Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-31 / 44. Vasárnapi szám
Riport, interjú 2004. október 31., vasárnap „ Zöld erdő mélyén, kis patak szélén párjával csendesen élt egy cigány ősz öreg ember; nótája nem kell, nem kell a nótája senkinek se már. mm Jó ötven éve, gyerekkoromban énekeltük ezt a nótát, s I mindig elszomorított. Na- I gyón sajnáltam szegény vén 1 cigányt. És ki sajnálja ma azt I a háromezret, akik az elmúlt I években - önhibájukon kívül - szépen, lassan kikoptak a szállodákból, vendéglőkből, kiskocsmákból - a munkanélküliségbe? Elsorvad, eltűnik a világhírű magyar ci- ganyzene? SUKI ANDRÁS, ^jJ£0 tag%cigányzenekar ^Jel^ates Koncertmestere azt mondja, külföldön máig a lefferesebb koncertter- x..,mekben.féóíiek fel, telt házak nagy sikerrel. Idehaza viszont a cigányzenészek kénytelenek más, „divatosabb” szakmát elsajátítatni, hogy megéljenek. Zenélnek, amíg csak lehet Mitől cigányzene a cigányzene? - A legtöbben nem tudják, hogy a magyar cigányzene nem azonos az autentikus cigányzenével. Utóbbi a cigányok zenéje, a mindennapoké. Amit pedig mi cigányzenészek játszunk, az teljes egészében a magyar nép zenéje, de csak mi tudjuk „úgy” játszani. Ez a különlegességünk. Úgy tudjuk visszaadni ezeknek a nótáknak, csárdásoknak a hangulatát, ahogy senki más a világon. Pedig a magyar nóták szerzőinek többsége magyar ember, bár vannak híres cigány nótaszerzőink is. Eleinte vidéki kocsmákban játszották, azután „rákapott” az arisztokrácia is, mert igazán csak cigányzenére lehet mulatni. Szinte minden hercegnek, grófnak, földesúrnak megvolt a saját bandája, aki szórakoztatta, muzsikált a bálokon, összejöveteleken, akikkel éjszakai szerenádot lehetett adni. A falusi kocsmákból így az úri kastélyokba is bekerült ez a zene.- Mi a különbség a magyar cigányzene és az autentikus között?- Teljes egészében különböznek. Egy szokványos cigányzenekar minimum 7-8 tagú. Prímás, terces, brácsás, csellós, nagybőgős, cimbalmos, kontrás, klarinétos. Ez a felállás azért alakult ki, mert minden hangszer képviselve van és olyan összhangzást ad, hogy a nótákon és csárdásokon kívül bármilyen nehezebb műfajú számot is el lehessen játszani, a nyitányoktól a legszebb Strauss-vaícerekig. Amit pedig mi autentikus cigányzenének nevezünk, az többnyire kanna, kanál, szájbőgő kísérettel előadott igazi cigányfolklór. kezdtem az igazi zenészpályafutásomat. Előtte Törökszent- miklóson, ahol születtem, jártam zeneiskolába. Azóta utazom a világban, tízéves korom óta. Nem nagyképűség, de már azt sem tudom, hányszor voltam külföldön: háromszor Amerikában, azután Ausztráliában, Európa országaiban, Japánban. Bárhová megyünk, szeretik a zenénket. Telt házak előtt játszunk, a legnagyobb koncerttermekben. A 100 tagú cigányzenekarral a napokban indulunk hét országot felölelő európai turnéra. Olyan híres koncerttermekben fogunk fellépni, mint a berlini Konzert Gebau, Európa egyik komolyzenei fellegvára. A Rajkó zenekarral a New York-i Carnegie Hallban, a milánói Scalában, a párizsi Olympia Színházban muzsikáltunk. Mondhatni, a cigányzenét operaházi szintre, nagyszínpadokra vittük föl, s külföldön nagyobb hírnevünk van, mint itthon. És nagyobb lehetőségeink is.- Mi van a többi cigányzenésszel, az itthoni vendéglátósokkal?- Mind a két műfajt ismerem és szeretem. Vendéglátóztam is, tizenöt évig az Olympia Szállóban. Emellett a Budapest Együttes prímása voltam. Mára a vendéglátói muzsika nagyon háttérbe szorult. Sok-sok kollégám, nagyon jó zenészek - mondhatni - ellehetetlenültek. Sajnos a cigányzene idehaza elveszítette a presztízsét, a fényét. Aminek tulajdonképpen nem lenne szabad megtörténnie, mert ez a zene, ez a kultúra a magyar néphez tartozik. A legnagyobb magyar költők, Petőfi, Arany, Vörösmarty megzenésített versei is feledésSUKI ANDRÁS Született: Törökszentmiklós, 1955. március 7. Iskolái: gimnáziumi érettségi, Pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem művelődésszervező szakán diploma Család: feleség Éva, ő is a Pécsi Tudományegyetemen végzett, művelődésszervező szakon Gyerek: András, 23 éves, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem végzős hallgatója, zongora szakos be mennek? És a vendéglátóipari egységek sem foglalkoztatják a cigányzenészeket.- Olcsóbb a gépzene?- Azt nem mondhatnám. Sok nagy szálloda nyílik, és egy 5-6 tagú cigányzenekart mellényzsebből ki tudna fizetni, mert az neki nem lenne költség. Hiszen mára már azt is a mi nyakunkba varrták, kényszervállalkozókká váltunk. Nem tudom, ebből kinek van haszna, de hogy a zenésznek nincs, az biztos. ■ - Hogyan tartják életben a hagyományt? A családokban?- Sajnos nem vagyok derűlátó. Hogy az én családomról beszéljek, a hagyomány annyiból megmaradt, hogy a zenét szeretjük, de már a fiamat nem adtam cigányzenésznek. András 23 éves, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Egyetem zongora szakos, végzős hallgatója. Nem szeretnék olyan szakmát adni a kezébe, amiből nem lehet megélni. Nem akarom, hogy munkanélküliként kezdje az életét, épp elég sok állástalan kolléga van.- Es ők miből élnek?- Megmondom őszintén, fogalmam sincs. Ki hogyan tud. Sokan, nagyon jó zenészek, kényszerből áttértek a hangszerész szakmára. Hegedűket javítanak, vonókat készítenek. És ezt nagyon rosszul élik meg. Mert a zenélés hivatás. Gyerekkorunk óta ezt tanultuk. Erre tettük fel az életünket. És egyszer csak, máról holnapra - nem kellünk.- Kiveszőben Magyarországon a cigányzene?- Ha hagyják, egy idő után bizony ki fog veszni. Föl kellene karolni ezt a hivatást, mert nagyon sok embernek ez az egyetlen megélhetése. Ha még néhány évet várunk arra, hogy a vendéglátósok „újra felfedezzék” ezt a szakmát, már késő lesz. Nem lesz utánpótlás, nem lesz, aki játsszon. Sok tehetséges zenész más szakma felé orientálódik. Komputerszerelő vagy bármi lesz, és a zene megmarad esetleg hobbinak. Ha megmarad... Mert ahhoz, hogy valaki jó legyen ebben a szakmában, tanulni kell, és aki nagyon jó zenész szeretne lenni, annak nagyon sokat kell gyakorolnia.- Ön mennyit gyakorol naponta?- Hát mi már kevesebbet, én 2-3 óra hosszát. De András fiam, aki - mint már említettem - zongoraművésznek készül, ő bizony napi 6-7 órát gyakorol.- Neki milyen tervei vannak?- Gyönyörűek, és remélem, hogy meg is valósulnak. A zeneművészeti mellett ugyanis elvégzett egy újságíró-tanfolya- mot és jelenleg a Rádió C komolyzenei szerkesztője, a hetente jelentkező „Muzsika hangja” műsorvezetője. Ha lediplomázott, Párizsban szeretne tovább tanulni, s megszerezni a művészetek doktora címet. Ami a tanulást illeti, a feleségem és én idén kaptuk meg a főiskolai diplománkat a Janus Pannonius Tudományegyetem művelődésszervezői szakán. Negyvenkilenc éves vagyok, öt éve gyakorlatilag állás nélküli zenész, az alkalmi fellépésekből élünk. Amíg vannak.- Mit kezd a diplomájával?- Egyelőre semmit. De biztonságérzetet, fogódzót ad, ha a zenei pályafutásomat abba kell hagynom. Még nem adtam fel, zenélek, amíg csak lehet. Hegedűs Eszter- Egyetemista koromban gyakran leugrottunk a barátaimmal a Ménesi úti kollégiumhoz közeli Borostyán étterembe és kellemes borozgatás mellett hallgattuk a cigányzenét - emlékezik Lőrincz L. László Író (Leslie L. Lawrence). A zenészekkel jó viszonyba kerültünk, néha még pillanatnyi pénzzavarunkból is kisegítettek minket. A feleségem csepeli lány volt, s amikor elkezdtem udvarolni neki, még illett a lányokat hazakísérni. Egyszer az utolsó gyorsvasút is elment az orrom előtt, taxit nemigen lehetett találni, „megágyaztam” hát egy pádon. Arra ébredtem, hogy egy úr a közeli oszlopra titokban plakátot ragaszt, ami cigányzeneestre invitált a Csepeli Munkásotthonba. Később derült ki, hogy a jövendő apósom volt az illető.- A kérdés több oldalról is megközelíthető. Először: nem csak a cigányzene, de a klasszikus zene, a dzsessz is bajban van. Ez a kulturális érdektelenség egyik jele világszerte. Másodszor: mivel a cigányzenészek éttermekben játszottak, az, hogy nincs rájuk szükség, összefügg a mai magyar társadalom lesze- gényedésével. Ezért a cigányzene és a tánczene a fővárosban is, vidéken is elhalt. Megszűnt az éjszakai élet. Helyüket átvették a diszkók, oda nem kell élőzene. Harmadszor: a mindenkori kormányzatoknak oda kellene figyelnie erre, mert a cigányzene a mai napig világhírű. Chick Coreától tudom, hogy ő is nagyon szereti. A 100 tagún kívül szívesen látnék a koncertpódiumokon kisebb, 20-25 tagú cigányzenekarokat is.- Gyerekkorom óta rajongok ezért a zenei világért. Vidéki fellépéseinken egy-egy előadás után ott maradtunk a városban, s mulattunk egy jót, cigányzenére. Még mindig emlékszem a Nemzeti Szállóban játszó zenekarra, a Mátyás pince kitűnő cigányzenekarára, s nem utolsósorban a Kulacs kisvendéglő muzsikusaira. Sajnos, már nagyon kevés ilyen hely maradt Budapesten, de ha úgy adódik, ifjabb Sánta Ferivel, Szalai Tóni- val és ifjabb Lakatossal most is szívesen elénekelek egy-két jó nótát. S hogy mennyire szeretem a magyar nótát, azt tanúsítja az egykori MTV-nél az a másfél órás magyarnóta-show-m, amire a mai napig büszke vagyok. Istenem, ha itt lenne az a pénz, amivel a prímásokat honoráltam a szép muzsikáért! Lőrincz L. László NEM VESZHET EL, MERT ÉRTÉK Szakcsi Lakatos Béla CHICK COREA IS RAJONG ÉRTE Koós János HOZD VISSZA A MULATÓS IDŐKET! A dzsessz is bajban van, de a cigányzenét kiütötte a diszkó- Maga is így kezdte?- Nem, én zenészcsaládból származom, évszázadokra visszamenőleg. Édesapám cimbalmos volt, egyik bátyám prímás, a másik brácsás. Engem a bátyám kezdett el tanítani hegedülni.- Hány éves korában lépett fel először?- Tízéves voltam, amikor a Rajkó zenekarhoz kerültem, gyerekprímásként, Farkas Gyula bácsi, a kiváló cigány karmester védőszárnyai alá. Ott- És mi van a hegedűvel?- Az autentikus cigányzenében nincs hegedű, az énekhangon alapul. Igaz, mostanában már használják a hegedűt, sőt, a gitárt is. De eredetileg az éneken és a ritmuskíséreten alapszik.- Mennyire él még ez a zene Magyarországon?- Nagyon is él! Sőt, mondhatom azt, hál’ istennek, hogy most kezd felvirágozni, divatba jönni. Egyre gyakrabban hallani rádióban, televízióban.
