Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-31 / 44. Vasárnapi szám

2004. október 31., vasárnap Közélet, gazdaság, politika fi Trükkös reklámdömping A FOGYASZTÓK MEGTÉVESZTÉSE FARKAS RENÁTA, asszisztens: Egyre több a trükkös reklám. A versenyhivatal a fogyasztók megtévesztése miatt nemrég egy gyógyszergyártó vállalkozást is megbüntetett 100 millióra, de az élelmi­szerek, mosóporok és tisztálkodási cikkek körében is találni hasonló eseteket. sem hiszik el, ami valódi. Az a reklámozó, aki sokszor alkal­mazza a mesterséges manipu­lációt, hosszú távon saját ma­gát bünteti, mert hiteltelenné válik. Fazekas Ildikó, az Önszabá­lyozó Reklámtestület főtitkára szerint nem szabad elfelejteni, hogy a reklám nem dokumen­tumfilm, hisz néhány másod­percben kell az üzenetet a fogyasztóhoz eljuttatni. Ehhez pedig szükség van a kre­ativitásra.- Igazából a reklám nem be­mutat valamit, hanem illuszt­rál, szemléltet - mondta. - Egy reklám akkor igaz, ha az adott reklámok versenyfu­tása néha túlzásokba csap át. Nem véletlen ».ez, hiszen hosszú évek kutatómunkájának ered­ményét kell néhány másod­percbe sűríteni, méghozzá úgy, hogy az a bizonyos hirdetés le­gyen a legfeltűnőbb és legmeg­győzőbb. Az egyik ingoványos talaj az összehasonlítás: ha itt mond valaki nagyot, szinte biz­tosan számíthat a feljelentésre, hiszen a konkurencia azonnal reklamál. így történt ez például az egyik mosószer esetében, amelyről azt állították, hogy valamennyi más mosószernél hatékonyabb a folteltávolító hatása, függetlenül minden egyéb körülménytől. A Henkel­nek ez az állítás hárommillió forintjába került. Az élelmiszergyártók közül a Danone-t azért bírsá­golták meg, mert megtévesztő módon gyógyhatást tulajdo­nítottak néhány, amúgy ízletes termé­küknek. A GVH 10 millióra büntette őket, míg egy hason­ló vétség a Parmalat- nak hárommilliójába került. A Zott joghurt Jogobella-reklámjá- ban az a mondat, hogy „ezt az Ön jog­hurtja nem tudja!” egymilliós bírságot vont maga után. És a sort még lehetne hosszan folytatni az elektronikai áruház­zal, amely azt állítot­ta, hogy az Ő árucik­kei a legolcsóbbak, vagy a samponnal, amely a reklámja sze­rint hatékonyabban véd a korpa ellen, mint bár­mely más versenytársa. Szemán Barna, a GVH ipari és élelmiszer-gazdasági iroda­vezetője elmondta: ők is érzé­kelik, hogy bizonyos területe­ken éleződik a verseny, ilyenek például a tejtermékek. A nagy cégek olyan kifinomult eszkö­zöket használnak, amelyek gyakran súrolják a megtévesz­tés határát.- Nem csak az a fontos, amit mondanak, hanem az is, amit látunk - jelentette ki. - Volt már olyan eset, hogy egy ins­tant levesről sokkal ínycsiklan­dóbb képet közöltek, mint ami­lyen az valójában. Annak is bír­ság lett a vége. A GVH szep­tember óta létrehozott egy fo­gyasztóvédelmi irodát, ahol bármely vásárló bejelentést te­het. Az idei, csaknem 800 jel­zés túlnyomó többsége már ide futott be. Sas István reklám­pszichológus szerint a reklám­nak kötelessége, hogy az adott terméket a lehető legjobb szín­ben mutassa be, de a csalás megengedhetetlen.- Egy nő is sminkelheti ma­gát, attól ő még ugyanaz marad - mondta. - A reklám is ilyen. Kiemelheti a legvonzóbb tulaj­donságokat, de ha mondjuk a fehérítő hatást számítógéppel állítják elő, az már visszaüthet, így ugyanis a nézők lassan azt- Nem hiszek minden reklám­nak, mert túloznak benne. Külö­nösen a mosószerek reklámozá­sánál tapasztalom, hogy gyak­ran megtévesztenek, mert sok­kal jobbnak, hatásosabbnak mutatják be ezeket, mint ami­lyen valójában. Az illatszerek hirdetései viszont több „igazsá­got” tartalmaznak. DUBECZ RENÁTA, vállalkozó:- Előfordult már, hogy a rek­lám hatására vásároltam, nem is jártam jól. Sajnos, csak ké­sőbb jöttem rá, túl hiszékeny voltam. Szerintem a legtöbb esetben arra megy ki a játék, hogy mindent ránk sózzanak, és emiatt néha nem túl etiku­san járnak el a cégek. Most már azárt óvatosabb vagyok. tulajdonság, illetve hatás való­ban benne van a termékben. Ez egy ilyen sajátos műfaj. A házi­asszonyok ezt értik és érzéke­lik. Egyébként is nehéz meg­húzni a hitelesség határvona­lát, hiszen azt sem hiszi el sen­ki, hogy az ismert energiaital­tól valóban repülni lehet... A muiticegek mindent be­vetnek termékeik népsze- rusitese érdekében. Ha az tűnik célravezetőnek, az állatságoktól sem riadnak vissza. Tehén, malac, dino szaurusz is volt már tévé­reklámban. vagy épp az égbolton - szuperballon formájában Forrás: Gazdasági Versenyhivatal kiszabott bírság (millió forint) 1997 .......... 44,05 35,65 1999 = 21,40 Z 49,70 2002 :: ..... 20 03 35.00 90.00 V 11 FONTOS MONDAT Megyesi Gusztáv publicista „Igaz, ha Zuschlag képviselő nem szolgálja tovább a közt, hát abba lehet, hogy belegebed a haza, ám talán mégse annyira, hogy ne legyen érdemes kipróbálni.” Sándor Iván író 1956-ról „1956 a rendszerváltás után a különböző politikai erők és pártok önigazoló gesztusainak, hatalmi ambícióinak, kisajátításoknak lett konca. Harminchárom esztendeig kibeszélhetetlen volt, tizenöt éve kibeszéletlen...” György Péter esztéta „Gyárfás számára a nézettség és a befolyás egyaránt a saját tőkéje, és hát - édes istenem - jobban szereti magát, mint a köztársaságot.” Dávid Ibolyának, az MDF elnökének levele Orbán Viktorhoz, a Fidesz elnökéhez „A jobboldali szavazók nem értik, hogy az Ön pártja mi­ért nem mond nemet a Parlamentben a baloldali kor­mány programjára, miért tűri meg sorai között és szel­lemi holdudvarában a kádári diktatúrával együttműködő­ket, és miért vállal közös akciókat a kommunista Mun­káspárttal.” Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető­helyettese „A Gyurcsány-kormány folytatja a Medgyessy-kabi- net hagyományát, miszerint mindennek, amit ígér, épp az ellenkezője lesz az igaz.” turMIX BILINCS. Egy rendeletmódosításnak köszönhetően im­már az egész fővárosban alkalmazható lett a kerékbilincs. A jövőben, ha az autósnak legalább félórája lejárt a parkolócédulája, szinte biztosra vehető, hogy kattanni fog a zár. Lám, a valaha hős ellenzékiként számon tartott Demszky G. mégiscsak sok mindent eltanult az általa jegy­zett átkos rendszertől. Városvezetőként folyton azon mun­kálkodik, hogy a rendre hivatkozva egyre szűkítse a Buda­pesten élők mozgásterét. A jelek szerint a legjobban az autósokat utálja, rajtuk veri le a nagy brüsszeli fiaskót is. LEKAPCS. Csütörtökön ismét csütörtököt mondtak a jelzőlámpák. Ezúttal azonban nem egy-kettő, hanem mindjárt 200 közlekedési csomópontban hibásodtak meg a lampionok Észak-Budapest területén. Monda- ni/leírni is fölösleges: végeláthatatlan dugók alakultak kj. Az útadóért, a regisztrációs díjért, a meg­annyi sarcért és a kerékbilincsért cserébe ezt kapták a városlakók. ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy ,*** Átlagos ** Gyengus * Bukta DURR BELE! A kultúra mifelénk mindig megkapja a magáét. Újabban a MEO kortárs gyűjtemény kerül veszélybe. Az épület ugyanis egy rendezvényszervező cég „kezé­be” került, s az új tulaj azzal kezdte, hogy két napra bezárta egy neves festő frissen megnyitott életműtárlatát. A pauza alatt az egyik kép megsérült, de persze felelős az nincs. Hogy is lenne? Ha a képzőművészet kap ütleget, az nálunk szinte senkit sem érdekel... *** TOXIN. Szlovénia állítólag már két hete riadóztatta az uniót, hogy egy Magyarországról származó paprikás ter­mékben toxint találtak. Vajh' mit csináltak ez alatt az idő alatt a honi szakértők? Mint általában, úgy most is költő­inek tetszik a kérdés. Megruháznak minket Nehéz évek elé néznek a MAGYARORSZÁGI CIPŐ- ÉS RUHAIPAR szereplői: jövőre még inkább fölerősödhet a távol-keleti - zömmel kínai - holmik térnyerése. December 31 -én ugyanis lejár az a megállapodás, amellyel a Kereskedelmi Világ- szervezet korlátozza a textilbehozatalt a fejlődő országokból. Nagy csata várható. *ljrömiek a kínaiak! Akár ez I is lehetne a 2005-ös év jel- I mondata, mivel december 4*/ 31-én érvényét veszti az a kereskedelmi megállapodás is az EU és Kína között, amellyel eddig a textilre, cipőre és kerá­miára vonatkozó behozatalt korlátozták. Ez azt jelenti, hogy a távol-keleti importtal szem­ben a magyarországi verseny- képesség még tovább gyengül­het. Tömör László, a Magyar Ruhagyártók Egyesülésének igazgatója szerint az ága­zat mélyrepülése akkor kezdődött, amikor 2000- ben az akkori kormányzat kétszeresére emelte a mi­nimálbért, miközben leér­tékelte a forintot. Akkor nagyon rövid idő alatt 35 ezer munkahely szűnt meg. A válságot azóta csak mélyítette a távol-keleti áruk dömpingje.- A nálunk értelmesebb or­szágokban csak azt engedik be, amire szükségük van, amit pe­dig a hazai ipar is megtermel, ott szigorú minőségi követel­ményeket állítanak - mondta a gyártók érdekképviseletének vezetője. - Magyarországon ez nem történt meg, ezért van ná­lunk annyi silány termék. Az év végén megszűnő ke­reskedelmi megállapodás miatt várható távol-keleti „rohamra” az EU-országok ruházati tag- szervezetei összehangoltan ké­szülnek. Tömör László elmond­ta: bár kitiltani semmit sem le­het, azért vannak eszközeik a piacvédelemre.- Mi csupán a fair kereskede­lem szabályait kérjük számon. Kína burkolt állami támogatást ad a ruházati iparnak. Ám en­nél még aggályosabb, hogy a tá­vol-keleti árukhoz kapcsolódó fogyasztói tájékoztatás szinte a nullával egyenlő, s ugyanez áll a reklamáci­ók intézésére is, holott az EU-ban ezt nagyon komolyan veszik. Szeret­nénk elérni, hogy mi is be tudjunk menni az ő piacaikra. Ám ez már érezhetően nincs az otta­ni kereskedők ínyére. RUHÁZATI CIKKEK FORGALMA 1 teSes forjíem QúateUta 2002.1 fétev 2002 M*v 2003.1 télév 2003.1» Felsőruházat 54 56 52 56 I Alsóruházat 13 13 14 13 * Cipő 26 22 26 22 1 Gyermekruha 2 2 2 3 * 3 | Sportruházat 3 4 3 Kiegészítő 2 3 3 3 I a kínaiak? Tömör László szerint a kína­iak már a forma- és egyenruhák piacán is „támadnak”, ami azért aggályos, mert az efféle cégek aztán hajlamosak eltűn­ni - márpedig egy évekig hasz­nált modell esetében fontos, hogy legyen utánpótlás. Mint mondta, a kínai áruházak sza­porodásának relatíve örülnek, hiszen az így működő kereske­dők ellenőrizhetők. A kereske­dők szerint a hazai vásárlók kezdenek rájönni: az olcsó kí­nai holmi nem is annyira olcsó. Werli Ágnes, a tatabányai Hölgy sziget üzlet vezetője sze­rint mind többen döbbennek rá, hogy érdemesebb a drá­gább, de tartósabb minőségi árut választani, mint az egy-két mosás után eldobhatót.- Mi például minőségi fehér­neműket hozunk Németország­ból és Franciaországból, s nem is tartjuk konkurenciának a kí­nai árut - mondta. - Persze, van, aki csak a kirakatig jut el, látva, hogy 2500 forintnál kez­dődik a legolcsóbb melltartó, de akik vásárolnak, hamar rá­jönnek, hogy az ár mindig a mi­nőség függvénye. A mi termé­keink például Nyugat-Európá- ban piacvezetők, a hölgyek szá­mára egyszerre jelentik a minő­séget, a komfortosságot és az eleganciát. Ezeket az értékeket a piacon hiába keresnék... Az üzletvezető szerint a ma­gyar ruházati ipar lassan kezd talpra állni, ezt bizonyítja az ő példájuk is: nyomdaipari cég­ként bővítették profiljukat fe­hérnemű-kereskedelemmel.- Kevesen tudják, hogy egy német vagy francia ruha néha más, mint egy ugyanakkora méretű magyar konfekció - je­lentette ki. - A fehérneműpia­con ez nem annyira érezhető, mint a felsőruházatban, de igaz: a német nők közt gyako­ribbak a molettebb alakúak, mint nálunk. Ezért mi úgy­mond specialistái vagyunk a nagy méreteknek is, mert a magyar fehérnemű konfek­cióméretben bizony ritkaság- számba megy. Márta néni nem szokott butikok­ban vásárolni, ám ettől függetlenül a szemét nyitva tartja. S amikor a kirakatokat nézegeti, bizony sok furcsaságot vesz észre. Nemrég például Pécsett háromszoros áron látta ugyanazt a fürdőruhát, mint amellyel korábban egy kínai pia­con találkozott.- Persze, nem csak velem történ­nek ilyen érdekes esetek - mond­ta. - Az egyik ismerősöm például rendszeresen összefut a kínai pia­con az egyik butik vezetőjével. S milyen furcsa véletlen: a távol-kele­ti ruhák is „visszaköszönnek” a bu­tik kirakatából. No persze az árcé­dulájuk akkorra már jelentősen magasabb összeget mutat...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents