Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-07 / 131. szám
6. OLDAL E G E S Z S E G U N K E R T 2002. Június 7., péntek Épül, bővül a Hetényi kórház A Tószegi úton közlekedők nagyszabású építkezést szemlélhetnek meg, ha a Hetényi Géza megyei kórház előtt haladnak el. Egyre látványosabban halad az intézmény rekonstrukciója. A címzett állami támogatásból megvalósuló Kariik'i'V’íc •% énriral/nalr mndínlnln iitnmknn irilncnl mán Egyre látványosabb szakaszába ér a munka Önállóságra tanítanak Ahogy egyre öregszik a társadalom, úgy válnak egyre többen elesetté, beteggé, magányossá. A beteg, idős embert sok esetben nem tudja gondozni családja. Ezért vált szükségessé az ápolási osztály létrehozása a Hetényi kórházban. Mint Papp Ilonától megtudtuk, osztálya két évvel ezelőtt indult. Egyfajta átmeneti állapotot hidalnak át: azt az időszakot, amikor a betegnek már nincs szüksége állandó szakorvosi ellenőrzésre, viszont még nem képes egyedül ellátni magát. Az ápolási osztályon dolgozók feladata, hogy újra önállóságra tanítsák a hozzájuk kerülő betegeket, s talán ebben áll munkájuk szépsége: a fekvő betegeket újra talpra állítják. Hogy milyen nagy az igény erre a munkára, jól tükrözi, hogy a harmincágyas osztályon állandó a telt ház, sőt, az előjegyzés is jelentős. Megteremtették annak a feltételeit is, hogy térítés ellenében vállalják hosszabb- rövidebb időre egy-egy idős ember gondozását. Mivel az osztály teljesen önállóan dolgozik - csupán az ügyeletes orvos felügyel az ott fekvő betegekre - , Papp Ilona rendkívül fontosnak tartotta, hogy ápolói szakképzettek legyenek. A minimumfeltételeknek megfelelően így 12 szakképzett - köztük négy E kategóriás - nővér dolgo- zik a részlegen._____________■ Szinte a család helyett gondozzák a betegeket Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat tavaly decemberben. A munkálatoknak több műit negyede elkészült mostanra, már a második szint épül. Úgy tűnik, az új épület szeptember 10-i üzembe helyezési határidejét könnyedén lehet tartam. A rekonstrukcióhoz tartozik az érintett épületek bútoraira kiírt közbeszerzési eljárás is. Hasonlóképpen a szükséges műszerekre is pályázatot írnak ki, a kivitelezési munkálatok szakaszaihoz illeszkedő teljesítési határidővel. Az újonnan felépülő szárnyba a régi sebészeti épületben jelenleg működő osztályok fognak átköltözni, a tetőtérben pedig helyet kapnak az orvosokat kiszolgáló helyiségek, a kazánház és a telefonkezelő. Amint befejeződik a költözés, a sebészet felújításával folytatódik a munka, s ha minden a tervek szerint halad, 2003. április 10-ig a Tüdőkórház Városmajor úti épületéből átkerülnek ebbe a szárnyba a részlegek. Utána már „csak” a két viszonylag új kórházrész, a négyemeletes belgyógyászat és a hétemeletes épület felújítása marad, s befejeződik megyénkben a legnagyobb összegű kórházrekonstrukció. Betegeknek, orvosoknak, ápolóknak egyaránt ideális környezetet biztosít majd a felújítást, bővítést követően a Hetényi kórház épületegyüttese. Olyan körülményeket, amelyek megfelelnek a kor elvárásainak, lehetővé teszik a megfelelő színvonalú munkát, a pihenést, a gyógyulást egyaránt. A szakma csúcsa Az intenzív osztályon fokozott figyelemmel foglalkoznak a betegekkel Az új műtőblokk átadásával a felnőtt intenzív osztály is új helyre költözött 1999 decemberében. Azóta a tizennégy ágyas intenzíven korszerű, szinte ideálisnak mondható körülmények között ápolják a betegeket. Bekéné Pócs Gabriella joggal hangsúlyozza, hogy óriási felelősség hárul az osztályon dolgozó ápolókra. Az intenzív ápolás, megfigyelés, intenzív terápia állandó stresszt jelent, az osztály adottságaiból adódó gyakori halálozást pedig különösen nehéz feldolgozni. A jelentős fizikai és pszichés megterhelés miatt nyugodtan kijelenthető, hogy az ápolói szakmának ez a csúcsa. A három műszakos munkarend, a nagy megterhelés miatt sajnos nagy az elvándorlás is. Jól képzett, tapasztalt nővérek mondtak búcsút a pályának, s akik maradnak az egészségügyben, azokat biztosan nem a fizetés, hanem a szakma szeretete, a hivatástudat tartja itt. Természetesen napról napra óriási kihívást jelent ez a munka, s a megfelelő körülmények, a jó munkahelyi hangulat segít elviselni a nehézségeket. Rendkívül fontos, hogy az orvosok is egyenrangú félként kezelik a mellettük dolgozó ápolókat, hiszen tudják, a betegágy mellett álló nővérek odafigyelésén, hozzáértésén életek múlhatnak. Országos színvonalon Az audiológia egyre jobban fejlődik az utóbbi években. Kijelenthetjük, hogy a Hetényi Kórház audiológiai állomása országos szinten is kiemelkedő felszereltségű, olyan rendelő, ahol magas színvonalú szakmai munka folyik. Az audiológiai állomás két évvel ezelőtt került vissza a dr. Jakab Tamás főorvos által irányított fül-orr- gégészeti osztályhoz. Az állomást Dr. Subicz Imre most dr. Subicz Imre vezeti. Az utóbbi időben jelentős fejlesztésekre került sor; lecserélték a régi audiometereket és sikerült beszerezni új tympanometert. Ezzel a műszerrel a dobüregi viszonyokat mérik, s óriási segítséget nyújt azokban az esetekben, amikor nem várható visszajelzés a betegtől. 2000. júniusától minden újszülött hallásvizsgálatát otoakusz- tikus emisszióval tudják elvégezni, ami természetesen sokkal hatékonyabb, mint a korábbi módszerek. Ha bármüyen problémát észlelnek, három, illetve hat hónapos korban rendelik vissza a csöppségeket. Hat hónapos korban itatásos BERA vizsgálatot végeznek, amellyel a hang hatására kialakult agyi elektromos változások alapján határozzák meg a hallásküszöböt. A kimutatott halláscsökkenés esetén megtörténik a korai hallókészülék-ellátás. A szakmai kollégium az eddigi eredmények alapján idén májusban felkérte a szolnokiakat, hogy vegyenek részt egy vizsgálatsorozatban. A jól felszerelt audiológiai állomásnak köszönhető, hogy számos műtéti eljárás alkalmazására lehetőség nyílik. A tympanometerrel ugyanis számos középfülbetegség diagnoasztizálható, melyek legtöbbször műtéttel gyógyíthatók, mind gyermek-, mind felnőttkorban. Akiknek hallása műtétileg vagy gyógyszeresen nem kezelhető, a legkorszerűbb digitális halló- készülékkel is elláthatók, akár hallójáratba helyezhető méretben is. Természetesen ezeket a műszereket különböző támogatóknak köszönhetik. A hallókészülékeket gyártó cégekkel való kapcsolattartás fontos része a munkának, segítségükkel nem csak az intézmény keretei között szeretnék javítani a siketek és nagyothallók életminőségét. Nemrégiben például a Szigligeti Színházban építettek ki egy olyan indukciós hurkot, mellyel azok számára is élvezhetővé válnak az előadások, akiknek erre mostanáig nem volt lehetőségük. Gyorsítja, könnyíti a munkát A számítógépek ma már hozzátartoznak mindennapjainkhoz. Nincs ez másként a gyógyításban sem. A Hetényi kórházban dolgozók munkáját nagyban megkönnyíti az új számító- gépes rendszer. Mint Kardos Erikától megtudtuk, az április 30-i határidőt megtartva sikerült befejezni a Tószegi úti épületegyüttesben az informatikai rendszer kiépítését. így már minden orvosszakmai területen számítógéppel dolgozzák fel az házban dolgozók rendkívül gyorsan tapasztalták, mennyire meggyorsítja munkájukat a számítógép. Természetesen ehhez szükséges volt a megfelelő anyagi háttér is, a gépek ugyanis csak akkor könnyítik a munkát, ha elég közel vannak és elegendő van azokból. A Hetényi kórház vezetősége ehhez minden segítséget megadott, így valóban zökkenőmentesen folyhat a munka. A következő ütem az új épület átadása után kezdődik, hiszen ott is ki kell majd építeni a rendszert. A nem túl távoli jövőben pedig a Kardos Erika segítségével hamar megbarátkoztak a gépekkel a kórház dolgozói adatokat, a betegfelvételtől a zárójelentés elkészítéséig minden az új program segítségével történik. Meglepően kedvező fogadtatásban részesült az újítás, a kórrendelőintézet és a kórház számítógépes kapcsolatát kell megteremteni, akkor válik ugyanis igazán hatékonnyá a rendszer. Kórháztörténet dr. Rusvai Antal tollából Hetényi Géza szegedi orvosprofesszor nevét a megyei kórház 1971. október 8- án vette fel a professzor fiának jelenlétében (aki akkor pénzügyminiszter volt). A Szolnok Megyei Rendelőintézetet 1955. április 4-én adták át a városközpontban. Az épület akkor túlméretezettnek tűnt, de a biztosítottak számának 1959 utáni ugrásszerű emelkedése miatt már a hatvanas évek végére túlzsúfolttá vált. A rendelőintézet orvosgárdája ugyanakkor fokozatosan elöregedett, és több szakorvos a dinamikusan fejlődő városi körzetekben vállalt állást. Orvosutánpótlás hiányában az a veszély fenyegetett, hogy a szakrendelések nem tudják feladatukat ellátni. Ezt központilag kórház-rendelőintézeti egységek létrehozásával oldották meg. A megyei kórház és rendelőintézet összevonására Szolnokon 1972-ben került sor. Az integráció nemcsak az intézményekre vonatkozott, Szolnok város körzeti orvosai is a kórház dolgozói lettek. Az összevonást e tekintetben az a helyes alapelv vezérelte, hogy a betegellátás és gyógyítás szemlélete a kórházban és a területen azonos legyen. Ezt a kezelőorvosok havonta tartott kórházi továbbképzése, ületve rendszeres osztálylátogatása is elősegítette. A kórház befogadóképessége a hatvanas évek elején történt bővítések, a MÁV Kórház 1967-es megnyitása, valamint a modernizálás (központi sterilizálás, őrzők, intenzív osztály) ellenére a hetvenes évek közepére ismét szűknek bizonyult. Ezért 1976 májusában felépült a jelenlegi belgyógyászati pavilon, amelyben négy belgyógyászatot alakítottak ki (emeletenként egyet). A földszintre került a központi betegfelvétel és ennek hátteréül a sürgősségi és betegfelvételi osztály, amelyhez húszágyas fekvőrész tartozott. A belgyógyászatok 62 ágyasok voltak. Az osztályok profilja a jelenlegi épületben - tehát 1976-tól - vált határozottá, de az általános betegellátás mostanáig megmaradt. Az I. belgyógyászat hematológiai, .a II. gasztroenterológiai a III. endokrinológiai, a IV. angiológiai jelleggel működik. A Il-es belgyógyászaton átmenetileg reumatológiai, a IV-esen pedig nefrológiai betegeket is kezeltek, illetve gondoztak. Az osztályvezetők ösztönözték a beosztott orvosok közül azokat, akik már a belgyógyászati szakvizsgájukat megszerezték „ráépített” (hematológiai, endokrinológiai, gasztroenterológiai, nefrológiai) szakvizsga megszerzésre is. így ma már több ilyen szakorvos van, sőt 1990-től az I. belgyógyászaton a profil immunológiával bővült, s ott már ilyen szakorvos is dolgozik. A belgyógyászati pavilon 1976-os megnyitásakor megürült a sebészeti épület első emeletének egy része, mivel elköltözött a Il-es belgyógyászat és az ideg- gyógyászat. Az ideggyógyászat még 1955-ben létesült az emelet három kórtermében „ideiglenes jelleggel”. Huszonegy évet kellet várni, hogy valóban osztállyá szerveződjék önálló emeleten. Erre a volt I-es belgyógyászat helyén a fertőző osztály felett került sor. Az emelet egyik felén ideg-, a másikon elmegyógyászat alakult. A főépület szabadon maradt, első emeleti részén az intenzív osztály kibővült, felére pedig az urológia költözött a második emeletről, és azt így teljes egészében a baleseti sebészet foglalhatta el. Az igazgatósági épület és a belgyógyászati pavilon között az első emelet magasságában összekötő folyosót (hidat) építettek. Az átalakulás, átalakítás, építés, költözés az olvasónak talán kaval- kádszerű és áttekinthetetlen, de az intézeten belül ez mindig fejlődést, jobb és korszerűbb betegellátást eredményezett. 1972-től a kórház a szegedi orvostudományi egyetem oktató kórháza lett, s akkortól évfolyamonként hosszabb-rövi- debb időt — attól függően, hogy az egyetemen a hallgatók képzésének rendje hogyan változott — rendszeresen töltöttek gyakorlatot az orvostanhallgatók az osztályon. A rendelőintézetben átmenetileg még diákszállót is kialakítottak. A „lelkesedés” több éven át tartott, de az elgondolás hosszú távon nem bizonyult életképesnek. Az évközi medikusképzés megszűnt. A nyári gyakorlat természetesen megmaradt. Az oldal a Hetényi Géza Kórház és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli. let teljes körű rekonstrukciójából áll. A kiv telezésre kiírt közbeszerzési eljárás nyertes a Békés Megyei Általános Építőipari és Vá lalkozási Rt. lett. Vele kötött szerződést A terveknek megfelelően folyik az építkezés. A rekonstrukció egy új, 250 ágyas, ötszintes hotelszárny megépítéséből, valamint a 150 ágyas, úgynevezett régi sebészeti épü-
