Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-29 / 278. szám

2002. November 29., péntek MEGYEI TŰKOR 5. OLDAL Az egészség évtizede __________Szolnok_________ Országszerte megkezdődött a népegészségügyi program társa­dalmi vitája. Tegnap az ÁNTSZ megyei intézetében találkoztak egészségügyi szakemberek, ön­­kormányzatok és civil szerveze­tek képviselői, hogy elmondják véleményüket, és kiegészítsék javaslataikkal a vitaanyagot. Az „Egészség évtizede-Johan Béla nemzeti program” tervezete nemrégiben készült el. A nép­egészségügyi program meghatá­rozza azokat a célokat és köve­telményeket, amelyek elérése kívánatos lenne, hogy egészsé­gesebb nemzetté váljunk. A ha­lálozási statisztikák, a betegsé­gekről, az életmódunkról szóló kimutatások azt tükrözik, hogy bizony sok a tennivaló. Bármi­lyen változást azonban csak szemléletváltással lehet elérni, ami viszont egyáltalán nem lát­ványos, sokkal inkább aprólé­kos munka, melynek eredmé­nye csak jóval később érezhető. PROTOKOLLVERSENY. Az I. országos protokollverseny középdöntőjének színhelye volt tegnap a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola. Kelet-Magyarországról tizenegy há­romtagú csapat versenyzett. Képünk a témakörök közül a „Teríték, terítés” hibakereséséről készült. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Együtt közös célokért RÖVIDEN Szolnok A megszokottnál kevesebb, mindössze 12 napirendi pont szerepelt a szolnoki közgyűlés tegnapi ülésén, és ezekhez a zárt ülés két elő­terjesztése járult még. A távhőszolgáltatás díjának meg­állapításáról és a távhőszolgálta­tás kérdéseiről szóló rendeletet két fordulóban alkotja meg a köz­gyűlés. A tegnapi első fordulóban a következő időszakban fizeten­dő árakról még nem volt szó, in­kább alapelvekről, tendenciákról tárgyaltak a képviselők. Elhang­zott például, hogy a melegvíz­szolgáltatásban a lakások 69, a távhőszolgáltatásban 52 százalé­kában van lehetőség a tényleges fogyasztás mérésére, de ezt a fo­lyamatot meg kell gyorsítani. Ta­pasztalatok szerint a mérés beve­zetése a fogyasztás 10-15 százalé­kos csökkenésével jár. A közgyű­lés a december 19-i ülésen tár­gyalja második fordulóban az elő­terjesztést. A megyei és a szolnoki önkor­mányzat együttműködéséről kö­tendő megállapodásról élénk vita alakult ki, bár a kifogások nagy ré­sze inkább formai-stílusbeli kér­désekre vonatkozott. A két önkor­mányzat intézményei kölcsönö­sen kiszolgálják a megye és a vá­ros lakosságát, különösen az egészségügy, a művelődés, az ok­tatás területén nyilvánvaló ez, de másokra is jellemző. A megálla­podás keret, amit egy 4 évre szóló konkrét feladattervvel töltenek majd ki. Napirenden szerepelt a város drogellenes stratégiája is, amelynek főbb jellegzetességeit már ismertettük lapunkban. Ezt a témát is két fordulóban tárgyalja a közgyűlés, a II. fordulóra 2003 ja­nuárjában kerül sor. A város kö­zéptávú ifjúsági koncepciójának aktualizálása során fölmerült egy ifjúsági ház létrehozásának gon­dolata. Erre a célra a Cserkész­ház, a vasúti skanzen és a volt Nemzeti mozi jött számításba, de végleges döntés még nincs. A közgyűlés döntött intéz­ményvezetői pályázatok kiírásá­ról, mivel 2003. július 31-én lejár a Belvárosi Általános Iskola, a Kö­rösi Csorna Sándor Általános és Konstantin Alapfokú Művészeti Iskola, a Herman Ottó Általános Iskola, a Tiszaparti Gimnázium és Humán Szakközépiskola, az Egészségügyi és Szociális Szak­közép- és Szakiskola igazgatójá­nak megbízása, a Varga Katalin Gimnázium igazgatója ( Botka La­­josné, akit polgármesternek vá­lasztottak meg - a szerk.) pedig lemondott. LEÉGETT. Egy 30 négyzetmé­teres faház vált a lángok marta­lékává tegnap Tiszajenőn - tá­jékoztatott a megyei katasztró­favédelmi igazgatóság. A tűzol­tókat a tulajdonos távollétében a környéken tartózkodók értesí­tették. A ház feltehetően az ég­ve hagyott kályha miatt gyul­ladt ki, a kár körülbelül 200 ezer forint, hcy TORNASZOBA. Az önkor­mányzat és a szülők segítségé­vel tornaszobát kapott a karcagi Madarász Imre Egyesített Óvo­da Takács Péter úti óvodája. Az avatóünnepség december 2-án lesz. de ■ VÉLEMÉNY LACZI ZOLTÁN Megkímélt gyerekek Csökken a gyerekek iskolai terhelése - ígéri az oktatási miniszter. Szülőként csak helyeselni tu­dom az elképzelését, de komoly aggályaim van­nak a gyakorlati megvalósulást illetően. Mert úgy vélem, az oktatás rendszere akadályozza mindezt. A törvény maximálja ugyebár az óraszámot, ennél töb­bet nem lehet tartani, miközben a tanítók, tanárok szerint ez is kevés a tananyaghoz képest. Ugyanakkor ezt az éppen eléggé fe­szes keretet mindig újabb és újabb tartalommal akarják megtölte­ni. Például országo-A lexikális tudás san céluI ,tűztf ki Uiegszerzeset Ösztönzik hogy mindennap le­gyen az iskolában testnevelésóra, ami a gyerekek általános fizikai állapotát ismerve feltétlenül támogatandó, ám arról nem szólnak a tervek, hogy mi­nek a rovására legyen több az irányított mozgással eltöltött, köte­lező iskolai foglalkozás. Közhely, de rengeteg olyan információt töltenek a pedagógusok a lurkók fejébe, amire sohasem lesz szükségük, miközben háttér­be szorul egyebek között a logikus gondolkodás fejlesztése, a gya­korlati, divatos kifejezéssel élve az alkalmazható ismeretanyag el­sajátíttatása. Szintén alapvető rendszerbéli probléma, hogy a középiskolák a felsőoktatási követelményekre hivatkozva egyre magasabb igé­nyeket támasztanak az általános iskolákkal szemben, aminek a végeredménye nem más, mint a lexikális tudás megszerzésének ösztönzése. Ha az általános iskola ezeket az elvárásokat nem ve­szi figyelembe, kevesebb tanulója képes tovább tanulni, azaz romlik az eredményessége, ami a mai versenyhelyzetben megen­gedhetetlen. Hasonló feszültség létezik az óvoda és az általános iskola között, így nem meglepő, hogy a mind inkább liberális ne­velési elveket érvényesítő óvodából kilépő apróságok sokaságá­nak megrázkódtatás a „poroszos” iskolamodell. Az említett prob­lémákra az olykor erőltetettnek tűnő minőségbiztosítás sem hoz megoldást, sőt... Persze a gyerekek terhelésének mérséklésére egy-egy iskolának is van bizonyos mozgástere. Például a tanárok együttműködése megnyilvánulhatna abban, hogy egy nap nem íratnak egyszerre 3- 4 tantárgyból témazáró dolgozatot, ezzel is kímélve a tanulókat, akik így jobban tudnak koncentrálni aktuális feladataikra. Ez mindaddig azonban csak követendő elv marad, amíg az egész rendszer nem változik, és a pedagógusok nem lesznek valamikép­pen érdekeltté téve abban, hogy a nebulók iskolai terhelése a mos­tani kritikus szintről valóban érezhetően csökkenjen, hogy a ki­csik és nagyobbak egyaránt örömmel, vagy legalább több lelkese­déssel induljanak reggelente a tudás „fellegvárába”. Növekvő jövedelmek a megyében Tovább „gyűrűzik” az iskolaügy _______ Budapest Az Oktatási Minisztérium (OM) kezdeményezte, hogy a legfőbb ügyész soron kívül vizsgáltassa meg a jászladányi Zana Sándor Imre Nevelési, Oktatási Közhasz­nú Alapítvány működésének tör­vényességét. A.tárca közleménye tartalmaz­za: a megyei főügyész november 12-én nyújtott be óvást a megyei közigazgatási hivatal korábbi, az alapítványi iskola működési en­gedélyét megsemmisítő határoza­ta ellen. Az óvásban foglaltakkal a közigazgatási hivatal nem értett egyet, ezért azt továbbította az oktatási miniszternek mint felet­tesnek. Az OM elutasította a me­gyei főügyészség óvását, mert azt nem tarja megalapozottnak. A közlemény szerint a megyei fő­ügyészség óvása nem ad választ a leglényegesebb kérdésre, arra, hogy sérti-e az alapítvány műkö­dése az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzde­lemről szóló egyezmény rendel­kezéseit. A közlemény szerint a megyei főügyészségnek arra kellett volna válasz keresnie, hogy az alapít­vány és az általa fenntartott isko­la akár közvetve, akár közvetle­nül folytatott-e olyan tevékenysé­get, amely miatt a jászladányi ro­ma tanulók jelentős része a többi tanulóhoz képest hátrányos meg­különböztetésben részesült. Az alapvető kérdés mellett indokolt megvizsgálni az alapítványi isko­la létrejöttének körülményeit, il­letve azok jogszerűségét - tartal­­mazza a közlemény.________________(»mi (Folytatás az 1. oldalról) A szolnoki kistérségben a megyei adóköteles jövedelemmel rendel­kező adózók legjelentősebb há­nyada, mintegy 32 százaléka él. A forrásadós jövedelmek átlaga 689 ezer forint, a megyében szintén a legmagasabb. Az összes szemé­lyijövedelemadó-fizetési kötele­zettségnek 41 százalékát az e tér­ségben élők produkálták. Az egy fő által fizetett adó 232 ezer forint volt. A jászberényi kistérség a me­gye második legtöbb adózóját ad­ja (21 százalék). A forrásadós jö­vedelmek átlaga is a második a rangsorban: 665,9 ezer forint. Az egy adózóra jutó személyi jöve­delemadó itt 205 ezer forint. A karcagi kistérségből a beval­lások 18 százaléka származik. Az átlagos összevont jövedelem a harmadik legmagasabb: 751 ezer forint/fő. A forrásadós jövedel­mek átlaga viszont mindössze 357,5 ezer forint. Az egy főre jutó személyi jövedelemadó 156,5 ezer forint. A kunszentmártoni kistérség­ben a személyi jövedelemadójuk­kal elszámolóknak csak 9 százalé­ka él. Az összevont jövedelem át­laga itt a legalacsonyabb: 683,1 ezer forint. A forrásadós jövedel­mek ugyancsak itt a legalacso­nyabbak a megyében: 345,3 ezer forint. Ez az átlag messze, 200 ezer forinttal elmarad a megyeitől. Itt a legalacsonyabb az adófizetési kötelezettség is: egy adózó 2001- ben 132,3 ezer forintot fizetett. A törökszentmiklósi kistérség­ből a bevallások 11 százaléka ér­kezett. Az összevonandó átlagjö­vedelem 744,7 ezer forint. A for­rásadós jövedelem a harmadik legnagyobb a megyében: 376,5 ezer forint/fő. Az átlagos adókö­telezettség 151 ezer forint volt. A tiszafüredi kistérségben az összes adózó 9 százaléka él. Az összevonás alá eső jövedelmek átlaga a második legalacsonyabb a megyében: 692,1 ezer forint. Ti­szafüreden és környékén mint­egy 145 ezer forinttal kevesebbet keresett egy munkavállaló, mint a megyei átlag. A forrásadós jöve­delmek átlaga a negyedik a me­gyében 372 ezer forinttal. Az átla­gos adófizetési kötelezettség szempontjából a térség az utolsó előtti helyen áll 137,9 ezer forint­tal. A VÁROS KARÁCSONYFÁJA. A jövő héten már tárt kapuval vár­ja vásárlóit a karácsonyi falu Szolnokon. A közelgő ünnep tiszteleté­re felállítják az óriás karácsonyfát, az eddigiektől eltérően immár a Hild téren. fotó: bakos judit Szarajevói szolgálat (Folytatás az 1. oldalról) Áz elképzelt helyzet szerint a „barna” ország lakói nemzeti ünnepükre készülnek, ami a „zöld-sárgák” miatt magában hordozza a nemzeti ellentétek kiéleződését. Az incidensek megelőzése érdekében az ün­neplést a nemzetközi erők által ellenőrzött támaszponton enge­délyezték. A barnák népes cso­portja azonban már a bejáratnál hőbörögni kezdett, és mivel szép szóval nem lehetett jobb belátásra bírni őket, a tömeg fel­oszlatása érdekében a teljes vé­dőfelszerelésbe öltözött rend­­fenntartó szakaszt vezényelték ki ellenük... A kiutazó kontingens, amely az olasz zászlóalj részeként tel­jesít szolgálatot, két turnusban repül el Szarajevóba: az első csoport december 6-án, a máso­dik pedig december 16-án. _____ HGY Vásárol-e ma valamit? __ ____Körkérdés Számos országban már ha­gyomány, hazánkban azon­ban még csak szárnyait bon­togatja az a kezdeményezés, amelynek részeként az Öko­szolgálat Alapítvány felhívá­sára ma „Ne vásárolj sem­mit!” napot tartanak a ter­mészetvédők. Az akció célja a környezettudatosság erősí­tése, a mesterséges csomago­lóanyagok visszaszorítása. Lapunk teg­nap járóke­lők vélemé­nyét kérdez­te a kam­pányról. Németh Móni­ka, 34 eszten­dős mene­dzserasszisztens: - Nem rossz ötlet ez a kezdeményezés, ame­lyet elméletben én is támogatok. Véleményem szerint azonban en­nek a kampánynak legfeljebb a fi­gyelemfelkeltő jellege lehet jelen­tős, a környezetszennyezést vi­szont aligha lesz képes számotte­vően befolyásolni. Olyan akció ez, mint a do­hányzásmen­tes világnap: sokan beszél­nek róla, de nagyon keve­sen tartják be. Fazekas Já­nos, 44 éves igazgatóhe­lyettes: - Bár jómagam is meglehetősen gyak­ran vásárolok, ez az ügy megér annyi áldozatot, hogy 24 órán át elkerüljem a boltokat. Attól füg­getlenül hajlandó vagyok támo­gatni azt a szándékot, hogy meg­győződésem, az efféle egynapos bojkottokkal nem lehet igazán komoly eredményt elérni. Valódi megoldást csu­pán a természe­tes anyagok használata je­lentene. Kovács Ká­­rolyné, 73 esz­tendős nyugdí­jas: - Eddig nem hallottam erről, de mivel éppen most vol­tam vásárolni, nem jelent gon­dot, ha egy napig nem veszek majd semmit. Egyébként is szíve­sen csatlakozom az ilyen kezde­ményezésekhez, mert én is sú­lyos problémaként ítélem meg a környezetszennyezést. BUCÁNY L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents