Új Néplap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-25 / 274. szám
TÜKÖR 5. OLDAL 2002. November 25., hétfő MEGYEI „A versmondás sokat segített” Nagy Tímea két éve él Szolnokon, és bár több országos szavalóversenyt is megnyert, a nevét kevesen ismerik a városban és a megyében. Szolnok- Néha már hívnak verset mondani - tette hozzá és szívesen vállalom a szereplést. A versmondás nagy öröm, sok nehézségen átsegített. Nagykanizsán élt hosszú ideig, ott járt iskolába, ott kezdett szavalni.- Versenyszerűen 13 éves koromban kezdtem, és egy iskolai versenyen rögtön én lettem az első. Nagykanizsán jártam középiskolába is, furcsa, hogy az első próbálkozásom sikertelen volt, nem vettek föl. Később is mindenért jobban meg kellett küzdenem, mint másnak. Középiskolás koromban volt olyan verseny, amelyre el sem akartak küldeni, azután mégis elmehettem. Goethe A tündérkirály című versét mondtam el, és nyertem. Sokan nem nézték ki belőlem, hogy képes vagyok ilyen eredményekre. Itt szükséges magyarázatképpen megjegyezni, hogy Tímea fogyatékkal él.- Sokáig tele voltam gátlásokkal, a karom miatt rövid ujjú ingben nem mertem kiállni a közönség elé. Nem voltam biztos benne, hogy a teljesítményemért, vagy vigasztalásképpen tapsolnak-e nekem. Ma már túl vagyok ezeken az aggodalmakon.- Két éve hagyta ott Nagykanizsát, és Szolnokra jött. Miért éppen Szolnokra?- Gyerekkoromtól szinkronszínész akartam lenni. Beiratkoztam egy stúdióba, el is végeztem, Tomasevics Zorka volt az egyik tanárom. Szinkronizáltam is valamennyit. Mindezt azonban Nagykanizsáról nem tehettem, a Budapestre költözés pedig nem sikerült. Kerestem hát egy közeli várost, így kerültem Szolnokra. Kiderült azonban, hogy a rendszeres szinkronizáláshoz még Szolnok is messze van Budapesttől. Ebből nem lehetett megélni, munkát kellett keresnem, és találtam is a Realba Kft.-nél. A szinkronra változatlanul megvan a lehetőség, de nem ettől függ a megélhetésem. Kérésemre fölsorolta néhány jelentősebb sikerét, ami nála általában országos verseny megnyerését jelenti. A kétévenként megtartott Csengey Dénes szavalóversenyen egyszer első, egyszer második volt, megnyerte a Radnóti Miklós szavalóversenyt Győrben, ami Radnóti-díjat is jelentett. Legutóbbi sikere, amelyről lapunk is beszámolt, az Illyés Gyula szavalóverseny megnyerése volt november 9-én. — Illyésnek egy viszonylag ritkán hallható versét, A thébai menekülőt mondtam el. Általában nem készülök hónapokig egy-egy versenyre, a túl nagy biztonság már nem inspirál. — Kik a kedvencei, milyen verseket szeret? — Mindig szomorú versekkel nyertem, ezek állnak közel hozzám. Talán túlságosan is érzékeny vagyok, a szívemre tudom venni a dolgokat. Radnóti nagyon közel áll hozzám, azután Nagy László, Szilágyi Domokos, szeretem Weöres Sándor bölcsességét...- Beszélgetésünk közben sokat mosolyog, nem látszik tragikus alkatnak. — Lenne igény vidám versekre, és nem is csak külső, de bennem megfogalmazódott belső igény is. Az életem nyugodt és kiegyensúlyozott, van társam, akit szeretek... Egyszer talán mondok vidám verset is. Azután a tervekre terelődött a szó. Legközelebb a Sinkovits Imre szavalóversenyen indul december 8-án, Gál Sándor Könyörgés című versét választotta ki. Beszélgetésünk már a vége felé közeledett, amikor megkérdeztem, hogy a versmondással van-e valamilyen távolabbi célja, vagy „csak” a vers szeretete vezérli.- Cél volt a Radnóti-díj elnyerése - válaszolta. — Más célom egyelőre nincs. A versmondás maga öröm, és amíg öröm, addig akarom csinálni. Ha pedig egyszer majd családom lesz, továbbadom a versek szeretetét. BISTEY ANDRÁS VÉLEMÉNY PÓKÁSZ ENDRE Borban az igazság Megyénk turisztikai kínálata, valljuk meg, elég szegényes. Nem a falusi vendéglátás vagy a gyógyfürdők egyre növekvő színvonalával van gond, a Tisza-tó is évről évre több vendéget vonz, ám sajnos ezzel nagyjából el is mondtunk minden fontosat. De talán érdemes lenne egy kicsit odafigyelni igazi értékeinkre, azokra a természeti és emberi adottságokra, amelyeket nem kell mesterségesen felnagyítani, illetve túl sokat költeni rá. A legjobbak saját Történt nemrégiben, hogy egy hivatalos delegáció a megyéből külföldre utazott. Vittek sok mindent, kerámiát, könyveket és egyéb apróságokat, valamint tokaji bort, hazánk legismertebb italát. Persze Tokaj szép hely, a borászata elsőrangú, ám kicsit messze található tőlünk. Tény, a megye borkultúrája már csak az alföldiség miatt sincs éppen a csúcson, de itt is lehet igazi kincsekre akadni. Tiszakürt a legjobb adottságú borvidék talán az egész Alföldön, évek óta aranyérmet nyer az ottani három borász valamelyike a - kissé ellentmondásosnak hangzó — síkvidéki hegyközségek versenyén. Magyarán bizonyítottan a legjobbak saját kategóriájukban. Sőt a kürti hegybíró legutóbb a történelmi borvidékek gazdáival kelt versenyre és nyert ezüstérmet kékfrankos borával. A mezőnyben pedig Balaton-felvidéki, szekszárdi, illetve más híres termőterületek nedűi voltak! Ez egy hatalmas szakmai siker, az már más kérdés, hogy megyei, esetleg régiós szinten ezt mikor veszi észre valaki. Természetesen ahhoz, hogy a borkultúra fejlődjön, sok pénzre lenne még szükség, ám ennek a történetnek nem szabadna csak a pénzről szólnia. Ha abban a bizonyos turisztikai kalapban kicsit nagyobb hangsúlyt kapna a tiszakürti és a szomszédos cserkeszőlői hegyközség, az a terület, ahol már több évszázados múltra tekint vissza a szőlőtermelés, akkor talán könnyebben felfigyelne egy-egy befektető is minderre. Nevezhetnénk úton-útfélen ezt a bort az Alföld legjobb borának, dicsérhetnénk joggal a minőségét, s eközben fellendíthetnénk egy mezőgazdasági ágazatot. Már csak ez utóbbi miatt is megérné. kategóriájukban Fenyeget és éltet a folyóvíz Nagykörű A vízgazdálkodásban és az alföldi tájhasználatban érintett szakemberek érdekei sokszor ellentétesnek tűnnek, de az egyeztetés szándéka összehozta őket azon a konferencián, amelyet a WWF Magyarország „Árvízvédelem és gazdálkodás a hullámtéri erdőkben” címmel szervezett a Tisza-parti településen. Vízügyi, erdészeti és természetvédelmi szakemberek értekeztek a hullámtéri erdők szerepéről, társadalmi hasznáról, fejlesztési lehetőségeiről. A WWF, a természetvédelmi szervezet által szervezett konferencia célja az volt, hogy olyan megoldást találjanak a hullámtéri erdők kezelésére, amely vízgazdálkodási, erdészeti és természetvédelmi szempontból is megfelelő. Nem új keletű a felismerés, hogy csak az ágazatok közötti egyeztetés és összehangolt lépések vezethetnek valódi eredményhez. J^len esetben azonban ez fokozottan érvényesül, hiszen az ártéri területek árvízkezelési, gazdasági és természetvédelmi jelentősége egyaránt kiemelkedő, s egyik sem hanyagolható el a másik mellett. Nagy folyóink jelentősen meghatározzák a helyi közösségek életét; táplálják és veszélyeztetik a mai hullámtéri tájat és a benne gazdálkodó embert. A mára leszűkült hullámtér egyre újabb és súlyosabb problémákat okoz a térségben, a soha nem látott magasságú árvíz és a szélsőséges szárazság szinte egy időben pusztít az egykori folyóvölgyekben. Az egykor nagy kiterjedésű erdők csillapító hatása csak az összeszűkült hullámtéren érvényesül, amely ma már csupán töredéke a hajdanvolt paradicsomnak. Mint elhangzott, a WWF Magyarország nem csak szakértői szinten, de a politikai döntéshozóktól is várja azokat a felelős döntéseket, amelyek megteremtik az eszközöket és forrásokat a gazdasági, árvízvédelmi és természetvédelmi szempontoknak egyaránt megfelelő ártéri erdők helyreállítására. ____________________________________(BOY) Sorokban KAMARATÁRLAT. Vuics István festőművész képeiből nyílt kiállítás szombaton Jászberényben, a Hamza Múzeumban. A tárlatot a művész örököseinek képviseletében Leirer József nyitotta meg. A kiállított képek megvásárolhatók, amely bevételét a jövő februárban megjelenő Vuics-monográfiára fordítják. A kiállítás december 6-ig tekinthető meg. BCS VANDALIZMUS. Ismét nem múlt el nyomtalanul Jászberényben a hétvége. A helyi „erős legények” útját egyre-másra felborogatott kukák, letört ágak, tönkretett szobrok jelzik. Most épp egy KRESZ- tábla volt az áldozat, bcs GYÖNGYFŰZÉS. November 25-én, azaz ma tartja első foglalkozását a kunmadarasi művelődési házban a kézművesszakkör. A szakkör keretében a gyerekek megismerkednek a gyöngyfűzéssel, a gyöngyszövéssel, a gyertyaöntéssel és a papírhajtogatással is. DE NYÍLT NAP. A szolnoki Ranex Kft. Daewoo Márkakereskedés és Szerviz nyílt napot rendezett a hét végén. A program során az érdeklődők a márka teljes választékát, köztük az új, kedvező árú Kalos Sedant és ötajtós változatát is megtekinthették, kipróbálhatták. FOTÓ: CSABÁI ISTVÁN Volt mit megbocsátani (Folytatás az 1. oldalról) Az érdeklődés nagy volt, hiszen bár használt, de viszonylag jó állapotú és olcsó könyvekhez juthattak az olvasók a Verseghy könyvtártól. Érdekes kezdeményezés a „Fogadjon örökbe egy könyvet” akció is, amelynek során egy bizonyos összeg kifizetése mellett bárki örökbe fogadhatott egyegy könyvet, amely számára különösen sokat jelentett. Erről a tényről a könyvbe cédulát ragasztottak, amelyen az örökbefogadó ajánlja is a könyvet másoknak. Volt, aki több könyvet is örökbe fogadott, a legmagasabb összeg pedig, amit ezért kifizettek, kétezer forint volt. BA A roma polgárjogokért Parkerdő és tornapálya Karcag Szeptember végén leégett a karcagi Zuglógeri sportpályánál lévő faház-öltöző, melyet más formában építene újjá a város. Az önkormányzat még tavaly döntött arról, hogy a sportpálya körül elhelyezkedő erdőben jóléti parkerdőt alakít ki. A parkerdő és erdei tornapálya kivitelezése érdekében együttműködési megállapodást is kötöttek a Nefag Rt.-vel. Már készülnek is a parkerdő tervei, melyhez az idei költségvetésben a város egymilliót biztosított, a költség többi részét a Nefaggal közösen, pályázaton nyerték el. Szeptember végén azonban egy sajnálatos esemény is történt, a Zuglóger területén lévő sportpálya melletti faház leégett, és le kellett bontani. A városi parkerdőt készítő cég tanulmánya egy oktatóközpont megépítését is tartalmazza, ahol az oktató-nevelő feladatok ellátása mellett kialakítanának olyan szociális helyiségeket is, amelyek a későbbiekben biztosítanák majd a különböző rendezvényekhez a szükséges feltételeket. DE JÁSZLADÁNY Megalakult a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet szombaton a településen. Kállai László, a polgárjogi szervezet vezetője, a helyi kisebbségi önkormányzat korábbi elnöke szerint a választások alkalmával alapvető kisebbségi jogaiktól fosztották meg a romákat, az új civil szervezet létrehozásával ezen a helyzeten szeretnének változtatni. Leginkább az általuk tapasztalt rasszista, diszkriminációs helyzeteket szeretnék kezelni — mondta Kállai - a 39 taggal megalakult a civil kezdeményezéssel. Teljes körű és ingyenes jogvédelmet kívánnak biztosítani a cigányságnak. Szeretnének létrehozni egy közösségi házat, ahol saját politikai és kulturális életet élhetnek. Az egészség- és környezetvédelem, a kultúra, a hagyományőrzés, az oktatás támogatása is feladataik között szerepel. Kállai hangsúlyozta, a Ladányon megalakult kisebbségi önkormányzatban nincs igazi roma képviselet, így ezt a munkát szeretnék átvenni. Hozzátette: az új kisebbségi önkormányzat képviselőit nem a romák választották meg. A birtokában lévő nyilatkozatok — amelyet a romák aláírásukkal hitelesítettek - szerint azonban a választójoggal rendelkező ladányi romák több mint fele őt támogatja. Érdeklődtünk arról, hogy a bíróságok, illetve az ügyészség véleménye szerint is törvényesen létrehozott alapítványi általános iskoláról milyen véleményt alakítanak ki. Mint mondta, eddig sem az alapítványi iskolát támadták, hanem a faji és szociális alapú elkülönítést. Ez utóbbi ellen pedig ezután is fel fognak lépni. Mindent megtesznek azért, hogy a következő tanévkezdésre öszszegyűjtsenek annyi pénzt, hogy az összes jászladányi roma diákot beírathassák az alakuló alapítványi intézménybe, mert csak így tudják megakadályozni az elkülönítést. Az új polgárjogi szervezet működésének első szakaszában a kapcsolatokat veszik fel más roma szervezetekkel, kisebbségjogi szervezetekkel, minisztériumokkal, majd a jövő év elejétől indítják tényleges-tevékenységüket. ________________ B. cs. Többet autózik mostanában? Körkérdés A motorbenzinek árát újabb három, a gázolajét pedig két forinttal csökkentette a Mól Rt. a minap. Ezzel az elmúlt néhány hét során végrehajtott árcsökkentések mértéke a motorbenzinnél elérte a literenkénti 17, a gázolaj esetében pedig 11 forintot. Lapunk ennek apropóján arra volt kíváncsi, vajon a járókelők többet használják-e mostanában autójukat. Herédi János, 36 esztendős tanár: — Se többet, se kevesebbet nem közlekedem autóval, mint máskor. Ahová lehet, most is kerékpárral járok. A kocsit csak akkor veszem elő, ha valóban szükségem van rá. Olyankor viszont nem szempont a benzinár. Kirándulni pedig akkor sem jutna el gyakrabban a család, ha fele enynyibe kerülne az üzemanyag. Ahhoz ugyanis elsősorban eddig is a szabadidő hiányzott. Szarvak Zsuzsanna, 25 éves varrónő: — Bár saját autóval nem rendelkezünk, olykor azért megesik, hogy mégis kocsival közlekedünk. Ilyenkor általában az anyósomékét szoktuk kölcsönkérni. Ez azonban csak indokolt esetekben fordul elő, amikor sürgős elintéznivalónk akad, vagy távolabbi az úticél. Ám ezek gyakoriságát természetesen nem a benzinár határozza meg. Balangó László, 35 esztendős igazgató: - Mivel a gépkocsit én munkaeszközként használom, nem tehetem meg, hogy a feladataimat a mindenkori üzemanyagárhoz igazítsam. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne fogadnám örömmel az efféle bejelentéseket. Olyanynyira figyelembe veszem ezeket a változásokat, hogy - amikor lehet - a tankolást is igyekszem a csökkentés utáni időszakra halasztani. BUGÁNY Á 1 á
