Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-06 / 4. szám

2003. Január 6., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL M E GYEI Képviselők a féléves munkáról Megyei információ A tavaly választott parlament mögött nagyjából féléves aktív tevékenység van. Négy képviselőt ennek a fél évnek az értékelésére kértünk. Vadai Ágnes (MSZP): — A ciklus elején számomra sok szereplési lehetőség nyílt az úgynevezett Med- gyessy-bizottságban. Meg­nyugtató volt, hogy ez a munka eredményesen zá­rult. Nehéz volt viszont el­viselni, hogy az ellenzék sokáig nem tudta feldol­gozni magában a választási vereséget, szokat­lan volt a sok durvaság a részéről. Az integrá­ciós és a honvédelmi bizottságban dolgozom, és delegáltak abba a 24 fős bizottságba, ame­lyik az európai parlamenti választásokig rendszeresen részt vesz az EU parlamentjé­nek ülésein. A képviselői munka fontos részé­nek tartom, hogy a parlamenten kívül is igye­kezzek minél több emberrel találkozni, segí­teni, aki segítségre szorul. Összességében, mint első ciklusát töltő képviselő, ezt a félévet a tanulás időszakának tartom. Szalay Ferenc (Fidesz-MPP): — Meglehető­sen feszült a parlament légköre, ennek felol­dásához gesztusok kellenének a kormány­pártok részéről. Az ellenzék véleményem szerint konstruktív magatartást tanúsított, ez például az afganisztáni szerepvállalás és a költségvetés kérdésében is megmutatkozott. A költségvetéshez mint­egy kétezer módosító ja­vaslatot terjesztett elő az ellenzék, kár, hogy a koa­líció egyet sem fogadott el. Több írásbeli kérdést adtam be, például a Vá­sárhelyi-terv sorsával, a 4- es úttal, a szolnoki MÁV Kórházzal, a hadigondo­zottak helyzetével kapcsolatban. Volt, ame­lyikre kaptam választ, volt, amelyikre nem, de a kapott válaszokkal sem vagyok elége­dett. Az ifjúsági és sportbizottságban, vala­mint a területfejlesztési bizottságban dolgo­zom. A bizottsági munkában a szakmaiság nagyobb szerepet kap, a politika kevésbé van jelen. Ott legalább meghallgatják a véle­ményünket. Rózsa Endrei MSZP): — Mint új képviselő, úgy lá­tom, felelősségteljes tör­vényalkotó munka folyik a parlamentben, beleértve a bizottságokat is. Az oktatá­si és tudományos, vala­mint a foglalkoztatási bi­zottságban dolgozom. Há­rom önálló hozzászólásom és néhány kétperces megnyilatkozásom volt. írásban foglalkoztam a térségünkben is ko­moly gondokat okozó Solami-üggyel. Nagy eredménynek tartom, hogy jó frakciófegye­lemmel sikerült érvényesíteni a koalíciós pár­tok szerény többségét. Meggyőződésem, hogy a képviselőnek a választóival is legalább annyit kell foglalkoznia, mint a parlamenti munkával. Ennek érdekében azt hiszem, új­szerű kezdeményezést indítottam. Ez a „Vá­rom egy csésze kávéra” szlogennel kezdett ta­lálkozássorozat, amelynek során szőkébb körben, valóban egy kávé vagy tea mellett ta­lálkozom egyszerre néha csak négy-öt válasz­tóval, akik ilyen körben felszabadultabban megnyilatkoznak, mint egy tömeges fóru­mon. Járvás István (Fidesz- MPP): - Második cikluso­mat töltöm a parlament­ben, van összehasonlítási alapom a munkát illetően. Ennek eredményeként már kevesebbet csodálkozom. Van viszont egy korábban is létezett, de újabban egy­re gyakoribb jelenség, ame­lyet nehezen tudok elviselni, az úgynevezett salátatörvények benyújtása. Ez azt jelenti, hogy egymással tematikailag nem összefüggő törvényjavaslatokról egy csomagban kell sza­vazni. Visszásnak tartom, ami a földtörvény módosításával történt, azt is önállóan, illetve salátatörvényként nyújtották be. Nem is nyomtam gombot, sem a módosítással, sem az eljárással nem értettem egyet. A mezőgaz­dasági bizottságban dolgozom, és úgy látom, a bizottsági munkában jobban érvényesül a szakmaiság. A parlamenti munka során volt két kérdésem, egy interpellációm és egy hoz­zászólásom, ez utóbbi a költségvetés vitájá­ban. _____ B. A. Jé gpálya kerestetik... A szándék megvan, most már csak pénz kellene Jászberény A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium illetéke­sének asztalán van már az a szakértői vélemény, amely két lehetséges megoldást is előirányoz az új jászberényi műjégpálya megépítésére — értesültünk Gedei József MSZP-s országgyűlési képvi­selőtől. A honatya szerint a közélet szereplői támogat­ják a pálya megépítésének gondolatát, „csak” a pénz hi­ányzik a megvalósuláshoz. A selypi műjégpályán tartották meg végül az első „Sziget Kupa” jégkorongtornát. Az égiek nem voltak kegyesek a verseny szerve­zőihez, s az elmúlt néhány nap enyhe időjárása szó szerint elol­vasztotta a kupa helyszínét, va­gyis a herényi Margit-sziget körü­li Zagyva-holtág jegét. A nagy érdeklődésre számot tartó torna „égiekre utaltsága” is­mét előtérbe helyezte az egykor volt jászberényi műjégpálya fel­építésének ügyét. Gedei József országgyűlési képviselő érdeklő­désünkre elmondta: mostanra a közélet érintett szereplői, tehát a városvezetés, a szakminisztéri­um, illetve az országgyűlési kép­viselő is egyértelmű szándékát fe­jezte ki a jégpályát is magában foglaló, Berényben kialakítandó regionális sportközpont létreho­zására. Ennél több azonban még nem nagyon történt. A hűtőgép- gyári sportlétesítményeket üze­meltető Lehel Sport Kht. megren­delésére elkészült szakértői anyag ugyan terveket és lehetsé­ges menetrendet is felállított a centrum létrehozásához, de pénz egyelőre nincs a megvalósításá­hoz. Jelenleg már a minisztéri­umban vizsgálják a finanszírozás lehetőségeit. A térségi képviselő szerint a hasonló rendezvények, a civil szféra támogatásának minden mozzanata erősíti a tényt: szük­ség van a pályára, s a megvalósu­láskor is lesz olyan, aki használja majd a létesítményeket. A Sely­pen megrendezett torna résztve­vői levélben fordulnak a sportmi­nisztériumhoz. Kérésük, hogy a sportcentrum megvalósulásáig alakítsanak ki Jászberényben egy úgynevezett „mobil jégpályát”, amelyet a vég­leges létesítmény elkészültéig használhatnának a jeges sportok szerelmesei. (További információ a tornáról a 11. oldalon) BANKA CSABA _______Sorokban_______ DÍ JAZOTT JÁSZOL. A Hagyo­mányok Háza által meghirdetett jászolkészítő pályázaton harma­dik helyezést ért el Karácsony Ró­na kunszentmártoni népművész. Gyékényből készült alkotása a franciaországi Muzeray városában egy nemzetközi kiállításon képvi­selheti hazánkat, pe FOGYATÉKOSSPORT. A me­gyében élő fogyatékosok sportjá­nak helyzetéről is tárgyalt leg­utóbbi ülésén a megyei közgyű­lés. Döntésük értelmében a fogya­tékosok sportjának segítése céljá­ból meg kell vizsgálni az idei évtől egymillió forint, pályázati úton fel­osztható alap létrehozásának le­hetőségét. BGY KOSSUTH-NAP. Kossuth Lajosm emlékezett vasárnap a Debreceni Kossuth Társaság abból az alka­lomból, hogy Kossuth a kormány elnökeként 1849. január 7-én ér- kezett meg a városba, (mti) ■ Szenvedélye a vadászat _____________ Szolnok _____ Gy erekként a sport, felnőttként a vadá­szat határozza meg az életét — a család mellett — a szolnoki dr. Boros Tamás ügyvédnek. Ügyfelei, ismerősei tudják, hét végén nem lehet elérni őt, hisz olyankor az állatok nyomában jár.- Bár abbahagyta az aktív vízilabdázást, de biztos szívesen lejáraz uszodába. Mikor?- Egyáltalán nem nézek az uszoda felé - legyint mosolyogva a sokat próbált, volt sportoló. — Azt hiszem, én már kiúsztam magam egy életre. Különben is, elég, ha az új szenvedélyemet eltűri a feleségem, nem­hogy még a régit is! Látom, csodálkozik, de tudja, Széchenyi Zsigmondot tudom idézni, aki azt mondta, a vadászatra kétféle idő van: alkalmas és még alkalmasabb. Történt egyszer, hogy mínusz négy fok volt, tehát alkalmas volt az idő a nagy eseményre. Ezt akkor, hajnali fél négykor csak a feleségem vonta kétségbe, amikor felköltöttem őt a motoszkálásommal — de az én kedvemet még az időjárás azóta sem tudta elvenni!- Gondolkodott azon, hogy odaköltözik a vadászfaluba?- Amennyiben egyedülálló lennék, már rég ott élnék, s onnan járnék vissza dolgozni, de így nem. Túl sok minden köt ide: család, munka, barátok.- Volt alkalma már külföldön is vadászni?- Igen, jártam többek közt Fokvárosban, Erdélyben, Svédországban. Mindenhová ba­rátok útján kerültem, mert másabb az ilyen­fajta vadászat, mint a szervezett, barátok közt vagy végig. Volt egy nagy álmom. Afrikában szerettem volna vadászni, hisz Afrika azért Afrika. Szerencsém volt, jártam ott is. Aztán vágyam volt még Erdélyben med­vére vadászni, Svédországban jávorszar­vasra - sikerült. Egyébként, ha sokat nyernék a lottón, Alaszkába biztos el­mennék egy vadászszezonra, de másho­vá már nem. Szeretek itt lenni.- Volt igazán emlékezetes élménye, esetleg került-e életveszélybe?- Nem tudom semelyiket sem kivá­lasztani, mások az országok, másra va­dásztam, mind nagyon kedves emlé­kem. Erdélyben, medvevadászat közben volt igazán maradandó élményem. Ros­szul mértünk fel valamit, s egy anya­medve és bocsai közé kerültünk. Nem akartuk bántani a bocsokat, de sajnos nem tudtuk elkerülni. Félelmet ugyan nem éreztem akkor, de utána bezzeg le kellett ülnöm jó fél órára, hogy magam­hoz térjek.- Melyik állatfajra vadászna még szí­vesen?- Afrikában kafferbivalyra. Talán azért, mert az orrszarvú, az elefánt, a le­opárd és az oroszlán mellett benne van az úgynevezett öt afrikai veszélyes nagyvadban. Közülük az első kettő szigorúan védett, nem vadászható. Amúgy pedig nagy vadászelődeink is a legveszélyesebb afrikai nagyvadnak a kafferbivalyt tartják. No, azt még kipróbálnám! TFI VÉLEMÉNY Bővül és szépül az otthon _____ Nagyiván Al ig egy éve készült el a Szent Jó­zsef Otthon új szárnya, amely az­óta negyven bentlakónak nyújt kulturált és kényelmes szállást. Nem csupán a nyugalmat biztosí­tó lakószobákkal, hanem a min­den igényt kielégítő kiszolgáló- egységekkel, többek között az igen tágas társalgóval, a speciáli­san kialakított vizesblokkal, a jól felszerelt orvosi szobával és a nő­vérek recepcióival. Ám ahogy azt mondani szok­ták, az élet nem állt meg, s a Szent József Otthon Kht. azonnal további bővítésén törte a fejét. Ennek eredményeként 2002 ok­tóberében már el is kezdték a ré­gi plébánia épületének felújítá­sát. A munkák azóta is gőzerővel folynak, s a kht. szeretné, ha már nyár elejére elkészülne a körülbe­lül 44 millió forintos beruházás. Ehhez az szükséges még, hogy a meglévő anyagi lehetőségeikhez, támogatásaikhoz benyújtott pá­lyázataik sikere is segítséget nyúj­tana. Amennyiben ez így lesz, s az időjárás sem gördít akadályt a tervek megvalósítása elé, akkor már júniustól huszonnégy arra rászoruló gondozott foglalhatná el helyét az új tetőtérben, a föld­szinten pedig kulcsrakész lenne a plébánosi lakosztály. ______ pm VÁ LTOZÁS A TÁRSULÁSBAN. A Nagykun Együttműködési Tár­sulás tagjai - Kisújszállás, Karcag, Túrkeve, Mezőtúr, Kenderes, Berekfürdő, Kétpó, Kunmadaras és a megyei közgyűlés - 1999-ben módosította utoljára alapszabályát. Most azonban erre ismét szük­ség volt, hiszen januártól a társulás székhelye ismét Kisújszállás, az elnök Palágyi Gábor polgármester. A társulás pénzügyi gazdálkodá­si feladatait a kisúji polgármesteri hivatal látja el, a kettőjük közti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét külön megállapodás­ban szabályozzák. A társult tagok évi hozzájárulása lakosonként 30 forint lesz, a megyei önkormányzat és a Dél-alföldi Regionális Fej- lesztési Tanács egy összegű hozzájárulást ad. de_______ ■ EX PORTRA VARRNAK. A kisújszállási Kuntex Kft.-nél női fel­sőruhákat varrnak kizárólag nyugat-európai országokba. Külföldi anyagokból a legdivatosabb szabásminták alapján készítik ter­mékeiket. Felvételünk az egyik szalagon dolgozó lányokat és asszo- nyokat örökítette meg.______________________fotó: mészáros jános PE RCZE MIKLÓS Eu(ro)fória Új időszámításunk kezdetén, azaz az európai uniós csatlakozásunk előkészületeit lezáró koppenhágai tárgyalások után pár héttel soká­ig törtem a fejemet, hogy milyen címmel is te­gyem közzé gondolataimat. Lehetnek még azok után is aggályaim, hogy az ott tárgyaló politikusok és az érkező híreket kommentáló politológusok mind-mind frenetikus sikerekről szóltak, s arra buzdítottak min­den magyar földi halandót, hogy örüljön, vigadjon, mert másfél év múlva itt lesz a várva várt Kánaán. Visszatérhetünk a mi Eu­rópánkba, abba, amely Nem tapasztalom an,nyit szenvetdé* u‘án 1 sok-sok víg esztendőt hoz ezt az örömködést majd reánk. így adódott is a cím zá­rójel nélküli verziója, hi­szen ez az állapot egy igazi „EU-fórikus” szituáció. Legalábbis azokban a tévéstúdiókban, ahol az önheroizáló riporterek vitat­koznak azon, hogy melyikőjük a világmegváltó legjobb média­mogul, ott, ahol sokakat irritálóan röpködnek a milliárdok, azok­ban, amelyeket a „belterj” csillogva-villogva kívánja befolyásolni a köz, a plebsz véleményét. Ám én jártamban-keltemben nem ta­pasztalom ezt az örömködést. Sokkal inkább az köszön vissza a Közép-Tisza-vidék települései napi kínpadjairól és izzasztó szau­náiból, hogy az emberek félnek. Nem is beszélve arról, hogy szinte fogalmuk sincs arról, hogy ebben a csatlakozásban mi a jó és mi a rossz. Nem, nem attól rettegnek, hogy kevesebb lesz a munkahely, a munkalehetőség, hiszen errefelé tíz faluból kilenc­ben már az önkormányzat az egyetlen munkaadó. Marad tehát a zárójeles címváltozat, azaz az Eu(ro)fória, az emberek ugyanis azt is rebesgetik, hogy ez a sikertörténet csak azok számára lesz happy, akik eddig is lefölözték a hasznot. Aki­nek járadéka, segélye, nyugdíja még a minimálbért is csak vágya­kozva nézi, azoknak már a véleménye is kritikusabb: kimondják, hogy félnek, mert demokráciánk a kiválasztottak demokráciája. Ez az ország csak igen keveseknek vált a lehetőségek hazájává: aki megszedhette magát, az meg is szedte, aki pedig csóró volt, az még csórébb lett. Véleményük szerint, s talán ez a legfájdal­masabb figyelmeztetés, ez így lesz majd 2004 májusától is. „Gyerekeinkért és unokáinkért is csatlakoznunk kell!” - így summáz a propaganda, amely azonban nem kérdezi meg, hogy ki lesz képes ezt kivárni, s hogyan vélekednek azok, akik már most vesztesnek érzik magukat...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents