Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-24 / 248. szám
6. OLDAL C S A L A D TŰKOR 2002. Október 24., csütörtök „Almafélék” Szabolcsban és Ázsiában Ha megkérünk egy gyermeket, hogy nevezzen meg valamilyen gyümölcsöt, nagy valószínőséggel azt válaszolja: alma. Ha arról kérdeznénk, hogy milyen színű az alma, akkor a válasz az esetek többségében a piros lenne. Sőt a fajtája jonatán. Almának nevezi a magyar nyelv a gránátalmát is, pedig kevés hasonlóságot mutatnak. Hogy melyik gyümölcs az ízletesebb, azon nyilván el tudna vitatkozni mondjuk egy örmény és egy szabolcsi iskolás. A mélyebb filozófiai vonatkozásokról nem is beszélve... Az almát a nyár derekától a következő év tavaszáig fogyasztjuk, így nem csodálható, hogy nálunk valamennyi gyümölcs között az egy fő által elfogyasztott mennyiség almából a legnagyobb (fejenkénti és évenkénti gyümölcsfogyasztás 73,8 kg, amiből 22,7 kg az alma). Késő ősztől tavaszig a gyümölcsfogyasztás jószerivel az almára korlátozódik — ha nincs déligyümölcs a piacon. Az alma hazánknak a hűvösebb, párá- sabb levegőjű, csapadékosabb tájain érzi a legjobban magát, de szinte az egész országban megterem. Fája napfényigényes; épületek árnyékában nem jól érzi magát. Évente 600-800 mm csapadékra van szüksége, ahol erre nem lehet számítani, ott öntözésre kell berendezkedni. Az őszi harmatok igen előnyösen befolyásolják a téli alma színének, valamint aromaanyagainak kialakulását. A fákat a felnevelés időszakában minden tavasszal alakító metszésben kell részesíteni. A termőfák koronáját csak ritkítani szükséges annyira, hogy a napfény a korona minden részét érje, és a permetlé- cseppek mindenhová eljuthassanak. Az alma utóérő gyümölcs; a fáról leválasztva életműködései tovább folytatódnak mindaddig, amíg a téli alma fogyasztásra éretté válik. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy a szüret idejét helyesen válasszuk meg. Az almát akkor kell szüretelni, amikor a gyümölcsök gyenge csavarás hatására leválnak, amikor a színük és nagyságuk a fajtának megfelelővé alakult, amikor a magjaik már barnák, és a természetes hullás is megkezdődött. A téli alma egyike a legértékesebb gyümölcseinknek; 8-13 % gyümölcscukrot, a héjában és a héj alatti húsban nagy mennyiségű C-vitamint tartalmaz Értékesek a szerves savai és az emészthető rostjai is. Családi körülmények között a téli almát hónapokig tárolhatjuk kamrában, pincében vagy más hűvös, de fagymentes helyiségben. Rövidebb ideig — műanyag fóliával gondosan letakarva - akár az erkélyen is eltarthatunk almát. A közvetlen fogyasztásra nem alkalmas, részben romlott, férges, ütődött almából kiváló aszalvány, be főtt és almakocsonya készülhet. A gránátalma (shiliu) kínai nevének tükörfordítása „kő fűz”. A források szerint a gránátalma az i. e. 2. század táján a Közel- Keletről érkezett Kínába. A gránátalma a benne lévő temérdek mag (zi) révén a termékenység szimbólumává vált, hiszen a gyermek (zi) szó hangalakja egybeesik a mag szóéval. Mindemellett a gránátalma a három szerencsehozó gyümölcs egyike az őszibarack és a Buddha keze mellett. Ebben az összefüggésben a bőség és jólét jelképe. Házasság alkalmával igen kedvelt üdvözlőlapnak számít az a fajta, amelyen egy érett, félig kinyílt gránátalma látható, a „nyitott gránátalma, száz mag" (liu kai bai zi) felirattal, amely a nevetésre, boldogságra és a gyermekáldásra utal. Keleten a lányok szívesen tűznek gránátalma-szirmokat a hajukba. Ha a lányok azt mondják magukról, hogy „alma (ping- guo) és őszibarack (tao)”, azt jelenti, hogy 16 (shi-liu) évesek (a 16 jelentésű szó kiejtése egybecseng a gránátalma szóéval). A gránátalma a nyár jelképe. Az orchideával, az írisszel és a vadalmával együtt a négy évszakot jelképezik. A gránátalma a hivatalFriderikusz Sándor és a francia sajt A gránátalma a nyár jelképe is FOTÓ: GÁL GÁBOR noki kalappal és övvel együtt ábrázolva azt a kívánságot fejezi ki, hogy az ilyen képpel megajándékozott személy jusson magas hivatali poszthoz, amely generációról generációra öröklődjék. A nemzedék jelentésű szó kiejtése (shi) egybeesik a gránátalmáéval. (Terebess Ázsia Lexikonéból) Gránátalma és kereszt: ez a jel az Istenes Szent János által alapított Irgalmasrend címeréből való. A gránátalma és kereszt együttes szimbóluma az irgalmasságot és áldozatot jelképezi. A kipattanó gyümölcs arra emlékeztet, hogy szeretetünket kiárasztjuk, míg a kereszt arra figyelmeztet, hogy áldozat nélkül nincs irgalmasság. A sajt és a bor házassága Receptsorok Sajtleves háziasán Friderikusz Sándorról jól tudják közeli ismerősei, mennyire szereti a francia sajtokat, ezért legtöbbször ilyen különlegességgel lepik meg őt azok, akik a kedvében akarnak járni. Manapság szabad estéit legszívesebben szűk baráti körben tölti, amikor könnyű borok mellett végigkóstolják az asztali fatálra kirakott legfinomabb francia sajtok sorát. Ilyenkor egyáltalán nem tartják be a francia étkezés íratlan szabályait, miszerint csak egyetlenegyszer lehet venni egy sajtból. A francia etikett szerint az étkezést lezáró sajttálat egyszer adják körbe, és ha már valaki továbbadta, illetlenség még megállítani róla valamit. {...} Pedig a sajt hosszú évszázadokon át nem számított szalonképes eledelnek Franciaországban. Csakis a parasztok számára volt mindennapos, akik így konzerválták a gazdaságban megmaradt tejet. Az arisztokraták körében még a XIX. század elején is csak különcségnek, hóbortos szeszélynek minősült, ha sajtot szolgáltak fel az ínyencek asztalán. Szó, ami szó, a francia sajt igen nagy karriert futott be az utóbbi néhány évtizedben, sőt egyfajta nemzeti jelképpé is vált. Párizsban, valahol a rae Mouffetard közepe táján már egy olyan étterem is található, ahol az előételtől a főételen át egészen a desszertig minden fogásnak sajt az alapanyaga. Manapság a franciák évente fejenként 20 kilónál több sajtot fogyaszta- ,, nak, és olyan sok helyen ! foglalkoznaík sajtkészítés sei, hogy a különféle francia sajtok száma négyszáz felett van. (...) Ami a klasszikus francia sajttálat illeti, ajánlatos négy-öt fajtából úgy összeválogatni a kínálatot, hogy a kecskesajttól (Saint Maure, Valengay, Crottin de Chavignol stb.) a penészbevonatú vagy mosott kérgű lágy sajtokig (Brie, Camembert, Munster, Pont TÉv^que stb.), a pasztörizált tejből érlelt félpuha vagy kemény sajtoktól (Comté, Beaufort, Saint- Nectaire stb.) a penészes, illetve „kék” sajtokig (Bleu de Bresse, Bleu d’Auvergne, Bleu des Causses, Roquefort stb.) minden fontosabb sajtcsalád és minden jelentősebb tájegység képviselve legyen. S végül: ne féljünk a francia sajtokat magyar borokkal kísérni! Hiába a nagy távolság, az eltérő kultúra, ha egy Reblochon a Somlói Hárslevelűvel, egy Saint- Marcellin a Villányi Rozéval, vagy egy Coulommiers a Szekszárdi Merlot-val találkozik, biztosak lehetünk benne, hogy jól megértik majd egymást. (www. friderikusz. hu) Baráti körben, könnyű borok mellett, francia sajtokkal A sajtkultúra - a borkultúrához hasonlatosan - ősidőktől fogva a gasztronómiai kultúra szerves része. A legizgalmasabbakat mindkét fajtából gondosan érlelik, kezelgetik, ápolják, míg végül elérik teljes nagyszerűségüket. A tökéletesen érlelt sajt és a hozzá jól megválasztott bor „szerelmi viszonyba” képes keveredni egymással. Ahol ez előfordul, ott a „házasság” sem ritka. Bár a bor és a sajt általában is jól érzik magukat egymással, nem mindegy, hogy melyik sajtfajta melyikféle borral szeret a leginkább „együtt lenni”. Nincsenek abszolút szabályok, vannak 'viszont rosszul rögződött dogmák. A nagy harmóniák lehetősége mindenesetre adott. Nagy a szerepe a jó izérzéknek és a jó ízlésnek. A közhiedelemmel ellentétben a sajtokhoz nemcsak és nem is elsősorban a vörösborok illeszthetők. A vörösborokban gyakorta jelenlévő csersav (tannin) a legtöbb sajtot,, „legyőzi”, márpedig harmónia csak a sajt és bor közötti megfelelő egyensúly esetén alakulhat ki. A könnyed, friss sajtok - melyek lényegében érlelést nem kapnak - a könnyed, friss, üde, jó savszerkezetű, nem túl alkoholgazdag fehér- és rosé borokkal társíthatták legjobban. A nemespenésszel érlelt lágy sajtok (Camembert, brie és társaik) a könnyedebb, inkább gyümölcsös jellegű vörösborokat szeretik. A rúzsos bevonatú lágy sajtok, melyek ízvilága erőteljesebb, markánsabb, testesebb, nagyobb formátumú, érlelt fehérborokkal vagy jól összeérett tanninú, gömbölyű vörösborokkal a legjobbak. A félkemény sajtok mellé többféle társítás lehetséges. A kecskesajtok jó sávú, élénk, pikáns fehérborokkal, főképpen sauvi- gnon blanc-nal, vagy szép roséval szeretnek a legjobban együtt lenni. Ha alaposan érlelt a kecskesajt, akkor nagyobb formátumú, testesebb fehérrel, esetleg könnyebb vörössel érdemes fogyasztani. A kék penészes rokfort típusúak esetén többféle sikeres párosítás is lehetséges. Nagy formátumú, nagyon érett kerek vörösborok, vagy a A trappistához bikavér dukál FOTÓ: PILISY ELEMÉR kései szüretelésű természetes édesborok közül a nem túl édesek és jó savúak, pl. tokaji édes szamorodni, alacsonyabb puttonyszámú aszúk, aszúfordítás és hasonlók gyönyörű harmóniákra képesek. Néhány alapelv: a fehérborok általában jobban illenek a sajthoz, mint a vörösek. Ugyanakkor a nagyon lágy sajtokhoz, például kecskesajtokhoz, mégis vöröset ajánlanak a szakértők. A nagyon sós sajtokhoz savany- kás, például rizlingbort ajánlunk. Néhány példa arra, milyen sajthoz milyen bor illik: Sport sajt, Tartaré - Egri leányka, Sauvignon Blanc; Göcseji csemege - Szekszárdi Kadarka; trappista - Egri Bikavér; Medve - Sauvignon Blanc; márványsajt - Portói; Camembert - Cabernet; Cheddar - lágy Champagne, Chardonnay; kecskesajt - Sancerre, Vouvray; Rokfort - Portói. ■ Hozzávalók: liszt 4 dkg, vaj 4 dkg, száraz fehérbor 2 dl, húsleveskocka 1 db, fokhagyma 3 gerezd, tejföl 2 dl, Karaván sajt 20 dkg, tojássárgája 2 db, kifli 2 db, őrölt bors, só. Elkészítése: A vajból és a lisztből világos rántást készítünk, 8 dl hideg vízzel és a száraz fehérborral felengedjük. Habverővel simára keverjük, majd beletesszük a húsleves- kockát. Apróra vágott vagy reszelt fokhagymával, őrölt borssal, sóval ízesítjük, és 8-10 percig gyenge tűzön forraljuk. Keverőtálba tesszük a tejfölt, 10 dkg reszelt sajtot és a tojássárgáját. Jól összedolgozzuk, és egy levesestálba öntjük. Állandó keverés mellett rámerjük az elkészült forró levest. A kiflikarikákat bedörzsöljük fokhagymával, megszórjuk reszelt sajttal, és a sütőben megpirítjuk. A leves mellé kínáljuk. Papaja-sajt saláta Hozzávalók (4 személyre): 4 kis cikória; 2 papaja; 2 szál tavaszi hagyma; 20 dkg gouda sajt; 10 fél dió; 1,5 dl narancslé (frissen préselve); 5 evőkanál citromlé; fél teáskanál gyömbérpor; 2 evőkanál tokaji aszú; 2 evőkanál olaj. A cikóriát megtisztítjuk, megmossuk, hosszában vékony csíkokra vágjuk. A pápáját kettévágjuk, magjait kikaparjuk, húsából kis golyókat vájunk ki. A maradék gyümölcshúst kikaparjuk, villával összetörjük. A hagymát megtisztítjuk, felkarikázzuk. A sajtot először szeletekre, majd rombuszokra vágjuk. A diót összevagdaljuk. A cikóriát, a papajagolyókat, a hagymát, a sajtot összekeverjük, és négy tányérra szétosztjuk. A papajapépet a narancs- és citromlével ízesítjük, elkeverjük a gyömbérrel, a dióval, az aszúval, az olajjal. Sózzuk, borsozzuk, esetleg kevés cukrot is adhatunk hozzá. Az öntetet a zöldségekre öntjük, és kínáljuk______ ■ Téli ízek, vitaminok A fogyásra nem túl kedvező téli időszakban egyrészt le kell adnunk a felesleges kilókat, másrészt gondoskodnunk kell szervezetünk megfelelő tápanyagellátásáról, beleértve az ilyenkor különösen nélkülözhetetlen vitaminokat is. S az szintén fontos, hogy mindezt a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban tegyük. Akik cukorbetegségben szenvednek, kénytelenek egyéb szempontokra is figyelemmel lenni. Egyes táplálkozástudósok szerint a téli időszakban némileg növelhetjük ételeink energiatartalmát. Ez ma már túlhaladott álláspont, hiszen ezekben a hónapokban még a megszokottnál is kevesebbet mozgunk, kisebb szervezetünk fizikai igénybevétele, tehát a laktatóbb ételek menthetetlenül súlygyarapodást okoznak. Az elhízás pedig mindenki, de különösen a cukorbetegek számára többszörösen „ellenjavallt". E hideg napok szintén alkalmasak a körültekintően végrehajtott, kíméletes, 6-8 hétig tartó fogyókúrára. Ha komoly az elhatározás, a súlycsökkentő étrend naponta 1000 kilokalóriát és 125 gramm szénhidrátot tartalmazzon. A változatosság (és az olcsóság) érdekében a frissen kapható zöldségfélék, gyümölcsök mellett a gyorsfagyasztott, savanyított és konzervált készítményeket is felhasználhatjuk. Ha van rá módunk, télen is fogyasszunk sok friss salátafélét, amelyet ízesíthetünk száraz fűszerekkel, pár csepp olívaolajjal, esetleg kefirrel és joghurttal. A korábban említett zöldségek a vércukrot nem emelő kategóriába tartoznak. (Kivéve a sütőtököt.) Főételeink lehetőleg savanyú káposztából, kelkáposztából készüljenek. A napi három főétkezést egészítsük ki gyümölcsökkel, fekete kenyérrel, Korpovit kekszekkel. A kis étkezésekre főként gyümölcsöt fogyasszunk. Tévhit, hogy a cukorbeteg nem tarthat hetente egy-két „böjtnapot”, amikor csak gyümölcsöt és (vagy) zöldséget fogyaszt. Persze ügyelni kell a szükséges szénhidrátmennyiség bevitelére, ami semmiképpen ne legyen 100 grammnál kevesebb. Böjtnapi ételnek kiválóan megfelel a zöldségsaláta, amelyhez használhatunk konzervku- koricát és zöldborsót is. Alapanyagként télidőben vásároljunk olcsó, friss zöldségeket, mint kígyóuborka, jégcsapretek, vörös káposzta, fehér káposzta, cékla. Az ilyen napokon indokolt a többszöri vércukormérés, a megszokottnál kevesebb gyors hatású inzulin alkalmazása étkezés előtt, s a tablettával kezelt diabéteszeseknek fokozottan figyelniük kell az alacsony vércukor jeleire. Befejezésül egy gyakori kérdés: télen és a kora tavaszi hónapokban a cukorbeteg számára feltétlenül szükségesek-e a mesterséges táplálékkiegészítők. Szögezzük le, hogy a vázolt szempontok betartásával nyugodtan elhagyható a C-vitamin- bombák vagy a drága multivita- min-készítmények szedése. Kivételt jelenthet az influenza, egy komolyabb megfázás, vagy ha valamiféle gyulladás zajlik a szervezetben. Egyébként a tabletták árát inkább fordítsák friss gyümölcsre és zöldségre. SZÉKELY KATALIN, DJETETIKUS Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu • www.lakaskultura.hu www.mindmegette.hu • www.holgyvilag.hu • www.gyongy.hu FOTÓ: EUROPRESS/EPA