Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-11 / 238. szám

2002. Október 11. péntek TÜKÖR 7. OLDAL C S A L A D A különféle vallások az emberi kultúra szer­ves részét képezik. Fejlődéstörténetüket tekintve úgy alakult, hogy - mai ismereteink szerint - mára többé-kevésbé öt világvallás ter­jedt el a Földön. Ezek némelyikét az egy isten létét feltételező világkép határozza meg, míg vannak olyan vallások, amelyek ezen a területen bizonyos pluralizmust testesítenek meg. Az oldalban közölt összeállításunk nagyon rövid is­mertetőt kíván nyújtani néhány vallás, illetve egyház ta­nításából, mindenféle rendszerező igény nélkül. viselői a világias, anyagias és la­za fegyelmű, hatalmaskodó és a KATOLIKUS EGYHÁZ. Az egykori nyu­gati, latin nyelvű és kultúrájú keresztény egyház a Kelettel való szakítás óta katoli­kus vagy római katolikus egyháznak neve­zi magát. Az elnevezés is kifejezi, hogy magát tekinti a hit igazi letéteményesének, és egységének alapja rómaisága. A pápa személyén túl egységét a történelmi, kul­turális, valamint a teológiai hagyományok egyneműsége is biztosítja. A római pápák egyház feletti hatalmá­nak elve és gyakorlata igen régi eredetű. Péter jogán az első római püspökök már az első keresztény évszázadokban elsőséget és joghatóságot követeltek maguknak a vi­lágegyház egésze felett. Ezt az igényt tá­mogatta az is, hogy időközben a pápaság Itáliában világi hatalommá is lett. XIII. Leó pápa idején indult meg az új modernizációs folyamat (a szociális dokt­rína kidolgozása, a keresztény pártok és szakszervezetek támogatása és a neoto- mista filozófia megteremtése). Az átfogó reform azonban a XX. század derekáig vá­ratott magára (lemondtak a latin nyelv ki­zárólagos használatáról, külsőségeiben is korszerűsítették a szertartások rendjét, kezdeményezték más vallásokkal, feleke­zetekkel, valláson kívüliekkel a párbeszé­det, pápai dokumentumok tettek hitet az egyház felelősségvállalása mellett, a mai világ problémáinak megoldásában). PROTESTÁNS EGYHÁZAK. A katolikus egyház belső bajainak orvoslási szándéka a XV. században a reformmozgalmak ki­bontakozásához vezetett. E törekvés kép­fogalmazták meg. Elsőként a német Martin Luther lépett fel 1517-ben közzétett 95 pontos reformjavas latéval. Ezt követően né­hány évtized alatt látvá­nyos hitújítás bontakozott ki Európa nagy részén. A reformáció hitelveit el sőként az 1530-as Ágostai Hit vallásban foglalták össze. Ezt több más irat követte, és 1563- ban a Második Helvét Hitvallás is megjelent. A reform kezdetben gyorsan terjedt Németországban. Vá laszul a pápa kiátkozta Luthert. A francia^ reformáció élére Jean Calvin állt. Ő puritán etikát hirdetett, s erkölcsi elveiben a szorgosan gazdálkodó polgár létének alapelveit fogalmazta meg. 1534-ben Angliában is hitújításra került sor, aminek első lépéseként VIII. Henrik király magát nyilvánította az angol állam­egyház fejének. Az új anglikán egyház re­formátus vonásokat vett fel, megtartotta pl. a püspöki egyházszervezetét. A reformáció egyházai az elkövetkező évszázadok alatt kialakították szervezeti és hitrendszerüket. Időközben újabb sza­kadások történtek. Kialakult a baptista, a múlt században a metodista és az adven­tista egyház, melyek a hagyományostól el­térő módon értelmezték a reformáció elve­it. Az irányzatokra tagolódás folytatódott (pl. pünkösdisták, unitáriusok stb.) reszténység keleti és nyugati egyházra sza­kadt. A szakadás után fokozatosan nőtt a teológiai, liturgikus és jogi eltérések száma. A keletiek kiemelkedő jelen­tőséget tulajdonítanak a Szentlé­lek tiszteletének, ám azt csak az Atyától származónak vall- M ják. Nem hisznek a tisztí­tótűzben, nem vallják a nyugati egyházban elfogadott Mária- dogmák egy ré­szét, és nem is­merik el a szakadás néptől távol kerülő egyház ellenében az § igazi, ősi keresztén' { séghez való vissza- o, térés programját A Ortodox tisztelet a szentek képei iránt ORTODOX KERESZ­TÉNYSÉG. Már az ókor első századaiban is vilá­gosan kirajzolódó válasz­tóvonal különböztette meg egymástól a Római Birodalom keleti és nyu­gati felének keresztény gyülekezeteit, s e különb­ségeket, a létrejövő politi­kai határok csak tovább erősítették. Kelet keresz­tényei szertartási nyelv­ként a görögöt használ­ták, szemben a nyugaton használatos latinnal. 1054-ben egymás köl- fotó: europress/epa csönös kiátkozásával a ke­A római katolikus egyház feje fotó: europress/epa után ülésező egyetemes zsinatok érvényes­ségét. Tagadják a pápa egyházfői hatalmát, nincs egységes egyházi főhatóságuk, és hit­elveik letéteményese nem az egyházi hie­rarchia, hanem a hívők népközössége. Li­turgiájuk nyelve eredetileg görög, de ké­sőbb mindenütt áttértek a nemzeti nyelv használatára. Megkülönböztetett tisztelet­ben részesítik a szentek képmásait, és álta­lában elmondható, hogy buzgón gyakorol­ják a szentek kultuszát. Templomaik belső berendezésének ezért elengedhetetlen kel­léke a szentképfal. Az ortodox kereszténység legnagyobb megrázkódtatása az iszlám előretörése volt, hiszen ennek következtében Egyip­tom, Szíria és Kis-Ázsia keresztény egyhá­zai szinte teljesen megsemmisültek. Némi kárpótlást jelentett a szláv missziók sikere, amelyek eredményeképpen Kelet-Európa szláv népei szinte kivétel nélkül az ortodox kereszténységet vették fel. __ ■ íj s. (V r '■ Centrum A VÁLTOZÁS NAPJA ÖSSZEFOGÁS MAGYARORSZAGERT CENTRUM, A KÖZÉPEN HALADÓK PÁRTJA TISZTELT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI VÁLASZTÓPOLGÁROK! Az ÖSSZEFOGÁS MAGYARORSZÁGÉRT CENTRUM megyei önkormányzati képviselőjelöltjei ezúton mondunk köszö­netét mindazoknak, akik az elmúlt hetek során személye­sen, levélben vagy telefonon kerestek meg bennünket, rész­ben érdeklődő kérdésekkel, véleményeikkel, másrészt aján­lószelvényeikkel. Önök figyelemmel kísérték a CENTRUM kampányát, ajánló­szelvényeik nagy száma pedig biztatást, ösztönzést jelentet­tek számunkra: szükség van a mérsékelt hangra, az érvekre és nem a gyűlölködésre épülő jövőre... A CENTRUM célkitűzései:- Biztonság és állandóság, valamint megfelelő forrás álljon a települési önkormányzatok rendelkezésére.- Az önkormányzati feladatokhoz a forrásokat is biztosít­sák.- Az „erős megye" középszint a település-, kistérség-, me­gye-, régió szerepkörei összehangoltak legyenek.- A régió településfejlesztési egység. A jelenlegi rendszer át­alakuljon a területi, történelmi tájfejlődési hagyományok­nak és az adott régióban élők döntésének megfelelően.- A terüleü döntéshozásban szervező erők és szereplők a kistérségi, illetve a városkörnyéki társulások legyenek.- A településeken önkormányzásra képes választott testüle­tek működjenek.- Az áüáthatóság, a véleménynyilvánítás érdekében jelöltje­ink felajánlják a civil részvétel és kontroll folyamatos biz­tosítását minden választó számára.- A településeken és a kistérségekben működő civil szerve­zetekkel együttgondolkodás, a feladatok közös megoldása jelenthesse a jövő útját.- Önkormányzat és a hivatal munkatársainak kötelezettsége a helyi közösség szolgálata.- Segélyek helyett munkát és munkahelyeket teremtsünk.- A pártpolitikától mentes forráselosztás.- Valós forráskoordináció, amely a térség fejlődését, előrelé­pését jelentse.- Nagyobb társadalmi részvételi és beleszólási lehetőségek a források elosztásánál.- A központi irányítás elé a terüleü érdekeket soroljuk. 10.000 lélekszám feletti települések listája szavazólapon hetedik 1. Dr. Szabó Zoltán Túrkeve 2. Székely Ferenc Mezőtúr 3. Garamvölgyi Mihály Jászberény 4. Taczman Lajos Jászberény 5. Sápiné Sinka Judit Jászberény 6. Karádiné Sas Éva Jászberény 10.000 lélekszám alatti települések listája szavazólapon harmadik 1. Papp István Jászberény 2. Gergely Zoltán Jászárokszállás 3. Varga István Mesterszállás 4. Pinczi Imre Tiszatenyő 5. Győri József Tiszagyenda 6. Baranyi Istvánná Jászberény ÖSSZEFOGÁS MAGYARORSZÁGÉRT CENTRUM... SZAVAZZON A KÖZÉPEN HALADÓK PÁRTJÁRA! CMS®; Krisna-tudatúak vallása A Krisna-tudat az öt világvallás egyikének, a hinduizmusnak egy képviselője, amely világszerte több száz millió követőt számlál. Gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza, azonban a nyugati világ­ban csak 1965 után vált ismertté, Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhu- pada erőfeszítései nyomán. Srila Prabhupada az Egyesült Államokban kezdte el a Krisna- tudat angol nyelvű terjesztését. Élete utolsó éveiben 14-szer kör­beutazta a világot, előadásokat tartott, 60 kötetnyi angol nyelvű könyvet írt, és 100-nál is több templomot alapított meg. A Krisna-tudat tanításait az ősi védikus irodalom foglalja össze. Hívei Krisnát, mint az Is­tenség Legfelsőbb Személyisé­gét imádják, s céljuk az Isten iránti odaadás kifejlesztése. Az önmegvalósítás tökéletes útja- ként a „Hare Krisna Hare Krisna Krisna Krisna Hare Hare Hare Rama Hare Rama Rama Rama Hare Hare” mantra éneklését ajánlják. A Krisna-tudatú hívők mindennapjai a tisztaság, a ke­gyesség, az igazságosság és a le­mondás jegyében telnek. Szent kötelesség: zarándoklat Mekkába fotó: europress/epa Muszlint zarándoklat a Kába kövéhez Nincs még egy olyan város a vilá­gon, amely annyi titkot rejtene és olyan tiszteletnek örvendene, mint Mekka. Szaúd-Arábiában, Szuez és Áden között fekszik, és évente több mint egymillió zarán­dok érkezik ide. Az év minden napján muszlimok milliói borul­nak le a földre, a szent város irá­nyába, mint az iránytű mutatója, melyet mágnes lendít ki. Mekka, Mohamed próféta szü lőhelye, aki 570-ben született, ő mutatta meg a pogányságból kive­zető utat az egyetlen isten, Allah felé. Az iszlám építészet szent em­lékét a hagyomány szerint Ibráhim (Ábrahám) és fia, Iszmáil építette. A Kába szó jelentése: négyszögletes épület. „Az iszlám dobogó szíve” 12 m hosszú, 10 m széles és 15 m magas. Megemelt alapzaton áll, fekete brokáttal bo­rítva. Az ajtón lévő függönyökön és a külső falán körbefutó szegé­lyen arannyal hímzett feliratok láthatók. A márványépület és a szürke kő négy sarka a négy égtáj felé tekint. Kába szentélyében arany- és ezüstlámpák ontják a fényt. A leg fontosabb tárgy a Fekete Kő, me­lyet a zarándokoknak hétszer kell körbejárniuk és megcsókolniuk. Ezzel ér véget a háddzs, a mekkai zarándoklat. A zarándoklat célja, a kocka alakú Kába fekete brokátba bur­kolózva, messze kimagasodik a tömegből. A zarándokoknak hét­szer kell körüljárniuk az iszlám Szentek Szentjét, miközben áhíta- tosan énekelnek. Az umra cere­mónia fontos része a Fekete Kő megcsókolása. így szívják maguk­ba annak erejét, hogy az igaz hit szerint folytassák életüket. A hívő muszlimok szent köte­lességeit, az iszlám öt tartópillérét a Korán tartalmazza. Ezek a kö­vetkezők: a hit megvallása, napi ötszöri imádkozás, jótékonyko­dás, a ramadán havi böjt, és végül a zarándoklat a háddzs, Mekkába. A háddzs ünnepséggel ér vé­get, melynek során juhot vagy kecskét áldoznak fel. A zarándo­kok fejét ezután leborotválják, majd a zarándoklat záróaktusa­ként ismét hétszer körbejárják a Kábát. Hinduizmus: India hite A sokszínűség vallásának „jegyesei” fotó: europress/epa Az árja népek honfoglalásával (i. e. második évezred dereka) új szakasz kezdődött India vallás- történetében. Ezt a hitrendszert, amelyet ma a hinduk többsége követ, általában hinduizmusnak nevezik. E név mögött valójában egységes, de három korszakra ta­golódó fejlődési folyamat áll. E fejlődés dokumentumai a legősibb Indiai Szent Könyvek, a Védák, ősi himnuszok, dalok, szertartási és varázsszövegek gyűjteményei. E szövegek szerint a Világ Diausz-pita és a Földanya nászából származik. Az istenek társadalmának élén a harcos ki­rály, Indra, Mithra Napisten és Varuna, a Pusztulás Ura áll. Az is­tenek egész világa felett pedig a kifürkészhetetlen Világtörvény, a Dharmá parancsol. E fogalom az indiai vallási vi­lágkép alapja, az örök, kozmikus körforgás elve. Eszerint a világ végtelen és örök. Története a ká­osz és a kozmosz állandó változá­sa, az istenek, a természet és az ember szakadatlan születése, pusztulása és újjászületése. A klasszikus indiai vallásosság soha nem ismerte az egységes (dogmatizált) hitrendszer vagy a szervezett egyház fogalmát. Kiala­kult a számtalan istenség szenté­lyének kultuszát ápoló papság, a remeteség és a szerzetesség. A mai hindu életét is kultikus (étke­zési és magatartási) szabályok so­kasága alakítja. Ugyanakkor az alapvető rituális és teológiai elvek közül ki-ki kedvére választhatott magának szemléletmódot, isko­lát, sőt istent is. A mai hindu vallási világában Brahrná kultusztalan isten, csu­pán mitológiai, filozófiai fikció. Vannak, akik Visnut, mások Sivát tisztelik főistenként. Ismét mások pedig archaikus kultuszoknak hódolnak. Ami közös, az a kar­ma-tan és a lélekvándorlás hite, a meditációra és az aszkézisre való hajlandóság. Képlékenysége ellenére (vagy éppen ezért) a hinduizmus ko­runk egyik legtöbb hívőt számláló vallási rendszere, annak ellenére, hogy a hinduizmus nem volt és ma sem misszionáló vallás. ■ Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu • www.lakaskultura.hu www.mindmegette.hu • www.holgyinlag.hu • unvw.gyongy.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents