Új Néplap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-24 / 119. szám

2005. MÁJUS 24., KEDD 7 VILÁGTÜKÖR A kereszténydemokrata győztes: Jürgen Rüttgers. A német szociáldemokraták elveszítették a választást Észak-Rajna-Vesztfállában. Vesztfáliai vérveszteség fordulat Előrehozott választásokat tartanak Németországban Gerhard Schröder legké­sőbb július elsején bizal­mi szavazást kér a szövet­ségi parlamentben. Ezt követően kiírják az általá­nos választásokat. Toronyi Attila Németország történetében még sohasem tartottak előrehozott parlamenti választásokat. Az Gerhard Schröder kancellár észak-rajna-vesztfáliai választá­sokon vesztes Szociáldemokra­ta Párt (SPD) azonban lépés- kényszerbe került. Miközben a tartományi voksolásokat sorra, legutóbb vasárnap elbukta, érez­hetően megritkult a levegő a szocdem vezetésű központi kor­mány körül. így nem tehetett egyebet, szorgalmaznia kellett az előrehozott választást, ame­lyet legkésőbb szeptember tizen­nyolcadikára írnak ki. Még el sem kezdődtek az egyeztetések, máris vihar dúl az SPD soraiban. A kancellár ugyanis a jelenlegi kormánnyal kezdené a kampányt, beleértve a sokat bírált pénzügy- és gazda­sági minisztert. A párt baloldali bírálói viszont új kabinet felállí­tását követelik. Németország­ban, főként a keleti tartomá­nyokban magas a munkanélkü­liség, a befektetők inkább az ol­csóbb külföldi országokat része­sítik előnyben. Schröder szerint a „keserű vereséggel” a reform- politika folytatásának politikai alapja kérdőjeleződött meg. A re­formpolitikán Schröder az ellátó rendszerek karcsúsítását és a német gazdaság versenyképes­ségének javítását érti. Az országos választásoknak tehát nemcsak az a tétje, megy-e vagy marad-e a jelenlegi szoc- dem-zöld koalíció. A kulcskér­dés a gazdaság: azaz folytatód­jék-e Schröder araszoló reform- politikája, vagy jöjjön helyette a konzervatív ellenzék „piaci radi­kalizmusa”. Gerhard Schröder ellenfele szeptemberben nagy valószínű­séggel Angela Merkel, a keresz­ténydemokraták (CDU) elnöke lesz. Felmérések szerint a néme­tek többsége üdvözli az előreho­zott választást, húsz százalék azonban nem tartja jó kezdemé­nyezésnek. Elemzők szerint Schröderék azért folyamodtak az új válasz­tás ötletéhez, hogy elkerüljék a „hosszú vörös-zöld haldoklást”. Az ellenzéki konzervatívoknak mindamellett kedvezőbb lett vol­na, ha a szociáldemokraták és a zöldek még másfél évig kínlód­nak, mert akkor biztosak lehet­tek volna a választási sikerben. A Financial Times Deutschland szerint „ez az offenzíva a kétség- beesés offenzívája”. Az idő előt­ti országos választás felvetése felér a szociáldemokrata-zöld koalíció csődnyilatkozatával; be­ismerése annak, hogy már nincs olyan politikai elképzelés a tar­solyukban, amellyel a választó­kat 2006 őszéig meg tudnák győzni. Ám kész választási prog­rammal most sem az SPD, sem a CDU nem rendelkezik. így a kampány feltehetően a személyiségek csatája lesz. Közismert, hogy Schröder kan­cellár a lakosság körében még mindig nagyobb rokonszenvet élvez, mint Angela Merkel. Angela Merkel kancellárjelölt Halott a mészárlás vádlottja dunaszerdahely Közlekedési balesetben elhunyt Paprika Háromnapos munkabeszüntetés a brit BBC-nél A világ első számú közszolgála­ti műsorszolgáltatójánál példát­lan sztrájksorozat kezdődött. így tiltakoznak a bejelentett draszti­kus leépítések ellen. A szakszer­vezeteknek nem sikerült elfo­gadtatni javaslataikat a cégveze­téssel, ezért három sztrájknapot jelöltek ki. A hétfői után a máso­dik május 31-én, a harmadik jú­nius elsején lesz. A BBC stúdiói előtt sztrájkőrség ügyel majd az akció hatékonyságára. A tegnapi sztrájk megbénította a legfőbb hír- és aktuálpolitikai műsoro­kat. Lehetetlenné vált a reggeli hírműsor sugárzása és a nap­közbeni híradók leadása is. A sztrájk érintette többek között a BBC News 24 hírtévét is. Luxus Mercedes terepjárójával karambolozott Sz. Árpád (27), a dunaszerdahelyi mészárlás egyik vádlottja a szlovákiai Mi- hályfa és Nagyabony között. A Dunaszerdahely melletti telepü­lések között a rendőr­ség szerint szombat hajnalban Sz. Árpád valószínűleg gyorsan hajtott, és felborult az autójával. A Merce­des harminc métert repülve a tetején lan­dolt egy szántófóldön. A Paprika becenevű vezető, egy 32 éves fér­fi és egy 22 éves női utas nem volt bekötve. Mindhárman kire­pültek a szélvédőn. Paprika a kórházban elhunyt. Utasai élet­veszélyesen megsérültek. A Mer­cedest mindenesetre igazság­ügyi szakértők vizsgálják, hi­szen a rendőrök szerint akár me­rénylet is elképzelhető. Paprika ötéves vizsgálati fog­ság után tavaly szep­temberben szabadult a hírhedt liptóvári várbörtönből. Lejárt a törvényben megenge­dett fogvatartási ide­je. Egyik vádlottja volt az 1999 márciusi du­naszerdahelyi mészárlás ügyé­ben indult pernek. A vád szerint hat éve a Fontana bárban két, az­óta is ismeretlen orosz vagy uk­rán bérgyilkos 116 géppisztoly­lövéssel kivégezte Pápay Tibort és bandájának kilenc tagját; a vérengzés közben Sz. Árpád a földszinten sakkban tartotta a többi vendéget. A mészárlás ál­lítólagos szervezői, a dunaszer­dahelyi R. fivérek még rács mö­gött vannak, ám június 23-án, il­letve augusztus 10-én várhatóan ők is szabadulnak. A perben még mindig nincs ítélet. A szlo­vák rendőrök szerint a merény­letre megbízást adó Sátor Lajost immár hat éve nem találják. Egy időben feltehetőleg nálunk bujkált. A dunaszerdahelyi mészárlást követően fellángoltak a banda­háborúk. Eddig legalább kétszáz embert gyilkoltak meg az ellen- érdekelt felek. ■ Szemán L. ■ A duna­szerdahelyi vérengzés szervezői hamarosan szabadulnak. Gyilkos merényletet követtek el Bagdadban LEGKEVESEBB TÍZ HALOTTJA és 113 sebesültje van annak a merényletnek, amelyet hét­főn kora délután, ebédidőben követtek el Bagdad északi ré­szén egy népszerű étterem mellett. A vendéglő előtt par­koló gépkocsiba rejtett robba­nószerkezetet távirányítással hozták működésbe. Benes-emlékmúzeum nyílik Dél-Csehországban ÜNNEPÉLYESEN FELAVATJÁK a hét végén Edvard Benes volt csehszlovák államfő és kül­ügyminiszter emlékházát a dél-csehországi Sezimovo Ústíban. A ceremónián veze­tő cseh politikusok is részt vesznek, ami várhatóan újabb cseh-német, illetve cseh-magyar vitákat gerjeszt a második világháború utáni jogfosztások miatt. A szlovák nacionalistákat Attila is zavarja DZSiNGisz kánhoz, Napóleon­hoz, Hitlerhez és Sztálinhoz hasonló kegyetlen zsarnok­nak nevezték Attila hun ve­zért a szlovák nacionalisták. A Nemzeti Párt hétfőn nyilat­kozatban tiltakozott az ellen, hogy Csáky Pál miniszterel­nök-helyettes a hét végén egy csallóközi faluban, Csicsón beszédet mondott egy Attilát ábrázoló szobor leleplezésekor. Európa egységesen elítéli az iizbegisztáni erőszakot SZOKATLANUL erős hangnem­ben bírálták az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn az üzbég kormány erőszakos fel­lépését az ország lakosságá­val szemben. A huszonötök elítélték az üzbég biztonsági erők válogatás nélküli, erőtel­jes, tarthatatlan megmozdu­lásait - áll a Brüsszelben ki­adott nyilatkozatban. Kiabáltak a katonaságnál Harry herceggel egy őrmester leteremtette a sandhursti katonai akadé­mián két hete szolgálatot tel­jesítő Harry herceget, Károly trónörökös fiát. Az őrmester azért kiabált vele, mert lus­tálkodott, és arra hivatkozott, hogy hajnyírásra vár. A bot­rányos viselkedéséről ismert Harry alaposan megrettent a szokatlan hangtól. Büntetik a nyilvánosan káromkodókat pénzbírságot vezetett be egy észak-lengyel kisváros a nyilvános káromkodásért. Elblagban néhány hónapja kezdtek 50 zloty (mintegy háromezer forint) büntetést szedni a nyilvános helyeken elhangzó szitokszavakért. Eddig 100 ezer zloty folyt be a város kasszájába. Ritkáb­ban hallani káromkodást, és a városközpontból jórészt el­tűntek az obszcén falfirkák. Két hónap múltán ismét otthon a román túszok Röviddel délután három óra előtt landolt Bukarestben az a román katonai repülőgép, amely a március óta Irakban fogva tartott három újságírót hozta haza. Marie Jeanne Ion­ról, Sorin Miscociról és Ovidiu Ohanesianról sokan nehezen hitték el, hogy valaha is élve viszontlátják őket. Megérkezé­sük után először a családjaik szoríthatták magukhoz őket, de a helyszínről élőben tudósí­tó riporterek maguk is a köny- nyeikkel küszködtek. Néhány szót váltottak a repülőtéren je­lenlevő Traian Basescu állam­fővel és Calin Popescu Taricea- nu miniszterelnökkel, majd egy mentőautó szállította kór­házba őket, hogy mindhármu­kat alávessék a szükséges vizsgálatoknak. Marie Jeanne Iont, a Príma TV híradójának főszerkesztő­helyettesét, Sorin Miscociót, a Prima TV operatőrét és Ovidiu Ohanesiant, a Romania Libera című napilap munkatársát március 28-án rabolta el a Mu Adh bin Dzsebel Brigádjai nevű terroristacsoport. A három új­ságíró Traian Basescu román államelnököt kísérte el Irakba, egyúttal pedig interjút készített az iraki kormány több tagjával. Marie Jeanne Ion másnap sms-t küldött a bukaresti szer­kesztőségnek, amelyben ennyi állt: „Elraboltak minket! Segít­ség!” A Príma munkatársai elő­ször tréfára vették a dolgot, de március 30-án az al-Dzsazíra televízió bemutatta az első megrázó felvételeket. A három újságíró és kísérőjük, az iraki származású amerikai állampol­gár Mohamed Munaf a földön térdepelt, kétoldalt pedig eltakart arcú gépfegyveres terroristák őrizték őket. A fogvatartók azzal fenyegetőztek, ha Románia nem vonja ki csapatait azonnal Irak­ból, mindhármukat kivégzik. Er­re végül mégsem került sor, bár a két hónap alatt több ízben is költötték már a halálhírüket. A túszdráma azonban koránt­sem tekinhető lezártnak, mert az ügy számos részletét még mindig homály fedi. A március 28-i elrablás után az utat finan­szírozó arab származású romá­niai üzletember, Omar Hajszám bejelentette, az elrablók megke­resték őt, és négymillió dollárt kértek a foglyok szabadon bo­csátásáért. A hatóságokhoz vi­szont semmilyen anyagi termé­szetű követelés nem érkezett, így Hajszám nyilatkozatai rendkívül gyanúsak lettek. Felmerült a gyanú, hogy ő maga szervezte meg az újságírók elrablását. Ki­derült, tagja volt a korábbi kor­mánypártnak, a számos korrup­ciós eset miatt megbukott szo­ciáldemokratáknak. Mohamed Munafot, az iraki származású amerikai állampol­gárt az amerikai hatóságok hall­gatják ki. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének tegnapi közleménye szerint Mu­nafot azért tartják továbbra is Bagdadban, mert véleményük szerint olyan információkkal rendelkezik, amelyek az Irak­ban állomásozó multinacionális haderők elleni közvetlen fenye­getésre vonatkoznak. ■ Lukács János, Kolozsvár

Next

/
Thumbnails
Contents