Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-27 / 301. szám
14 2004. DECEMBER 27., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Sikeres abádszalóki pályázatok A közelmúltban az abádszalóki önkormányzat több pályázata is kedvező elbírálásban részesült. Farkas István Ennek köszönhetően lehetőség nyílik például kerékpárút tervezésére az István király úton, amely az idegenforgalom mellett az egészséges életmód szempontjából is rendkívül jelentős. Bordás Imre polgármester elmondta továbbá, hogy a szelektív hulladékgyűjtés lakosság körében való népszerűsítése érdekében várhatóan még a strandszezon kezdetéig szelektív hulladékgyűjtő szigeteket alakítanak ki a település különböző pontjain. A tervek szerint a piactéren, a Csalogány utcában, az Ezüstkalász, a József Attila, valamint a Damjanich úton helyezik el a jól ismert, színes gyűjtőedényeket. Emellett 2005-ben megvalósulhat a szabadvízi strand minőségi fejlesztése is. Az elképzelések szerint fövennyel töltik fel a Tisza-part egy részét, amelyet napozóágyakkal, napernyőkkel látnak el, így az adott szakasz valóságos tengerpart benyomását kelti majd. A szakmai terv egyébként már elkészült, valamint a vízügyi igazgatóság is hozzájárult a megvalósításhoz. Mint azt a polgármestertől megtudtuk, amennyiben a lakosok, illetve a turisták körében kedvező lesz a „fövenyszőnyeg” fogadtatása, akkor valószínűleg a további partszakaszokon is alkalmazzák majd a technikát. A beruházás 4 millió forintba kerül, amelyet a Tisza-tavi Térség- fejlesztési Tanács pályázatán nyert összegből fedez az önkormányzat. A roma családok sorsának jobbításáért dolgozott idén is a kisújszállási cigány kisebbségi ön- kormányzat. Daróczi Erzsébet A cigány kisebbségi önkormányzat idén 714 ezer forint központi költségvetési hozzájárulást kapott, amit a települési önkormányzat 440 ezer forinttal egészített ki. Az önkormányzat Kovács Jó- zsefné elnök vezetésével több pályázatot is benyújtott, melyből jó néhány sikeres is volt. A pályázatokat főleg közhasznú munkavégzésre és kisebb tárgyi eszközök beszerzésére nyerték. így tudtak számítógépet, nyomtatót, taneszközöket venni, valamint nyáron romanapot és nyári tábort tartottak. A megyei munkaügyi központtól kapott támogatásból 2004-ben egy adminisztrátort, két kapcsolattartót és egy közösségfejlesztőt is foglalkoztathattak. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal két pályázatukat is támogatta. így egy roma család lakásvásárláshoz 500 ezer forint támogatásban részesült, a másik sikeres pályázatukat a települési önkormányzattal közösen nyújtották be egy leégett lakás helyreállításához. Itt 1,3 millió forintot kaptak. Az Arany János Városi Könyvtárral közösen pályáztak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához a „125 éves Móricz Zsigmond emlékezete” programsorozathoz. Az elnyert támogatásból egészségügyi és felvilágosító előadások mellett meghirdették az Óváros tisztaságáért versenyt is, ahol az öt legrendezettebb lakókörnyezetű családot ajándékcsomaggal jutalmazták. A cigány kisebbségi önkormányzat folyamatosan segítette az ösztöndíjpályázatok beadásában a romákat, valamint különböző táborokhoz is igyekezett pénzt szerezni 2004-ben. Elindították a Família fejlesztő- programot is, melynek keretében a roma gyermekek helyzetének javítását, tanulmányi előmenetelük javulását, a családok szemléletformálást tűzték célul. E program elemeként a város oktatási-nevelési intézményeiben két kapcsolattartó végzi ezt a feladatot. Az intézményvezetők véleménye szerint a program hatékony volt és folytatni kell. 2005-ben a két kapcsolattartó mellett egy szociális munkást alkalmazását is tervezi a cigány kisebbségi ön- kormányzat. Ő a rászoruló idős roma emberek ápolásában és ügyeik intézésében is segítene. Az önkormányzat az Óvároson lakó többgyermekes roma családok lakáshoz jutását is segíteni szeretné kérelmek, pályázatok írásával. A kulturális rendezvényeket jövőre is szeretnék megtartani, ehhez szintén pályázatokat írnak majd. Kovács Józsefné többek között' 2005- ben a cigány kisebbség részére Közösségi Ház kialakítását is szeretné elérni. Emellett karitatív szervezeteket is felkeresnek majd, hogy segíteni tudjanak a nehéz helyzetben élő kisúji roma, családoknak. Évszázados hagyományok követője 35 éves a Szolnoki Helyőrség Fúvószenekara Idén december 15-én ünnepi hangversennyel emlékezett alapításának 35. évfordulójára a Szolnoki Helyőrség Fúvószenekara. Fejes István karmestert az elmúlt évtizedek történetéről, a jelenről és a jövőben várható változásokról kérdeztük. Bistey András- A mai zenekar 1969-ben alakult Voltak-e előzményei?- Voltak, hiszen 1949 őszén megalakult a Killián György Hajózó Tiszti Iskolán egy fúvószenekar, amelyről a korabeli sajtótudósítások alapján tudhatjuk, hogy viszonylag rövid idő alatt zeneileg fejlett együttessé szerveződött Ez a zenekar 1956 őszéig működött, akkor megszűnt a tisztiiskola felszámolásakor. Ezután 13 éves szünet következett, hosszú időre megszakadt a folyamatosság, így a mai zenekar létét csak 1969-től számítjuk. Akkor létesült a Killián György Repülő Tiszti iskola, vele egy- időben kezdődött meg a zenekar szervezése. Megindítója K. Nagy Sándor főtörzsőrmester volt.- Ön 1989 óta vezeti az együttest. Mi történt azóta?- 1996 óta a zenekar a MH 89. Szolnok Vegyes Szállító Ezred állományához került, 2004 óta pedig a 86. Szolnok Helikopter Ezred állományához tartozik. Évente 120-150 katonai és civil rendezvényen vesz részt, jótékonysági koncertek állandó résztvevője Szolnokon és a megye más településein. 1996-tól minden év szeptemberében megrendezik a katonazenekari fesztivált, ezeken a részvétel igazi megmérettetés az együttes számára. A hazai fellépések mellett több alkalommal szerepeltünk külföldön, jártunk Lengyelországban, Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Csehországban, Szlovéniában. Ausztriában rendszeres szereplői vagyunk az Európa szerte ismert Radeczky napok rendezvénysorozatának. 1999-ben az angliai Birminghamben rendezett katonazenekari fesztiválon impozáns alaki bemutatóval kivívtuk a közönség nagy tetszését A katonazenészek nemcsak zenészek, hanem katonák is, szélsőséges időjárási viszonyok mellett is kell szerepelniük szabadtéren, és különleges alaki fogásokat is kell gyakorolniuk. A szolnoki együttes évszázados katonazenekari hagyományok követője.- Ön Egressy Béni-díjas karmester, az együttes 2001-ben megkapta Szolnok kulturális díját. Nemrég azonban olyan hírek terjedtek el, hogy megválik az együttestől.- Fölajánlották nekem Budapesten a főkarmesteri posztot. A főkarmesternek van alárendelve az ország J1 katonazenekara, ám ez inkább adminisztratív, hivatali munkát igényelne, én pedig nem akarok megválni a zenétől, ezért nem fogadtam el a fólkérést. Kis óraszámban eddig is tanítottam a tiszafóld- vári magán zeneiskolában, ott fogom folytatni a munkát.- Zenészből zenepedagógus lesz? — Nem egészen. Az utóbbi öt évben több zenekar is megkeresett, hogy vállaljam el a vezetését. Egy kis pihenés után ősszel szeretném egy zenekarral folytatni a zenészi munkámat A fúvószenét semmiképpen sem hagyom abba. Szeretek közösségben dolgozni, alkotni, szeretem a zenészi munka minden percét átélni, ehhez pedig kell egy jó zenekar. Feies István karmester Még többet segítenének Szilvási Zsuzsa Amíg valaki nem kerül közvetlen kapcsolatba fogyatékkal élő emberrel, nem érzi át igazán, milyen örömökben és kudarcokban, visszautasításokban és sikerekben van részük azoknak, akik sérülten kénytelenek leélni életüket. Hof- gárt Györgyné több mint három évtizede nap mint nap végigéli ezeket az érzéseket. Akkoriban még nagyon keveset tudtunk a fogyatékosságról; az emberek többsége elfordult nem csak a sérült embertől, de egész családjától. Hof- gártné kislányával így gyakorlatilag együtt fejlődött a szolnoki fogyatékosügy. Előbb a bölcsődei, majd az óvodai ellátást harcolta ki Nusika, később a sérült fiatalok érdekvédelmét, ügyeik intézését, foglalkoztatásukat szervezte meg. Maga köré gyűjtötte azokat a szülőket, akik hozzá hasonlóan fogyatékos gyermeket nevelnek, s korábban ugyancsak elszigetelten küzdöttek a feldást: azért küzd, hogy lehetőséget kapjanak azok az embe- * rek, akiknek képességeik egyfelől ugyan korlátozottak, mégis sokszor többre képesek, mint az egészségesek. Több mint három évtizedes megfeszített munkáját, törekvéseit nemrégiben a köztársaság elnökének érdemérmével ismerték el. Ez a kitüntetés sem jutalom azonban Nusika szemében, sokkal inkább eszköz: eszköz ahhoz, hogy elérje további céljait. S úgy véli, a mostani elismerést nem csak ő kapta, hanem vele együtt az a sok-sok szolnoki, aki segíti Nusika „gyermekei" számára a munka teremt lehetőséget képességeik bizonyítására Nusikát szinte mindenki ismeri Szolnokon. Fáradhatatlanul tervez és szervez, kér, kilincsel — de sohasem magáért. Ahogy ő mondja, a „gyermekeiért”. Sajátjáért és mindazokért a fogyatékkal élő fiatalokért, akik egyedül, teljesen önállóan nem állnák meg helyüket könyörtelen, egyre ridegebb világunkban. Nusika több mint harminc esztendővel ezelőtt szembesült mindezzel, amikor világra jött kislánya, Éva. Eleinte önmagát okolta, amiért fogyatékkal született meg a gyermeke. Csak évek múlva, dr. Czeizel Endréhez eljutva derült ki, hogy csupán a véletlenek szerencsétlen összjátéka a felelős mindezért. De a professzor azt is elmondta, hogy bár Évának korlátozottak a képességei, mégis szerencsés embernek mondhatja magát ő és mindazok, akik a környezetében élnek. Hiszen annyi szeretetet képes adni, mint csak kevesen. merülő problémákkal. Napoa- ta megvívja harcait, de hiába elkeserítőek a kudarcok, másnap folytatja, hiszen a gyermekeinek szüksége van rá, s örömük mindennél többet jelent számára. Nem szánalmat, sajnálatot akar kicsikarni, hanem elfogamunkáját. Hiszen ő fiatalon, egyszál magában került ide Erdélyből, egyedül nem sokra ment volna, bármilyen kitartó. A város, s az itt élők méltó hozzáállása kellett. Nélkülük kevesebb mosolyra lenne oka Nusikának és „gyermeked nek”. ^Szánalom helyett ^ lehetőséget
