Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-11 / 238. szám

6. OLDAL 2002. Október 11., péntek M«l A L M A MATER VARGA KATALIN GIMNÁZIUM - SZOLNOK Választható programok Az iskola könyvtára is segíti a diákok felkészülését A gimnázium programjai a kerettantervre épülő, az iskola ta­nárai által kidolgozott helyi tantervek szerint működnek. Matematika-angol. Matematiká­ból a 9-10. évfolyamon emelt óraszámú képzés. Az angol nyelv oktatása intenzív beveze­tő szakasszal kezdődik. Felvé­teli vizsgát magyar nyelvből, matematikából és angol nyelv­ből kell tenni. Matematika-német. Matemati­kából a 9-10. évfolyamon emelt óraszámú képzés. A német nyelv oktatása intenzív beveze­tő szakasszal kezdődik. Felvé­teli vizsgát magyar nyelvből, matematikából és német nyelv­ből kell tenni. Magyar-angol két tanítási nyel­vű. Magas angol nyelvi óra­szám jellemzi. Anyanyelvi lek­tor és alkalmanként külföldi szaktanárok vesznek részt az oktatásban. A matematika, a fi­zika, a történelem és a biológia oktatása angol nyelven törté­nik. Felvételi vizsgát magyar nyelvből, matematikából és an­gol nyelvből kell tenni. Általános tehetséggondozó. Szakkörök, egyéni és kiscsopor­tos foglalkozások szolgálják a tehetségek kibontakozását. An­golból haladó nyelvi képzés. Felvételi vizsgát magyar nyelv­ből, matematikából és angol nyelvből kell tenni. Arany János tehetséggondozó program. A felvételről az Okta­tási Minisztérium dönt egyéni pályázat alapján. _______ ■ Sz ínes diákélet Palotást is jártak a tavalyi tablóbálon A Varga Katalin Gimnázium tanulói gyakran utaznak külföldre, de itthon is sok­sok esemény színesíti a di­ákéletet. Tavaly Svédországba és Walesbe utaztak vargás diákok és tanárok csereprogram keretében, Angliá­ban pedig kéthetes nyelviskolai foglalkozásokon vettek részt. Ala­kul egy bielsko-bialai kapcsolat, Reutlingenbe pedig rendszeresen járnak vargás tanulók, német diá­kok pedig viszonozzák a látoga­tást. Jelenleg van egy izraeli meg­hívásuk is, de az ottani bizonyta­lan helyzet miatt még csak né­gyen jelentkeztek az útra. Ha lesz 8-9 jelentkező, elindul a csoport Shohamba. A távolabbi utak mel­lett szlovákiai, romániai kapcso­lataik is vannak dunaszerdahelyi és nagybányai iskolákkal. Az uta­zásnak nemcsak a kirándulás a célja. Angliában, Németország­ban a nyelvgyakorlás, Svédor­szágban diákszínpadi föllépés, korábban természettudományos projekt, máshol a kisebbségi lét megismerése volt a cél. A diákéletet sok rendezvény színesíti. Ezekre gyakran egy-egy osztály készíti a műsort, például az évnyitóra, ahol az elsősöket vi­rággal fogadják, március 15-re, október 23-ra. Március 15-re be­szédpályázatot hirdetnek, annak a győztese tartja az ünnepi beszé­det. A március 15-i program része az ifjúvá avató ünnepség, ame­lyen a 12. évfolyamosokat kö­szöntik. Az iskolában jelentős esemény a Katalin-nap. Az ünnepséget a naphoz legközelebb eső pénte­ken tartják. Vetélkedő és műsor után este diszkó zárja a progra­mot. Rendszeresen ünnepük a kará­csonyt is, a tornateremben mű­sort rendeznek, a Vártemplom­ban pedig hangversenyt ad az is­kola énekkara. A kórus a balla­gásnak is állandó szereplője. A magyar kultúra napja körüli időben rendezik meg a népdal- versenyt, amelyen minden osz­tály részt vesz. Szalagavatót és tablóbált rendeznek minden kö­zépiskolában, a Vargában azon­ban van egy sajátos ünnep, az is­kolai szerenád. A ballagás előtti péntek este a végzős évfolyamok diákjai és a tanárok beszélgetés­re, közös éneklésre jönnek össze az iskolában. Néhány éve lett gyakorlat a Vargában az „egészségnap”, ame­lyet a természettudományos munkaközösség rendez, és ame­lyen szakemberek adnak felvilá­gosítást egészségügyi kérdések­ről. Ilyenkor rendszerint orvos- tanhallgatók, gyakran az iskola egykori tanulói is részt vesznek a rendezvényen. ___________■ Ké t arc az ötszázhúszból A Varga Katalin Gimnázium­nak 520 diákja van. Ezúttal kettőt mutatunk be közülük, nem a véletlen kiválasztás alapján. Várhelyi Csilla a 11. c osztály tanulója, a ma­gyar-angol két tanítási nyelvű programban ta­nul. Török- szentmiklósról jár be. Tavaly kitűnő volt a bi­zonyítványa. Kedvenc tárgya az angol, de legutóbbi szép eredmé­nyét nem ebből érte el. Az orszá­gos középiskolai tanulmányi ver­seny komplex vizuális versenyén első helyet szerzett A karnevál szerelmesei című anyagával. Szí­vesen fest és rajzol, kedvenc té­mája az ember és a ló. Nemrég volt kiállítása a szolnoki Verseghy könyvtárban, de láthatták már a képeit a törökszentmiklósi könyv­tárban, most pedig Budakeszin ál­lítottak ki belőlük. Az OKTV két fordulóban zajlott, a másodikban a helyszínen kellett tanulmányt készíteni. Várhelyi Csilla nyáron művé­szeti táborban volt, ott javasolták neki, hogy jelentkezzen a Képző- művészeti Egyetemre, és úgy érzi, érdemes megfogadnia a tanácsot. Oscar Arellano Hinojosa a me­xikói Victoriából érkezett Szol­nokra. Apja tagja a Rotary Club victoriai szervezetének, Oscar a klub révén utazhatott külföldre. Három ország közül választha­tott, szinte a véletlenen múlt, hogy Magyarországot választotta. Itt minden más, mint Mexikó­ban, mondta, a táj, a nyelv, az emberek is má­sok. Egy hó­napja van itt, lassan meg­szokja az itteni életet. Az isko­lában személyre szabott órarend szerint tanul. Már vannak barátai, bár a magyar nyelv még idegen, angolul tudnak beszélgetni. Egy magyar családnál lakik a tanév vé­géig, amikor visszamegy Mexikó-' ba. Már elvégezte a középiskolát, ez a magyarországi tartózkodás csak ráadás. Jövőre egyetemre megy, még nem tudja, milyen sza­kot választ, de a műszaki pályák vonzzák leginkább. Válasz a társadalom igényeire A Varga Katalin Gimnáziumot eredményei alapján az ország legjobb gimnáziumai kö­zött tartják számon. Botka Lajosné igazgatót megkértük, beszéljen arról, milyen munká­val érték el a kiváló eredményeket.- A Bánffy Katalin Gimnáziumot 1930-ban Kle- belsberg Kunó mint leánylíceumot alapította. Az iskola az ötvenes évek elején kapta a Varga Kata­lin nevet. Az ötvenes évek végéig csak lányok ta­nultak itt. A gimnázium igazgatója ’69-től ’85-ig Páldi János volt. Ő olyan pedagógiai kísérletsoro­zatot indított a ’70-es években, ami megalapozta Magyarországon a tehetségneve­lés programját. Ebben a fakultáci­ós kísérlet, az előrehozott vizsga mellett több olyan, a ’70-es évek­ben újszerű iskolai kezdeménye­zés volt, amit ma már a magyar közoktatásban mindenhol hasz­nálhatnak. Páldi János 62 évesen ment nyugdíjba, én akkor kaptam meg az igazgatói kinevezésemet. Első igazgatói döntéseim egyike volt, hogy a két tanítási nyelvű programot az első tantestületi érte­kezleten előterjesztettem. Hosszú szakmai vita után 1988-tól az okta­tási minisztertől megkaptuk az egyedi kísérleti engedéljrt a ma­gyar-angol két tanítási nyelvű programra. Ebben az évben az iskolaépület új szárnnyal bővült. Ekkor már 12 osztály járt ide. Most 520 tanulónk van. Az elmúlt 18 év alatt az iskola tanulólétszáma megduplázódott, és a tan- testületi létszám is több mint kétszeresére nőtt. Hat szolnoki általános iskolával tehetséggon­dozó együttműködést kezdeményeztem. Ennek az együttműködésnek a következménye lett a matematika-angol és matematika-német vargás program. Ez volt a második újítás. A harmadik az Arany János tehetséggondozó program, amely három éve indult az iskolában. Az iskola képzési célrendszerét a szolnokiak elfogadták. A cél az értelmiségi utánpótlás, a to­vábbtanulásra felkészítés, és hogy mindezt nem­csak tantárgyakhoz kötött tanulási teljesítmény­nek, hanem komplex személyiségnevelésnek gondoltuk, amibe beletartozott egy leendő értel­miségi ember műveltsége, igényessége, nyitottsá­ga a világra. Például a nemzetközi kapcsolatokat már a ’90-es évek elején beépítettük a pedagógiai programba. Az a felismerés vezérelt, hogy a gye­rekeinknek diplomás emberként már nemzetkö­zi munkaerőpiacon kell megjelenniük. Ehhez nemcsak a nyelvtudás kell, de az is, hogy legye­nek képesek együttműködésre, más kultúrák el­fogadására. Nálunk az iskolai rendezvényeken gyakran diákszónokok mondanak ünnepi beszé­det. Részben példát akarunk mutatni arra, hogy egy értelmiségi ember közéleti ember is, más­részt, hogy akik azzá akarnak válni, meg kell ta­nulniuk bizonyos helyzetekben a nagyobb kö­zönség előtt beszélni. Iskolánkban mindig nagyon aktív diákélet volt. A diákjogosítványok valóban éltek. Döntési lehetőségeket adtunk a gyerekeknek, és nemcsak a törvény által kívánt helyeken. Például dönthet­nek, milyen tantárgyakat tanulnak, és félévente változtathatnak. Egy 14-18 éves diák esetében még nem biztos, hogy az első döntés a helyes. Próbálja ki, és tudja a döntését korrigálni. Nem teljes körűen, de lehetőségük van a szabad tanár- választásra is. Úgy hirdetünk meg szaktárgyakat, hogy alternatív csoportokra is jelentkezhetnek. Ugyanazon tantárgyon belül több csoportot is kí­nálunk. Elsősorban a továbbtanulásban mérjük az is­kola teljesítményét. Számunkra nagyon fontos, hogy diákjaink az érettségi évében száz százalék­ban kívánnak egyetemen-főiskolán továbbtanul­ni. Érettségizett tanulóink 94 százalékát vették fel az első évben egyetemre-főiskolára, 75 száza­lékukat egyetemre, és jelentős százalékukat az első helyen megjelölt egyetemre. Az eredmé­nyesség másik mutatója, hogy az érettségi évé­ben az érettségiző gyerekek 80 százaléka nyelv­vizsgával szerez nyelvi ötös osztályzatot. A mi felfogásunkban minden teljesítmény egyenrangú. Ha valaki matematika OKTV-n or­szágos első helyezett, az ugyanolyan érték, mint ha valaki egy komplex vizuális országos verse­nyen szerez első helyet. Egyre több kiváló spor­toló tanulót egyéni tanrenddel tudunk támogat­ni, például megoldható, hogy egy-két hétre edző­táborba menjen, vagy a napi elfoglaltságát tudjuk kedvezően alakítani. Nagyon fontosnak tartom, hogy színes diák­élet van az iskolában. Néha azt hallom, hogy a vargás gyerekek „meg vannak nyomorítva a tanu­lással”. Túlterhelésről azonban nem lehet beszél­ni, hiszen a gyerekek választhatnak, maguk ter­vezik a terhelésüket. Van idő a színes diákéletre. Ősztől egészen májusig tartanak a házi bajnoksá­gok, a sportudvarunkon, a mostoha körülmé­nyek ellenére, rendkívül aktív sportélet zajlik. A szolnoki diákolimpiák középiskolák közötti pontversenyén első helyezést nyertünk, eredmé­nyességben és részvételi arányban a legjobbak voltunk a városban. Diákjaink a városi diákta­nács legaktívabb tagjai, például a városi diákren­dezvények szervezői között mindig vannak var- gások. Az eredményesség és az a tény, hogy beiskolá­zási problémát a többszörös túljelentkezés okoz, azt mutatja, hogy a Varga Katalin Gimnáziumot a szolnoki családok kedveük. Nálunk bukás nincs, és nem azért, mert mi nem akarjuk, hanem 4,6 fölött van az iskola tantárgyi átlaga, és 4,7 az érettségi átlag. A fakultációs csoportok érettségi matematikaátlaga 5 egész. A szolnoki családok ezt díjazzák, ide akarják adni a gyereküket. Nálunk vannak még mindig a legnagyobb arányban szolnoki gyerekek. Ez az arány csökken az Arany János prog­ram miatt, mert oda kis falukból érkezett gyerekek járnak, ennek ellenére 75 százalék fölött van a szolnoki gyerekek aránya. Egyedüliként Szolnokon és egyedüliként az országban a gimnáziumok között, egy évvel ezelőtt a minőségbiztosítási rendszerünket ISO európai szab­vány szerint megfelelő módon kiépítettük. Nem azért, mert ez most divat, hanem azért, mert azt tapasztaltuk, hogy egyre sze­rényebb a fenntartói támogatás, és ha kevesebb a pénz, a felhasználása úgy hatékony, ha folyama­tainkat a lehető leglogikusabban építjük föl, és az erőforrásokkal a legoptimálisabban bánunk. A Varga Katalin Gimnázium az országban a közok­tatás-fejlesztés egyik iskolai színhelye. Függetle­nül attól, hogy milyen a kormányzat, ha szakmai kérdésekről kellett véleményt mondani, mi min­den esetben abban a bizonyos reprezentatív min­tában voltunk. A kollégáim az országban elis­mert közoktatási szakértők. Sokan dolgoznak könyvszakértőként, minőségbiztosítási szakértő­ként, érettségi elnökként, tantárgyi szakértőként. A tantestület jelentős hányada tud beszélni és ta­nítani idegen nyelven. A nevelőtestület elnyerte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Díjat, ami, mint kollektív kitüntetés, számunkra rendkívül nagy elismerés. Végül a jövőről néhány szót. Büszke vagyok arra, hogy ebben az iskolában sikerült az előző kormány Oktatási Minisztériumában fölvetni egy problémát, és ehhez a problémához programki­dolgozóként csatlakozni. Arról van szó, hogy az európai uniós tagság azt is jelenti majd, hogy ma­gyar családok, köztük szolnokiak is, időlegesen külföldre költöznek, ott vállalnak munkát. De ezek a családok, és erre máris vannak példák, egy idő után, főleg ha a gyerekek középiskolás korúak lesznek, visszaköltöznek Magyarország­ra. Gyerekeiknek a legjobb gimnáziumot keresik, de a magyar gimnáziumok nincsenek felkészülve arra, hogy magyar anyanyelvű gyerekeket, akik külföldön idegen nyelven tanultak, hogyan lehet visszaintegrálni egy erős középiskolai oktatásba. Ezért egy úgynevezett migráns oktatási program kidolgozását kezdeményeztük az Oktatási Mi­nisztériumnál, és elkezdtük a magyart mint ide­gen nyelvet is tanítani. Például egy tíz év után Ausztráliából hazatért magyar család gyereké­nek. Tehát tanítunk magyart magyaroknak. Ezt már elkezdtük, és tapasztalatainkat ajánlottuk a minisztériumnak. Másik dolog, hogy készüljön föl Magyarorszá­gon néhány iskola a külföldi munkavállalók gye­rekeinek tanítására. Magyarországon már van­nak angol és német iskolák, de Szolnok térségé­ben nincs más olyan iskola, amelyik képes idete­lepülő multinacionális cégek menedzsmentjének gyermekei számára jó oktatási programot nyújta­ni. Mivel sok tapasztalatunk van, egy vargás mo­dellt tudunk ajánlani a magyar közoktatás fej­lesztéséhez. Egyre több külföldi diákunk van, akik azt vár­ják el, hogy magyarul tanítsuk őket. Már most is van három ilyen gyerek, és van kolléganőnk, aki a magyart, mint idegen nyelvet tanítja. Magyaror­szágon egyre több kínai települ le. Az ő gyereke­ik oktatása önkormányzati feladat. Itt él egy kínai család, a gyereke megjelent a Vargában. Angolul sem nagyon tudott, mi meg kínaiul nem annyira, úgy, hogy ezt a kislányt alkalmassá kell tennünk, hogy két nyelven: angolul és magyarul a két ta­nulmányi nyelvű programunkban el tudja végez­ni a középiskolát. Megtanítjuk magyarul és ango­lul is. Ezeket a speciális dolgokat nem öncélúan vállaltuk föl, hanem egy olyan társadalmi integrá­ciót akarunk segíteni, ami Szolnoknak és a ma­gyar közoktatásnak is érdeke. A Varga Katalin Gimnázium tehát a két tanítá­si nyelvű, a tehetséggondozó matematika-idegen nyelv és az Arany János program mellett elindí­tott egy negyediket, ez pedig az úgynevezett mig­ráns oktatási program. Alapelvünk, hogy végig kell gondolni, milyen változások várhatók, és megkeresni rájuk az iskola által adható legjobb válaszokat. Botka Lajosné Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents