Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-31 / 44. Vasárnapi szám
FOTÓ: BAKOS JUDIT Kö zelről 3 mmmmmmmmsmmm 2004. október 31., vasárnap Egy órával több jutott munkára és pihenésre Akik rendszeresen dolgoznak éjszaka, azok számára valószínűleg már nem újdonság a hosszas virrasztás. Ám az elmúlt éjszaka számukra is különlegesebb volt a többinél. Hiszen egy órával tovább tartott. Tejjel háromkor hatvan IW perccel vissza kellett I j tekerni az időmérő szerkezetek mutatóit. Azaz ezen az éjjelen rendhagyó módon a kettő és három óra közötti időszakot kétszer éltük meg. Aki alvással töltötte az éjszakát, az tehát most többet lustálkodhatott, mint egyébként. Nem volt azonban ekkor szerencséje a huszonnyolc esztendős Kovács Attilának, aki cukrászként dolgozik. — Gyakran vagyok éjszakás a munkahelyemen, ahol a késői órákban a kollégáimmal együtt készítjük a sütemények sokaságát. Szerencsére többen vagyunk, így nem telik olyan lassan az éjszaka. S könnyebben átlendítjük egymást az álmosság miatt időről időre jelentkező holtpontokon. Az órák őszi átállítása miatti éjszakák után a hajnal kicsivel később jön el, bár ez nem okoz majd túl nagy hátrányt a számunkra. Korán kezdi a munkát a szolnoki Tóth Tamás is, aki élelmiszerboltokba szállít árut a hajnali órákban. — Eleinte nehéz volt a korán kelés, de most már egészen jól bírom. Szeretem éjjel járni az utcákat, különös hangulata van a nyugodt, álmomba szenderült városnak. Azután amikor leszállítom az árut, lassan minden feléled. Jó érzés, hogy mire elkezdődik az emberek napja, én már befejeztem a munkámat, amely mások kényelmét szolgálja. S hogy zavar-e az óra átállítása? Egyáltalán nem. Ilyenkor ugyanis hatvan perccel több időm lesz mindenre. Az órámat pedig már úgyis este átprogramozom. Persze nem csak a munka miatt lehetnek úton az emberek szombaton éjjel. Egy tizenhét esztendős gimnazista, Kardos Róbert baráti társaságban tölti a szombat éjszakákat. — Vasárnapra virradóan szinte mindig elmegyünk szórakozni, esetleg több helyre is. Kell ez a kis kikapMegkezdödött a téli időszámítás, egy órával tovább tartott az elmúlt éjszaka csolódás. Ami pedig az óraátállítást illeti, engem nem különösebben érdekel. Talán csak annyit szoktam érzékelni belőle, hogy ha a szokott időben megyek haza, akkor is egy órával többet tölthettem az ismerőseim körében. Molnár G. Attila ban két magyar konstruktőr, Obry Lajos és Gesztessy János közreműködésével megindult az egyre tökéletesebbé váló fegyver gyártása és fejlesztése. Végleges változata, amely nem sokban különbözött ma is ismert formájától, az Adrián honos félelmetes rájáról, a Torpedo Marmorá- táról kapta világszerte ismert nevét. Ekkor már az osztrák- magyar hadügyminisztérium is észbe kapott és megvásárolta a találmányt, de nem tudta meggátolni, hogy elterjedjen az egész világon. Whitehead csak olyan szerződést volt hajlandó megkötni, ami biztosította számára a külföldi eladás jogát. Gyorsan rendszeresítette a világ valamennyi hadiflottája, és első harcszerű bevetése után, amely 1877-ben Peruban történt, használata általánossá vált mindenütt. A sors keserű fintora, hogy minden idők legnagyobb és legszebb magyar hajójának, a Szent István csatahajónak ez a fegyver okozta a pusztulását az első világháború utolsó évében... SZATHMÁRY ISTVÁN A félelmetes rája Az Alföld közepén a kenderesi hajózási múzeum tanúskodik arról, hogy volt idő, amikor nem voltunk bezárva szárazföldi határaink közé. Az adriai kereskedelmi és hadihajózás történetének számos vonása bizonyítja, hogy a magyarok nem csak a néhai flottaparancsnok személyével kötődtek a tengerek világához. T öbbek között minden idők'egyik légfélérdie- tesebb tengeri harci eszköze, a torpedó is magán viseli hazánkfiai keze munkáját. Az egykor Magyarországhoz tartozó Fiu- mében szolgáló Luppis János fregattkapitány foglalkozott a tizenkilencedik század derekán egy olyan harci eszköz megteremtésének gondolatával amelynek segítségével a legerősebb hadihajót is köny- nyedén el lehet pusztítani. Nem véletlen, hogy az ötlet kigondolója az osztrák—magyar haditengerészet tisztje volt. A torpedó a szegény ember fegyvere, és főleg olyan országban számíthatott sikerre, amelynek kevés volt a pénze a félelmetes úszó erődök' megépítésére, de jól tudott használni egy olcsó, bárhonnan elindítható fegyvert. Luppis első kísérleti eszköze nem volt több, mint egy sűrített levegővel hajtott, robbanóanyaggal megtöltött csónak, amit a partról zsinórokkal mozgatott kormánylapáttal irányítottak. Nem sokban hasonlított félelmetes utódjára, amelyet ki lehet lőni akár a víz alól is, de használhatja akár egy repülőgép is. Miután elgondolása a hazai haditengerészet vezető köreiben visszhangtalan maradt, Luppis társult egy fiumei angol hajógyárossal, Whiteheaddel, akinek gyáráCsalánlevesen élt három évig Vágó György mosolygós, víg kedélyű, szemüveges nyugdíjas Jászkarajenőn. Remekül bírja magát, első ránézésre hetvennek hinné az ember, holott november 27-én már a kilencvenediket tölti. Hogy szerinte mi a hosszú élet titka, erre még visszatérünk, de az valószínű, valami az öröklött génekben is lehet, hiszen az édesapja is 88-ig, az édesanyja meg 95-ig jutott. 1914-ben, az első világháború vérzivataros telén látta meg a napvilágot az egyik karai tanyán. A szülők gazdálkodtak, 14 köblös földdel bajlódtak, így aztán korán befogták őt is a mezei munkába. Alig hogy elhagyta az iskolát, tizenévesen már kaszált, aratott. 1938-ban behívták katonának, megízlelte a lövész- árokélet minden „szépségét”. Fogságba esett és három hosszú évet lehúzott a szovjet paradicsomban. Építkezésnél dolgoztak, és mínusz harminc fokban még nem rendelt el a parancsnok munkaszünetet. — Nem ez volt a tragédia, inkább az, hogy enni nem adtak eleget. A csalánleves hetente ismétlődött. Kikanalaztam az utolsó cseppig, pedig se íze, se bűze. De úgy voltam vele: jobb a semminél, így talán életben maradok. Szerencséje volt, életben maradt és csak 1947-ben jöhetett haza. Újra parasztizált, 1959-ig maszekként kereste a kenyerét. — Akkor megértettem az A karai Vágó Gyuri bácsi még 90 évesen is ott van minden helyi piacon: beszélgetni, nézelődni. idő szavát, mivel mindent elvett a korabeli hatalom, így nem volt mese, én is mentem a közösbe, akár a többiek. Ezt is kibírtuk, onnan kerültem parkolópályára. Jól kitoltam az állammal, évtizedek óta szedem a nyugdíjat - jegyzi meg nevetve, miközben a kávéját kortyolgatja. 1936-ban nősült. Egy fiuk született, meg két lányunoka, illetve öt dédunoka. Sajnos két éve özvegy, akkor temettette párját, Róza mamát. A szerdai karai piacra télen- nyáron kiballag: nézelődik is, beszélget is. így jobban telik az idő. Otthon a kert félholdnyi, bőven megterem abban minden, még három-négy hektó bor is lesz a sok szőlőből. — Ez is, szóval a kert is a hosszú élet titka, mert egy kis mozgás, egy kis munka, amíg bírja az ember, sose árt. Ez a sok évtized egyik titka, de akad még kettő: napi fél liter házi bor, és el ne felejtsük a harmadikat se. Aki hosszú életű szeretne lenni, nem szabad fiatalon meghalnia... D. Szabó Miklós JEGYZET Hungarikum i Úgy sejtem, lassan hungarikum lesz az jkf ^ aflatoxin. Merthogy néhány agyaméin paprikafeldolgozónak nem volt elég pi- ros a mi híres ételízesítőnk, színezni akartak rajta, nosza, rögvest kevertek bele kétes származású, rosszabb minőségű, ám jóval olcsóbb, haragosabb színű paprikát. Amelyről most kiderült, káros anyagot tartalmaz, és aminek huzamosabb fogyasztása — egyes szakértők szerint hetente fél kiló — rákkeltő hatású, májkárosodást okozhat. Nem tudom, mit érezhet a magyar paprikatermelő, hogy az ő kifogástalan fűszernövényét így manipulálja, lejáratja némely feldolgozó, de megjegyzem, az én fejem veresebb lett a behozott paprikánál is a gondolattól, hogy nagyobb profit reményében gátlástalanul, hogy ne mondjam pofátlanul próbálják velem megetetni a hungarikumnak álcázott mérget. Persze a nyomozás a felelősök után gőzerővel megindult, remélem, nem rendőrkutyákkal, hisz ez esetben a derék ebek csak tüsszögni tudnának. Ám azt is rebesgetik, hogy paprikaügy már egy évvel ezelőtt is létezett, igaz, akkor pusztán mint gazdasági kérdés, de ugyancsak hozzáértők úgy vélik, az akkor behozott paprikában is ott sunyított már a mérgező anyag. Úgy tűnik hát, az arra hivatott szervek is kissé lomhán mozdultak az ügyre. Igaz, most tilalomlistára került néhány paprikakészítmény, a háziasszony foghíjas polcokon kotorász a boltokban, még Erős Pistát is doppingvizsgálatra küldték, de már újfent csípheti a szánk szélét. Ám azok az urak, akik nem számítanak éppen mintaférjnek, manapság eltűnődhetnek, miért is főznek nékik otthon már egy hete csirkepaprikást. Persze az is gyanús, hogy ma megdicsértem az általam sokat szapult feketét, mert most elégedetten cup- pantva tettem le a kávéscsészét, megjegyezve, no, ez most finom és erős volt. A titkárnő pedig szendén, pironkodva suttogta: — Mert tettem bele egy csipetnyi paprikát.... Zsoldos György „Biciklibarátabb” városok kellenének I («aüiwi; 'niós támogatással kerékpáros referens formálja bi- ciklibarátabbá az egyik alföldi nagyvárost a jövő esztendőtől. Az illetékes polgármesteri hivatal közlekedési szakembereivel együtt dolgozó fiatalt egy természetvédelmi egyesület alkalmazza, feladata a városi biciklizés népszerűsítése, feltételeinek javítása. Valljuk meg, a kezdeményezés rendkívül újszerű és hasznos. Hiszen szinte minden nagyobb település küzd a közlekedési helyzetből eredő zsúfoltsággal, az ennek is köszönhető magasabb légszennyezettséggel. Talán érdemes lenne az autósokat meggyőzni arról, hogy ha jó időben és városon belül, viszonylag kis távolságra szeretnének utazni, hagyják otthon a gépjárműveket. Válasszák inkább a jóval egészségesebb és sokkal olcsóbb kerékpárt. Amelynek ráadásul a károsanyag-kibocsátása is enyhén szólva elhanyagolható. Ez persze szemléletbeli változást és az infrastruktúra fejlesztését is igényelné. Utóbbi szerencsére Szolnokon jelenleg is zajlik, hiszen a megyeszékhelyen ezekben a napokban is épül kerékpárút. Az emberek gondolkodásmódját azonban már nehezebb módosítani. Pedig mindenkinek érdemes lenne időnként a biciklije nyergébe . : pattannia. Akkor ugyanis azt is észreve- hetné, ami mellett kocsijával egyébként csak elsuhan. Nevezetesen azt, hogy bármely településen is éljen, lakóhelyének megvannak a talán apró, de különleges értékei. M.G.A. , Ma még a legtöbb városban viszonylag kevesen választják az autó helyett a kerékpárt
