forint a megye útjainak állapota . (EGYENETLENSEG SZEMPONTJÁBÓL) jó megfelelő rossz főutak 70 százalék 19 százalék 11 százalék alsóbb rendű utak 33 százalék 14 százalék 53 százalék (FORRÁS MAGYAR KÖZÚT KHT.) Hiába javítanak, a szeszélyes időjárás tönkreteszi az egyébként is rossz állapotú útburkolatot tőre kiforgatják a gödrökből az aszfaltpótlást.- Ebben az időszakban csak hideg aszfaltozással tudunk dolgozni. Ez pedig valóban nem jelent tartós megoldást - mond­ta a Magyar Közút Kht. megyei területi igazgatóságának üze­meltetési és fenntartási osztály- vezetője, Zsigmond Attila. A tél végén, tavasz elején végeznek majd egy teljes „leltárt” a me­gyei úthálózat állapotáról, és akkor fogják majd maradan­dóbb módon kijavítani a burko­lathibákat. Mint megtudtuk, a közútke­zelő cég folyamatosan ellenőrzi az utakat. Azt, hogy melyiket milyen gyakorisággal, szabá­lyok írják elő számukra. Arra persze nincs lehetőség, hogy egyszerre minden kátyút befol­tozzanak. Ebben is sorrendet kell követniük. Elsőként a for­galombiztonságra veszélyt'je­lentő ütőkátyúkat kell meg­szüntetniük. Ebben is előnyt él­veznek a főutak: elsősorban a 4- es és a 44-es. Az osztályvezető szerint a 4- es a legjobb út a megyében, de ez sem azt jelenti, hogy nincse­nek problémák. Azok a szaka­szok természetesen rendben vannak, amiket a közelmúltban erősítettek meg, a Szolnok- Törökszentmiklós közti vona­lon azonban találkozhatunk burkolathibával bőven. Csak­úgy mint a 32-esen, a 31-esen Jászapáti és a hevesi határ kö­zött, a 45-ösön Kunszeritmárton és Szentes között. Nagyon rossz a helyzet a 442-es út Martfű és Tiszaföldvár közötti szakaszán. Ez az útszakasz az utóbbi egy­két hét alatt ment annyira tönk­re, hogy ki kellett tenni a 40 ki­lométeres sebességkorlátozó jelzőtáblát. Vannak, akik kárigénnyel fordultak a közútkezelő céghez, mert autójuk megsérült az utóbbi hónapban két esetben fordultak kártérítésért a kht.- hoz azok, akiknek járműve úthiba miatt sérült meg. Az ügyek kivizsgálása folyamatban van. Mielőtt döntenének, kivizsgálják a körülményeket. Például azt, hogy a káresemény helyszínénél ki volt-e téve a burkolathibára figyelmeztető jekőtábla. Amennyi­ben igen, akkor a felelősséget nem vállalja a közútkezelő kht. aggódva figyeli egész Európa az orosz Gazprom és Ukrajna kötélhúzását. Nem véletlenül, hiszen ennél apróbb konfliktu­sokból is kerekedett már elmélyülő gazdasági válság, sőt fegyveres összecsapás is az elmúlt századokban. Mert az energia roppant nagy kincs. Mi pedig újfent ráébredünk ar­ra, hogy hazánk milyen nagy mértékben függ a Gazpromtól és a többi, energiahordozókkal kereskedő multicégtől. LESZ ELEGENDŐ GÁZ A TÉLI HÓNAPOK ÁTVÉSZELÉSÉRE? Nem Sza­lad el a már most is majdnem megfizethetetlen gáz ára? Ezek a kérdések foglalkoztatják az új esztendő első napjaiban az embereket. Az, hogy ki zárja el a csapot valahol az orosz hó­mezőn, vagy a többek között Magyarországra futó csőkígyó­ból mennyi gázt „emelnek le” útközben, másodlagos. ennél fontosabb, hogy haladéktalanul elgondolkozzunk azon, miként lehetne csökkenteni energiafüggőségünket. Potenciá­lis lehetőségeink bőven akadnának, a talaj vagy talajvíz hőjét hasznosító hőszivattyútól a szél- és naperőműveken át a bio­gáz és bioüzemanyagok termeléséig. A tudás adott, a techno­lógia is kiforrott. Ám az, hogy az alternatív és megújuló ener­giaforrások nem vertek igazán gyökeret, nem pusztán a kor­látozott anyagiaknak tudható be. mindig akadnak ugyanis olyan érdekcsoportok, akik azon fára­doznak, hogy ne változzon az energiafogyasztás szerkezete. S ők mindeddig sikerrel dolgoztak. VAN VELEMENYE? ÍRJA MEG! velemeny@ujneplap.hu Tiszakécskei díjazott A tiszakécskei Tisza-parti Ter­málfürdő fiatal vezetője, Petőfiné Szabó Éva kapta 2005- ben az egyik „Alföld Turizmu­sáért” elnevezésű díjat. A ter­málfürdő energikus tulajdono­sa a napokban vehette át dr. To­kaji Ferenctől, a Dél-alföldi Re­gionális Idegenforgalmi Bizott­ság elnökétől a 2005. évi „ Al­föld Turizmusáért” díjat, az az­zal járó iratokat, valamint a 23 karátos aranyból készült pla­kettet, a turizmus terén végzett sikeres tevékenysége elismeré­seként. Petőfiné az Objektív Hírügynökségnek elmondta, hogy a családi vállalkozás ré­vén 14 éves kora óta együtt lé1 legzik a turizmussá!. WfA OLVASÓINK ÍRJAK Nem volt fogászati rendelés a városrészben Férjemnek egyik este megfájdult a foga. Másnap elmentünk a fogorvoshoz, ott azonban rendelés helyett csak egy kiírást talál­tunk, ahol arról tájékoztattak minket, hogy két másik helyre fordulhatunk, egyik délelőtt, másik délután fogad majd minket. A Széchenyi-városrészen lakunk, s mivel egyébként is beteg a férjem, nehéz volt eljutni a Szolnok belvárosában lévő fogászat­ra. Ott egy órát vártunk (a rendelőben nem beteg volt, hanem jó hangulatú csevej folyt), s amikor kijött az asszisztens, elküldött minket, mondván, nincs rendelés, majd este héttől lesz egy má­sik rendelőben. Nem értem, miért teszik ezt a beteg emberek­kel? Miért lehet, hogy egy külön városrészben ne legyen senki, aki ellátja a segítségre szorulókat? m-né, Szolnok (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) Fejlesztenének, de miből? turizmus A holtág föllendíthetné a tiszazugi településeket Hazánk egyik, ha nem a legnagyobb holtága talál­ható Cibakháza mellett. A páratlan természeti adott­ság egyelőre inkább pusz­tul, mintsem fejlődik. Pókász Endre Közel tizenhét kilométeres ka­nyarulatot vágtak le a szőke fo­lyó szabályozásakor Cibakháza és Nagyrév mellett. A holtág környékén évtizedek óta sem­milyen jelentős beruházás, partrendezés nem történt. Pe­dig a turisztikai célú hasznosí­tás egyelőre kiaknázatlan lehe­tőségei alapvetően megváltoz­tathatnák a környékbéli telepü­lések életét. Sétahajó, fürdőzőkkel teli part menti stégek, a nyugalma­sabb részeken nyaralók, vala­mint a nádasban ka­pásra váró horgá­szok. Valahogyan így festhetne a ciba- ki holtág, ha sikerül­ne megvalósítani a rehabilitációt. Ám egyelőre még a kez­det is távolinak tű­nik. - A tanulmányterveket el­készíttettük, jelenleg próbá­lunk befektetőt keresni - be­szélt lapunknak a holtággal kapcsolatos elképzelésekről dr. Őze Sándor cibakházi polgár­mester. - Sajnos saját források­ból képtelen a község akár csak elkezdeni is a hasznosítást. A partrendezés 2003-as árakon számolva 2,5-3 milliárd forint­ba kerülne. Ezt pe­dig csak központi segítséggel tudná megvalósítani a település.- Fölvetődött, hogy részletekben kezdjünk hozzá a part menti övezet rendbetételéhez, ám csak egy kis szakasz engedélyes tervei hárommillió forintba kerülné­nek. Ilyen árak mellett másfél évtized alatt lehetne látványos haladást elérni. ■ A holtág kör­nyékén évtize­dek óta semmi­lyen jelentős beruházás, partrendezés nem történt. ígéretekből bőven «an . eddig jpbbámaz ígéretekig jutottak el a cibakháziak, 1 Mtfkor /tolitikiti segítséget kértek a holtággá!kapcso­latban. Sajnos az uniós források eléréséhez is kellene némi önerő, illett e részletesebb ten1. Viszont ez mind­mind pénzbe kerül, amiből mostanság igencsak kevés k akad a Tiszazugban. A holtágat egyelőre a nádas uralja. A vízparti növény burjánzását szeretnék megállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents