Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-25 / 274. szám
4. OLDAL J U B I L E U M 2002. November 25., hétfő 1 200 éves kincsesházak Szent László hermája és Sárkányölő Szent György szobra A Széchényi Könyvtár főbejárata a Várban, az oroszlánnal Széchényi Ferenc (Fertőszéplak, 1754. április 28. - Bécs, 1820. december 13.) tanulmányait a bécsi Teresianumban végezte. Tízévi politikai pályafutás után tisztéről 1786-ban lemondott, és Belgiumba, majd Angliába utazott. Hazatérve 1798-tól Somogy vármegye főispánja, a Dráva és a Duna szabályozásának királyi biztosa; 1799-ben főkamarásmester, 1800-tól országbíró-helyettes; 1808- ban megkapta az aranygyapjas rendet. Értékes gyűjteményét a magyar nemzetnek ajándékozta, érdemeit az 1807. évi országgyűlés a 24. tc.-ben törvénybe iktatta. Tagja volt a göttingeni és a jénai egyetemnek, majd 1812-től a bécsi tudományos akadémiának. T örtént, hogy 1799. július 3-án Torontál vármegyében, közelebbről a Bánátban, Nagyszentmiklós (a mai romániai Sannicolau Maré) határában egy szőlősgazda árokásás közben aranytárgyakra lelt. A korsókat, tálakat, poharakat és ivókürtöt egy bécsi görög gyapjúkereskedő vásárolta meg, hogy kiállítsa, de Boráros János pesti városbíró a lelet huszonhárom darabját öszszegyűjtötte. A hír eljutott a bécsi udvarba is, és II. Ferenc császár utasítására még azon év október 1-jén a császárvárosba szállíttatta. A „nagyszentmiklósi aranykincs” - ahogy azóta nevezik - mind a mai napig Bécsben, a Művészettörténeti Múzeumban látható. A magyar történelem eme epizódja egyúttal a hazai múZeümi kultúra szárba szökkenését hozta magával. Azon a századfordulón kezdett kibontakozni a magyar reformkor, a nemzet, a polgárság, a haladó arisztokrácia öntudatra ébredése. A császár és király intézkedése ugyanis - mai szemmel nézve - rendkívül józan, ésszerű döntés volt; a kincset meg kell őrizni az utókornak, ám erre alkalmas hely nem volt akkoriban sem Pesten, sem Budán. Hiába háborgott a honkebel - azazhogy... Azazhogy megfogalmazódott hát az óhaj a Duna két partján: emeltessék illő múzeum. Gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy a magyar hon emlékeit felölelő gazdag gyűjteményét a nemzet ajándékul kaphassa. Művészetpártolók kerestetnek amely/aki be akarna avatkozni az életünkbe.- Miként érintette a Nemzeti Múzeumot, hogy a koronát már nem itt, hanem a Parlament épületében lehet megtekinteni?- Éreztük, hogy a látogatottságunk visszaesett, de pár hónap múltán nagyjából visszaállt a megszokott látogatói szám. Ugyanakkor világjelenség, hogy az emberek kevesebbet járnak múzeumba. Magyarországon 20-25 évvel ezelőtt 2 millió látogatót üdvözölhettünk a múzeumokban, képtárakban, most feleannyit. Az elmúlt években végzett rekonstrukció során igyekeztünk mindazokat a modern eszközöket, berendezéseket beszerezni és beépíteni, amelyek a mai kor igényeinek megfelelnek, s amelyek a jövő fiatalságát idevonzhatják. Ma már nem nyílhatnak új kiállítások anélkül, hogy multimédiás és más kiegészítők ne színesítsék a tárlatokat. Ezen a területen persze van még mit fejlődjünk. Külföldön például egy-egy gyűjtemény bemutatása kapcsán korcsoportokra bontva készítenek különféle ismertetőanyagokat, hanghordozókat. Erre egyelőre nekünk nincs lehetőségünk. HORVÁTH MAGDOLHA Új kiállításokkal és nemzetközi tanácskozással ünnepli megalapításának 200. évfordulóját a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár. Dr. Kovács Tibor, a megújuló épület főigazgatója adott interjút lapunknak.- Mi a szerepe, helye ma a kulturális életben egy nemzeti intézménynek, jelesül a 200. évfordulóját ünneplő Magyar Nemzeti Múzeumnak?- A Magyar Nemzeti Múzeum a Kárpát-medence népeinek, benne természetesen a magyarság történetének legfontosabb emlékeit őrzi, gyűjti, s mutatja be. A különböző korokban más és más igény merült fel a nemzeti intézménnyel szemben. Az 1962-es múzeumi törvény az akkori megyei tanácsok kezébe adta a múzeumokat. Az ezzel a lépéssel felerősödő lokálpatriotizmus elősegítette korábban nem tapasztalt pénzek kultúra felé áramlását. Most nagyon közel vagyunk egy újabb változáshoz. Az Európai Közösségbe kerülésünkkel a regionális rendezés lép majd előtérbe. Nagyon szeretném hinni, hogy a változás nem veri szét a hosszú évtizedek alatt kialakult, helyi hagyományokra épülő múzeumi, könyvtári rendszert.- Lassan befejeződik az 1996- ban kezdődő rekonstrukció. A munkálatokra még a Borosskormány szavazta meg a 8,4 milliárd forintot. Mit sikerült ebből az összegből megvalósítani?- A Pollack Mihály tervezte gyönyörű klasszicista épületet igyekeztünk a XXI. század által követelt igényekhez méltóan helyreállítani. Ez elsősorban pénzhiány miatt nem mindenhol sikerült, de törekedtünk rá. A helyhiány a korábbi évszázadban, de az elmúlt évtizedekben is már többször fojtogatta a múzeumot, s ez a helyzet kevéssé enyhült a Széchényi Könyvtár, vagy akár a Természettudományi Múzeum elköltözésével. Miután eddig új épülethez nem jutottunk, a múzeum területét a két belső udvara alatt kialakított körülbelül 1000 négyzetméteres területtel sikerült bővítenünk. így nyertünk két nagy teret. Az egyikben a római kori lapidárium foglal helyet, a másik udvar alatt pedig egy ultramodern restaurátorműhely kapott helyet. A beruházás során körülbelül 2000 négyzetméternyi légkondicionált raktárteret tudtunk kialakítani a szintén felújított tetőtérben. Sajnos amikor nagy léptékben megindult a rekonstrukció, még nem volt lehetőség arra, hogy Dr. Kovács Tibor 62 éves, az ELTE Bölcsészkarán régészetet, muzeológiát oktat. Három éve vezetője a Nemzeti Múzeumnak. Szakterülete a bronzkor és a vaskor, szívéhez legközelebb az őskori művészet áll. Kovács Tibor egy fiú apja, két unoka nagyapja. a két nagy kiállítási terünk légkondíciója is elkészüljön.- Mekkora összegből gazdálkodik a Nemzeti Múzeum egy évben, és ebből mire futja?- A Nemzeti Múzeumhoz tartozik az Esztergomi Vármúzeum, a Visegrádi Palota, a Visegrádi Mátyás király-múzeum és a Rákóczi Múzeum Sárospatakon. Közel kétmilliárd forintból gazdálkodhatunk: ebből fizetjük a béreket, jelentős része a működési költséget fedezi, s mindössze 3,5-4 százalék jut a szakmai munkára, a tudományos munkák finanszírozására, könyvek, prospektusok kiadására, restaurálásra, műtárgybeszerzésre. Remélem, hogy a kulturális miniszterrel korábban folytatott eszmecserén meggyőztem Görgey Gábort, hogy a műtárgybeszerzésre fordítható költségvetési takarónkat nagyobbra szabják. Nemzetközi kapcsolatrendszerünket fenntartani, sőt építeni kellene, de például nem tudunk elég szakembert kiküldeni a konferenciákra, nem jut pénz vagy elég pénz régi arisztokrata, nagypolgári családok által felajánlott műkincsek, családi ereklyék megvásárlására.- Az alapító Széchényi Ferenc gróf a magyar haza közhasznára ajánlotta és ajándékozta érem-, metszet- és könyvgyűjteményét. Akadnak-e e nemes gesztusnak korabeli követői?- Külföldön nem kizárólag a kormányok biztosítják a forrásokat egy-egy múzeum műtárgybeszerzéséhez, hanem kiépült a művészeteket pártolók tehetős köre, akik nem egyszer bele is szólnak abba, mit és honnan vásároljon a múzeum. Én is szívesen venném, ha lenne néhány szervezet vagy személy, Magára találását sokban köszönheti a nemzet két nagyszerű intézménynek: a kétszáz esztendős Magyar Nemzeti Múzeumnak és a szintén két évszázados Országos Széchényi Könyvtárnak. Múltunkat őrzik falaik: így szolgálnak jelent s jövendőt. Lotz Károly freskója a Nemzeti Múzeumban FOTÓIG EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY 1802. november 25-én pecsét került az adománylevélre: Széchényi Ferenc 11884 nyomtatvány, 1156 kézirat, 142 kötet térkép és rézmetszet, 2019 aranyérme, megannyi régiség és néhány képmás (mind-mind hungarikum) került új gazdához; ezt egészítette ki az akkor rendkívül tetemesnek számító 160 000 forintos pénzadomány, valamint később a cenki könyvtár anyaga: 6000 rézmetszet és 9206 kötet könyv. Ezért ezt az időpontot tekintjük a Magyar Nemzeti Múzeum és a később belőle kiváló, ma az alapító nevét viselő Országos Széchenyi Könyvtár születése napjának. Könyvtárát Széchényi a köz használatára szánta; 550 példányban kinyomatott katalógusát számos hazai és külföldi magánszemélynek és intézménynek elküldte, ezzel is kifejezendő a legszélesebb körű nyilvános használatra vonatkozó szándékát, s egyben azt is, hogy a nemzeti könyvtárat elsősorban élő művelődési intézménynek tekinti, nem pedig könyvmúzeumnak. Múzeum és könyvtár: Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye jött létre, amely kezdetben az egykori pálos kolostorban (a mai Papnövelde utca 7. szám alatt), a napóleoni háborúk után pedig az Egyetemi Könyvtárnak otthont adó épületben (Egyetem tér, a mai ELTE jogi kara) lelt otthonra. Az Országgyűlés aztán 1807-ben közadakozásra szólította föl a nemzetet, 1832 és 1836 között pedig félmillió forintot szavazott meg a múzeum új, önálló épületének felállítására. Sokat segített Grassalkovich Antal herceg, aki nemcsak a Nemzeti Színház, hanem a Nemzeti Múzeum javára is telket adományozott. (A teátrum eredeti helyén ma hipermodern irodaépület páváskodik, a múzeum céljára szolgáló földdarabot azonban - a Hatvani utcában - Pest városa még időben elcserélte arra a helyre, ahol a klasszicista épület ma is áll.) A múzeum két évtizedig szerény ideiglenes hajlékban húzta meg magát, mígnem 1836-ban József nádor fölkérte Pollack Mihály „városi polgári építészt” az építőanyagok megvásárlására. A mérnök 1837-ben a nádor elé terjesztette terveit, amelyek kisebb módosításokkal elfogadtattak. Már állottak a földszinti falak, amikor 1838 tavaszán a város nagy részét romba döntő árvíz az új múzeumépületet is elérte, de szerencsére kárt nem tett benne. Semmi akadálya nem volt tehát, hogy 1839-ben az első emelet is elkészüljön. A múzeum és a bibliotéka évtizedeken - sőt: több mint egy évszázadon - át közösen működött. Kevesen tudják: a mai Országos Széchényi Könyvárat nemcsak a gáláns gróf adománya alapozta meg: az állomány gyarapítására - már a szűkös anyagi helyzet miatt is - az 1780-ban megkapott kötelespéldány-szolgáltatás teremtett elvi lehetőséget, ám ezt meglehetősen visszatetsző módon sokáig még az ugyanabban az épületben működő Egyetemi Nyomda sem tartotta tiszteletben. Az épületben a második világháború hatalmas károkat okozott; 1948-ra állították helyre. Az 1949-ben hozott múzeumi törvény kimondta a többi között a Széchényi Könyvtár önállósodását, ám erre csak 1985-ben került sor, amikor a bibliotéka a Budavári Palota F épületébe - mai otthonába - költözött. GYULAY ZOLTÁN Az épület Az építkezés 1837-1847-ig tartott. A múzeum 109-szer 70 méteres téglalap alakú teret foglal el, két belső udvarral. Párkánymagassága a felszíntől mérve 24 méter, beépített alapterülete 7894 négyzetméter, légtere 157600 köbméter. A bejárat előtti nyolcoszlopos, római stílusú terasz 34,7 méter széles, és 27,3 méterrel lép ki a homlokfal elé. A timpanon szobordíszei Raffael Monti milánói szobrász alkotásai: középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egyegy babérkoszorúval, amelyet jobbról a tudomány és a művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. Az épület belső kiképzése szintén a klasszicista stílust idézi. A főlépcső falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik. A Múzeumkertben 1883 májusában leplezték le a körút felé néző oldalon Stróbl Alajos alkotását, Arany János ülőszobrát, és 1890-ben helyezték el Petőfi Sándor emléktábláját a lépcső jobb oldali mellvédfalán. Az épület mellett áll az alapító Széchényi Ferenc szobra (Istók János alkotása 1902-ből). A gyűjtemény Alapítása óta a nemzeti könyvtár gyűjtőkörébe tartozik minden Magyarországon megjelent, bármilyen nyelven íródott mű; minden magyarul megjelent mű; minden nem magyar nyelven és nem Magyarországon, de magyar író vagy közreműködő által írt mű; minden magyar vonatkozású, de nem magyarul és nem Magyarországon megjelent mű. A ma már szinte tökéletesen működő kötelespéldány-rendszer lehetővé teszi, hogy rendelkezésére álljon a magyar kiadványok legteljesebb gyűjteménye. A könyvtár jelenleg több mint 7 millió egységgel rendelkezik, a könyvek száma meghaladja a 2 milliót; 300 000 az időszaki kiadvány (újságok és periodikák), és csaknem 1 millió a kézirat. A térképeken, a képeken és a metszeteken kívül körülbelül 2,5 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még 220 000 dokumentum-mikrofilm másolata is. A kincsek A 2 milliós könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első, Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum, amely 1473- ban készült. A bibliotéka ad otthont a legtöbb régi magyar nyomtatványnak az országban, ezek az 1711 előtt megjelent könyvek, amelyekből az Országos Széchényi Könyvtár régi nyomtatványok tárában 8500 darabot őriznek. A könyvtár őrzi a legrégibb magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, valamint 32 corvinát Mátyás király könyvtárából, Kölcsey Ferenc kézírásával a Himnusz kéziratát, valamint számtalan Kossuth-, Petőfi-, Ady- és más kéziratot. t I I 1 k
