Új Néplap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-22 / 195. szám

I 2003. Augusztus 22., péntek TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Tehetséggondozó tábor Zánka Az Arany János Tehetség- gondozó Program idén ne­gyedik alkalommal szervez­te meg gólyatáborát augusz­tus végén Zánkán. A rendez­vényt Sipos János, közokta­tási helyettes államtitkár nyitotta meg tegnap, kö­szöntve az összegyűlt, közel 700 diákot. A táborozók közt Jász-Nagykun- Szolnok megyéből a szolnoki Varga Katalin Gimnázium tanu­lói vesznek részt a rendezvé­nyen, mely a beilleszkedést, az elkövetkezendő évek közös mun­káját segíti elő. Az Arany János Program célja, hogy a tehetséges, kreatív, de kisebb településen élő, és így hátrányos helyzetű di­ákokat felkutassa és az ország 19 neves gimnáziumában az érettsé­gire felkészítse. A program megvalósításához kíván az Oktatási Minisztérium segítséget nyújtani azzal, hogy a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Cent­rum Kht.-vel közösen megszer­vezte a tábort a leendő elsősök számára. A rengeteg program mellett a hat nap alatt az egymás­sal és az osztályfőnökökkel való megismerkedésre is szánnak időt. JÁRVÁS NÓRA Munka a kirekesztődés ellen Munkával a kirekesztődés ellen - így lehetne összefoglalni an­nak az összesen hét és félmilliárd forintos programnak a célját, me­lyet a munkaügyi tárca és az Eu­rópai Szociális Alap közösen hir­detett meg. A nyár elején kiírt, illetve az év végén megjelenő pályázatokra önkormányzatok, civil szerveze­tek által vezetett társulások helyi és térségi szociális szolgáltatások kapacitásbővítésére és a romák életkörülményeit javító kezde­ményezésekre igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást. A legfeljebb 750 ezer illetve 300 ezer euró elnyeréséhez ötven halmozottan hátrányos helyzetű tartósan munkanélküli másfél éves, illetve nyolc és fél hónapos foglalkoztatását kell vállalnia a pályázóknak. A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek a gazdasági, inf­rastrukturális szempontból elma­radott térségek, az országos átla­got jelentősen meghaladó mun­kanélküliséggel küzdő települé­sek. A sikeres pályázást meg­könnyítendő az Észak-alföldi Re­gionális Fejlesztési Ügynökség augusztus 29-én Debrecenben rendez konferenciát a program részleteiről. TELEKI JÓZSEF Bontás után építés Kunszentmárton A napokban elkezdődhet annak a ravatalozónak az építése, melynek falait egy­szer már felhúzták. Az alsó temetőben hosszú évek óta áll egy gazzal benőtt épít­mény. Még a kilencvenes évek el­ső felében kezdtek hozzá egy ra­vatalozó felépítéséhez, ám abba­maradtak a munkálatok. A város önkormányzata régóta próbál pályázati úton pénzt sze­rezni az építkezésre, ám ezt a szándékát eddig nem kísérte sok szerencse. Mivel nemrégiben a megyei te­rületfejlesztési tanács támogatá­sáról biztosította a kunszentie­ket, így a napokban végre elkez­dődhet a beruházás. Az önkormányzat hozzájáru­lásával együtt húszmillió forintot költhetnek a kivitelezésre. Első­ként visszabontják a falakat, majd az alap megemelése után ismételten felhúzzák azokat. PÓKÁSZ ENDRE Átalakul a Szabadság tér (Folytatás az 1. oldalról) Azt követően viszont az esedékes munkák jellege miatt már jelen­tősebb korlátozásokra lehet szá­mítani. Volt olyan autós, aki úgy vélte, épp most látnak hozzá a Szent István híd javításának is. A szer­kesztőségünkhöz betelefonáló aggodalmát az okozhatta, hogy a Szabadság téren folyó munkák miatt az új hídon át vezet a tere­lőút. Mint azt a közútkezelők köz­ponti ügyeletén megtudtuk, a Szent István hídon nem végez­nek burkolatjavítást, ilyen tevé­kenységről nincs tudomásuk. Az ügyeletes szerint ez az adott kö­rülmények között nem is lenne ésszerű. HORVÁTH GYŐZŐ Felkészülten a csatlakozásra Vadgazdálkodás Nincs olyan jogi kényszer, ami bármelyik európai uni­ós tagállam gyakorlatának átvételét szükségessé tenné — fogalmazta meg gondola­tait prof. dr. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Vad- biológiai és Vadgazdál­kodási tanszékének vezetője. Csányi Sándor az Orszá­gos Vadásznapok e hét végi, hódmezővásárhelyi rendezvényére „A vadgazdál­kodás és vadászat jogi környezete az Európai Unióban” címmel állí­tott össze teljes körű szakmai elemzést a magyar, illetve az EU-s jogszabályok közötti „meg­felelés kiépítésére”. Megyénkből kétezerötszáz vadászt, köztük 170 hivatásost érint e témakör. A magyar vadászati jogsza­bályok 99,9 százalékban megfe­lelnek a tanácsi irányelvekből, il­letve a nemzetközi egyezmé­nyekből eredő európai uniós kö­telezettségek teljesítésének — de­rült ki a tanulmányból. Sőt, a ha­zai eltérések jelentős része szigo­rúbb előírásokat tartalmaz, mint az EU-jogszabályok előírásai. A vadgazdálkodást és a vadászatot csaknem valamennyi tagállam­ban önálló törvény vagy törvé­nyek szabályozzák, esetenként a terület részkérdéseit több specifi­kus jogszabály is érinti. Az LV/1996-os számú hazai törvény tehát az EU-államok többségének megfelelő gyakorlatot követte, amikor a vadgazdálkodás és vadászat kérdéseit önállóan szabályozza - esik szó többek között erről is a Magyar Vadá­szati Kulturális Egyesü­let, immáron nyolcadik al­kalommal megrendezendő Országos Vadásznapján. A „Vadászok, Erdészek, Halá­szok ünnepén”, azaz a hódmező­vásárhelyi rendezvényen a hazai vadgazdálkodás jövőjét taglalják a résztvevők. A két nap során számos szakmai fórum, bemuta­tók és kiállítások várják az érdek­lődőket. Az idei programsoroza­tot a szervezők kibővítették az er­dő-, illetve a vadgazdálkodás kapcsolatának vizsgálatával, az oktatási intézmények bevonásá­val, valamint különféle gyermek­programokkal, köztük a nemzeti parkok bemutatásával és termé­szetvédelmi kiállításokkal. MÉSZÁROS GÉZA Támadnak a hernyók Megyei információ A folytatódó száraz, meleg időjárás jelentős károkat oko­zott az öntözetlen kapás kul­túrákban. Ezen kívül számos növény-egészségügyi problé­mával is szembe kell nézniük a gazdálkodóknak. A megyei növény- és talajvédel­mi szolgálat tájékoztatása sze­rint továbbra is komoly növény­egészségügyi problémát jelent a gyapottok-bagolylepkelárva kár­tétele. Kukoricában a szemek érésével fokozatosan a zöld leve­lekre húzódik, napraforgóban a betakarítás előtt álló táblákon szintén a leveleken károsít. Az időben elvégzett rovarölő szeres kezelésekkel sikerült megőrizni a növény jó egészség- ügyi állapotát, a meg­késett beavatkozás kö­vetkezménye viszont az összefúrt, kiodvasí- tott tányér, kilyuggatott levél, alacsony ezer- magtömeg. Az amerikai kukori­cabogár imágói szintén általánosan jelen van­nak. Egyedszámuk csökkent, jelenleg főleg a kukori­ca levelén táplálkoznak. A kuko­ricamoly hernyóinak kártétele nyomán a károsított csövek vé­gén megjelent a fuzárium, a fer­tőzés mértéke egyes helyeken a 60-70 százalékot is eléri, ami csa­padékos időjárás esetén jelentős károkat okozhat. . Tovább folytatódik az aranyfa- rú lepke téli hernyófészkének ki­alakítása, az eddig észlelt her­nyófészkek száma alapján a fer­tőzés lényegesen erősebb az elő­ző évinél. így tavasszal a tölgye­sekben, a házi kertekben, a zárt­kertekben, a szórványgyümöl­csösökben fokozott fertőzés vár­ható. A megye egyes részein erős fertőzést okoz az amerikai fehér szövőlepke, valamint az aranka. A cukorrépa egyes területein erős répabolha-, bagolylepke­kártételt tapasztaltak. A liszthar- mat-fertőzöttség erősödött. A paprikában a baktériumos fertő­zés az alsó levelek elvesztését okozta. A gyapottok-bagolylepke elleni védekezések részben sikertelenek voltak, az első köté­sek jelentős része el­rothadt. Almaültetvények­ben erősödő atkafer­tőzést fedeztek fel, a kezeletlen gyümöl­csösökben pedig szá­mottevő az almamoly- lárva kártétele. A szőlőben növekszik a gu- bacsatka-fertőzöttség, peronosz- pórát 1-2 százalékban, liszthar­matot 3-5 százalékban észleltek, elsősorban levélen. LACZI ZOLTÁN Veszélyes költségmegtakarítás? Házunk tája Internetes lapunk (www.ujneplap.hu) olvasóinak többsége szerint a Magyar Honvédség leépítésére irányuló döntések - finoman szólva is - elhamarkodottak voltak. A szaktárca által kidolgozott terv alapján ugyan költséget takarít meg a kor­mányzat, ám mindez beláthatatlan következményekkel járhat az immáron egyre védtelenebbé és kiszolgáltatottabbá váló orszá­gunkra nézve. Ezzel a véleménnyel szemben kevesen voltak azok, akik támogatják az MH leépítését. Újabban a magyar kormány agrárpolitikájáról kérdezzük inter­netes táborunkat.-Mi a véleménye a Magyar Honvédség leépítéséről? — Veszélyes döntése ez a kormánynak, hiszen immáron teljesen védtelenné válik az ország. 21% — NATO-tagként felesleges komoly hadsereget tartani. 12% — Megint olyan területen alkalmaz költségmegtakarítási módszert a kabinet, amelyre egyszer majd mégis nagyon ráfizetünk. 55% — Más, kisebb és nálunk gazdagabb országnak sincs nagy létszámú hadserege, mégis elkerülte minden háború. 12% Az aszálykártérítés kritikája Szolnok Járvás István, a Fidesz-Ma- gyar Polgári Szö­vetség országgyű­lési képviselője az aszálykárokkal kapcsolatos kor­mányintézkedés­ről, annak kritiká­járól szólt tegnapi sajtótájékoztató­ján. A kormány megjelent rendeletében tízmilli- árd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az aszálykárok enyhítésére, ebből ötmilliárdot központi keretből finanszíroz­nak, ami valóságos támogatást jelent, míg a másik ötmilliárd fo­rintot az agrártárcának kell kigaz­dálkodnia átcsoportosításokkal, ami viszont csak látszattámoga­tás, hiszen itt újabb pénz nem kerül az agráriumba - fogalma­zott a politikus. Emellett az ötvenmilliárdos ál­lami hitelkeret esetében gondot jelent az, hogy nem százszázalé­kos az állami kézfizető kezesség, így a bankok dönük el, hogy ki­nek fogják megítélni, sőt, jelen­tős vagyonfedezet is szükséges a hitelfelvételhez. Járvás István megemlítette azt is, hogy az aszálykár tételes elszámolásakor a 30 százalék fölötti aszálykár 30 százaléka adható a gazdálkodó teljes tevékenységét figyelembe véve. Ez azt jelenti, hogy például 100 százalékos aszálykár vagy fagykár esetén a térítés csak 21 százalék. A politikus szerint diszkriminatív eleme is van az aszálykár enyhí­téséről szóló miniszteri rendeletnek, mivel az legelőket nem von be a terület alapú aszálykár térítésébe, holott ez például a húsmarhatar- tók esetében, akik le­geltetéssel foglalkoz­nak, kifejezetten indo­kolt lenne.- Az agrárminiszter a saját gazdaságpolitikai üzeneteit is semmibe veszi, hiszen a kis lét­számú tejtermelő gazdálkodók­nak kifejezetten javasolják a hús­marhatartást, a térítésből viszont kifelejtik őket, miközben például a haltenyésztők jogosultak aszálykár-támogatásra - hangsú­lyozta a politikus, aki elmondta: e témakörben írásbeli kérdést in­tézett a miniszterhez, amelyet most küld el neki. Járvás István az aszály okairól szólva aláhúzta: több mint ag­gasztó, hogy csak globális hatá­sokat sorolnak fel az aszály okai­ként, miközben véleménye sze­rint rendkívül rossz döntés volt az Alföldön a talajvizes, vizes élőhelyek megszüntetése és a ta­lajvízszint drasztikus csökkenté­se. BARANYI GYÖRGY PARKGONDOZÓK. A PHARE-program keretében a szolnoki Munkalehetőség a jövőért Kht. 10 dolgo­zója végezte el nemrég a parkgondozói tanfolyamot. Képünkön a szolnoki Tisza-park csinosításán dol- goznak a fiúk,______________________________________________________________________fotó, esi Hogyan tetszettek a programok? Körkérdés Augusztus 20-án számos lát­ványosság szórakoztatta a megyeszékhely lakóit és az ide látogatókat. A különféle események mindenki szá­mára kínáltak látnivalót. Körkérdésünkben ezúttal arra voltunk kíváncsiak, ki­nek mennyire tetszettek a programok? Kollár Edit, ta­nuló:- Az elmúlt években és most is elláto­gattam az au­gusztus 20-i eseményekre. Természetesen a tűzijáték tet­szett a legjobban, bár nekem időnként az volt az érzésem, hogy nem szálltak elég magasra a rakéták. Összességében szín­pompás látványosság volt, bár ta­lán egy kicsivel több extra tovább emelhette volna a produkció érté­két. Pomázi Ká­roly, 41 éves gépkezelő:- Ha az egész napos programokat nézem, azok tartalmasab­bak voltak, mint az előző években. A vízi karnevál minden pillanata emlé­kezetes marad számomra, bár a legjobbnak Besenyei Péter bemu­tatóját tartottam, aki véleményem szerint rendkívül izgalmas pro­dukcióval kápráztatta el a szolno­kiakat. A tűzijáték is méltó zárása volt a napnak. Gargya Zsolt, 30 éves árufel­töltő:- Debrecen­ben lakom, s ez volt az első au­gusztus 20-a, amit Szolno­kon töltöttem. Kicsit hiányzott a virágkarnevál hangulata, bár a szervezők összességében itt is jó programokat válogattak össze. Látványos elemekben nem volt hiány, a vízi karnevál és a tűzijá­ték sem nevezhető múlandó em­léknek. Ugyanakkor valahol leg- belül, mégis csak a hajdúsági me­gyeszékhelyen tapasztaltakkal hasonlítom össze a látottakat. Emiatt az az érzésem, hogy a tű­zijáték hossza például megfelelő volt, de tömörebb, sűrűbb lehe­tett volna. MOLNÁR G. ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents