Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-18 / 166. szám

2002. Július 18., csütörtök TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI _______Sorokban_______ ÉR TÉKVÉDŐK. A Szent 1st ván Egyetem budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kará­nak 25 hallgatója készíti el a napokban Nagykörű rendezési tervének egyes részleteit. A fia­talok Wittek Krisztina település­tervező és Dima András köz­műtervező vezetésével két hé­ten át értékvédő tábor kereté­ben mérik fel a község szerke­zetét, régi épületeit. Munkájuk­hoz dokumentációt és rajzokat is készítenek, amelyekből a program zárásaként ma rendez­nek kiállítást a művelődési ház­ban. EJ ALKOTÓTÁBOR. Parnasszus Műhelytalálkozó elnevezéssel Irodalmi alkotótábor nyitotta meg kapuit szerdán Egerben. A Parnasszus költészeti folyóirat által kezdeményezett kurzuson a fiatal magyar költőnemzedék azon tagjai vesznek részt, akik publikációikkal már bizonyítot- ták művészetük erejét, mti ■ Lesz pénz támogatásokra A megyei munkaügyi köz­pontok az idei év elején a korábbiaknál kisebb össze­get kaptak a közhasznú munkák, átképzések támo­gatására. Ez azonban nem elvonást jelentett, hiszen már akkor ismert volt, hogy ebben az esztendőben több lépcsőben jutnak majd a szükséges pénzhez. Az újabb összegek átutalását nyár elejére ígérték az illetéke­sek, amely már meg is történt, tudtuk meg Juhász Évától, a me­gyei munkaügyi központ szol­gáltatási igazgató-helyettesétől. Az elmúlt hetekben két alka­lommal is feltöltötték a munka­erő-piaci alap foglakoztatási alaprészének decentralizált ke­retét, előbb négy, majd három és fél milliárd, azaz összességé­ben hét és fél milliárd forintos összeggel, amelyet a megyék­nek juttatnak. Minderről már a hivatalos értesítést is megkapták a megyei munkaügyi központ­ban. A források kibővülése lénye­gében azt eredményezte, hogy idén a tavalyihoz hasonló keret­ből gazdálkodhatnak, azaz mintegy 1,9 milliárd forintot költhetnek Jász-Nagykun-Szol- nok megyében közhasznú mun­kára, átképzésekre vagy éppen pályakezdők támogatására. A második féléves képzési terv már korábban elkészült, s úgy tűnik, a felmerülő igények össz­hangban lesznek a forráskiegé­szítés nagyságával, de a július 1- je után induló foglalkoztatások­nak is meglesz a pénzügyi fede­zetük. MOLNÁR 0. ATTILA Alapkőletétel a Tiszaligetben Szalay Ferenc polgármester és Csépe Mihály, a kivitelező, s majdan üzemeltető Lospiti Kft. ügyvezetője helyezte el tegnap délelőtt a Ti- szaligeti Strandfürdő mellett épülő Hotel Gar­den alapkövét. ___ Szolnok _______ Öts zázmillió forintból háromcsillagos, 45 szobás, háromszintes szálloda épül a Tiszaligetben. Mint az alapkőletételi ünnepségen Csépe Mihály el­mondta, a beruházáshoz 75 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Széchenyi- terv pályázatán, míg a megyei területfejlesztési tanács 53 millió forinttal járult hozzá az építke­zéshez. Reményét fejezte ki, hogy az új szálloda szerves része lesz az idegenforgalomnak, és emeli a vendéglátás színvonalát Szolnokon. Szalay Ferenc kiemelte, hogy a szállodaépítés csak az első lépcsője a tiszaligeti turisztikai fej­lesztéseknek. Külön örömöt jelent, hogy helyi cég az „első fecske”, s a szeptemberben induló fürdőfejlesztésnek köszönhetően hamarosan ta­lán európai hírű termálfürdőhellyé válhat a Ti- szaliget. Aláhúzta, szeretnék, ha a termálvíz ki­használtsága folytatódna és újabb termálszálló, gyógyszálló is épülne Tiszaligetben. A polgármester hangsúlyozta: a város 1998 óta dolgozik Tiszaliget biztonságossá tételén és ma már olyan gátak védik az esetleges áradástól, hogy bárki biztonságban fejleszthet, beruházhat Szolnok zöldövezetében. A Hotel Garden a tervek szerint 2003. májusá­ban készül el, az első vendégek akár már jövő jú­liustól megszállhatnak az új épületkomplexum­ban. SZILVÁS! KÉSZÜL A BUKÓSISAK. Hét éve alakult Öcsödön az olasz-magyar tulajdonú varroda. A csizmavar­rás mellett kibővítették a gyártási profilt. Immár márkás bukósisakokat készítenek az olasz partnernek, évente több ezer darabot.______________________________________________fotó, cs. i. Újabb tűz Nagyiván térségében Nagyiván Újabb tűz keletkezett a Hortobá­gyi Nemzeti Park (HNP) területén szerda délután, Nagyivántól 34 kilométerre. A megyei katasztró­favédelmi igazgatóság sajtórefe­rense, Egyed Lajos tűzoltó had­nagy szerint ezúttal a Nagyiván­hoz közeli, kisdarvasinak neve­zett területen lángolt fel a puszta. Az újabb tűz a nagydarvasi térsé­get, mintegy ezer hektáros nádas, erdős területet veszélyezteti. A közepes erősségű szél nehezíti az oltási munkákat, jelenleg öt gép­járműfecskendő és három vízszál­lító autó vesz részt a védekezés­ben. A tüzet feltehetőleg az okoz­ta, hogy a szél izzó parazsat so­dort a területre. Nagyiván térségé­ben a kedden keletkezett tüzet szerda reggelre oltották el, mint­egy ezer hektáron égett le a pusz­ta a kunkápolnai mocsárnál. A ko­rábbi fejleményekről bővebben a 7. oldalon olvashatnak. mti Húsz métert zuhantak (Folytatás az 1. oldalról) Ahogy telt az idő, úgy lett egyre több hivatalos ember a helyszí­nen. Megérkeztek a rendőrök és a munkabiztonsági felügyelőség vezetője is. Az ő feladatuk lesz, hogy tisztázzák a baleset körül­ményeit. A sebesültek elszállítá­sát követően ők vették át a tere­pet. A történteket egyelőre állam- igazgatási eljárásban vizsgálják, ám a későbbiekben, a szakértői vélemények birtokában már fel­merülhet a büntetőjogi felelősség kérdése is. A két ember az új épület­szárny úgynevezett menekülő­lépcsőházának betonozását vé­gezte. A munkálatok már a legfel­ső szinten tartottak. Helyszíni in­formációnk szerint a zsaluba már beszivattyúzták a betont, amikor eddig ismeretlen okból összeom­lott a kör alapú építmény belsejé­ben emelt állványzat. A szolnoki munkások tehetetlenül sodródtak egyre lejjebb az állványelemekkel és a lezúduló friss betonnal együtt. Nagy valószínűséggel az jelentette számukra az életben maradás esélyét, hogy az össze­dőlt állvány súlyos elemei úgy torlódtak össze az alagsor fölött, hogy az alatt még éppen elfértek. Értesüléseink szerint az egyik munkás csak lábujjtörést szenve­dett, míg másikuk könnyű sérülé­sekkel került ki a törmelékek alól. VÉLEMÉNY BARANYI GYÖRGY Csínján kell bánni a sértő jelzőkkel „Paraszt-Balalon 1 „Paraszt-Balaton”: mint megtudtam, e nem is kismértékben lenéző és rosszindulatú titulus­sal a Tisza-tavat illetik „elit” körökben. Azt a Tisza-tavat, amelynek a múltja valóban nem vethető össze Közép-Európa legnagyobb álló­vizével, ám amelyet így is évente több százez­ren keresnek fel, a jelentősége a hazai idegenforgalom alakulá­sában éppen ezért kiemelkedő. A Tisza-tó tehát, ha a múltat nézzük, olyan hátrányban van a Balatonnal szemben, hogy egy­részt nem természetes, hanem mesterséges képződmény, más­részt az idegenforgalmi célú hasznosítása sem túl régi keletű. A Balatonnak és környékének mindig is sajátos vonzereje lesz, pláne egy alföldi vagy a keleti végeken élő ember számára. Ez a féle vonzerő a Tisza-tónál még csak most kezd kialakulni, a tu­datos emberi tevékenység nyomán. De egyáltalán, érdemes-e a két tavat és környéküket összehasonlítani? Érdemes- e értékkategóriákban gon­dolkodni esetükben? Mert igaz lehet, hogy egyelőre nem a leg­divatosabb helyek egyike a Tisza-tó, és az is igaz lehet, hogy nem a legvastagabb pénztárcájú, fürdőzésre, pihenésre vágyók keresik fel a partját. (Ám ha arra gondolok, hogy itt a Balatonnal ellentétben jet-skizni is lehet, ami pedig nem „olcsó mulatság”, akkor akár még ez előbbi állítás is megdőlhet...) Ám a Balaton­nál sem csak a tömött pénztárcájú magyarok üdülnek, sőt, „új­gazdagék” ma már inkább egy tengerparton pirulnak le rákvö­rösre minden nyáron, és nézik le azokat, akik csak a „magyar tengerig” jutnak el. Ezért mondom, csínján kell bánni a sértő jelzőkkel. Már csak azért is, mert a Tisza-tó partján elterülő, illetve környékbeli tele­püléseken élők - akárcsak a balatoniak - mind érdekeltek ab­ban, hogy az ország, sőt a külföld is minél inkább megismerje azokat az értékeket, azokat a természeti és kulturális hagyomá­nyokat, rendezvényeket, azt az egyáltalán nem nívótlan színvo­nalat, amely itt jellemző (mint most éppen az elmúlt hét végén a tiszafüredi Halas napok). Az üzenet pedig az mindazoknak, akik a címben leírt címkét használják: pihenni és jólérezni ma­gunkat lehet akár egy kubikgödör partján is. Nézőpont és beál­lítottság kérdése. Ehhez azonban nem árt, ha előbb megismer­jük a környékünk, saját hazánk értékeit, és túllépünk a sznobiz­mus határain... Kevesebb pollen, kevesebb beteg (Folytatás az 1. oldalról) Ez most sem történt máshogy, hiába volt me­legebb az időjárás. Júli­us 10-én jelent meg ugyanis az ÁNTSZ me­gyei intézete által vizs­gált mintákban a parlag­fű virágpora, bár azóta nem találkoztak vele is­mét. A pollenszórás azonban a héten várha­tóan már beindul, majd augusz­tus 15-ig felfut, hogy aztán szep­tember elejéig tartson a parlagfű virágzása. Mint a tiszti főorvos el­LÉGKÖRI POLLEN- ÉS SPÓRAKONCENTRÁCIÓ (SZOLNOK) Növény m | | ' '• Érték Csalán közepes Útifű alacsony Pázsitfű alacsony Lórom alacsony Gombák magas Uröm nem mérhető mondta, jelenleg azonban nem is annyira a virágpol­lenek száma magas a levegőben, hanem a penészgombaspó- ra-tartalom. Ezek a gombák ugyanis most, a száraz idő­ben tömegesen szórják spóráikat. Gondot jelent egyébként, hogy megyénkben sok az olyan terület, ahol a par­lagfű és egyéb, allergiát okozó gyomnövények „szabadon virul­hatnak”. Az is ronthat a helyzeten, hogy sok gaz­da csak olyan növényvé­dő szert képes vásárolni, olyan agrotechnikát tud alkalmazni, amely ugyan segíti részben a gyom- mentesítést, ám a parlag­füvet még nem irtja ki. BGY A Fidesz és a „salátatörvény” Szolnok A Fidesz-MPP három parlamenti képviselője, Búsi Lajos, Jár- vás István és Varga Mihály tegnap sajtótájékoztatót tartott a Parlamentben megszavazott úgynevezett salátatörvényről, különös tekintettel a költségvetés módosítására és a földtör­vényre. nyékét, például kórházakat mű­ködtetnek. Az aggodalmat az kel­ti, hogy az önkormányzatoknak ugyan ígéretük van arra, hogy megkapják a fedezetet, de arra nincs, hogy ez mikor történik. Járvás István a földtörvény mó­dosításával kapcsolatban ellenvé­leményét hangoztatta, mondván, hogy a törvény ilyen módosítása a családi gazdaságokat hátrányos helyzetbe kényszeríti. Azzal, hogy a bérlőknek kedvez, „bebe­tonozza” a külföldi földhasználó­kat, és lehetőséget teremt a zseb- szerződések legalizálására. Véle­ménye szerint a külföldiek a kht.- k és az rt.-k révén is földhöz jut­hatnak Magyarországon. Búsi Lajos a tájékoztatót azzal kezdte, hogy a Fidesz megszavaz­ta a törvénycsomagot, mert úgy látta, hogy az nagyobb részben a polgárok érdekeit szolgálja. Ugyanakkor a párt képviselői szinte mindegyik részhez módo­sító indítványt adtak be. A bér­emelés mintegy 600 ezer embert érint októbertől. Búsi Lajos hang­súlyozta, rendkívül fontos, hogy az önkormányzatok időben meg­kapják a béremelés fedezetét, ne­hogy átmenetileg is hitelfelvételre kényszerüljenek. Ez különösen azoknál az önkormányzatoknál fontos, amelyek nagy létesítmé­Varga Mihály azt hangsúlyoz­ta, hogy 12 éve először szavazott meg ellenzéki párt költségvetési módosítást. A Fidesz támogatja azokat a módosításokat, amelyek megegyeznek az előző, polgári kormány szándékaival. Ugyanak­kor nem tartotta helyesnek, hogy a törvénycsomagban meglévő bi­zonyos pozitív elemek elfogadása érdekében kénytelenek voltak el­fogadni olyan módosításokat is, amelyekkel egyébként nem érte­nek egyet. Ő is a földtörvényt em­lítette, hozzátéve, hogy annak újabb módosítását fogják kezde­ményezni. Aggodalommal be­szélt arról, hogy a mostani tör­vénycsomagban csak jóléti intéz­kedésekről volt szó, gazdaságfej­lesztésiekről nem. Véleménye szerint aggályos a Széchenyi-terv sorsa, noha volna fedezet a foly­tatására. Több rendőrre volna szükség? Hosszú idő óta az idei év első felében regisztrálták térsé­günkben a legtöbb személyi sérüléssel járó közlekedési bal­esetet. A megyei rendőr-főkapitányság emiatt erőit az eddigi­eknél is fokozottabban igyekszik a legveszélyesebb útsza­kaszokra koncentrálni. Lapunk arra volt kiváncsi: vajon a já­rókelők szerint ehhez növelni kellene-e a testület létszámát. Körkérdés Fekete Sándomé, 67 esztendős nyugdíjas: — Személyes tapaszta­lataim és véle­ményem sze­rint is rendkí­vül megromlott az utóbbi idő­ben a közleke­dési morál. Ezen elsősor­ban a szankci­ók szigorításá­val és gyako­ribb ellenőrzésekkel lehetne segí­teni. Ehhez viszont tényleg több rendőr kellene, hiszen az ő jelen­létük is visszatartó erő a szabály­talankodókkal szemben. Ágoston Imre, 34 éves autó- buszvezető: — A közlekedők oly­kor még bennünket is majdnem leszorítanak az útról. Ezzel pedig hirtelen fékezésre kényszeríte­nek, amely az utasainkra ve­szélyes lehet. Ennek ellenére úgy vélem, ha­sonló esetek megelőzésére nem feltétle­nül a kapitány­ságok létszá­mának növelése a legjobb megol­dás. Sokkal inkább a jelenlegi rendőri állomány megfelelő cso­portosítása. Olyan ez, mint a sakk: ha jó játékos ül az asztalnál, kevés számú bábuval is képes eredményes lépéseket tenni. Kontra Klau­dia, 18 eszten­dős tanuló: - Olykor előfor­dul, hogy a rendőrök a leg­apróbb sza­bálytalansá­gokra is túlzott szigorral rea­gálnak. Ám az vitathatatlan, hogy sok egyéb mellett a közlekedők biztonsága érdekében is szükség van rájuk. Szerintem a környé­künkön sem ártana, ha gyakrab­ban járőröznének. ___________ BUGÁNY Á V

Next

/
Thumbnails
Contents