Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-24 / 248. szám

Hl ■■ 2002. Október 24., csütörtök TÜKÖR 5. OLDAL MEGY Sorokban KOCKÁZATÉRTÉKELÉS. A megyei kereskedelmi és iparka­mara Komplex kockázatértéke­lés a munkahelyeken címmel szervezett a minap előadást a vállalkozók részére a szolnoki Technika Házában, mg SZÜLETÉSNAP. Alapításának I 50. évfordulóját ünnepli idén a korábban tiszafüredi járási, majd 1984-től városi könyvtár. A félszáz esztendős szolgálatot a Nemzeti Kulturális Alapprog­ram támogatásával méltó mó­don kívánta megünnepelni az intézmény: Október 22-én Ber­talanná Kovács Piroska, a Verse­ghy Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója tartott könyvtár- és olvasóköszöntőt, majd Meister Éva színművésznő előadóestjét kapták úgymond szülinapi ajándékként azok, akik részt vettek a jubileumon, pm DALOSTALÁLKOZÓ. Az új szászi Százszorszép, a jászapáti Muskátli, az abonyi Kék Nefe­lejcs, a nyírbéltelki népdalkö­rök, a Jászberény-porteleki pá­vakor, valamint Fodor Gábor ci- terás lép fel azon a dalostalálko­zón, amelyet az eseménynek helyet adó újszászi Művelődési Ház és Könyvtár, illetve a Száz­szorszép népdalkor rendez ok­tóber 26-án 15 órától, mg RENDBE TESZIK. Visszatérő probléma a temetők elhanya­golt állapota Tiszafüreden. A napokban elkezdődött a cserjét- lenítés és a gaztalanítás a ke­gyeleti helyeken, beleértve a köztemető területét is. A város- gondnokság nyolc közmunkást alkalmaz a munkákra, pm HORGÁSZVERSENY. A Nagy kunsági-főcsatornán napokban rendezte meg hagyományos rablóhalfogó-versenyét a Fegy- verneki Horgász Egyesület. A győzelmet a felnőttek között Návai János szerezte meg. u Fejlődésre ítélt régió? (Folytatás az 1. oldalról) Az EU-csatlakozást követően a régió geopolitikai helyzete felér­tékelődik, és ami nem mellékes, az uniós tagsággal számottevő­en bővülnek a támogatási forrá­sok. A készülő Nemzeti Fejleszté­si Terv (NFT) az első ütemben, 2004 és 2006 között azzal szá­mol, hogy 1100-1600 milliárd fo­rint uniós forrás és magyar társ­finanszírozás fordítható fejlesz­tésekre. Ez lökést adhat a régió fejlődésének, hiszen az NFT re­gionális operatív programjának tervezett forráselosztása szerint a régiók között az Észak-Alföld részesülne a legnagyobb össze- gű támogatásban. _________uz. A forradalomra emlékeztek Koszorúzás a jászberényi emlékműnél fotó: s. j. (Folytatás az 1. oldalról) Jászberényben a ferences templomban tartott ünnepi szentmisét, és a református templom­ban tartott istentiszteletet követően a Ference­sek terén álló emlékműnél gyűltek össze az 1956-os forradalomra és szabadságharcra em- lékezők. A Belvárosi Általános Iskola tanulói­nak műsorát követően dr. Válenti Béla - aki egyetemistaként élte meg a 46 évvel ezelőtt történteket — mondott ünnepi beszédet. — A nemzet önérzetét megtiprókból elege volt a magyarságnak, s az egyetemi ifjúság gyújtotta szikrából pattant ki '56 forradalma. Olyan egységes még nem volt a nemzet, mint 1956 őszén. Nem hitte el senki, hogy a tízmil­liós nép szembeszáll a kettőszáz millióval, s órák alatt megváltoztatja a világot. A forrada­lom még október 23-án este szabadságharccá nemesedett, amikor a rádiónál a tüntetőkbe lőttek - hangsúlyozta az előadó. A beszéd után az emlékművet az önkor­mányzat, a civil szervezetek és pártok képviselői koszorúzták meg. Az ünneplők a városháza falán elhelyezett emléktáblánál folytatták a megemlé­kezést. Az 56-os Szövetség helyi csoportja kezdemé­nyezésére az önkormányzat és a lakosság támo­gatásával tegnap kora este emlékhelyet avattak Jászkiséren az 1956-os forradalom és szabadság- harc áldozataira emlékezve. A recski bányából származó andezit tömbből készített művet Jász- kisér polgármestere, Hajdú László és az 56-os Szövetség alelnöke, Varga Zoltán leplezte le. Az újonnan választott képviselő-testület tagjai mellett több százan ünnepelték a forradalom és szabadságharc évfordulóját Tiszafüreden, a Kos­suth téren. Nemzeti ünnepünk tiszteletére a helyi Kossuth Lajos iskola tartott műsoros megemléke­zést. Az intézmény tanára, Szarvas László hang­súlyozta: 1956 üzenete a jövőnek csupa bizako­dás, amely erőt merítve a múltból, hittel töltheti meg a bizonytalan holnapot. Figyelmeztetett arra, hogy a megbocsátó és távolságtartó szemlélet leg­alább olyan veszélyes, mint az örökség kisajátítá­sa. Nem lehet 1956-ról az aktuális politikát kike­rülve beszélni, mert ha ezt tesszük, akkor elmerü­lünk a semmitmondás mocsarában. — Tisztázzuk magunkban, voltak és ma is van­nak bűnösök, akiknek tettét semmilyen megbo­csátás és felejtés el nem törölheti. Ez a tény nem a gyűlöletkeltést, kirekesztést szolgálja, hanem a múlt tisztázását, amely feltétele egy letisztult, épí­tő jövőnek — fejezte be beszédét az iskola tanára. Ezt követően a résztvevő delegációk helyezték el a megemlékezés virágait a Kossuth téri emlékmű talapzatánál. Karcagon a Déryné Művelődési Központban emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadság- harc 46. évfordulójáról. Fejér Andor, a megyei közgyűlés alelnöke ünnepi beszédében rámuta­tott: a mi feladatunk és felelősségünk, hogy a va­lóságot mutassuk be, a valódi hősöket állítsuk előtérbe, és végre megtanuljunk ünnepelni. Ezután Karcag Város Vegyeskarának műsorát hallgatták meg résztvevők, majd a városháza fa­lán lévő emléktáblánál elhelyezték koszorúikat. Ezt követően az Északi temetőben, Kemény Pál, a szabadságharc karcagi mártírja sírjánál rótták le kegyeletüket a családtagok és az emlékezők A kisújszállási 56-os emlékek ápolása alapít­vány és az önkormányzat szervezésében a refor­mátus templomban és a torony előtti emlékpark­ban emlékeztek meg nemzeti ünnepünkről. Az is­tentisztelet és a zászlóavatás után Varga Mihály országgyűlési képviselő idézte fel a 46 évvel ez­előtti eseményeket. Mint fogalmazott: az ország szabadsága és gyarapodása a 46 évvel ezelőtt el­vetett magból hajtott ki. Hozzátette: a harmadik évezred küszöbén dicső elődeinktől örökölt köte­lességünk hitünk és magyarságunk megőrzése. T. J„ B. CS„ P. M„ D. E. A Botka család nagy napja Anya és fia, képviselő és polgármester Szolnok Még hivatalosan nem tudni, koalícióra lép-e valamelyik párttal a megyeszékhelyen a választásokat elsöprő fö­lénnyel megnyerő MSZP, és egyelőre még arról is csak pletykák terjednek, kik lesz­nek a város alpolgármesterei. A Botka család éve is lehetne a 2002-es esztendő. Anya és fia ugyanis tavasszal az országgyűlé­si választásokon diadalmasko­dott, múlt hét vasárnap pedig mindkettőjüket - az MSZP jelölt­jeként - polgármesterré válasz­tották; Botka Lajosáét Szolnokon, Botka Lászlót Szegeden. Ráadá­sul a parlamentben egymás mö­gött ülő anya és fia korábban pol­gári vezetésű városban tudott győzni. Mindketten folyamatosan fi­gyelemmel kísérték egymás ered­ményeit. Ebből a szempontból ta­lán a szolnoki polgármester asz- szony volt szerencsésebb hely­zetben., hiszen a szegedi eredmé­nyek mind a interneten, mind a televízió képernyőjén hamarabb jelentek meg. így - állítja Botka Lajosné - percről-percre együtt tudott izgulni fiával. Az pedig ter­mészetes, hogy elsők között gra­tuláltak egymásnak a sikerhez. Botka Lajosné azonban nem csak saját és fia sikerének örült. Az újonnan megválasztott polgár- mester érdeklődésünkre elmond­ta: mindennél fontosabb, hogy a választások nyugodt légkörben zajlottak le. Külön öröm számára, hogy a 27 közgyűlési mandátum­ból 15-öt az MSZP-sek szereztek meg. Ennek ellenére a hogyan to- vábbról még korainak tartotta nyilatkozni. így arról sem kívánt szólni, hogy lesz-e koalíció az ön- kormányzatban, vagy egyedül fog „kormányozni" a képviselő- testületben többséggel bíró MSZP, illetve várhatóan ki vagy kik kerülnek alpolgármesteri székbe. Botka Lajosné ugyanakkor le­szögezte: a kormányhoz hasonló száznapos program nem lesz Szolnokon, azt nem is ígérték a kampányban. A már elindult fej­lesztések folytatása mellett vi­szont új programokat is elszeret­ne indítani az új polgármester. Botka Lajosné ezek közé sorolta az iparipark-beruházást. t.j. Támogatásokra várva A legnagyobb igény a Jászságból érkezett Megyei információ Jelentős igény mutatkozik címzett állami támogatások­ra megyénkből. Ezeket min­den bizonnyal képtelen lesz a kormányzat kielégíteni, hi­szen csak megyénkből fele annyi pályázat van, mint az egész országból. Elkészült a helyhatóságok jövő évi címzett támogatásáról szóló törvénytervezet. A javaslatot tár­caegyeztetésre bocsátották - je­lentette be a minap Lamperth Mónika belügyminiszter. El­mondta: a következő évben 52 településen 53,5 milliárd forint értékű beruházás kezdődhet meg — ebből jövőre 4,5 milliár- dot biztosítanak —, amely első­sorban oktatási és kulturális, egészségügyi, vízgazdálkodási és szociális célokat szolgál. A te­lepülések saját forrásainak fel- használásával összességében hetvenmilliárd értékű fejlesztés valósulhat meg. A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Területi Államháztartási Hi­vatal vezetője, Soós Ágnes la­punknak a hír kapcsán elmond­ta, megyénkből még tavasszal 27 címzett támogatást igénylő kon­cepciót adtak be a hivatalhoz a jövő évre vonatkozóan. A legtöbb igény szennyvízköz­mű-beruházással, illetve belterü­leti vízrendezéssel kapcsolatos, de természetesen akad kórházi rekonstrukcióra, valamint oktatá­si, szociális célokra benyújtott pályázat is. A legnagyobb beruházási költ­ségű és a legtöbb önkormányza­tot érintő pályázat a Jászságból érkezett. Jászberény gesztorságá­val ugyanis szennyvízközmű-be­ruházás indulna, amely 13 kör­nyékbeli települést érint. A vezetőtől megtudtuk, ah­hoz, hogy címzett támogatásra pályázhassanak a települések a víz- és szennyvízágazatban, mi­nimálisan egymilliárd forint érté­kűnek kell lennie a beruházás­nak, míg a többi ágazatban 200 millió forint az alsó határa a be­ruházási összköltségnek. A címzett támogatásról szóló törvény szerint október 31-ig kell döntést hozni a pályázatokról. __________________________________________TA Em lékfal a hősöknek A díszszökőkutat és a háttérben fehérlő történelmi emlékfalat a Halottak napján fogják fel­avatni FOTÓ: M. J. Tiszatenyő Pályázati források, illetve ön- kormányzati támogatás nél­kül, a helyi vállalkozók ado­mányaiból sikerült a telepü­lés közparkjában egy díszszö­kőkutat, valamint egy törté­nelmi emlékművet felállítani. Mint azt Kazinczi István, a vasár­nap újjáválasztott polgármester elmondta, a község kasszáját már nem lehetett tovább terhelni az igen nemes szándékkal meg­valósult építmények költségeivel. A helyi vállalkozókat azonban si­került megnyerni az ügynek, ez­által az adományaikból, valamint az utcabál bevételeiből megépült az önkormányzati telken lévő díszszökőkút és a történelmi em­lékfal. Utóbbit Tordia Ferenc ter­vei alapján Varga Gábor ceglédi szobrászművész készítette. Az emlékfalon nemzeti történel­münk sorsfordító eseményei je­lennek meg hat domborművön — a honfoglalástól a II. világháború végéig. A szoborkompozíción ol­vashatók azoknak a tiszatenyői hősöknek a nevei, akik a máso­dik világégés csatáiban haltak meg. Az új építményeket a település leendő közparkjában helyezték el, melyet valószínűleg Kossuth Lajosról fognak elnevezni. A ké­sőbbiekben szabadtéri színpadot és játszóteret is kialakítanak majd a falu rendezvényterévé át- alaldtott területén. m. g. ladányi szamizdat JÁSZLADÁNY A választás előtt megjelent szórólap miatt a bírósághoz fordul Kállai Lász­ló. A ladányi kisebbségi önkormány­zat volt elnöke azután döntött így, hogy a megyei választási bizottság el­utasította kifogását. Közben a faluban a romák tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezdtek, mert az ötfős cigány önkor­mányzat tagjai közül négy, köztük a polgármester felesége, nem roma szár­mazású. Jászladányon béke helyett újabb feszültsé­get teremtett a választás. A falu két önkor­mányzatába - a településibe és a kisebbsé­gibe - ugyanis szinte kizárólag az újra pol­gármesteré választott Dankó Istvánhoz kö­zel állók kerültek be. így a cigány önkor­mányzatba is, ahol a mandátumhoz jutók közül négyen nem cigány származásúak, és köztük található a polgármester felesége is. Tény ugyanakkor, hogy Balog János, Ba­nyáné Suki Rita, Dankó Istvánná dr. Makai Gabriella, Nagy Gellértné és Tolvaj Árpád „döntő fölénnyel” lett kisebbség képviselő. Mindegyikőjük ezernél is több szavazatott kapott, míg a hatodik helyezettre, így a mandátumról „éppen lecsúszott” korábbi kisebbségi vezetőre, Kállai Lászlóra mind­össze 315-en voksoltak. Az is tény, hogy a képviselővé választottak mindegyike - mint ahogy egy kivétellel a települési ön- kormányzat tagjai is - rajta szerepelnek a szavazás előtt néhány nappal megjelent jászladányi szamizdat által ajánlott jelöltek listáján. A szórólap arra hívta fel a választókat, hogy védjenek meg „bárkit, aki ellen a ha­talom bármilyen eljárást” kezdeményez és támadják mindazokat, akik ellenük van­nak. Kik ellen? A szamizdat erre is pontos eligazítást adott, hiszen tételesen felsorol­ta, kikre szavazzanak és kikre ne a falu la­kói. így a kisebbségi önkormányzat tagjai, „Kállai László és csapata” mellett feketelis­tára kerültek az orvosok, az önkormányza­ti iskola tanárai, és azok közeli hozzátarto­zói. A szórólap miatt Kállai László már a vá­lasztás előtt bejelentést tett a közigazgatási hivatalnál, mert annak tartalmát uszítónak és több embert sértőnek tartotta. A vokso­lás után pedig a területi választási bizott­ságnál élt kifogással, mivel állítása szerint az iromány terjesztésben a helyi polgár- mesteri hivatal is szerepet játszott. A bi­zottság azonban elutasította a beadványt, mivel úgy ítélték meg, hogy a szavazás me­netében és az eredmény megállapításakor nem történt szabálytalanság, így a voksolás megismétlésére sincs lehetőség. Kállai László érdeklődésünkre elmondta: a dön­tés ellen a bírósághoz kíván fordulni. Még a választási bizottság határozata előtt Jászladányon járt a miniszterelnöki hivatal cigányügyi államtitkára. Teleki László az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte: nem etikus, hogy a településen a magukat nem roma származásúaknak vallók is in­dultak jelöltként cigány kisebbségi önkor­mányzati választáson. Elmondása szerint az új kisebbségi önkormányzat két nem ro­ma tagjával folytatott beszélgetésen arra a kérdésére, hogy miért vállalták a jelöltsé­get, azt a választ kapta: úgy érzik, így majd sokkal jobban tudnak segíteni a cigányok gondjainak enyhítésében. Teleki László je­lezte: ennek kapcsán kifejtette azt a meg­győződését, hogy miközben mindenki tá­mogatása nagyon fontos a cigányok fel- emelkedéséért, a kisebbségi önkormányza­tokat mégis elsősorban a kisebbségeknek hozták létre. A tévéhíradások szerint a Jászladányon történteket a kisebbségi ombudsman is el­ítélte. Kaltenbach Jenő az eset kapcsán a ki­sebbségi törvény megváltoztatását sürget­te. Hasonló szándékkal kezdtek aláírás- gyűjtésbe a jászladányi romák. A petíció aláírói amellett, hogy kijelentik, Kállai Lászlóra és a cigány jelöltekre szavaztak, arra is kérik a kisebbségi önkormányzat nem roma tagjait, mondjanak le mandátu­mukról. TJ-MTI Bíróság elé kerül a Megnyílt az őszi tárlat JÁSZBERÉNY Az 1990-ben megalakult herényi műhely rendszeresen ad számot arról, hogy az alkotó közösség tagjai milyen munkát végeztek. Őszi tárlatukon bemutatják az elmúlt év „termésének” leg­szebb darabjait. Az immár tizen­harmadik alkalommal megtar­tott bemutatón ismét számot ad­tak munkájukról. A Déryné Mű­velődési Központban megnyílt kiállításon a kör mind a tizenegy tagja friss alkotással szerepelt. A leginkább a jászsági festők ha­gyományait követő, amatőr alko­tókból álló közönség időszakon­ként megjelenő kiállítása a tele­pülés egyik legjelentősebb kul­turális eseményévé vált az el­múlt évek során. A Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igaz­gatója által megnyitott kiállítást október 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők. bcs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents