Új Néplap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-19 / 115. szám

4 GAZDASZEMMEL 2005. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK Nyereséges madár Egy strucc a vágósúly eléré­séhez körülbelül 20 ezer fo­rintnyi takarmányt fogyaszt. Élősúlyra vetítve egy állat ki­lónként 500-550forintot ér, de az ép bőréért is jó pénzt adnak. Mindent egybevetve egy vágóstrucc átlagosan 25 ezer forint nyereséget hoz a gazdájának. Veszteséges a juhágazat A magyar juhászatok többsége veszteséges, mert alacsony a szaporu­lat. Nyereséget csak azok a gazdák érhetnek el, ahol az egy anyabirkára számított hasznosult sza­porulat 1,3—1,4 között van - nyilatkozta Jávor András, a Juh Termékta­nács elnöke a Magyar Távirati Irodának. MTI A szakember közölte: a liberali­zált piaci viszonyok miatt éles a verseny az Európai Unióban. Fő­ként a spanyol és a román te­nyésztők a magyar juhászok konkurensei. Az árak gyakorlati­lag évek óta azonosak, mert az alacsony infláció, illetve a konku­rencia miatt nem lehet emelni azokat. A magyar juhászatokban nagy az élőmunka-felhasználás a rossz vagyonvédelmi helyzet mi­■ A Juhágazat árbevétele évente mintegy 10 milliárd forint, en­nek 95-96 százaléka az export­ból származik. att, továbbá alacsonyak a hoza­mok. Jávor András úgy véleke­dett, hogy emellett az erős forint is akadályozza a magyar juhá­szok versenyképes megjelenését az Európai Unió piacán. Az el­nök rámutatott: stratégia- és struktúraváltásra volna szükség. Növelni kellene a hozamokat, amihez genetikai váltás szüksé­ges, továbbá az élőállat-kivitel helyett a feldolgozott termékek irányába kellene elmozdulniuk a magyar tenyésztőknek. Ez utób­binak az a legnagyobb akadálya Jávor András szerint, hogy Ma­gyarországon a két legjelentő­sebb, juh exportvágással is fog­lalkozó vágóhíd olasz kézben van. Úgy vélekedett, az olaszok­nak nem érdekük, hogy ezek jól működjenek. Szükség volna egy magyar kézben lévő vágóhídra, hogy a magyar termék a jelenle­ginél feldolgozottabb formában kerüljön piacra. Ennek létesíté­séhez viszont a hazai tőke hiány­zik - hangsúlyozta az elnök. A magyar juhágazat állatexportjá­nak 95 százalékát Olaszország­ban értékesítik, a kivitel 95 szá­zaléka pedig élőállat Évente Ma­gyarországról jelenleg nem egé­szen 800 ezer hazai tenyésztésű bárányt exportálnak. A kivitel mintegy 55 százalé­kát az év első bonyolítják le. Az idén húsvétra nem egészen 300 ezer bárányt szállítottak ki, az or­todox húsvétra pedig további 100 ezret. Jelenleg Magyarországon a statisztikai adatok szerint mint­egy 1,17 millió anyajuh van, amely némileg meghaladja a tá- mogathatósági szintet Az unió nem támogatja a juhtartást, de az egyszerűsített területalapú tá­mogatás úgynevezett „juhborí- tékjából” egy anyajuhra a tartó jelenleg évente valamivel több mint 1400 forintot kap anyaálla­tonként és további ezer forintot, ha kedvezőtlen adottságú térség­ben gazdálkodik. Csaba, a strucctenyésztő állattartás Keresett a nagy testű afrikai futómadár húsa Az élet néha furcsa dolgo­kat produkál, hiszen akad, aki nőiruha-készítő létére húsboltban dolgo­zik, más kitanulta a mező- gazdasági gépszerelő szakmát és vásározik, megint más a papírjai, végzettsége alapján könyv­táros és egy virágboltban kínálja a csokrokat. D. Szabó Miklós Valahogy a leírtak érződnek a kisújszállási Farkas Csaba ese­tében is, aki az érettségi után mostanság az autószerelő szak­mát tanulja. Ugyanakkor tisztá­ban van vele, hogy a műhelyek is telítettek, és ha végez, aligha itt keresi a kenyérre valót. Sze­rencsére Csaba olyan családba született, illetve olyanban nőtt fel, ahol mindig tartottak a ba­romfiudvarban meg az ólakban „lakókat”. Nem véletlen, hogy nagy állatbarát hírében áll. Ko­rábban kutyákkal bajlódott: an­gol buldoggal, mopsszal, fran­cia buldoggal. Néhány éve rá­A tojók rendszerint szelídek, de a hímekkel jó az elővigyázatosság, mert féltékenyek a párjukra, és ezt szisze- géssel, csípéssel adják bárkinek tudtára tért a strucctenyésztésre. Mivel állítólag nagy a kereslet a húsa iránt, a jelesebb éttermekben az ínyencek eledele. Olyan az íze, mint a borjúhúsnak, szóval bárhogy készítik el, felséges eledel. Hat madárral kezdték a te­nyésztést, ezek a hímek és tojók azután jókora szaporulatot eredményeztek. Egy-egy nős­tény általában évente húsz-har­minc tojást tojik, és ha csak egy tojó tartozik a hímhez, ezek többsége jó tojás, azaz kikel. Fo­gyasztva is kiváló, de mivel jó­kora, serpenyőben lehetetlen rántottát készíteni belőle, mert tartalmához kicsi ez az edény. A tojásokat tilos kézzel megfog­ni, papírszalvétával lehet, így ajánlatos hozzájuk érni. Késsel feltörni szinte lehetetlen, körfű­rész kell a lékeléshez. Mostan­ság az a gyakorlat, hogy a kis struccokat Székesfehérvárott keltetik. Egyéves korukra gyönyörűek lesznek, vágásra érettek, ekkor finom a húsuk, később már csak tenyésztésre jók. Esztendő alatt a kis struccból száz-száz­hat kilós futómadár lesz. Na­ponta kétszer esznek, olyan ta­karmányt, amely búzát, kukori­cát és napraforgót tartalmaz. Gondoskodni kell megfelelő mennyiségű vízről is. Különö­sen a hímek veszélyesek: védik a párjukat, azért ha idegen kö­zeledik hozzájuk, csípnek, rúg­nak, harapnak. A húsukon kí­vül a tollúk is csodálatos, sok je­les revűszínház mutatós tán­cosnőinek egyetlen „ruházata”. Visszatérve Csabához, van egy bt-je, de már rendelkezik gépkocsi- és targoncavezetői engedéllyel is. Későbbi tervei között egy hosszabb lélegzetű amerikai út is szerepel. Szeret­ne kicsit világot látni, szétnézni a korlátlan lehetőségek hazájá­ban: hogyan élnek, mit csinál­nak a hozzá hasonló talpra­esett, életvidám húsz-huszon­egy évesek. Állami tárolók kizárólag a termelőnek? A tárolókapacitás jelentős részét a termelőknél kel­lene összpontosítani — vé­lekedett Jakab István, a Magosz elnöke, amikor Jászjákóhalmán a térség gazdaköreinek tagjaival találkozott. Banka Csaba A terméskilátások rendkívül jók, de a jelenlegi tárolókapaci­tás nem lesz elegendő az új ter­més fogadására — mutatott rá a gazdaköri elnök. Szerinte ösz- szehangolt, határozott intézke­déssorozatra van szükség a ren­delkezésre álló hazai termény- tárolók kihasználása, korszerű­sítése, és újak létesítése érdeké­ben. Ugyancsak lépése­ket kell tenni Brüsszel­ben azért, hogy miha­marabb „kimenjen a gabona az országból”.- Rövidesen megala­kítjuk a betakarítással és tárolással foglalkozó operatív bizottságot, ahol az érintett ér­dekképviseletek, valamint az MVH és az FVM szakértői közö­sen dolgoznak majd a problé­mák megoldásán - jelentette be Jakab István. Hozzátette: a táro­lókapacitás bővítése önmagá­ban nem oldja meg a problémá­kat, csak valamennyi terület ko­ordinációjával lehet az ügyeket kezelni. Azt kell elérni, hogy a gazdák maguk tudják intervencióra fel­ajánlani a gabonát. Az összes állami tárolót a gazdák számára kell biz­tosítani, bérbeadni. Kez­deményezni kívánják az Euró­pai Unió érintett testületéiben, hogy - tekintettel Magyaror­szág speciális helyzetére - csak a termelőknek legyen joga in­tervencióra felajánlani a termé­nyeket. KERTÉPÍTŐK KERTJÉBEN SZOLNOKON, 4. sz. főút MOL-kútnál Virágok, örökzöldek, cserepek akciós áron! Pavilonok, lap- és terméskő, rönkjátékok, kertbútorok, nyársalok nagy választékban. Nyitva: hétfő-péntek 8.00-18.00 szombat-vasárnap 9.00-12.00 Tel: 06-56/515-206 Tartsuk „készenlétben” a permetezőt Május első felében hűvö­sebb idő volt, változó fel- melegedéssel. Az éjszakai alacsony hőmérséklet nem kedvezett a növé­nyek fejlődésének, az erős szél pedig hátráltat­ta a növényvédelmet. A megyei növény- és talaj- védelmi szolgálat tájékoz­tatójából kiderül, készül­nünk kell a további per­metezésekre. A burgonyában a burgonyabo- gár-fertőzöttség 2-3 százalék, tövenként 1 imágóval. Az NTSZ szakemberei szerint nagy mennyiségű tojásrakást lehet észlelni. A cseresznye és a meggy a gyümölcsfejlődés álla­potában van. Ültetvényekben a moníliás virág- és hajtáselhalás tünetei minimálisak, a szór­ványmeggyfákon viszont általá­nos és járványos a megbetege­dés, fapusztulás is előfordult Cserkeszőlőn. A Tiszaszőlősön kihelyezett feromoncsapda alapján a cseresznyelégy még nem rajzik. Az almástermésűeknél (alma, körte) szintén fejlődik már a gyümölcs, a birs azonban még a virágzás végén, a sziromhullás kezdetén tart. Az almafaliszt- harmat-fertőzés mértéke fajta­érzékenységtől függően 3-17 százalék, a levélpirosító levélte­tű fertőzöttsége 1-2 százalék. Ti- szaroff és Kisújszállás térségé­ben a varasodás tünetei megje­lentek a levélen, a tűzelhalás és egyéb károsító tömeges megje­lenését ellenben még nem ész­lelték. Rajzik az almamoly. Az őszibarack-ültetvények­ben a tafrinás levélfodrosodás általános, a fertőzés mértéke 15-30 százalék közötti, azonban a rákóczifalvi ültetvényben gya­korlatilag százszázalékos. Házi­kertekben is előfordul a száz- százalékos levélfertőzöttség. A kajszibarackon gyenge mo- níliafertőzés található (1-2 szá­zalékban). Szilvában a moníliafertőzés mértéke 5-10 százalék. Cibak­házán hajtásszáradás tapasztal­ható. Rajzik a szilvamoly, a nem védett szilvafákon pedig gyako­ri a poloskaszagú szilvadarázs károsítása. A szőlőben általában 8-10 centiméteresek a hajtások, de helyenként 20-30 centis is elő­fordul. Helyenként igen erős gubacsatka-fertőzés alakult ki (Tiszakürt, Bogaras, Nagyrév, Jászberény újerdő), ellene véde­kezési döntés született. A borsóban levéltetű betele­pedését elvétve tapasztalták az NTSZ munkatársai. Baktériu­mos fertőzöttség tüneti szinten van jelen (Nagyrév). A csipké­zőbogár kártételét 4-5 százalék­ban észlelték, főleg táblaszegé­lyen. Helyenként az erős gyo- mosodás is gondot okoz. A vöröshagyma-területeken megkezdték a postemergens gyomirtásokat az első vetése­ken, valamint hagymalégy ellen védekeztek Jászberény, Jászapá­ti és Alattyán térségében. CASE mi MTZ EROGEPEK . Kverneland és hazai munkagépek Jf _ ÉÉÉLA f _ 1 Ag r o - B éké s KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 19. Tel.: 66/444-016, fax: 66/530-070 CASE MTZ CASE és pótkocsik Ö ÖNRÉSSZEL, /Á/ÉRHETET LEN ÁKCIÓl W.HCJI070 27.990.000 Ft nettó 34.987.500 Ft bruttó ■■ Az akció 2005. június 1-ig vagy a készlet erejéig tart. Agro-Békés Kft. Békéscsaba, Kétegyházi út 19. Tel.: 66/444-016, e-mail: info@agrobekes.hu I

Next

/
Thumbnails
Contents