Új Néplap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-30 / 100. szám
6. OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBA N 2003. ÁPRILIS 30., SZERDA HHH A piacért meg kell küzdeni A gazdák egy része kénytelen lesz félreállni A múlt héten rendezte meg az agrár- és falusi ifjúsági körök megyei egyesülete a fiatal mezőgazdászok nemzetközi szemináriumát. A program részeként a magyar mezőgazdaság versenyhelyzetéről tartott előadást dr. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet főigazgatója. A magyar agrárium versenyelőnye közismert tényezőkön alapul, így a kedvező földrajzi helyzet, a természeti adottságok és az alacsony bérek képezik az érem egyik oldalát. A versenyhátrányok közé sorolhatók a romló, illetve stagnáló termelési mutatók, az olvadó árelőnyök, a gyenge szervezettség és együttműködési készség, valamint a tőkehiány. Az egyenleg pedig kissé aggasztó - állapította meg a kutató. Ennek alátámasztására elmondta, az elmúlt évtizedben a hozamok tekintetében leszakadtunk az élbolytól (erre jó példa a kukorica), és a mezőgazdaság lemaradt a hazai fellendülés vonatáról. Mindezt tetézi, hogy a gazdálkodók jövedelme messze alulmúlja az európai EGY NA TERÜLETRE JUTÓ ÜZEMI RRUTTÓ EREDMÉNY (2000, EURÓ) Franciaország 547 Olaszország 1294 Ausztria 1016 Portugália 465 EU-átlag 646 Magyarország 202 honi agrárium brüsszeli forrásból finanszírozott támogatásai 2004- ben összességében 782 millió eu- rót tesznek majd ki, 2006-tól azonban már meghaladják az egymilliárd, 2010-ben pedig a másfélmilliárd eurót. A főbb ágazatok esélyei természetesen eltérőek, attól függően, hogy a Közös Agrárpolitika preferálja vagy sem az adott ágazatot. Előbbi ágazatok jövőképe bizakodásra ad okot, ott viszont gond lesz, ahol eddig volt hazai támogatás, de nem lesz az unióban. A kutató pozitív példának a kukoricát emelte ki, hiszen számításaik szerint a tengeritermelők támogatása már 2004-ben eléri a hektáronkénti 30 ezer forintot, az egy hektárra jutó jövedelem pedig - hattonnás hozamot feltételezve — az elmúlt években jellemző 6-7 ezer forintról 35 ezer fölé nőhet. Ezzel szemben nem örülhetnek a sertéstartók, a nemzeti támogatás ugyanis megszűnik a csatlakozás pillanatától, így pedig az egy tonnára vetített jövedelem már 2004-ben negatív lesz, azaz veszteséget hoz a disznó a számítások alapján. átlagot, az egy hektár mezőgazda- sági területre jutó üzemi bruttó jövedelem ugyanis alig harmada az EU áüagának, a száz forint saját tőkére jutó adózás előtti eredmény pedig 2001-ben csupán 7,29 forintot tett ki. Az Európai Unió kínálta esélyeket elemezve az előadó hangsúlyozta: piac van, de meg kell küzdeni érte. A tagállamok ugyanis sok mezőgazdasági termékből nem önellátóak. Portugália például búzaigényének alig tizedét fedezi saját termelésből, Németország pedig a friss gyümölcs 80, a baromfihús 66 százalékát más államokból vásárolja. Az unióban tehát van helye a hagyományosan jó minőségű magyar agrártermékeknek, ám a gazdálkodók közgazdasági helyzete a csatlakozást követően egy csapásra nem lesz jobb, a feltételek csak fokozatosan javulnak. A kutató intézet becslése szerint a Dr. Udovecz Gábor szerint összességében jók a magyar mezőgazdaság esélyei, de sok a gyenge pont, a felkészülésre pedig kevés az idő. Hiába a kedvező természeti adottságok és jó szakembergárda, ha nem szervezik meg magukat a termelők, nem fognak össze, nincs együttműködés egy-egy termékpályán. Szintén gyengeségünk, hogy míg az EU-ban 80 százalék, nálunk csupán 50 százalékos a szakosodás szintje. A műszaki színvonallal is bajok vannak, ezért a vidékfejlesztési források egy részét a technikai fejlesztésekre kell fordítani. Ugyancsak gyenge pontunk az eröüen marketing, mert hiába a jó minőség, ha nem tudjuk eladni. A főigazgató úgy vélte, a csatlakozás után a gazdák egy része kénytelen lesz félreállni, azok viszont, akik versenyképes méretben termelnek és összefognak, jól fognak járni. ______________lz. Né gy méter magas paradicsom Öcsöd A Tiszazug fóliás kertészetei felemás érzésekkel várják a csatlakozást. Egyesek félnek a várható konkurenciától, mások pedig úgy vélik, hogy komoly kiugrási lehetőséget jelent a határok nélküli óriási piac. Az öcsödi Agrothermál Kft. jelenleg hazai piacra termel, ám gőzerővel készülnek arra, hogy nemsokára már külföldön is keresett legyen az itt nevelt paradicsom. Rasztik József, a vállalkozás kertésze, illetve résztulajdonosa úgy gondolja, hogy a fóliás zöldségekre szép jövő várhat az unióban.- Bár a Közös Agrárpolitika közvetlenül nem támogatja a kertészeteket, azok értékesítési szövetkezeteinek, a tészeknek juttat pénzt. így egyértelmű volt számunkra, hogy belépünk a kunszentmártoni székhelyű Körös Ker-Tészbe, hiszen csak így tudunk megjeleni normális haszonnal Európában. . Rasztik József szerint a magyar fóliás kertészetek kitölthetnek Európa piacán egy másfél-két hónapos űrt. — A mediterrán kertészetek májusra kifutnak, onnantól csak szabad földön lehet termelni, ami ugyebár kiszámíthatatlanabb, ráadásul a mai tendenciákat figyelembe véve már nem is olyan keresettek az így termelt zöldségek. Ezt az időszakot tudnánk mi kihasználni, pont ekkor lehet a legkisebb költséggel a legjobb eredményeket elérni. A kedvező adottságok önmagukban nem jelentenek még biztos sikert.- Mivel a mi szakterületünk a mezőgazdaságnak azt a szeletét jelenti, amelyre nem jut annyi támogatás, nekünk a versenyképességet a minőség jelenti. Ezért is álltunk át évekkel ezelőtt a hidrokultú- rás termesztésre. A kőzetgyapotba ültetett növények mentesek a fertőzéstől, számítógép adagolja a tápanyagot, pontosan tervezhető és kiszámítható a termés- mennyiség. Ráadásul számunkra adott az a lehetőség, hogy termálvízzel tudunk fűteni, magyarán ezt a területet tényleg a fóliázásra találták ki. Rasztik Józsefék kertészete megyeszerte párját ritkítja. Az összesen kéthektárnyi fóliasátor (ebből egy hektár egy légterű) öntözése is külön érdekesség. Két hatalmas, összesen kétszáz köbméternyi űrtartalmú medencében letakarva tárolják a vizet, azt felmelegítik 19-20 Celsius-fokra, egy számítógép pedig folyamatosan ügyel arra, nehogy lehűljön az öntözővíz.- Komoly terveink vannak a jövőt illetően. Egy errefelé teljesen ismeretlen technológiát szeretnénk meghonosítani. Óriási fóliasátorban négy méter magasra Rasztik József szerint a fóliások számára a tészeken keresztül visz az út Európába fotó: mészáros j. hagyjuk majd megnőni a paradicsomot. Azon túl, hogy ugyanakkora területen több zöldséget szedhetünk, még a sátor önhűtése is megoldódik. A nagyobb Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán zöldfelületű magas növény nagyobb felületen párologtat, ezzel pedig hőt von el a környezetétől. Egyúttal kitoljuk a termelési időszakot, megspórolunk egy ültetést. Az építkezést ősszel szeretnék elkezdeni, az anyagiak fedezésére szeretnének pályázaton pénzt nyerni a szaktárcától. Az öcsödi- ek által is követett hidrokultúrás kertészkedésre egyre többen térnek át, igaz, a technológiai fejlődést egyelőre nem követi a tészek alakulása. Elsősorban Cserkesző- lőn, a fóliás kertészetek igazi fellegvárában várnak a gazdák ezzel a lépéssel, holott a szakemberek szerint ezzel gyakorlatilag tönkremehetnek. PÓKÁSZ ENDRE „Európát” a fogyatékkal élőknek is Bár a fogyatékkal élők jogainak védelmére nem született kötelező érvényű EU- jogszabály, ám a fogyatékosok problémája kiemelt figyelmet kap a tagállamokban, hiszen az unió minden tizedik polgára valamilyen testi vagy szellemi fogyatékkal él. Ezért a legfontosabb feladat a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. Az Alapvető Jogok Chartája elismeri, hogy a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtéséhez a diszkriminációmentességhez való jogot ki kell egészíteni a támogatás és a segítség igénybevételéhez való joggal. Ez a szemlélet volt a vezérelve a 2002 márciA fogyatékos emberek nem jótékonykodást akarnak FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS usában megtartott madridi kongresszusnak. A résztvevők 2003-at az „Európai fogyatékos emberek évének” nyilvánították, amelynek intézkedéseihez a magyar kormány is csatlakozott. Nász Margit, a Fogyatékos Civil Kerékasztal vezetője, a mozgássérültek megyei egyesületének elnöke elmondta: a fogyatékos emberek nem jótékonykodást, hanem esélyegyenlőséget akarnak. Hasonlóan a világ sok más régiójához, az Európai Unió az utóbbi évtizedek során hosszú utat tett meg a fogyatékos emberekkel szembeni paternalista filozófiától a saját életük irányításához szükséges jogaik biztosításáig. A régi szemlélet, amely jórészt a szánalomra és a fogyatékos emberek vélt tehetetlenségén alapul, ma már elfogadhatatlan. A madridi konferencián részt vevők azt várják az idei évtől, hogy a különböző programok, események révén a nyilvánosságban tudatosodnia kell a több mint 50 millió európai fogyatékos embert illető jogoknak. A közös nyilatkozatban lefektették jövőképüket, mely megszabja az európai év cselekvési programjának kereteit európai uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt.- Jász-Nagykun-Szolnok megyében több programot kívánunk megvalósítani, melyeknek legfőbb célja a figyelemfelkeltés a fogyatékos emberek problémáira, elősegíteni a társadalmi integrációt. Rendezvényeink mottója: „Elfogadás - befogadás” - hangsúlyozta Nász Margit. A Civil Ház a fogyatékosok érdekében működő kerekasztal munkájában részt vevő szervezetekkel közösen a megye hat kistérségében szervez konferenciát, valamint a fogyatékos szervezetek együttműködve szeptember 18-27-ig Szolnokon egy nagyszabású Az Európai Unió nizzai csúcsértekezletén, 2000 decemberében fogadták el az Alapvető Jogok Chartáját, melynek célja, hogy elősegítse a közös értékek érvényesülését. A charta rendelkezései az EU intézményeire, testületéire vonatkoznak, a tagállamokra csak akkor, ha uniós jogot alkalmaznak. programsorozatot. Az akcióprogram célja, hogy megismertesse a társadalommal a fogyatékosok jogait, pozitív hozzájárulását a társadalmi értékekhez, az előttük álló problémákat és a diszkrimináció különböző formáit, amellyel nap mint nap szembesülnek. — A tervezett programjaink jövőképünk megvalósításának programja: befogadó társadalmat mindenki számára! — mondta az elnök asszony. — Jövőképünk megvalósítása nemcsak a fogyatékos emberek, hanem a társadalom egészére is előnyökkel jár. Az a társadalom, amelyik számos tagját kirekeszti, elszegényedett társadalom. A fogyatékos embereket segítő feltételek javítását célzó intézkedések mindenki számára egy rugalmasabb világ kialakítását eredményezik. BARANYI GYÖRGY Karcagi képviselő az Európai Parlamentben Május második hetétől vesznek részt magyar megfigyelők az Európai Parlament munkájában. Az Országgyűlés 24 pártdelegáltja egyelőre csak a bizottságok és a frakciók működését segíti, a plenáris üléseken először 2004 júniusában szólalhat fel magyar képviselő. A megfigyelők között van — megyénkből egyedüliként — a karcagi, közgazdász-jogász végzettségű dr. Vadai Ágnes (MSZP) is. Vele beszélgettünk legújabb feladatáról.- Elöljáróban arra lennénk kíváncsiak, hogyan került újdonsült politikusként a delegációba?- Legelőször is fontosnak tartom leszögezni, hogy ezt a munkát egy évre, pontosabban az európai parlamenti választásokig, azaz júniusig vállaltam. Mert bár nem egyéni képviselőként jutottam be a magyar parlamentbe, de van egy választókerületem, amit képviselek az Országházban, és ezt szeretném is folytatni. Visszatérve a kérdésére, a kiválasztás alapja egyfelől a nyelvismeret lehetett. A magyaron kívül hat nyelven beszélek, ezek közül négyből van nyelvvizsgám. Angolul, spanyolul, franciául, németül, oroszul és norvégul kommunikálok. Másfelől az is az alapja lehetett, hogy a parlamentben a honvédelmi bizottság mellett az európai integrációs ügyek bizottságának is tagja vagyok. Továbbá az is befolyásolhatta a döntéshozók véleményét, hogy mielőtt képviselő lettem, ahol tanítottam, vagyis a közgazdaságtudományi és a katonai egyetemen európai integrációval is foglalkoztam. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a frakcióm gondolt rám. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy ez dupla munkát jelent. Ugyanis a hazai parlamenti munkát is el kell látnom mindeközben. Hétfőn és kedden részt veszek itthoni ügyekben, majd kiutazom, és pénteken már újra itthon vagyok a választókerületemben, például fogadóórát tartani.- Milyen feladatot kell önöknek elvégezniük az Európai Parlamentben?- Elsősorban tájékozódni, tanulni megyünk. Ugyanakkor elő is készítjük azt a munkát, ami majd igazából akkor kezdődik el, amikor 2004. május 1-én hivatalosan is belépünk az Európai Unióba. Minthogy jövő júniusban lesznek az európai parlamenti választások, az akkor megválasztott képviselők már teljes jogú képviselői lesznek a parlamentnek. Most azonban még megfigyelői státusban vagyunk. Magam amúgy a biztonság- és a védelempolitikával, nemzetközi kérdésekkel foglalkozó bizottságot választottam. Az én szakterületem ugyanis a biztonságpolitika, azon belül is a terrorizmus. Ezen a területen kutattam és ebből is írtam a tudományos disszertációmat. Amire tehát jobban szeretnék koncentrálni, az a bizottsági és a frakcióbeli munka. Ez utóbbiban ülők egy részét már jól ismerem. A csatlakozó országok képviselőinek többségét is ismerem, mivel az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének, illetve az Interpar- lamentális Unió magyar elnökségének is tagja vagyok.- Európai parlamenti megfigyelői tevékenysége ön szerint mit hozhat annak a térségnek, a karcaginak, amelyet képvisel a magyar parlamentben?- Már most is vannak olyan nyugati és keleti kapcsolataim, amelyek hosszabb távon lehetnek gyümölcsözőek. A választókerületem az egyik legelmaradottabb térségek közé tartozik, nagyon magas a munkanélküliség...- ... ugyanakkor ott van egy nagy reménység, a kunmadarasi reptér.- Ezzel kapcsolatban azt a választási ígéretet, amit tettem, hogy az önkormányzat megkapja a repteret, első lépésben teljesült. A befektetésekben is próbálok segíteni, folynak is tárgyalások, amelyekről most nem szeretnék többet mondani. Azokat a kapcsolatokat tehát, amelyek megvannak, mindenképpen hasznosítani szeretném. Hangsúlyoznám, az európai parlamenti megfigyelői tagságom az egyes emberek szintjén nem fog lecsapódni. Hogy én ott vagyok, a körzetemben élők életét nem fogja befolyásolni egyik napról a másikra. Hosszú távon persze már valószínűbb, akkor is, ha nem kívánok európai parlamenti képviselő lenni.- Ismét hangsúlyozta, hogy csak jövő júniusig vállalta ezt a feladatot. Nem vétek a megkezdett munkát abbahagyni? — Visszakérdezek: 14 ezer ember szavazott rám, nem vétek őket egyik pillanatról a másikra végül is otthagyni? A választóim a magyar parlamentbe küldtek. Arra hatalmaztak fel a szavazataikkal, hogy négy évet kitöltsek a magyar parlamentben. Egyébként nagyon sokan marasztaltak is. Talán könnyebb lenne, ha a magyar napi politikai életben nem lenne benne az ember, de én erre vállalkoztam, erre a feladatra jelöltek ki a választóim, így elsősorban ezt a munkát kell elvégeznem. TÓTH ANDRÁS
