Új Néplap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-22 / 272. szám

I 2003. November 22., szombat TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Egységes arculat Szolnok A megyei önkormányzat kezde­ményezésére megyénk termál­fürdővel rendelkező települései és több vállalkozás tavaly létre­hozták a megyei termálklasz- tert. Az egyesület tegnap tartotta évzáró ülését. Kovács Éva, a me­gyei gazdaságfejlesztő kht. igaz­gatója számolt be a Széchenyi- terv pályázati támogatásával megvalósuló projekt eredmé­nyeiről. A pályázaton nyert kö­zel négy és fél millió forintot a megyei önkormányzat egymillió forinttal toldotta meg, a klaszter tagjai pedig fejenként 367 ezer forinttal járultak hozzá a költ­ségvetéshez. A féléves program­nak köszönhetően sikerült ki­alakítani az egységes arculatot, elkészült egy átfogó képzési anyag, a gyógyturisztikai értéke­ket bemutató három nyelvű prospektus, illetve a fürdőkhöz kapcsolódó háttérszolgáltatók adatbankja. ___szs ÚJ FÚRÁS. Hamarosan be kell zárni Cserkeszőlőn a régi, még 1943-ban fúrt termálkutat. Jelenleg már folynak az új kút fúrási munkálatai. Nagy hozamú, 80-85 C-fokos vizet várnak, közel 2000 méter mély­ről, amely a fürdőt fogja ellátni. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Nemzetegyesítés tanítással Magyar református középiskolák konferenciája — A ti hitetek mellé ragasszatok tudományt — ez a jelmondata a Magyar Reformátusok Vi­lágszövetsége (MRVSZ) tegnap kezdődött I. nemzetközi oktatási konferenciájának, me­lyen a magyar, az erdélyi és a felvidéki refor­mátus középiskolák tanárai vesznek részt. Karcag — Hitvallásunk szerint az igaz hit nemcsak szív­béli bizodalom, hanem biztos, szilárd ismeret. Ezért ne legyünk gyermekek, akiket ide s tova hány mindenfé­le hab és a tanításnak akármi szele, hanem jussunk el a hitbe­li érett férfiúság állapotába, szi­lárdan megállva a hitbéli tudás­ban - mondta nyitó áhítatában Tőkés László püspök, az MRVSZ elnöke, aki szerint soha nem volt olyan bizonytalan az ember felfogásában, hiedelmeiben, mentalitásában, mint most. A Karcag vidéki mesteremberek sokkal komolyabb meggyőző­déssel és szilárdsággal dicseked­hetnek, mint az ismeretek bősé­gében tobzódók - vélte a püs­pök, aki szólt még arról is, hogy a református iskolarendszerben tanuló határon túli magyarság számára fontos a történelem és a magyar nyelv, mint az önazonosságuk megha­tározó pillérje.- Álljunk meg a hitben, emberségben, öntu­datban, és próbáljunk kilábalni öt évtized pokla­Tőkés László a nyitó áhítaton iból, hogy valóban olyan XXI. századnak indul­hassunk neki, amely minőségileg több és más tud lenni nemcsak személyes életünkben, ha­nem egész nemzetünk számára - hangsúlyozta Tőkés László. Mint mondta, fontos, hogy ne csu­pán politikai nyilatkozatokban törekedjünk a ha­tárok feletti nemzetegyesítésre, hanem minden téren egészítsük ki, egységesítsük az ismerete­ket. — Valós igény hozta létre ezt a mai konferenci­át - hangzott el Takaró Mihály, az MRVSZ főtit­kára előadásában. - Jelké­pes, hogy Karcagra jöttünk. A város az ország keleti ré­szén fekszik, de ha figye­lembe vesszük, hogy Sepsi- szentgyörgytől Rimaszom­baton keresztül sok város­ból érkeztek magyar refor­mátus iskolák tanárai, érez­zük Karcag központi szere­pét. Az itteni emberek iden­titástudata, a múlt tisztelete és ápolása érdemessé tette a konferencia helyszínére. A rendezvény célja: ká­nonra van szükség az iroda­lomtanításban. Az elfeledett vagy elfeledtetett írókat, köl­tőket be kell helyezni a ma­gyar irodalomtanítás egysé­gébe, hogy Sepsiszent- györgytől Kolozsváron keresztül Pozsonyig, a magyar református középiskolákban ugyanazt a tananyagot tanulja a diák. DARÓCZI ERZSÉBET Díjazottak gálája a színházban Koncerttel egybekötött díjátadó gálán osztják ki a Magyar Klasszikus Díjat és a Magyar Jazz Díjat hétfőn este a szolno­ki Szigligeti Színházban. Szolnok Az Őszi Művészeti Hetek alkal­mából megrendezett est egyik szervezőjét, Retkes Attilát - a dí­jat alapító Gramofon című lap főszerkesztőjét — arról kérdeztük, kik kaphatják meg ezt az elismerést. — A 2001-ben indult ma­gyar klasszikus és dzsessz- program fő célja a klasszi­kus zene és dzsessz értékei­nek közvetítése, e két zenei műfaj társadalmi megbe­csülésének erősítése. A program egyik legfontosabb eleme a Ma­gyar Klasszikus és Jazz Díj oda­ítélése minden esztendőben. A szavazási rend szerint első kör­ben a Gramofon kritikusai válo­gatnak, majd az általuk javasolt listát elküldik egy nemzetközi ta­nácsadó testületnek, amely azo­nos a cannes-i Midem Classical Awards nemzetközi zsűrijével. A zsűrizés első két szakasza no­vember elejére zárult le, a harma­dik fázisban ezt követte a szava­zatok összesítése, s ennek alap­ján a szerkesztőség és a kiadó végleges döntése.- Kik azok a művészek, akik idén részesülnek a díjban? — Ebben az évben a szakembe­rek a két fődíj mel­lett négy kategóriá­ban döntöttek a leg- jobbakról: díjazták az év legjobb ma­gyar és külföldi klasszikus lemezét, illetve magyar és külföldi dzsesszal- bumát, valamint egy különdíjat is odaítéltek, s a fődíjasok gálán mutatkoznak be. A díjátadás utáni koncerten elő­ször a Magyar Klasszikus Díj idei kitüntetettje, Kelemen Barnabás hegedűművész játssza el Bartók Hegedű szólószonátáját, a szünet után pedig Dés László szaxofon- művész, zeneszerző, a Magyar Jazz Díj idei elismertje mutatja be nemrég megjelent, Metszetek cí­mű albumát. A további kategóri­ák győztesei: az év magyar klas­szikus lemeze Debussy- és Ravel-művek Kocsis Zoltán hangszerelésében, Hajnóczy Jú­lia (szoprán), Nemzeti Filharmo­nikusok, vezényel: Kocsis Zoltán. Az év külföldi klasszikus lemeze Beethoven: Zongoraversenyek No. 1-5. Pierre-Laurent Aimard (zongora), Európai Kamarazene- kar, vezényel: Nikolaus Harnon­court, az év magyar dzsesszleme- ze Lantos Zoltán’s Mirrorworld: Tiptoe Ceremony, az év külföldi jazzlemeze pedig Kurt Elling: Man in the Air. A crossover és a world music (világzene) magyar- országi elismertetésében játszott meghatározó szerepéért, magas színvonalú kiadványaiért külön- díjban részesül a Grammy Re­cords hanglemezkiadó.- Miként választották ki éppen Szolnokot a gála helyszínéül?- Azért esett Szolnokra a vá­lasztás, mert fontos célkitűzé­sünk a magyar zeneélet túlzott főváros-centrikusságának meg­szüntetése. Szolnok pedig - mint a többi között a Liszt Ferenc Ka­marazenekart befogadó város — az elmúlt években, évtizedekben sokszorosan bizonyította az érté­kes kulturális, így többek között zenei kezdeményezések iránti nyitottságát. SZILVÁSI Lottózózárás (Folytatás az 1. oldalról) Mindezekkel együtt időzáras pénztárolókat helyeznek el, ami biztonságosabbá teszi az érté­kek őrzését. Az egy hónapos át­alakítás idején a játékosok a K&H Bank Szapáry utcai fiókjá­ban kialakított ideiglenes totó­lottózóban tippelhetnek. Az igazgató hozzátette, a közel­múltban az Intersparban is új, 25 négyzetméteres fogadóhelyet alakítottak ki. Jászapátin is újjá­varázsolják a lottózót, ott már zajlanak a munkálatok. Jövőre folytatni kívánják a lottózók át­alakítását. A szegedi területi igazgatósághoz tartozó négy megyében található Szerencse­játék-fogadóhelyek felét már az új kívánalmaknak megfelelően átalakították. tóth andrás Elítélt fojtogató (Folytatás az 1. oldalról) A televízió és italok mellett több tárgyat, közöttük rádiós mag­nót, gázpalackot, szobaanten­nát, s mintegy 10-15 ezer forint készpénzt tulajdonított el. Mie­lőtt azonban távozott volna, tü­zet gyújtott, hogy a nyomokat eltüntesse. A megyei bíróság a most 36 éves J. Sándort első fo­kon nyereségvágyból elkövetett emberölés és rongálás bűntette, valamint egy évekkel azelőtt el­követett lopás vétség miatt 17 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítél­te. Az ügy másodfokú tárgyalása a héten zajlott a Szegedi ítélő­táblán. Mint arról dr. Bátyi Zol­tán sajtótitkár tájékoztatta la­punkat, a jogerős döntés hely­benhagyta a megyei bíróság íté­letét. HOY VÉLEMÉNY NIEDZIELSKY KATALIN Jogon kívül van más is! Sokan (talán túl sokan) megszólaltak már, anélkül is, hogy újat mondtak volna. Szakemberek és politikusok fejtegették, ér­telmezték, magyarázták, miért találták he­lyesnek vagy helytelennek az ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész ügyében hozott jogerős felmentő ítéletet. A vád a közösség elleni izgatás volt; a végtelennek tűnő viták témája pedig nem annyira az, hogy va­lójában mit mondott, írt Hegedűs, hanem az, hogy a jogi dön­tés mennyire helyén való. Azt azonban, hogy a gyűlöletbeszéd és a kirekesztésre való felszólítás fogalma milyen előzmények után vonult be a magyar közéleti és értelmező szótárba, nem biztos, hogy mindenki tudja. „Rekeszd ki őket! Mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!” Az ifjú lelkész szavai nem buzdítanak erőszakos cselekményre - állapította meg a bíró. Ennyit a jogi ítéletről. Jogon kívül viszont van más is! Erről most beszélt először Szabó István református püspök, aki felszólította Hegedűs Ló­rántot, kérjen bocsánatot azoktól, akiket megbántott. Szabó püspök új szempontokra hívja fel a figyelmet, amikor hangsú­lyozza: a bírósági ítélet nem oldozza fel a református egyházat a gyűlöletbeszédes történet alól, s ahogyan már korábban is tették, most is elhatárolják magukat Hegedűs kijelentéseitől. Az egyházi vezető azt mondja: „Hegedűst a bíróság jogerősen felmentette ugyan a közösség elleni izgatás vádja alól, ám a jo­gilag korrekt ítélet mindössze annyit jelent, hogy az alkotmány többet enged meg állampolgárainak, mint az egyházi törvény egy egyháztagnak és egy lelkipásztornak”. Hozzáteszem - és úgy hiszem, sok mélyen érző és normálisan gondolkodó olva­sóm egyetértésével -, az alkotmány többet enged meg annál is, mint amit a jó ízlés és az erkölcs elbír, tolerál. A jog előtér­be furakodása a jó ízlés, az erkölcs, a mértékadó értékrend ro­vására immár hosszú folyamat, veszélyes pálya. Akinek szó­szék jut, annak a felelősség keresztjét is cipelnie kell! Csatorna és regisztráció Megyei információ A Jászsági-főcsatorna építé­sének jövő évi megkezdéséről és a gazdálkodók regisztráci­ójáról szólt a tegnapi megye­házi sajtótájékoztató, ame­lyet Lóczi Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke tartott. November elején kormányhatá­rozat született a Vásárhelyi terv továbbfejlesztéséről, s a határo­zat megnevezte a Jászsági-főcsa­torna építését mint elvégzendő feladatot. A főcsatorna I. ütemé­ben tervezett zagyvái ág kiépíté­se során az ág bal oldali töltése gyakorlatilag a Vásárhelyi-terv keretében megvalósítandó hanyi- jászsági vésztározó északi tölté­se. A kormány 2003-2004-re 25 millió forintot különített el az előkészítő munkákra. A Jászsági­főcsatorna I. üteme, az úgyneve­zett zagyvái ág 42 kilométer hosszú lesz, a kapacitása másod­percenként 20 köbméter, építésé­nek költsége pedig mintegy 14 milliárd forint. A főcsatorna teljes hossza a később megépítendő tárnái ággal együtt 59 kilométer lesz. A tervezett vízgazdálkodási rendszer a térségfejlesztés élén­kítője lesz, elsősorban a mező- gazdasági és ipari fejlődés, a kör­nyezet-, táj- és természetvéde­lem, az infrastruktúra, valamint a turizmus fejlődését lehetővé tevő alapok biztosításával. Az alelnök ezután a gazdálko­dók regisztrációjáról beszélt, amelynek során számot kapnak, ezzel válik lehetővé az EU-támo- gatások igénybevétele. A parcel­laazonosító rendszer a támogatá­sok kizárólagos azonosítórend­szere. December 20-ig kell kérni az úgynevezett blokktérképet, amelyeken bejelölik, hogy ki hol gazdálkodik. Ez egyelőre ingye­nes, de aki nem regisztráltatja magát, annak később fizetnie kell. A támogatás a föld használó­jához kapcsolódik. Végezetül megemlítette az állatok egységes nyilvántartási és azonosítórend­szerét, amely szintén szükséges a támogatások igénybevételéhez. Hozzátette, hogy 2004 fontos év lesz a mezőgazdaság számára. Jelentős támogatás érkezik, első­sorban a növénytermesztésbe, s aki bejelentkezik a rendszerbe, az már kaphat a támogatásból. A gazdálkodók részletes informáci­ókat a falugazdászoktól és az ag­rárkamara tanácsadóitól kaphat­nak. Elérheti hazánkat a terror? A múlt heti gyilkos merényletek után csütörtökön újabb erő­szakhullám söpört végig Törökországon. A pokolgépes rob­bantások ezúttal az isztambuli brit konzulátus és egy angol érdekeltségű bank ellen irányultak. Az akciók huszonhat ál­dozatot követeltek, a sérültek száma megközelíti az ötszázat. Lapunk ennek kapcsán arra volt kíváncsi, a járókelők tarta­nak-e hazánkban hasonló támadásoktól. Körkérdés Nagy Julianna, 36 esztendős szabász: - A törökországi eseményekről szóló hírekből csupán néhány mondatfosz­lány ütötte meg a fülemet. Amen­nyit tudok róla, az alapján szerin­tem hazánk nagyobb biztonság­ban van, mint azok az államok, ahol nagyobb iszlám közösségek élnek. Szerencsére elég távol va­gyunk ezeknek az akcióknak a gócpontjától, és a terrorizmus el­leni küzdelemnek sem mi va­gyunk az élharcosai. Poros László, 71 éves nyugdí­jas: - Én már világháborút, forra­dalmat is meg­értem, úgy­hogy tisztában vagyok vele, a baj mindig vá­ratlanul éri bennünket. Az ilyen véres konfliktusokat pedig különö­sen nehéz, valószínűleg lehetet­len előre megjósolni. így aztán nem marad más hátra, mint re­ménykedni abban, hogy azoknak van igazuk, akik szerint túlságo­san kicsik és jelentéktelenek va­gyunk célpontnak. Silye Anna­mária, 17 esz­tendős tanuló: — Tapasztalata­im szerint az ember nem mer szembe­sülni a fenyege­tettség érzésé­vel. Inkább az­zal biztatja magát: velünk ez úgy­sem történhet meg. Valahogy így vagyok ezzel én is, holott az or­szág NATO-tagsága és az iraki ka­tonai jelenlétünk nyilvánvalóan okot adhat az aggodalomra. BUCÁNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents