Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-04 / 29. szám
2003. Február 4., kedd TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Sorokban ÚJ ÁTEMELŐ. Karcagon a Nagyvénkertben szennyvíztársulás alakult, hogy a meglévő vezetékre rácsatlakozzanak az ott lakók. Ám kiderült, hogy a meglévő átemelő kapacitása ehhez kevés, így a Kántor Sán- dor-Csathó utca kereszteződésében új átemelőt kellett létesíteni. A 4,5 milliós beruházás a Nagykun Víz- és Csatornamű által beszedett és elkülönítetten kezelt víziközmű- fejlesztési hozzájárulásból épült meg. de TISZAI TURIZMUS. A település idegenforgalmának föllendítésén gondolkodik Tiszainoka önkormányzata. Megyénk egyik legkisebb településén egy kétszáz férőhelyes kemping létesítéséhez keresnek szakmai befektetőt. PE FUVOLÁSSIKER. Vereb Nóra, a törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola fuvola szakos diákja bejutott a Kaposváron márciusban megrendezendő országos fuvolaversenyre. Vereb Nórát Patkósáé Dobos Irén készítette fel a megméretésre, zongorán pedig Nagy Tamás kísérte, mg Leállt a termelés (Folytatás az 1. oldalról) A dolgozók megkeresték a térség országgyűlési képviselőjét, dr. Gedei Józsefet, hogy vigye a parlament elé ügyüket, s lehetőség szerint kezdeményezze a Munka Törvénykönyve módosítását. Olyan rendelkezésekre várnak, amelyek megakadályozzák, hogy - a herényi esethez hasonlóan - az önhibájukon kívül munka nélkül maradt dolgozók anyagi támogatás nélkül maradjanak. Több alkalommal kerestük Pemyészné Papp Margitot, a FOTK Rt. vezérigazgatóját, hogy a cég helyzetéről, a dolgozók további sorsáról, elképzeléseikről, a kialakult helyzet okairól érdeklődjünk. Az igazgatónő azonban egyetlen megkeresésünkre sem reagált. BANKA CSABA Diákhitel, egyszerűbben (Folytatás az 1. oldalról) A másfél évvel ezelőtt bevezetett diákhitelt igénybe vevő egykori hallgatók egyébként a közelmúltban kapták meg a törlesztési kötelezettségükről szóló értesítőket. Az első törlesztési időszak mintegy 14 ezer friss diplomást érint. szs A TISZA NAPJA. A ciánszennyezések évfordulóján megemlékezést szerveztek a polgári körök tegnap este Szolnokon, a Tisza Szálló előtti partszakaszon. A résztvevők egy-egy szál gyertyát gyújtottak a folyóparton. FOTÓ: MÉSZÁROS Kubikosból lett traktoros Négyesi Sándornak eleddig mindössze két munkahelye volt: a csorbái gazdaság rövid ideig, majd a Közép-tiszai Állami Gazdaság, illetve a jogutódja, hiszen Sándor még nyugdíjasán is dolgozik. Kubikosként kezdett, magas volt a norma, de nem lehetett mit tenni, ha meg akart kapaszkodni a többiek között a brigádban, teljesíteni kellett a napi néhány köbmétert. Fegyvernek De sok halastavat, csatornát ásott, mélyített ki többedmagával lapáttal, ásóval, kétkezi munkával! Telekhalom környékén rengeteget kubikol- tak: nyaranta kerékpáron járt ki, télen gyalog tette meg az oda-vissza tizenhat kilométeres távot. A tarisznyába kenyér, szalonna, zsíros kenyér került, és bizony ha hazavitte a lába, nem kellett ringatni, hogy elaludjon. Azután változott a helyzet. Egy kormos traktorra került, miután elvégezte az ehhez szükséges tanfolyamot. Mindig Fegyverneken laktak, és netó Bánhalmán volt a munkahelye. Négy után kelt, a feleségével, Erzsikével ellátták a jószágokat, majd ötkor indult biciklivel Bánhalmára. Ha jó volt az idő, a Sóúton rövidíthetett valamit a távon, ha nem, körbe kellett tekernie Kenderesen át, ami bizony húsz kilométer. Reggel fél héttől vezette a traktort este hatig, sokszor nyolcig, majd következett a visszaút, hajtotta ismét a pedálokat. Ez így ment tizenöt esztendeig, mindaddig, amíg 1975-ben vett egy Danuviát. Ettől kezdve könnyebb volt az utazgatás, a másfél, egyórás pedálozás negyedórára szűkült. így rohant el az idő, meg az a lassan negyvenhat esztendő, amit eddig munkában, munkával töltött. Három gyereket, két fiút, egy lányt neveltek, akik már élik a maguk életét, hiszen öt unoka is érkezett. A párja, Erzsiké is dolgozott, időszaki munkákat vállalt, amikor a gyerekek miatt menni tudott. Sajnos, csak nyolc éve gyűlt össze, ami kevés az üdvösséghez, szóval a nyugdíjhoz. Valamikor komolyan jószágoztak is, és vagy harminc évig hizlaltak. Bikákat, malacokat, ahogyan jött. Sajnos az árak csapnivalóan alacsonyak, lassan a takarmányköltséget sem fedezik, hiszen mostanság is kétszáz körül viszik lábon a hízókat. így csak évente kettőt-hármat etetnek. Eladásra már nem, inkább saját fogyasztásra, a családnak. Sándor hűséges típus: a feleségéhez is, a munkahelyéhez is. Már túljutott a hatvanon, de ha hívják, most is megy, jól jön az a kis kereset a nyugdíj mellé. Azt mondja: megálltam egy helyen, a Középtiszánál, nem vágytam máshová. A minap kedves meglepetés érte, hívatták a kunhe- gyesi központba. Természetesen nem a menetrend szerinti járattal, hanem kerékpáron tette meg a távot. Kapott egy vásárlási utalványt, amit ott helyben, Hegyesen le is vásárolt, majd újra a kerékpárra pattant, és irány a fegyverneki ház. Adódott egy kis szembeszél is, aztán az utak se olyan barátságosak, mint mondjuk májusban, de fel sem vette, hiszen fél kilenckor indult, és délben már otthon kanalazgatta a levest. Várta ezt a hónapot, a legkurtábbat az évben, mert állítólag beindul a munka. Egyelőre a műhelyben, majd ahogy felenged a föld fagya, és érkeznek a tavaszi szelek, a határban is. Es őrá még változatlanul lehet számítani, mint 1957 óta mindig... D. SZABÓ MIKLÓS Négyesi Sándor 1957 óta traktoros Bánhalmán, és túl a hatvanon is dolgozik még. Mellette a felesége, Erzsiké fotó: mészáros VÉLEMÉNY BISTEY ANDRÁS Bérlakások építése hozhat megoldást Lakásra várók A rendszerváltás utáni években az önkormányzatok általában a piaci ár töredékéért adták el a korábbi tanácsi bérlakások túlnyomó részét. Ezt akkoriban a fejlődés jeleként illett tudomásul venni, hiszen azt sulykolták az emberek fejébe, hogy a hamarosan bekövetkező általános jómód széles körben fölöslegessé teszi az önkormányzati bérlakásokat, legföljebb a fiatalok egy részének lesz rájuk szüksége az önálló életkezdés néhány évében. Az a nézet pedig csak szűk körben és ritkán kapott nyilvánosságot, hogy a jelentős részben lelakott és felújításra szoruló lakásokra így nem kellett költeniük az önkormányzatoknak. Az eltelt évek azt bizonyították, hogy az általános jómód egy darabig még várat magára, s nem, vagy alig csökkent az önkormányzati bérlakásra várók száma. Szolnokon most mintegy ezerötszázan vannak, és nagy részüknek nincs reális esélye, hogy valaha is ilyen módon jut lakáshoz. Hosszú évekig nem épültek bérlakások a városban, majd az egykori laktanyák épületeinek átalakításával sikerült néhány tucatnyit létrehozni. Csepp ez a tengerben, de minden új bérlakásnak örülni kell, hiszen javítja a város lehetőségeit. A közgyűlés zárt üléseinek gyakori témája az előterjesztés ön- kormányzati érdekből történő lakás bérbe adására. Ez azt jelenti, hogy olyan emberek kapnak lakást, nyilván soron kívül, akiknek a szaktudására, tehetségére nagy szüksége van a városnak. Nem kell ebben igazságtalanságot látni, különösen akkor, ha az „egyszerű” igénylőknek is van esélyük, hogy belátható időn belül kielégítik jogos igényüket. Más kérdés, hogy az „önkormányzati érdek” gyakran csak egy bizonyos ideig létezik, aki ilyen címen kapott lakást, az olykor munkahelyet vált, netán el is költözik a városból, az egyszer kiutalt lakásnak azonban továbbra is bérlője marad. Ez viszont már joggal borzolja az emberek igazságérzetét. Természetesen ennek a helyzetnek a rendezése önmagában nem oldaná meg a lakásgondokat, de könnyíthetne az önkormányzatra nehezedő nyomáson. A megoldást, vagy legyünk realisták, a gondok jelentősebb enyhítését, bérlakások építése révén lehet elérni. Csak remélhetjük, hogy különféle forrásokból lesz pénz egy elhibázott koncepció korrigálására, amivel csökkenthető a lakásigénylők száma, megnövekszik az önkormányzat mozgástere a város számára valóban fontos emberek letelepítésében, az elvándorlás csökkentésében, és mindez végső soron Szolnok fejlődését szolgálja. Drágult a parkolás Díjemelés egy hónapon belül két alkalommal (Folytatás az 1. oldalról) Ez a megváltozott áfatörvény miatt következett be, mert a szolgáltatás eddigi 12 százalékos áfakulcsát 25 százalékra emelték. A díjemelés - mint mondta -, nem jelent hasznot a cég számára, sőt ha a magasabb díjak miatt csökken a parkolók kihasználtsága és kevesebben váltanak bérletet, még rosszabbul is járhatnak. Polónyi János hozzátette: sajnos nem csak a díjemelés érinti kedvezőtlenül az embereket. Az áfatörvény ugyanis arról is rendelkezett, hogy a korábbiaktól eltérő módon a vállalkozások már nem igényelhetik vissza ennek a szolgáltatásnak az áfáját - információink szerint - 2004. január 1-jétől. Amióta bevezették a fizetőparkolási rendszert, azóta akadnak, akik nem fizetnek a parkolókban. Csakhogy a cég emberei fényképezőgéppel és a pótdíjfizetésre felszólító papírt tartalmazó piros nejlonzacskókkal felszerelkezve hamar ott teremnek a bliccelő járművezető kocsijánál. Eddig mintegy 25 millió forint pótdíjat szabott ki a Rethmann Rt. Polónyi János elmondta, ennek az összegnek körülbelül 70 százaléka folyt be, a többi behajtása jelenleg is folyik. A pótdíj kiszabásának gyakorisága némiképp visszaesett azzal, hogy bevezették a helyszíni pótdíjfizetés lehetőségét. Ezzel a megoldással ugyanis azonnal, ugyanakkor kedvezőbb körülmények között rendezheti az autós az adósságát. Idáig egyetlen esetben jutott el a nemfizetés ügye a bíróságig. Az ügyfél megközelítőleg 100 ezer forinttal tartozott a szolgáltatónak. A pert a Rethmann Rt. nyerte. H.GY. Szalay: „Méltatlan vita” A leendő kétpói hulladéklerakó 26 településen 240 ezer ember érdekeit szolgálja. A lerakóhoz kapcsolódik egy gyűjtőválogató rendszer, illetve három hulladékudvar, amiből egy- egy Szandaszőlősön és a Széchenyi-lakótelepen épülne meg. E két hulladékudvar kapcsán kialakult vita méltatlan a 3 milliárd forintos beruházáshoz — jelentette ki tegnap Szalay Ferenc (Fidesz-MPP), Szolnok expolgármestere. Szolnok Érdekli a képviselők vagyona? Mint mondta, hulladékudvarok nélkül a programot nem lehet megvalósítani. A hulladékudvarok zárt rendszerűek, kerítéssel, állandó ügyelettel védettek. Itt nem kommunális hulladékot (például kenyérhéjat), hanem háztartási veszélyes hulladékot (akkumulátort, hűtő- és mosógépet, tévét) gyűjtenek, ami most sok-sok árokban hever. A felmérések alapján havonta egy teherautónyi gyűlik össze ebből a hulladékfajtából. Bevált, biztonságos, a hatóságok által jóváhagyott módszerről van szó. Szalay aláhúzta, szerinte a probléma megoldása csak addig volt fontos a város mostani vezetésének, amíg politikai gerjesztésre lehetett használni a kampány során. Utána elaludt az ügy. Pedig 4 hónap alatt lehetett volna lépni, ha valóban más helyet akartak volna találni az udvaroknak. A Szalay vezette városháza kereste is az új helyet: Az expolgármester bízik benne, Botka Lajosné polgármester a 6-i lakossági fórumon bejelenti az új helyeket. Ha mégsem, akkor sem éri kár a kijelölt helyek környékén élő lakosokat. Szalay Ferenc kijelentette, mindezt azért mondta el sajtótájékoztatón, mert a fórumon nem lehet ott, nem lesz ugyanis itthon. A volt városvezető megemlítette, hogy szerinte egy nevezetes napnak - idézzük - „a városháza jól felkészült tanácsadó testületének eszébe kellett volna jutnia”. Hiszen egy országgyűlési határozat szól arról, hogy február 1-jét a Tisza élővilágának napjává nyilvánítják. Mint ismert, 2000. február 1-jén lépett az országba a romániai ciánszennyezés, ami 12-én Szolnokra érve jelentős erőket mozgatott meg. Szalay nem szeretné, ha ez az emléknap elsikkadna, márpedig erre „jó az esély”, hiszen február 1-je hivatalos városi megemlékezés nélkül múlt el. ta Körkérdés Egy új jogszabály értelmében az országgyűlési képviselőkhöz és a kormánytagokhoz hasonlóan az önkormányzati képviselők is kötelesek írásos nyilatkozatot tenni anyagi helyzetükről. Mivel az első ilyen vagyon- bevallás határideje éppen a napokban járt le, lapunk tegnap arról kérdezett járókelőket: kíváncsiak-e a helyi politikusok „zsebének” tartalmára. Sárkány Béla, 56 esztendős villanyszerelő: — Nem kell ahhoz állandóan a politikusok vagyonnyilatkozatait bújni, hogy az ember rájöjjön: aránytalanul magas jövedelmeket tesznek zsebre. Pedig ugyanúgy dolgoznak, mint bárki más. Csakhogy a munkájukért ők tízszer annyit kapnak, mint amennyit egy átlagember. Fogalmuk sincs, hogyan lehet megélni havi negyven-ötvenezerből, miközben a létminimum küszöbén élők sorsáról döntenek. Katonáné Danyi Adél, 26 éves szabász:- Nem jut időm ilyesmivel foglalkozni. Örülök, ha a legfontosabb teendőkkel lépést tudok tartani. Még csak nem is hallottam arról, hogy az önkormányzati képviselők is kötelesek vagyonbevallási készíteni. Valószínűleg azért, mert minden figyelmemet a családom és a két kislányom köti le. Ezt viszont egyáltalán nem bánom, hiszen ők sokkal fontosabbak számomra. Mester Miklós, 65 esztendős nyugdíjas:- Ami a sajtóban megjelenik ezzel a témával kapcsolatban, azt általában érdeklődve kísérem figyelemmel. Ez azonban inkább csak kíváncsiság. Én ugyanis nem vagyok elégedetlen a saját körülményeimmel, így az sem zavar, hogy a képviselők többet keresnek. Elvégre rajtuk sokkal na- gyobb a felelősség. _______buoány
