Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-06 / 4. szám
4. OLDAL ALMA MATER 2003. Január 6., hétfő | :^-HI DR. HEGEDŰS T. ANDRÁS ALAPÍTVÁNYI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM - SZOLNOK Az integráció iskolája Beszélgetés Teleki László államtitkárral Az oktatási intézményekben olyan légkört kell teremteni, amelyben egyaránt jól érzik magukat a cigány és nem cigány gyerekek — véli a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi államtitkára. Teleki László szerint e tekintetben is modellnek tekinthető a Hegedűs T. András Középiskola.- Nem először jár a Hegedűs T. András Középiskolában. A korábbi és a mostani tapasztalatai alapján mi a véleménye az iskoláról? - kérdeztük az államtitkárt.- Nagyon fontosnak tartom azt az oktató-nevelő munkát, ami a Hegedűs T. András Középiskolában folyik. Az ilyen típusú intézmények ugyanis meghatározhatják a cigányság társadalmi integrációjának folyamatát. Az vitathatatlan, hogy a cigányság felzárkóztatásához nélkülözhetetlen az oktatás. Ám ahhoz, hogy e téren eredményeket tudjunk elérni, az iskolákban olyan légkört kell teremteni, amelyben egyaránt jól érzik magukat a cigány és nem cigány gyerekek. Szolnokon egy ilyen, az integráció irányába ható iskola jött létre. Ehhez igaz olyan vitathatatlanul hiteles pedagógiai személyiségekre van szükség, mint Csilléi Béla igazgató, akik mindent feláldoztak, feláldoznak azért, hogy ezt a modell- intézményt fenn tudják tartani.- A Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként képet alkothat az ország oktatási rendszeréről. Hogyan ítéli meg a Hegedűs T. András iskola helyét, szerepét az oktatási intézmények között?- Nem szeretnék rangsort felállítani. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy minden intézmény kapja meg azt az állami, helyi segítséget, amely- lyel saját területén érvényesülni tud. Sajnos ma még a legtöbb intézmény problémája, hogy megfelelő anyagi források híján nem képes hosszú távra tervezni, a fenntartható fejlődését garantálni. Remélem, hogy a kormányzat, az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy ez az iskola az országban az elsők közé tartozzon.- Milyen mértékű állami támogatásra számíthatnak az olyan oktatási intézmények, mint ez a középiskola? Bővülnek a források? — Átalakulnak a támogatások. Eddig a kisebbségi oktatásra többlettámogatást igényelhettek az intézmények, most ez is az integrált oktatás céljait szolgálja majd. Ugyanakkor a tanórán kívüli oktatásra is lesz külön forrás. Felzárkóztatással, tehetséggondozással ugyanis számos diákotthonban — így itt a Hegedűs T. András Középiskola kollégiumában is — foglalkoztak, ám ezt a munkát eddig nem segítette az úgynevezett fejkvóta. Mindezek nagyon lényeges lépések. Esélyteremtésből kitűnő Az idei a hetedik tanév a „Roma Esély” program szolnoki iskolájában. A kezdetben hatvan tanulót befogadó kis intézmény napjainkra európai hírű regionális oktatási centrummá vált. A több mint kétszázötven nappali tagozatos és a százötven főt is meghaladó létszámú esti-levelezős érettségi képzésben részt vevő tanulót oktató középiskola eredményei többszörösen túlhaladták az eredeti elképzelésben megfogalmazottakat.- Mi a siker titka? - kérdezzük Csilléi Béla igazgatót. — Ha röviden kellene válaszolnom, csak annyit mondhatnék, szívós, kitartó munka és töretlen hit. De ennél azért természetesen többről van szó. Iskolánk azoknak a fiataloknak az iskolája, akik nem bíznak a hagyományos állami-önkormányzati iskolákban. Akik már csalódtak, sorozatos kudarcok érték őket, vagy éppen anyagi lehetőségeik hiánya miatt kihullottak a rendszerből. A tapasztalatok és az utóbbi évek kutatásai igazolják, hogy egyre több az olyan fiatal, aki nem találja a helyét a hagyományos iskola- rendszerben. Számukra nyújt alternatívát, méghozzá eléggé eredményes választási lehetőséget a programunk. Egyrészt azok kapnak lehetőséget, akiknek még nem sikerült elvégezni az általános iskolát, és újra tanulni szeretnének. Felzárkóztató, pályaorientációs programunk eredményessége alapján nyertük el a Bázisiskola megtisztelő címet. Esélyt kapnak továbbá azok, akik szakmát és érettségit kívánnak szerezni. Az elmúlt tanévben harminchat fiatalnak sikerült ez, közülük tizenhármat vettek fel felsőoktatási intézménybe. Ezek a számok önmagukért beszélnek.- Miben más ez az iskola? — A jelenlegi magyar iskola merev rendszere kizárólag a beilleszkedést, a szokásokat, az életmódot elfogadó magatartást teszi lehetővé. A mi iskolánk gyökeresen szakított ezzel a felfogással. Itt minden gyerek megőrizheti egyéniségét, teret kapnak vágyai, kibontakoztathatja tehetségét. Személyre szóló pedagógiai programunknak köszönhető, hogy a fiatalok az eddigi kudarcaik után itt sikereket érnek el.- Milyen elismertséget szerzett a program és az iskola?- Iskolánk a kezdetekkor elnyert és a munkánkat megalapozó PHARE-támogatást követően jelenleg két nagyobb horderejű PHARE-programot indított. Az első segítségével, közel százmilliós beruházással bővítjük a tehetség- gondozó kollégiumot. A másik PHARE-siker éppen ezeknek a fiataloknak a tehetséggondozását, szakmához, érettségihez való segítését támogatja. Részesei vagyunk továbbá egy pedagógus-továbbképzési és egy dajkaképző PHARE-projektnek is, melyet a megyei pedagógiai intézettel közösen valósítunk meg. Európa kapcsolataink a Szókratész-pro- jekt keretében a hollandiai Emmen középiskolájával, az írországi Limerick város középiskolájával, valamint az erdélyi Szováta gimnáziumával közösen benyújtott pályázatunk, a brüsszeli EFE- COT-szervezet támogatása további ismertséget biztosít iskolánknak mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakmai közvélemény előtt. Jelenleg holland, olasz és belga szervezetek érdek- lődnek programunk iránt. ■ Amit tanítanak A Hegedűs T. András szakiskolában az alapfokú iskola elvégzése után négy szakma közül választhatnak a tanulók:- gépíró-szövegszerkesztő,- számítógép-kezelő,- ABC-eladó,-varrómunkás. Érettségi után a diákok a PHARE- program támogatásával újabb szakmákat sajátíthatnak el:- pedagógiai asszisztensit,- nyomdai szövegrögzítőt. Az előbbi képesítést megszerző fiatalok iskolákban, szociális intézményekben helyezkedhetnek el. Az utóbbi szakma oktatásával pedig hiányt pótol a intézmény. A nyomdászok iskola- rendszerű képzése öt esztendővel ezelőtt szűnt meg a megyében. ■ A névadó Az iskola névadója a Roma Esély program egyik kidolgozója, dr. Hegedűs T. András, Budapesten született 1943-ban. Okleveles pszichológus és történelem szakos középiskolai tanár, egyetemi tanár, hat évig, 1999-ben bekövetkezett haláláig a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem Pedagógiai Tanszékének vezetője volt. Tudományos munkájának főbb területei: a nemzetiségi és kisebbségi oktatás, a hátrányos helyzetűek és a felsőoktatási szocializáció. Akiknek esélyt adnak-14. életévüket betöltő, esetleg a dolgozók esti iskolájába járó tankötelesek;- az általános iskolát befejezett, tovább tanulni akaró fiatalok;- valamely középfokú tanintézetből kimaradt, lemorzsolódott fiatalok;- a szakma után érettségizni szándékozók;- az ifjúsági munkanélküliek, akik szakmát akarnak szerezni;- az érettségi után újabb szakmát szerezni kívánók. Tehetséggondozó kollégium Az új tehetséggondozó kollégiumban csaknem 80 diákot vár családias környezet A Hegedűs T. András Középiskola kollégiumában a tavalyi tanév kezdetekor még csupán ötven diáknak tudtak helyet biztosítani. Az Oktatási Minisztérium és az Európai Unió PHARE-programja támogatásával megépült regionális tehetséggondozó diákotthonban azonban már 78 tanulót vár családias környezet. A régi kollégium épületének bővítését - emeletráépítést és korszerűsítést — a „Roma Esély” program életrevalósága mellett elsősorban az tette szükségessé, hogy egyre több hátrányos helyzetű gyerek kerül be a közoktatásba. A kollégiumban dolgozó pedagógusok szerint ugyanis az is hátrányos helyzetnek tekinthető, ha valaki nem tudja megoldani az iskolába járást. A kollégiumnak azonban csak az épületét alakították át. A bővítéssel nem veszett el a diákotthon legfőbb értékének tartott családias hangulat. A nevelők továbbra is messzemenőkig megpróbálnak érzelmi és anyagi védettséget biztosítani a fiataloknak. Ez, valamint a közös programok jó hírnevet szereztek a kollégiumnak a tanulók körében. Ennek is köszönhető, hogy volt fiatal, aki jóval a tanévkezdés után döntött úgy, beköltözik a diákotthonba. Pedig szeptemberben még egy porcikája sem kívánta a diákotthont. Ám társaitól sok jót hallott a kollégiumról, ráadásul így, hogy nem kell nap mint nap ingáznia a szülői ház és az iskola között, lehetősége nyílik a sportolásra is. Sőt reményei szerint a tanulás is jobban megy majd kollégistaként. Ez annál is inkább lehetséges, mivel a kollégiumi nevelőmunkában nagy szerepet kap a tehetség- gondozás is. Minden újonnan érkezőnek igyekeznek felmérni a képességeit, és azt fejleszteni, amiben tehetsége mutatkozik. Ebben a munkában ma már pedagógiai asszisztensként vesz részt az iskola, a kollégium egyik volt diákja is. Mint Botos Olivér mondja: örömmel vállalta, hogy segít egykori tanulótársainak, hiszen ő maga is sokat köszönhet a programnak. Annak pedig külön örül, hogy a mostani kollégiumlakóknak - a 2-4 ágyas hálók, az egyéni fejlesztést lehetővé tevő tanulószobák mellett - egy könyvtárat és egy informatikai termet is kialakítottak. ÚJRA NYOMDÁSZKÉPZÉS. Jász-Nagykun-Szolnokban fél évtized után tavaly indult újra az iskolarendszerű nyomdászképzés. Az oktatás alapjául szolgáló korszerűen felszerelt tanműhelyt az elmúlt tanévben PHARE- és szakképzési támogatással alakították ki. Az idei tanévkezdésre pedig újabb berendezésekkel - duplónyomó és ösz- szehordó géppel — gazdagodott a tanműhely. Egyetemistaként középiskolában Tízen végeztek tavaly az érettségi utáni szakképzésben pedagógiai asszisztensként a Hegedűs T. András Középiskolában. A fiatalok közül heten — köztük Maga Erika és Nagy Renáta — a Szent István Egyetemen tanulnak, és immár sikeresen túl vannak az első éven is. Jelenleg mindketten az iskola dolgozói. A két lány sorsa igen hasonlít. Hét esztendővel ezelőtt, amikor az első tanulók között átlépték a szakiskola küszöbét, gondolni sem mertek az egyetemre, sőt még az érettségire sem. Vágyuk csupán az volt, hogy szakmát szerezzenek. Ez néhány év alatt mindkettőjüknek meglett, ám a tanulást nem hagyták abba. Úgy döntöttek, megpróbálják az érettségit. Mága Erika Mága Erikának ehhez nem kis elhatározás kellett. Családja akkor nem nézte jó szemmel, hogy továbbra is az iskolapadot koptatja. Ma már a szülők is büszkék a fiatal lányra, aki nemcsak érettségizett, de sikeresen végzi felsőoktatási tanulmányait is. Most művelődésszervezőnek tanul a Jászberényi Főiskolai Kar levelező tagozatán. A régi iskolájához sem lett hűtlen, hiszen az egyetemmel párhuzamosan pedagógiai asz- szisztensként dolgozik itt. így reméli, közelebb kerül álmához, a katedrához. Nagy Renáta szintén egyszerre tanul és dolgozik. „Még úgy sem könnyű egyszerre járni az egyetemre és dolgozni az iskolában, hogy nagyon sok tapasztalatot szerzek munkám során. De türelem és elszántság kell, ha valamit el akarunk érni” — vallja a főiskolai hallgató. A kitartáshoz támogatást kap régi tanáraitól is, akik ma már kollégaként fogadják el. Nagy Renáta művelődésszervezést hallgat, ám gyerekkori álma, hogy egyszer rendőrruhát ölt. De egyelőre másik álma vált Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. Nagy Renáta valóra, hiszen annak az iskolának a munkatársa Mága Erikával együtt, amitől oly sokat kapott. A két lány és társaik egy lépéssel már közelebb kerültek terveik valóra váltásához, hiszen mindany- nyian a sikeres első évi vizsgáik után már a második tanulmányi év felén is túl vannak. Nemsokára előttük a diploma. ■» I k Teleki László (balra) megismerkedett az iskolában folyó oktatással
