Új Néplap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-22 / 195. szám

4. OLDAL MOZ AIK 2003. Augusztus 22., péntek A Kárpát-medence központi részén, ha­zánk területén először akadtak olyan tárgyi bizonyítékokra, amely alapján igazolható és egyben vizsgálható, hogy őskori elődeink a vadász, halász, gyűjtö­gető életmódról milyen fejlődési úton tértek át az élelemtermelő gazdálkodás­ra. Mindezt a szolnoki Damjanich János Múzeum, illetve az egri Dobó István Vár­múzeum által támogatott hathetes, a Jászság és Heves megye határában vég­zett ásatás eredményeként lehet elköny­velni — tudtuk meg dr. Kertész Róbert ré­gésztől, a kutatás vezetőjétől. JÁSZSÁG Felbolydult a hír hallatára a régésztársada­lom. Eddig csak íróasztal mellett megalko­tott elméletek, feltételezésekre épülő model­lek szóltak arról, hogy a középső kőkorban, a mezolitikumban miként ment végbe az át­térés a vadász, halász, gyűjtögető életmód­ról az újkőkori élelemtermelésre. A tarnaör- si Fodor-tanyai ásatás során feltárt késő me- zolit vadásztáborban számos régészeti lele­tet, pattintott kovaeszközöket, valamint „konyhahulladékot”, vadászott állatok A hiányzó láncszem A régésztársadalom élénken érdeklődik az eredmények után csontjait találták meg a kutatók, amelyek a hazai ősrégészeti kutatásokban mintegy ezer éves településtörténeti hiátusba illeszt­hetők. Kertész Róbert elmondta, a feltárás kor­szakos jelentőségét az adja, hogy a Kr.e. 8300 és 5500 közötti mezolitikum végére a zsákmányoló életmódról az emberek foko­zatosan áttértek az élelemtermelésre. Eddig azonban a két, markánsan eltérő őstörténe­ti világ közötti átmenetről egyetlen hiteles lelet sem került elő Magyarországon. A tar- naörsi ásatás bizonyítja, hogy a kb. Kr.e. 6000 körül itt élt késő mezolit közösség egyidejű az Alföld és a Dunántúl déli ré­szén a Balkán felől ekkor megjelenő legko­rábbi élelemtermelő népességgel. Az újkő­kori termelő életforma később a Kárpát-me­dence északi részén is megjelent: a késő mezolit népcsoportok átvették és a maguk környezetéhez igazították a dél felől érke­Az elmúlt közel másfél évtized alatt a Jászság területén végzett ösrégészeti kutatások számos új eredménnyel szolgáltak. A 90-es évek elején megkezdett folyamat részeként a hazánkban korábban hiányzó középső kőkor korai szakaszához találtak tárgyi emlé­keket. A most napvilágra került új leletek a késő mezolitikumba tar­toznak. A hazai ősrégészeti kuta­tásokban átütő jelentőségű ásatá­sokat a következő évben folytatják - tudtuk meg Kertész Róberttól. Hat héten át folyt a kutatómunka A FOTÓT KERTÉSZ RÓBERT KÉSZÍTETTE zett kulturális hatásokat. A most feltárt te­rületen nem csak ún. járószinteket találtak, hanem egy valószínűleg lakóépítményként rekonstruálható objektumra is ráakadtak, amelyben tűzhely volt. Le­hetőség nyílik így a több ezer évvel ezelőtt élt embe­rek életmódjának mind tel­jesebb vizsgálatára is. Az elmúlt hat hét során a szolnoki Damjanich János Múzeum, az egri Dobó Ist­ván Vármúzeum, valamint néhány magánszemély anyagi támogatása mellett 15-20 fő dolgozott folyama­tosan az ásatáson. A feltá­ráson számos magyar ré­gész mellett egy amerikai kutató, a wisconsini egye­tem munkatársa, William J. Eichmann is részt vett. A képzett szakembereknek a miskolci, a szegedi és a bu­dapesti (ELTE) tudomány- egyetemek ősrégészettel foglalkozó hallgatói, illetve a Károlyi Gáspár Reformá­tus Egyetem történészei se­gítettek a munkálatok so­rán. A kutatásvezető érté­kelése szerint a régészek körében máris nagy az ér­deklődés a feltárt leletek iránt, hisz először lehet tár­gyi bizonyítékokkal össze­vetni az eddigi elméleteket. BANKA CSABA Jönnek a zugpálinkafőzdék? Növekvő terhek, szigorodó szabályozások Megyei információ A gyümölcsfák szinte roskadoznak a terméstől, ami azt is je­lenti, hogy a szeszfőzdék teljes kapacitással dolgozhatnak. Jó néhány pálinkafőző határidőnaplójában már most hóna­pokra előre fixált időpontokat találni. Megkezdődött az idén bőven termett sárgabarack főzésének szezonja, ezt követi a szilva, a körte és az alma időszaka. A bérfőzők öröme még­sem teljes, mert úgy érzik: az egyre növekvő adóterhek és a szigorodó szabályozások miatt sokan kénytelenek lesznek felszámolni vállalkozásukat. főzde működik. Egy szeszipari kisvállalkozó szolgáltatásait évente átlagosan ezren veszik igénybe, vagyis az országban több mint hatszázezren főzetnek pálinkát. A legnagyobb gondot az okozza, hogy csök­kentik a személyenként főzethető szesz meny- nyiségét. A jelenlegi szabályozás szerint a magyar szeszfőzdék­ben egy magánszemély évente 100 liter ötven fokos pálinkát fő­zethet ki. Az európai csatlako­zás után a szeszfőzdékben csak ötven liter pálinka főzethető, de e­Pintér Péter, a Gyümölcspálinka­főzők Egyesületeinek Országos Szövetsége alelnöke a minap tar­tott sajtótájékoztatóján elmon­dotta: egy liter 50 fokos gyü­mölcspálinka kifőzetési díja je­lenleg 650-700 forint között van, ugyanakkor tavaly literenként még 550-570 forintot kértek. Mint mondta, jövőre ismét emelkedik a szeszadó, ami további drágulás­hoz vezet. Félő, hogy a jövőben az emberek egy része nem bérfő- zőkkel készítteti el a pálinkáját, hanem saját maga rendezkedik be otthoni zugfőzdéjében. Ha­zánkban egyébként 633 szesz­Marad a kisüsti Az EU illetékeseivel a magyarországi gyümölcspálinka-főzésről szóló egyeztetések során a magyar tárgyalóknak a csehekkel és a szlovákokkal összefogva sikerült elérniük, hogy - ha szigorú korlátozásokkal is - a kisüsti szeszfőzés-rendszere megmarad­jon hazánkban az uniós csatlakozás után is. E tárgyalások során rögzítették: az ország uniós felvétele után hazánkban háztartá­sonként csak 50 liter pálinka főzethető a magánfőzdékben. Emi­att a vállalkozók azt jósolják, hogy szeszfőzdék száma a jövőben több százzal csökkenhet. Ez a tendencia egyébként már évek óta tart, hiszen a rendszerváltás idején a jelenlegi 633-al szem­ben még mintegy 1100 szeszfőzde működött az országban. már nem személyenként, ha nem háztartásonként. Ez azt lenti, hogy a jövőben nem lesz szükség annyi szeszfőzdére, mint amennyi ma működik. Ki­használatlanná válnak a na­gyobb kapacitású berendezése­ik. Nem véletlen, hogy sok szeszipari kisvállalkozó azon gondolkodik, végleg bezárja üzeme kapuját. A főzdék felszá­molásával az állam kevesebb adóhoz jut és virá­gozni fog - egyes te­lepüléseken már most is - a zugpálin­kafőzés. A szakmabeliek szerint a pálinkafő­zés már ma sem kifi­zetődő vállalkozás. Nyereség akkor ke­letkezne, ha a pálin­kát értékesíteni is le­hetne, ám ezt a módosított jöve­déki törvény szigorúan tiltja. A jogszabály értelmében ugyanis csak saját használatra szabad pá­linkát főzetni, ami még azt is ki­zárja, hogy a főzető akár a baráti körét megkínálja a saját pálinká­jával. Ezzel kapcsolatban úgy tud­juk: a törvény miatt többen az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert úgy vélik, sérti az emberi jogokat, hogy az állampolgár a saját tulajdonának számító pálin­kával másokat nem kínálhat meg. Azt szeretnék elérni, hogy módosítsák a jövedéki törvényt, és terjesszék ki a fogyasztók kö­rét a családra és a szűkebb isme­retségi környezetre. VÁJNÁ ERZSÉBET KARBANTARTJÁK. A tisza igari önkormányzat a közel két­millió forintos anyagköltségű felújításokat saját karbantartó brigádjával és közcélú munká­sokkal végezteti el, ami így öt­hat főnek biztosít időszakos munkalehetőséget. Már elké­szült az óvoda külső-belső fes­tése, egy foglalkoztató szoba padlózatcseréje. Befejeződött a művelődési ház tatarozása. Az iskolában már elkészült két tanterem burkolása, az udvar egy részének térbetonozása. Az intézményi karbantartások folytatódnak. Megszépül az or­vosi rendelő, az öregek napközi otthona, rendbe teszik a ravata­lozót, ezzel újabb öt munkanél­külinek munkát adva. pm Lezárult a MiZo-felszámolás A Vectigalis felkutatta a nem jelentkező termelőket PÉCS Lezárult Baranya történeté­nek több szempontból is re­kordnak számító felszámo­lási eljárása, a MiZo-ügy. A mintegy két és fél évig tartó eljárás nem csak az eddigi legnagyobb ilyen jellegű gazdasági ügylet volt, de egyben a legnagyobb figye­lem is kísérte a folyamat ala­kulását. A MiZo-felszámolás utolsó érin­tettjei is megkapták pénzüket, ez­zel véget ért az eddigi legnagyobb baranyai felszámolási történet. A szakmai körökben egyértelműen sikeresnek minősített felszámo­lás keretében az A-B-C-D-E kate­góriába sorolt hitelezők igényeit 100 százalékban elégítette ki a fel­számoló Vectigalis Rt., míg az F kategóriába tartozó tejtermelők követeléseit 47 százalékban fizet­ték ki. Maga az eljárás két és fél évvel ezelőtt kezdődött, amikor a MiZo Baranyatej Rt. hitelezői egymás után adták be felszámolási kérel­müket a tartozásait nem, illetve csak nagy késedelemmel rende­ző cég ellen a bíróságra. Miután a cég működését addig finanszí­rozó hitelező bankok bizalma is megingott, a Baranya Megyei Bí­róság elrendelte a felszámolást. A cég több megyére kiterjedő be­szállítói kapcsolatai, illetve a ter­mékek ismertsége kapcsán az ügy országosan nagy érdeklődést váltott ki.- Az eljárás első évében még szakmai körökben sem hitte sen­ki, hogy megmarad a MiZo, a legtöbben arra számítottak, hogy az amúgy is tejfölösleggel küzdő ágazatban a cég, illetve a szállítóinak leírásával alakul ki a várt egyensúly. Ezt mutatták a társaságra abban az időben tett, úgymond eszközértékre szóló 0,5-1,5 milliárdos ajánlatok - vá­laszolt lapunk kérdésére dr. Var­ga Jenő, a felszámoló Vectigalis Rt. elnök-vezérigazgatója, akit az eljárás mérlegének megvoná­sára kértünk. Mint a felszámoló hangsúlyoz­ta, a második évben már érvé­nyesült az a stratégia, amely a méretében, termelési volumené­ben közép-kelet-európai szem­pontból is versenyképes cég sta­bilizálását célozta. Ezt az akkor megnyilvánuló, fokozódó érdek­lődés is mutatta, ami a magyar érdekeltségekkel rendelkező multik, illetve a hazai agrárium- hoz kötődő befektetők részéről érkezett. Az ilyen módon élese­dő verseny alakította ki végül is az 5 milliárd forintos vételárat, plusz a készletekért fizetett 1,9 milliárdot.- Úgy vélem, a MiZo megma­radása hozzájárult a hazai agrár­struktúra megmaradásához. A termelők ilyen mértékű kifizeté­se és az eljárás közben folyósí­tott állami támogatás stabilizálta a forráshiánnyal küzdő termelők pénzügyi helyzetét - mondta dr. Varga Jenő. A mintegy 4,862 milliárd fo­rintról döntő kifizetési tervezet április közepén emelkedett jog­erőre. Az érintettek többsége május 31-ig megkapta a pénzét, a nyári hónapokban a Vectigalis felkutatta a nem jelentkező ter­melőket. A MiZo Rt.-t néhány héttel ezelőtt törölték a cégjegy­zékből. ________KASZÁS ENDRE (RÉOIÓPRESS) Hu lladékgyűjtésben az élen Tiszazug A térség a hulladék-gazdál­kodás terén régóta élen jár a megyében. A hátrányos helyzetű kisrégió hamaro­san minden szempontból megfelel majd az unió ide vonatkozó előírásainak. A négy évvel ezelőtt megépített térségi hulladéklerakót úgy ter­vezték, hogy megfeleljen minden szigorú szabálynak. A szervezett szemétszállítás azóta is zökkenő- mentesen működik, már csak a szelektív gyűjtés problémáját kell, illetve kellett megoldania a térség településeinek. A hasznosítható anyagokat a Tiszazugban hamarosan külön konténerekbe rakhatják az ott élők. Összesen kétszáz ilyen gyűjtőt helyeznek ki. így a fölös­leges üveg, a műanyag, valamint a papír már nem kerül majd ki a lerakóba, hanem feldolgozók szállíthatják el. Gondot jelent­het, hogy a törvényi szabályozás értelmében csökkenteni kell az építési törmelék és a szerves hul­ladék beszállítását a szeméttele­pekre. Ezeknek a feldolgozása, illetve hasznosítása sem megold­hatatlan feladat a mai technikai újításoknak köszönhetően, ám ehhez komolyabb beruházások­ra lenne szükség. A sittet aprítás és rostálás után útalapok építé­sére lehet használni, míg a zöld­hulladékból komposztálás után trágyát állíthatnak elő. Mint lapunk megtudta, egy komposzttelep építésére pályá­zatot adott be a térség. Az előké­születekben különösen nagy se­gítséget kaptak a Tiszazug or­szággyűlési képviselőitől, vala­mint környezetvédelmi szakem­berektől. A hírek szerint minisz­tériumi körökben is elismerést aratott a pályamunka, így érthe­tően reménykednek a tiszazugi­ak, hogy hamarosan felépülhet az üzem. PÓKÁSZ ENDRE NAPÓRA A FALON. Tiszaföldváron a földrajzi múzeum falán szép napóra látható. A talán legősibb idő­mérő eszköz télen-nyáron meglehetősen pontosan mutatja az időt — persze derült idő esetén. __________________________________________________________________________FOTÓI CSABAI ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents