Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-27 / 301. szám
2004. DECEMBER 27., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Az egyik rendszer ^ elítélte, a másik kitüntette Furcsa sorsuk volt azoknak az embereknek, akik a XX. században ebben a hazában éltek, és szerettek volna magyarok maradni. Ez nem mindig volt egyszerű, mert még felfüggesztett börtön is járt érte, legalább is voltak olyan korszakok a történelemben. Erről Tímár János jászkarajenői nyugdíjas szobafestő-má- zoló mester bővebben tudna mesélni. D. Szabó Miklós Kecskeméten érkezett erre a világra 1936 augusztusában. A szüleiről mit sem tud: az apjáról az égvilágon semmit, az anyjáról annyit, hogy négyéves koráig nevelte és akkor men- helybe adta. Az anyjával attól kezdve egyetlen egyszer találkozott, 1959. augusztus 20-án. Született egy öccse is, de róla sem hallott évtizedek óta. Hogy ilyen családi, szülői háttérrel János nem kallódott el, abban oroszlánrészt vállaltak nevelőszülei. Nevelőapja szobafestőként dolgozott, mégis a nyolcadik után mező- gazdasági gépszerelőnek adta Gyulára.- Mondván, a gépész szakma jobb, mint a festés. Akár jobb, akár nem, egy hétig bírtam. így maradt nekem is a szobafestés-mázolás - emlékszik vissza azokra az időkre. Ebből lett azután a gubanc, amikor 1956-ban leverték a forradalmat. Ő továbbra is festege- tett a falakra, az „Éljen a Kádárkormány” elé egy „F betűt, azután máskor a MŰK (márciTímár János nyugdíjas szobafestő mestersége címereivel, karai otthonukban usban újra kezdjük) került valamelyik oszlopra, kerítésre, házra tőle. Egy szó mint száz, lebukott, és ráadásul egy év felfüggesztett börtönnel sújtották. Meg kitiltották a fővárosból, így került Szolnokra néhány évre és az egész megyét összejárta. Közben a mestervizsgát is eredményesen letette. Tímár János három dolgot nagyon szeretett életében: a magyarságát, a szakmáját és bizonyos Vízteleki Erzsébetet, akivel 1960- ban esküdtek. Két gyerekük született: a fiuk kilenc évig marketing-menedzserként kereste a dollárokat az USA-ban, de a szíve, honvágya haza hozta. A lányuk Kecskeméten él, a két unoka közül az egyik főiskolás, a másik középiskolás. A karai szép házukhoz tartozik egy jókora, négyszáz négyszögöles kert, ez inkább Erzsiké reszortja, ő meg besegít neki. Mit hoz az ég, a felfüggesztett börtön után telt-múlt az idő, és Göncz Árpád kitüntette őt egy díszes emléklappal. Amelyet a nemzet sorsát, és történetét formáló, nehéz időkben tanúsított magatartásáért adtak neki. Lám, lám, ugyanazért lehet kapni bírói elmarasztalást, és köztársasági elnökitüntetést is!- Ha visszatekintek az életemre, ahhoz képest, hogy a szüleim eldobtak maguktól, talpon maradtam, és vittem valamire. Ezt a nevelő- szüleimnek, a páromnak, a családomnak is köszönhetem magamon kívül. Ami a sorsomat illeti, adódott abban szép is, jó is, kevésbé szép és jó is, de összességében inkább jónak ítélem - sommázza eddigi hatvannyolc évét Amikor a jövőről faggatom, rejtélyes mosollyal annyit árul el: még jó lenne vagy tíz év. Erőben, egészségben és ami szintén lényeges: minél többször együtt a családdal: gyerekekkel, unokákkal. Az új Vásárhelyi-terv értünk van, nem pedig ellenünk „Megrövidített'' vidékfejlesztés? Civil és gazdálkodói szervezetek, köztük megyénk- beliek is tiltakoznak a hazai vidékfejlesztésre szánt összeg megkurtítása ellen. B. Gy. Huszonhét vezető természet- és környezetvédelmi (köztük a túr- kevei Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a szolnoki Tisza Klub), illetve gazdálkodói szervezet tiltakozik az ellen, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Monitoring Bizottsága, az agrártárca felső vezetésének elő» terjesztését elfogadva, jóváhagyta a hazai vidékfejlesztés 2004- re jutó keretének 25 százalékos csökkentésének kezdeményezését, amelyről végül a kormány dönt Ez már a 2004. évi keretet 14 milliárd forinttal rövidítené meg. Kifogásolják, hogy a bizottság a kibontakozó társadalmi ellenállásról nem vesz tudomást. Mint lapunkhoz is eljuttatott tiltakozásukban megfogalmazzák, az állattartók képviselői nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a vidékfejlesztés olyan forrásaiból is történik elvonás, amelyek a hagyományos kifizetéseknél komolyabb forrásokhoz juttatná őket, és amelyekre 2005. április 30-áig pályázhatnának. A döntés értelmében viszont az NVT-ből elvont forrásokból a hatályos szabályok szerint az állattartók nem részesülhetnek. Szerintük az agrártárca figyelmen kívül hagyta a 32 ezer gazda által már beadott agrár-környezetgazdálkodási kérelmet is. Mint kifejtik, az EU képviselői már jelezték, hogy eljárási hibák esetén az előterjesztést a vidékfejlesztés forrásainak csökkentéséről nagy valószínűséggel nem fogadják el Brüsszelben. A civilek és több gazdálkodói szervezet pedig az EU Bizottsághoz fordid az eljárási hibák miatt. Az előző évek árvízi tapasztalataiból kiindulva a kormány olyan programról döntött, ami már nem csak az árhullámok levezetését segítené, hanem tájgazdálkodási, természetvédelmi, vidékfejlesztési projektekkel is kiegészítené azt. Ez a Vásárhelyi-terv, melynek előkészületeiről, a megvalósítás lehetőségeiről beszélgettünk Herbály Imre országgyűlési képviselővel, a megyei közgyűlés alelnökével. Laczi Zoltán- Az utóbbi esztendőkben a Tisza rendkívül szeszélyesen viselkedett, az árhullámok gyorsan követték egymást. Ez irányította a döntéshozók figyelmét a Kö- zép-Tisza vidékére?- Igen, mivel a folyó kisebb esése miatt ezen a tájon lelassult az árhullám, nagyon komoly veszélybe kerültek a környező települések, s az ott élő emberek vagyona. Ez a helyzet mindenképpen megoldásért kiáltott, s eldöntöttük, lépnünk kell a nagyobb katasztrófák megelőzése érdekében. A szakemberek modellezései alapján láthatóvá vált, hogy a legnagyobb árhullámokat vésztározók építésével lehet levezetni.- Kezdetben arról volt szó, hogy 7-12 tározó épül a folyó felső szakaszától a Közép-Tisza vidékéig. Jelenleg is ez a terv?- Tülajdonképpen igen, csak annyiban módosult, hogy külön kell választani a tározók építésének ütemét.- Napjainkban hol tart ez a munka?- A tervek készítése folyik. Nagyon körültekintően kell ezeket elvégezni, mivel főleg magántulajdonban lévő, művelt földeket érint az építkezés.- Az állam kisajátítja azokat a területeket?- Ezért kell nagyon alaposan tervezni, mivel elsősorban nem kisajátítani akar az állam, hanem megvásárolni, vagy elcserélni azokat a területeket, ahová a műtárgyak — gátak, zsilipek - épülnek.- És mi lesz akkor, ha az összes tulajdonos közül egy-kettő nem egyezik bele, hogy mondjuk az ő földjükön menjen a gát?- Ha az állami érdek úgy kívánja, akkor ki kell majd sajátítani azokat a földeket az autópályák építésénél alkalmazott szabályok szerint, ami gyorsított eljárást jelent Ami pedig a tározón belüli területeket illeti: nos, ott az állam egyszeri kártalanítással oldaná meg a várható kiesések pótlását, egy különleges szabály alapján.-Ez azt jelenti, hogy ha nincs árvíz, akkora gazda dolgozhat a földjén úgy, mint korábban, viszont indokolt vízállás esetén pedig odaengedik a fölösleges vizet. —Nagyjából igen, de mégsem. Valójában a használó szerződést köt az ott gazdálkodóval arról, hogy milyen munkákat végezhet, és miket nem. Például erdőt telepíthet, legeltetést, állattartást folytathat, vethet lucernát, kukoricát, és még sorolhatnám. De nem lehetnek építmények a tározón belül, mert akadályozhatják annak használatát, és olyan plusz károkat is okozhatnak, amikért az állam már nem vállal felelősséget Szóval ezekben a tározókban lehet gazdálkodást folytatni, csak korlátozásokkal. Ezért kap a tulajdonos egyszeri kártérítésként 6 ezer forintot aranykoronánként, igénybevétel esetén pedig az előre megállapított összeget.- Mekkorák lesznek ezek a vésztározók?- 2500-4500 hektárosak. Hatalmas területek, ahol elsősorban a tájgazdálkodást lehet jó szívvel ajánlani a gazdáknak. S erre komoly támogatás is igénybe vehető. Ez az összeg a hektáronként 35 ezer forintnyi földalapú támogatással szemben elérheti a 100 ezer forintot. Ebből is látszik, hogy ezeken a földeken nem az árutermelés, hanem a biogazdálkodás kerül előtérbe, s a terméskiesést a támogatás fedezi.- Mikor kezdődhet az árapasztók építése?- Ez hosszú folyamat, éppen azért, mert közmegegyezésre törekszünk. Tülajdonképpen 2003 közepétől tartanak az egyeztetések. Településenként találkoznak a tervezők a gazdálkodókkal, az érdeklődőkkel. A domborzati viszonyok felmérése után megkezdődött a leendő gátak kijelölése. Ezután indul a tervek készítése, amiket újból egyeztetnek a gazdákkal. Majd amikor ez megtörtént, kezdődhet a valódi tervezés. Az elkészült dokumentációkat ismételten egyeztetni kell a földtulajdonosokkal és az illetékes főhatóságokkal. Úgy gondolom, hogy a tiszaroffi tározó kiviteli munkálatai a jövő év második felében el is kezdődhetnek.- Milyen nagyságrendű beruházásról van szó?- A jövő évre 8 milliárd forintot tervezett a kormány. Ebben benne van a tervezési költség, a földvásárlások, földcserék költsége is. S akkor még nem beszéltünk a vidékfejlesztésről, ami még nagyobb összegeket emészt föl, hiszen számtalan infrastrukturális fejlesztést kell megoldani. Elég, ha a települések szenny- és belvízelvezetésére gondolunk, mert azokon a területeken, ahol a tározó megépül, megemelkedik a talajvíz. Tehát rengeteg kapcsolódó beruházást is el kell végezni, amelyek 60-70 milliárdot biztos elvisznek. A forrásokhoz pályázatok útján juthatnak az önkormányzatok, társulások, régiók.- A Vásárhelyi-terv teljes megvalósításához mennyi időre van szükség?- Úgy látom, a legfontosabb műszaki beruházások 2010 táján elkészülhetnek, az egész program pedig 2013 után fejeződhet be. De ehhez az kell, hogy mindenki átérezze, megértse ennek a fontosságát, hogy az itt élőktől nem elvenni akar az állam, hanem pont fordítva: adni szeretne valamit, ami az ő gazdálkodásukat, biztonságukat kedvezően érinti. Ez egy nagyívű program, amelyben nem a technológia győz a természet fölött, hanem a technológiát állítjuk a természet szolgálatába. Ha mindent úgy csinálunk végig, ahogy terveztük, s minden folyamatba bekapcsoljuk a természetvédőket, a gazdálkodókat, a szociológusokat, az ott élőket, akkor közösen olyan nagyívű, előremutató programot valósíthatunk meg, amely Magyarország történetében egyedülálló.- Ellenérzést vagy együttérzést tapasztal?- Azt látom, hogy mindenki türelmetlenül várja a tározók építését, mert abban bíznak, hogy a nagy árvizek elkerülik településeiket és csökkentik a katasztrófa veszélyét De sajnos azt is észrevettem, hogy mintha lelassult volna az egyeztetések folyamata. Többet kellene foglalkozni a civil szervezeteknek a tagságukkal, a mezőgazdasági, a környezet- és természetvédő érdekképviseleteknek a környéken élő emberekkel, hogy megértessék velük: műiden értük történik és nem ellenük. Herbály Imre
