Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-08 / 260. szám

2003. November 8., szombat KAKAS 11. OLDAL J Á S Z K U N Rózsalovag Pill Elemér búsan meredt a kép­ernyőre: már megint elfeledte, hogy keddenként nem férkőzhet a távirányító közelébe, azt most hitvese őrzi egy pitbull fogcsi­korgató elszántságával. Mert Amálka a Nagy Ő széptevését fi­gyeli párás szemekkel, no meg azt, miképpen is áléinak az egy­re fogyatkozó hölgyek a Rózsalo­vag tenyiszkönyökű karjaiba. Valljuk meg, Elemér már kissé féltékeny is volt, amint Amálka röpke sóhajokkal vándoroltatta tekintetét a Párizs utcáin andal- gó, az Eiffel-torony előtti park­ban heverésző páron (természe­tesen pezsgőspoharak is csilin­gelnek diszkréten), csöpögött hát a romantika, akár valami in­fúzió, rendesen. De Elemér en­nél realistább volt, ő csak azt la­tolgatta, hogy az alkalmi virág­árus vajon hány leányzót vitt már hancúrozni az ágyba?- Kamu az egész! - fitymál­ta a műsort Elemér. — Valahol a stúdióban piknikeznek, a tor­nyot meg mögéjük vetítették, mit nézel ezen?- Mert szép tájak is vannak benne...- Olvassál akkor útikönyve­ket! - győzködte reménytelenül Amálkát, mert a másik csatornán már régen bemosakodott a Vész­helyzet orvosi teamje, de most Elemérre hiába vártak. Pedig ez volt a kedvenc sorozata, oly any- nyira el tudott merülni benne, hogy már bárkinek ki tudta volna venni a vakbelét, legföljebb a pá­ciens belehalt volna... De Amálka továbbra is a nagy hódítót bámulta sóváran, aki immár egy másik leányzóval te- vegelt a piramisok között. Ele­mér már azon volt, a szekrény mélyéből előkotorja húrjavesz- tett tollasütőjét, hogy a tenisz- bajnokot lepipálva üssön vele párat, de aztán letett róla, hiszen a csillár bánta volna az egészet. Jobb híján, vonyító unalmában kisompolygott hát a konyhába, hogy elmosogasson, s miköz­ben a tányérokat nagy ruünnal úsztatta a meleg vízben, duz­zogva motyogta maga elé:- Na ezt csinálja utánam az a Rózsalovag...- ZSOLDOS ­Matild és Amálka Presszóban, két cukorral MATILD Csókolom, Amálka... Mit gőgicsél itten, csibeböbe? AMÁLKA Ahh, csupán egy szomorkás, régi san­zont dúdolgatok... MATILD Se szöveg, se dallam, Miről szól a da­locska? AMÁLKA Egy szegény vasúti hordár elindul sze­rencsét próbálni Abádszalókról, négy teli kufferral. MATILD Amerikába? AMÁLKA Celldömölkre. MATILD Khm. És Celldömölkön legalább utol­éri a szerencse? AMÁLKA Sajnos az állomásfőnök éri utol. Sze­gény hordárt vád alá helyezik, és nem hisz neki senki. MATILD Pedig ő igazat állított? AMÁLKA Ő váltókat állított. MATILD Jesszusom! Tömegszerencsétlenséget okozott? AMÁLKA Kis híján, méghozzá a Safranek és Társánál. MATILD Az ég szerelmére, hát miféle váltókról van szó? AMÁLKA Hamis váltókról, melyeket a tőrbe csalt hordár állított ki. MATILD És a sanzon vége is ilyen szomorú? AMÁLKA Magácskának mindenképpen az... MATILD Hogyhogy? AMÁLKA Ma kegyed fizeti ki az itteni cechet. MATILD És maga mit csinál? AMÁLKA Én dalolva távozok... ______________________________________ <*») Ke tten dumálnak — Kezét csókolom, asszonyom! Mit szól, hétágra süt a nap! Csodálatos így ősszel, nem?- Ugyan, a hülye nap megint kihozza a szeplői- met!- Novemberben már szeretni kell a napot, asz- szonyom...- Mi a frászt szeressek rajta, uram, most is vala­mi naprobbanás volt... Még a repülést is megzavar­ta! Nem is beszélve a rádióhullámokról...- Robbanás ide, robbanás oda, azért langyosan melegíti a testünket-lelkünket, asszonyom.- Hát ez az! Langyosan melenget, ahelyett, hogy forrón sütne, ha már süt. Különben sem vagyok napimádó, uram.- Én bevallom, télen-nyáron imádom a napot.- Ugye, már a fránya nap is, uram!- Mi az, hogy már a nap is, asszonyom?!- Mi az, hogy az! Már a nap is két táborra oszt­ja a lakosságot, uram. Vannak napimádók és napel­lenzők! Maga is, én is az árok két oldalán állunk.- Ugyan, könnyedén betömhetjük azt a vacak árkot kettőnk között, asszonyom!- De hogyan, hogyan, az égre?- Veszünk egy Ids bárányfelhőt, azon át süt is meg nem is a nap. Maga az árnyékban lesz, én meg a napon. Mit szól?- Tudja mit, maga nem is olyan hülye, mint gon­doltam, uram!- Szóval a nagysasszony hülyének nézett idáig?!- Hát... mit mondjak, uram...- Tudja mit, kedveském, csak süssön magára tíz ágra az a rohadt nap egész esztendőben! Az árok azonban richtig marad! DONKÓ Aprócska hirdetések Okleveles mustkóstoló állást vál­toztatna. Már nagyon sürgős!! xxx 21 éves, 90/60/90 profitorientált szőke lány tőkeerős külföldi be­fektetőket keres, bármilyen volu­mennel. „Pénzt vagy életet?” címmel új szerencsejátékot indítunk estén­ként a régi téglagyár mögött. Jöj­jön még ma! xxx Terus mama bögrecsárdájába mi­nőségi kannás borok érkeztek. Ugyanitt gyomormosás utcán át is. xxx Őszülő halántékú, franciás mű­veltségű urakat fogadnék irodal­mi szalonomba, kielégítő körül- mények között._____________w Ró za néni pletyisládájából Kedveskéim, mindig is tudtam, hogy olyan bús, kesergő nép va­gyunk, akiknek semmi se jó soha, még az a zakó se, amit pedig ma­gunk választottunk magunknak, és hordjuk naponta. Az önsajná­lattól és a kesergéstől már csak a mocsokhordást míveljük maga­sabb fokon. Parlamenti tévéköz­vetítést önvédelemből nem nézek jó ideje, mert már rég nem tudom követni, hogy pillanatnyilag ki a „hazaáruló” és ki a „tolvaj”, vagy ki az a „kis huncut”, aki a fene nagy egymásra mutogatás köz­ben a java részt hazavitte? De mi­előtt még elkapna a harctéri ide­gesség, nézzük inkább a legutób­bi vad hírecskéket, melyek bőség­gel teremnek minden évszakban!- Elhivatott megfigyelők sze­rint a mi Viktorunk lassan már olyan, mint egy „hamvas réti hé­ja”. Csendben lebeg ott fenn, s csak ha nagyot akar alakítani, csap le valahová, hogy elmond­hassa: „Legyünk önmagunk, mert minden más hely már foglalt!” Hát erre a pengés mondásra a többség biztos nem jött volna rá magától! — Figyelmesebb elemzők sze­rint Péterünk legutóbbi közsze­replésén úgy belegabalyodott egy derekasabb mondatba, hogy menten magával rántotta az óvat­lan riportert is, az értelmezés sej­telmes mélységeibe. Miután mindketten szerencsésen túlélték az affért, megegyeztek, hogy ezentúl csak lassan, minden szót külön is megrágva értekeznek.- „Elég volt a szemfényvesztő handabandázásból...” - jelentette ki Áder Jani nagykanizsai fellé­pésén. A jelenlévők menten el- aléltak az izgalomtól, hogy vajon kikre mutat rá szónokunk eme súlyos mondatok után. A villámo­kat szóró szónoklatokból azon­ban most sem derült ki, hogy há­zon belül keresi-e a rosszfiúkat bölcs frakcióvezetőnk, vagy a par­lament másik oldalán ülőkre cé­lozgat?- A KSH legutóbbi elemzése szerint az elmúlt félévben ismét jelentősen nőtt egyesek jövedel­me. Különösen a befektetési iparban, a bróker üzletágban, a temetkezési vállalkozásokban, valamint a szerelmi szolgáltatá­sokban dolgozók értek el szép eredményeket. Továbbra is egy helyben topognak viszont az ős­termelők, a kétkezi dolgozók, a nővérek, de nincs sok esély a fellendülésre a bányászatban, az egészségügyben és a kézi­munkaiparban dolgozók eseté­ben sem. ígéretesnek tűnik vi­szont a megfúrás, az ócsárolás és az ügynökmúltkutató szak­mában tevékenykedők perspek­tívája. — Az őszi piac változatlanul igen tarka képet mutat. Kelendő a métely, a kétely, a sopánkodás. De viszik a rosszindulatot és az irigységet is. Az Istennek sem kell viszont a kitartás, az önzetlenség és a jóakarat. Nem kelendő jelen­leg a becsületben való megőszü- lés, de a belátó megértés és a má­sok megbecsülése sem. Még sze­rencse, hogy a szomszéd rétje változatlanul zöldebb! ________________ LÁSZLÓ QY. SPOR T- NEM HARAGSZUNK RÁD, te mindent elkövettél, hogy hárítsd a tizenegyest. TÖMEGPSZICHÓZIS. - Anyád! AGGÓDÓ FELESÉG. - Szivecském, menj le a pályáról, hadd végezze el a szabadrúgást az elleniéi!- MICSODA TEMPERAMENTUM! Két ilyen csapatért összevereked­nek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents