Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-18 / 193. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Augusztus 18., szerda A csatlakozás erősítette a bizalmat Vállalatfelvásárlási és zöldmezős beruházások iránt egyaránt érdeklődnek a külföldi kkv-k Budapest Beigazolódni látszanak azok a prognózisok, hogy az uniós csatlakozás nyomán fokozódik a külföldi kis- és középvállal­kozók befektetői érdeklődése Magyarország iránt A legaktí­vabbak a német nyelvterület­ről, s néhány mediterrán or­szágból érkező cégek. Jellem­zően maximum egymillió euróig terjedő invesztíciókat terveznek, vállalatonként 5-10 embernek biztosítva munkát Uniós csatlakozásunk nyomán ér­zékelhetően megnőtt a külföldi - főként európai uniós - kis- és középvállalkozások befektetői ér­deklődése Magyarország iránt, legalábbis ez a tapasztalata a Ma­gyar Befektetési és Kereskedelem­fejlesztési közhasznú társaság­nak. Mint Spányik Péter megbízott vezérigazgató a Világgazdaság­nak elmondta: ez igaz mind a vállalatfelvásárlásra, mind ve­gyesvállalatok létesítésére, zöld­mezős beruházásokra. S igaz mind a kisvállalatokra, mind pedig a közepesekre. Bár, mutatott rá, ezek - erejükből, lehetőségükből fakadóan - eltérően „viselkednek”. A közepes cégek rendületlenül jönnek, mondta Spányik, példa­ként említve, hogy csak az elmúlt szűk két hétben két újabb regio­nális központ létesítésére vonat­kozó projekt tervével keresték fel az ITDH-t. A két érdeklődő cég nem csak Magyarországon keresi Külföldi kkv-k magyarorszagi befektetéseinek jellemzői beruházási érték: max. egymillió euro munkahelyek szama: 5-10, max. 50 a beruházás jellege: vallalatfelvasarias, vegyesvallalat alapitasa anyacég: nemet, osztrák, francia, olasz, spanyol igazatok: elektronika, gép-, szerszámipar, gépi feldolgozóipar, regionális szolgáltató központok a lehetséges helyszínt - tette hoz­zá. Részleteket - a tárgyalásokra való tekintettel - nem kívánta el­árulni, csupán annyit mondott, hogy pénzügyi, könyvelői jellegű szolgáltatóközpontokról lenne szó, mintegy 200-200 fős munka­helyteremtést eredményezve. Az egyik befektető számára az tűnik most a legfontosabbnak, hogy ta­lál-e megfelelően szakképzett, nyelveket beszélő munkaerőt, a másik azonban vélhetően a kínált állami támogatás alapján hoz majd döntést - világított rá az ITDH megbízott vezérigazgatója a befektetők döntésében szerepet játszó eltérő motivációkra. A külföldi kisvállalatok némileg másként viselkednek, de azok is rendületlenül jönnek - számolt be tapasztalatairól. Május óta pél­dául tizenöt osztrák és német kis­vállalat hajtott végre magyar válla­latfelvásárlást, illetve létesített partnerséget magyar céggel. Ám ezen vállalati kör reprezentánsai általában viszonylag tőkeszegé­nyek, s ugyan szintén a költség­megtakarítás a céljuk, de kis mé­retük miatt kisebb befektetéseket hajtanak végre, s hosszabb át­Forrás: VG-gyöji futási idővel. Gyakran magyar vállalatokat vásárolnának fel, pél­dául olyat, amelynek piacképes terméke van, de tőkehiány miatt nem tud fejlődni. Ilyenkor a be­fektető tőkeinjekcióval járul hoz­zá a felfutáshoz. Van példa zöld­mezős beruházásra is, ilyet legin­kább beszállítók hajtanak végre. Igen színes a paletta, ám any- nyi megállapítható, hogy első­sorban német, osztrák, illetve spanyol, olasz és francia kkv-k érdeklődnek magyarországi in­vesztíciók iránt. Túlkínálat a búza világpiacán Budapest A 2004/2005-ös aratási év­ben világviszonylatban az eddigi második legjobb, 609 millió tonnás búzatermés ígérkezik. A kereslet azon­ban lassabban bővül a ter­melésnél, a túlkínálat pedig nyomott árakat vetít előre. A világ folyó idénybeli búzater­melése körülbelül 10 százalék­kal lesz nagyobb a tavalyinál, megközelítve a 609 millió ton­nát. Ennél többet csak 1997/98-ban arattak: 610 millió tonnát. A termés ráadásul - négy év után - újra meghalad­hatja az 599 millió tonnásra várt globális keresletet az ame­rikai agrártárca (USDA) leg­újabb előrejelzése szerint. A zárókészletek mintegy tízmillió tonnával magasabbak lehetnek az előző idénybelinél, további nyomást gyakorolva a nemzet­közi piacokra. A határidős tőzsdei árak már az év eddigi részében is mintegy 13 száza­lékkal süllyedtek a jó aratási előrejelzések hatására. Bár az idén az USA-ban - a vi­lág vezető exportőr országban - több mint 9 százalékkal keve­sebbet aratnak a tavalyinál, még ezt is nehéz lesz eladni, mert sok más nagy szállító - köztük Argentína, Franciaország, Kana­da, Oroszország és Ukrajna - is bőséges termésről számol be. Oroszországban és Ukrajná­ban együttesen a tavalyinál kö­zel 14 millió tonnával több búza kerülhet a magtárakba. E két or­szág és Kazahsztán együtt ösz- szesen mintegy 13,5 millió ton­nát exportálhat, közel annyit, mint várhatóan majd a 25 tagú Európai Unió. Ez azért is érde­kes, mert a két régió külpiacai jórészt azonosak. Az idén a magyarországi gazdák is jóval nagyobb meny- nyiséget takarítanak be, a tava­lyi rossz terméseredménynél kétszer többet, 5,8-5,9 millió tonnát. Az aratás csaknem befejeződött, mégpedig az átla­gosnál jobb minőségi mutatók mellett. ■ Ismét online-boom várható Óriási fejlődés előtt áll az online reklámköltés az USA-ban. Magyarországon is bizakodóak az előrejelzések. A vezető por­tálok kasszíroznak. Budapest Negyven-ötven százalékkal emelkedhet az idén Magyar- országon az online reklám- költés. Hámori Zsuzsa, az Initiative Media internetes rész­legének vezetője szerint a leg­óvatosabb becslések szerint is nettó 3 milliárd forint fölé növe­kedhet az internetes reklámköl­tés. A nagymértékű bővülésnek az első számú nyertesei a leg­nagyobb portálok, köztük az Origó, az Index és a Sanoma online portfóliója - véli a szak­értő. A jövőt illetően mindenkép­pen fontos kérdés, miképpen változik majd az internetes pe­netráció. Az előző évhez képest 2004 első negyedében 10 száza­lékos emelkedéssel, 26,1 száza­lékra nőtt a penetráció a Szonda Ipsos adatai szerint. Az online hirdetők közül a legaktívabbak továbbra is az autós és telekom­munikációs hirdetők. Az FMCG cégek közül a sörgyártók és a szépségápolási cikkek forgal­mazói is egyre többször jelen­nek meg az interneten. Hámori Zsuzsa szerint e hirdetők első­sorban a nagyobb tömegeket el­érő portálokon kommunikál­nak, hiszen ezek látogatottsá­gukat tekintve ma már a leg­olvasottabb sajtótermékekkel is felveszik a versenyt. Bővülő adókedvezmények Az egyéni vállalkozók is fizetnének munkaadói járulékot Jövőre a mai feltételnél kevesebb munkahelyet teremtő be­ruházásra is igénybe lehet majd venni a fejlesztésiadó-kedvez- ményt Az egyéni vállalkozásoknak meg kell majd fizetniük a 3 százalékos munkaadói járulékot is. Budapest A kis- és közepes vállalkozások számára enyhítenék a fejlesztési- adó-kedvezmény igénybevéte­léhez szükséges létszámkorlátot a jövő évtől kezdődően. A lapunk birtokába került adótörvény-ter­vezet szerint 2005-től már 30 munkahelyet teremtő beruházás­hoz is igényelni lehetne az adó- kedvezményt, ha a fejlesztést kis­vállalkozás valósítja meg. Jelenleg a törvény nem differenciál vállal­kozásméret szerint, így csak 300 fős beruházás (hátrányos régió­ban 150 fős) esetén lehet élni a kedvezménnyel. Az új koncepció már megkülönbözteti a kis- és a közepes vállalkozásokat. A kisvállalkozásokat segítené egy új társaságiadóalap-csökken- tő kedvezmény. Lényege, hogy a legfeljebb 5 főt foglalkoztatók minden újonnan alkalmazott sze­mély után tizenkét hónapon át csökkenthetnék a társaságiadó­alapot a minimálbér összegével, 36 hónapos foglalkoztatási kö­töttség előírása mellett. Az egyéni vállalkozóknak és a betéti társaságban személyesen közreműködő tagoknak jövőre a 18 százalékos nyugdíjjárulékon és 11 százalékos egészségbiztosí­tási járulékon túl meg kell fizet­niük a 3 százalék munkaadói já­rulékot is. Cserébe jogosulttá vál­nak munkanélküli ellátásra. A helyi iparűzési adóban beve­zetnének egy új, foglalkoztatást ösztönző adóalap-kedvezményt, amelyet a társadalmilag, gazdasá­gilag elmaradott térségekben gaz­dálkodó tevékenységet végző vál­lalkozások vehetnek majd igény­be akkor, ha a vállalkozás által foglalkoztatottak éves átlagos lét­száma növekszik. Az adóalap­kedvezmény mértéke minden fő növekmény után 1 millió forint lenne - olvasható a tervezetben. OLÁH GÁBOR Nyilvános az OTP-szerződés A hónap végétől lehet hozzáférni az OBS-vótsárlás részleteihez Nyilvánosságra hozhatja a szlovák pénzügyminisztérium ződés másolatát - fűzte még hoz- az OTP Bank privatizációs szerződését Az Erste Bank bizo- zá a szóvivő, nyos részek kihagyásával engedélyezte a közzétételt, míg A szlovák privatizációs szerző- az Intesa BCI a határidő meghosszabbítását kérte. dések közzétételét illetően a szlo­vák pénzügyi tárcához mind- Budapest interneten nem tesszük közzé - eddig az osztrák Erste Banktól, az nyilatkozta a TASR hírügynök- olasz Intesa BCI-től, a német A hónap végén nyilvánosságra ségnek a szlovák pénzügy- Allianztól és az OTP Banktól ér­hozzuk az OTP szlovákiai priva- minisztérium szóvivője. Az ér- keztek visszajelzések, tizációs szerződését, azonban az deklődők megkaphatják a szer- _________________________1 TŐ ZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/Dollár ^ ^ ^ ^ ^ 11958.75 254,5792 247.05 200,22 1.33 0.71% 0.4504 pont-0.97 Ft 1.01 Ft 0.10 cent FTSE-100 (London) 4358,80 pont (0,20%) Xetra DAX (Frankfurt) 3705,73 pont (0,18% CAC-40 (Párizs) 3533,13 pont (0,47%) Arany (1 uncia) 403,90 USD (-0,32%) Brent (1 hordó) 44,66 USD (-0,44%) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő minimum maximum ___új____ el őző TAKARMÁNYKUKORICA 2004. november 22400 32 020 22450 22 800 2004. december 23 400 32 000 23150 23430 2005. március 25 000 32 930 25 300 25400 2005. május 26750 43000 26 500 26 500 TAKARMANYBUZA 2004. szeptember 20 500 32430 20 500 20500 2004. december 21300 30000 21 800 21800 2005. március 24 400 24 400 24 300 24 300 2005. május 25 000 25 000 24 900 24 900 TAKARMANYARPA 2004. szeptember 23 200 27 500 22000 22 000 2004. december 21900 24 000 23 500 23 500 OLAJNAPRAFORGO 2004. október 48000 62 800 49000 49000 Forrás: Budapesti Árutőzsde EXPANZIÓBAN AZ ERSTE Az Erste Bank további akvizíciókban gondolkodik a kelet-közép-európai régió­ban - közölte tegnap Andreas Treichl, az Erste Bank der Oesterreichischen Sparkassen AG vezérigazgatója. Romá­niában a legnagyobb takarékbankot, a Casa de Economii si Consemnatiunit szemelték ki, s ha lehetőség adódik, to­vábbi bővülésben gondolkodnak a ma­gyar és horvát piacon is. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM ___ HO LNAP EREDMÉNY AZ M3-AS TENDEREN A Nemzeti Autópálya (NA) Rt. holnap hirdet eredményt az M3- as Görbeháza és Nyíregyháza közötti szakaszára indított köz- beszerzésen - tudtuk meg. A társaság tavaly decemberben hirdetett nyílt előminősítési eljá­rást a mintegy 38 kilométer híd- és útépítés, valamint a kapcsoló­dó létesítmények kivitelezési munkáinak megvalósítására. A PM TARTJA HIÁNYPROGNÓZISÁT Augusztusra 93,6 milliárdos, szeptemberre azonban már csak 20 milliárd forintnyi hiányt vár a pénzügyi tárca a központi kormányzati körben, amelyet követően az év utolsó negyedé­ben már egyáltalán nem romol­na tovább az egyenleg - ezt tar­talmazza a PM előrejelzése. Ha hinni lehet a tárca prognózisá­nak, akkor szeptember lenne az első hónap, amelyben az állam- háztartás folyamatai megkezdik radikális változásukat. KEVESEBBET ÉRŐ KERESETEK Júniusban - az idén immár má­sodszor - mérséklődtek a reál­keresetek, az egy évvel korábbi­hoz képest 0,2 százalékkal. Ez­zel együtt az első félévben a re­álbér-dinamika az előző három év korrekciójának tekinthető 0,3 százalékra szelídült, amiben szerepet játszott részint a nettó bérek mérsékeltebb növekedé­se, részint az infláció felpörgése. Júniusban a nemzetgazdaság­ban a teljes munkaidőben alkal­mazásban lévők bruttó átlag- keresete 146,5 ezer forint volt, a fizikai foglalkozásúak 96 ezer, a szellemi tevékenységet végzők 206 ezer forint fölött kerestek át­lagosan. VÁLLALATOK ______ÉS PIACOK ÚJ TÖRTÉNELMI CSÚCS Újabb történelmi csúcsot dön­tött a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX tegnap 0,71 százalékos erősödéssel, 11 958,75 ponttal zárt 13 milliárd forintos forgalom mellett. Az in­dex napközben 12 ezer forint felett is járt, így az új abszolút csúcs 12 018,89 pont lett. A nap nyertesei a bankszektor repre­zentánsai voltak. BEZÁRJÁK A DOROGI ÉGETŐT? A dorogi veszélyeshulladék-ége­tő működésének felfüggesztését kezdeményezi az illetékes ható­ságoknál az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottsága, amely keddi ülésén foglalkozott a létesítményénél két és fél hete bekövetkezett környezetszeny- nyezés ügyével. Az eddigi vizs­gálatok alapján a szennyezés azért következhetett be a telepü­lésen, mert bizonyos pontokon eltértek az építési szabványok­tól. Ezért a testület szerint indo­kolt felfüggeszteni a veszélyes­hulladék-égető működését, amíg nem hajtanak végre egy teljes körű műszaki felülvizsgálatot - fogalmazott lapunknak Orosz Sándor, a bizottság szocialista alelnöke. A testület azt is el­engedhetetlennek tartja, hogy a dorogihoz hasonló esetekben az adatszolgáltatási kötelezett­ség elmulasztását önálló bír­ságolási tényezőnek vegyék, amely után a lehető legsúlyo­sabb büntetést kell kivetni. AZ MNB LEHETAKELER TÖBBSÉGI TULAJDONOSA Két hónap után újabb rendkívü­li közgyűlésre készülhetnek a Budapesti Értéktőzsde tulajdo­nosai, ahol eldőlhet, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank lesz-e a Keler többségi tulajdonosa. www.vg.hu Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP

Next

/
Thumbnails
Contents